Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-18 / 244. szám
Környezetvédelmi őrjárat / Füstszennyeződés Szekszárdon Kíváncsian várjuk a folytatást Ä Tolna megyei Népújság új rovatot indít, amelyben a Hazafias Népfront Tolna megyei környezetvédelmi munka- közössége véleményének ad fórumot. Nem kellett sokáig várni az első őrjáratra, mert aki szombaton, október 6-án délután a 6-os úton Budapest felől Szekszárdra utazott, már Tolnán láthatott a város felett egy több kilométer hosszú fekete füstfelhőt. Közelebbről megtekintve kiderült, hogy a Keselyűsi út melletti városi szeméttelepen egy labdarúgó- pálya nagyságú területen több méter magas vörös lánggal égett a szemét és innen korom, fekete füst terjengett a' város felé. A füst lassan emelkedve az Előhegyig haladt, ahol szinte fennakadt a domb oldalán. A Tartsay úti lakótelepen be kellett zárni ajtót, ablakot az erős füstszennyeződés miatt. Az udvarokon játszó gyerekek megijedve szaladtak fel a lakásba — ezt a jelenséget még nem ismerték. Másnap reggel kimentünk a szeméttelepre, lássuk tulajdonképpen mi történt. A tűz helyén pernye, korom, elégett gumiabroncsok fémhuzaljai. A telep déli végén a szeméthalmok még akkor is lassan égtek, füstöltek. A telepen lakó vezető a következőket mondta el: a szék. szárdi vállalatok az utóbbi napokban sok műanyaghulladékot, többek között pvc kábeldobozokat szállítottak a telepre. Olyan helyre szórták le, mely közelében öngyulladásra hajlamos anyagok voltak. Ez az öngyulladás szombaton délután bekövetkezett és meggyulladt a műanyag-, a gumihulladék és ez okozta a tüzet, illetve a füstszennyeződést. Ez elég gyakran előfordul — mondja a telepvezető — csak most az volt a baj, hogy a szél véletlenül Szekszárd felé vitte a füstöt. — Hogyan gyulladnak meg ezek az anyagok, kérdezősködtünk. Vagy öngyulladás miatt, vagy amikor meg kell gyújtani, hogy elégjen — kaptuk a választ. — Kinek az utasítására gyújtják meg a szemetet, hulladékot? , — Nem kell külön utasításra várni, ez régi gyakorlat. Égetés nélkül mit lehetne csinálni például ezekkel a műbőrhulladékokkal — mutatott egy tekintélyes mennyiségű műbőrhalomra. II bátaszéki postások Bátaszék nagyközség Közös Tanácsa Végrehajtó Bizottsága beszámoltatta Keserű Mihály hivatalvezetőt a helybéli postahivatal munkájáról. A beszámolóból érdekes, értékes adatokat tudhat meg az ember. Ki gondolná, hogy Bátaszéken havonta átlagadatok szerint 15 200 levelet, 25 000 darab totó- és lottószel- ványt, 2400 ajánlott levelet, 550 csomagot, 500 darab utalványt, 3800 csekket és 450 darab takarék ki- és befizetést kezelnek. Mindezeken kívül az ide érkezett küldeményeket, 18 600 levelet, 1600 ajánlott levelet, 560 darab csomagot, 300 darab utalványt, közöttük 1245 nyugdíj- és járadékutalványt kézbesítenek. Külön említést érdemel az a tény, hogy a hlcJapszolgál- tatást is ellátják a kézbesítők, havonta 65 000 hírlapot hordanak házhoz. A hírlapok között az első helyet a Tolna megyei Népújság foglalja el, 950 példányban olvassák naponta a bátaszékiek, ami megyei viszonylatban nem megvetendő, a Népszabadságot 650-en fizetik elő. Nem szeretnél* további statisztikai adatokkal untatni az olvasókat. Elég ennyi is. Szinte magam előtt láttam jó néhány postás ismerősömet, részben a hivatalban az üvegablak mögötti sürgős munka közben, részben a kézbesítőket sz utcán.. 20—30 kilós súllyal megrakodva. Bár az utóbbi időben fizetésjavítást is kaptak a postai dolgozók, munkájuk nehezén kis kézi targoncával, újabban speciális kerékpárral igyekezett a postaigazgatóság segíteni, mégis csak az lehet a megállapításunk, hogy a munkáját jól végző postahivatalnok és kézbesítő előtt „le a kalappal”, tisztelettel tartozunk neki. Pedig mennyi türelmetlenség nyilvánul meg a mi részünkről a szolgáltatásuk iránt. Türelmetlenek vagyunk, ha késik a postás, ha nem jön a nyugdíj, ha a postaládánkban elázik az újság, ha késve hozzák a táviratot, ha szedik az újságpénzt, hozzák a tévé- és rádiónyugtát. A gyűlésen arról folyt a vita, hogy mi okozza a fluktuációt a bátaszéki postahivatalban, miért mennek el máshová tisztviselők és kézbesítők egyaránt, pedig a hivatalvezető szerint 2800—3000 forintot iá megkeresnek. s némelyik kézbesítő azt is bevallotta, hogy 1000 forint borravaló is összejött havonta; Igen sokszor új személyeket látunk a hivatalban is, a kézbesítők között is. Főleg a fiatalok, . csak átmeneti állomásnak tekintik a nem éppen könnyű munkát adó, kezdőknek alacsony fizetést biztosító hivatalt. ' ' A távbeszélő-szolgálat gépesítése a következő lépcsőfok a posta modernizálása terén. Ez a szekszárdi új távb ;szélő automata-központ belépésével fog megoldódni. Ekkor Báta- székről is az egész országot közvetlenül tárcsázni lehet az előfizetőnek. A sok és bonyolult feladat megoldására 27 ember áll a helyi postahivatal rendelkezésére. Volt olyan hónap is, hogy 2—3 ember hiányzott, s a szolgálatot csak nagy nehézségek árán tudták megoldani. A hivatalnál ^ szociális ellátottság jó. Van hidegmeleg vizes mosdási. zuhanyozási lehetőség is. A munkahelyek korszerű világítást kaptak. A munkahely további korszerűsítésére 1974-ben kerül sor. (t. 1. b.) A fentiek szerint a szemét égetése intézményesen történik a szeméttelepen? Sajnos igen. Az ott talált anyagok égetésekor nemcsak a hagyományos tüzeléskor keletkező füst és korom képződik, hanem vészé, lyes, egészségre ártalmas gázok is, melyek közül a legveszedelmesebbek az emberi szervezetre a kén- és klórgázok. Azok az asztmás, hörghurutos vágy tüdőtágulásos betegek, akik ezt a füstöt voltak kénytelenek belélegezni, bizonyára sokáig emlegetni fogják a szombati füstfelhőt, ami számukra már-szinte katasztrófát jelentett. A környezetvédelmi megbeszéléseken mindenki egyetért az előadókkal abban, hogy a levegő köz- kirtcs. és azt nem léhet egyes érdekeknek kisajátítani. A „mi levegőnket” nem szennyezheti sem üzem, sem más csoport- érdek. Mit mond a Minisztertanács rendelete? . .A levegőt védeni kell minden olyan behatástól. amely egészségre káros... ennek érdekében hulladékot csak az erre a célra alkalmas berendezésben szabad eléget, ni...” És mit mond a szabálysértésről szóló rendelet: . .Aki a hulladékot a szak. szerűség figyelmen kívül hagyásával tárolja, vagy semmisíti meg... pénzbírsággal sújtható...” A Hazafias Népfront Tolna megyei környezetvédelmi munkaközösségének megalakításakor hangsúlyoztuk, hogy Tolna megye és Szekszárd a jó leve. gőjű megyék közé tartozik, ami azonban egyelőre nem érdem, hanem szerencsés adottság. Hogy a jó levegő érdem legyen, azért mindenkinek áldozatot kell hozni. Ezt az áldozatot meg kell hozni a szeméttelep gazdájának is. A Tolna megyei KÖJÁL a fenti ügyben átírt a megyei tanács vb. építési és közlekedési osztályának. A levélváltás eredményét figyelemmel fogjuk kísérni. Dr. Szelényi Béla, HNF környezetvédelmi munkaközössége elnöke Négy napja üzemel a zombai Egyesült Erőivel Tsz új B—15 típusú szemestermény-szárítója. Az új létesítményt a tsz brigádja két hónap alatt szerelte össze. Jövőre a tsz egy kétszázötven vagonos tárolót épít a szárító mellé. Foto: Gottvald n Csícso-ügy A „Csicsó-ügy” tulaj- donképpen nem ügy, csak ügyecske. Talán mégis szolgál némi tanulsággal. Csicsónénak nincsen három lánya, de van férje, fia és a családnak egy kétszobás, szerény, de tiszta, szépen bebútorozott házrésze a szekszárdi Kiss János utca 6. szám alatt. A családfőt, Csicsó Józsefet, a, város szabálysértési főelőadója 192jl973. számú határozatával, mely október 9-én kelt, 600 forintra bírságolta. Ha ez Csicsó Józsefnek nem tetszik (persze, hogy nem tetszik!) 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet, melynek illetéke 100 forint. Nagyon valószínű, hogy nem ezt a módszert fogja választani, ugyanis a határozat — ezt kérésünkre dr. Wéner János, a városi tanács vb-titkára is megállapította — teljesen szabályos. Az se valószínű, hogy Csicsó Józsefnek nem fizetés esetén, az 1968. évi I. tv. 18. paragrafus (1) bekezdése alapján, ehetyett 30 napot kellene ülnie, hiszen csak itt a városban kilencéves jogfolytonos munkaviszonya van. tehát a pénzbírságot „munkabéréből (járandóságából) közvetlen letiltás útján" be lehet hajtani. A határozat, mint mondottuk, szabályos. A 600 forint köztisztasági szabály- sértést megtorló bírság. A város köztisztasági helyzete nem egy helyen valóban siralmas, így csak helyeselni lehet minden intézkedést, mely a változás érdekét szolgálja. Nem lehet helyeselni viszont, hogy — állítása szerint két hónapja — megjelent Csicsó József lakásán egy ismeretlen férfi, felébresztette a rendszeres éjszakai munka miatt délelőtt alvó családfőt, nem igazolta magát, viszont elkérte Csicsó József személyi igazolványát. Itt érdemes megállni egy pillanatra. Az olvasó joggal megkérdezheti, hogy miért adta oda? Ezenkívül az ismeretlen se be nem mutatkozó, se önmagát nem igazoló látogatót miért nem dobta ki egyszerűen és rövid úton? Szeretnénk emlékeztetni Szekulity Péter kollégánk egyik írására — mellyel azonos témájú az Élet •és Irodalom közelmúlt számainak egyikében is olvasható volt. Ebben arról szólt, hogy bármennyire magyarul beszélünk is, sok alacsonyabb végzettségű állampolgárból hiányzik a képesség másnak egyszerű fogalmak megértéséhez, nem beszélve a „hatóságokkal” való érintkezés képességéről. Nagyon sokak szómára még most, 1973-ban is, hihetetlennek tűnik, hogy nem mi vagyunk a hatóságokért, hanem fordítva. ~ Az ügy szempontjából most már mellékes, hogy dobott-e szemetet a Csicsó család az utcára, avagy sem. (Nem tűnik iwlószí- nünek, ugyanis az udvarban van egy izolált hely, ahol a kis háztartásban keletkező hulladékot tárolni lehet.) Csicsó József né, akit a szabálysértési főelőadó az előírásoknak megfelelően meghallgatott, azt állítja, hogy nem, vagy nem úgy mondotta az idézett számúi határozat „Indoklás” című részében foglaltakat. Elképzelhető a félreértés, ugyanis Csicsóné -komolyabb fokon nagyot hall. A bírságolás oka a szemét mellett az is volt, hogy a Csicsó udvarból az utcára folyik a víz. Való igaz, oda folyik. Az egész utcában, mindenhonnan, ugyanis a Kiss János utca közművesítése még nincs a fővárosi Fel» vonulási út színvonalán, nincs csatornázva. Rossz szájíze kél az embernek akkor, ha elgondolkodik azon, hogy az utca lakói közt egyetlen cigánycsalád van. A Csicsóéké, akik soha bírságolva nem voltak, példamutatóan dolgoznak, és minden szempontból olyan körülmények közt élnek, ami ha a város egész cigányságára jellemző lenne, akkor nem foglalkoznánk időnként ezeken a hasábokon is a cigánykérdéssel. Esős időben, de szárazság esetén is, szívesen elkísérjük a köztisztasági ellenőrt az utcába, és szeretnénk kitotózni, hogy ugyanilyen alapon melyik lesz a következő megbírságolt porta. ORDAS IVÁN
