Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-17 / 243. szám
Napirenden a belső ellenőrzés A megye kereskedelmének vezetői Rozsda tanácskoztak Szekszárdim Tegnap délelőtt Szekszárdon a régi megyeháza dísztermében a megye kereskedelmi tevékenységét lebonyolító vállalatok, szövetkezetek igazgatói, elnökéi, vezető szakemberei tanácskoztak a kereskedelmi tevékenységet nagymértékben befolyásoló ellenőrzésről. Az értekezletet Komóczi János„ Tolna megye Tanácsának vb. kereskedelmi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg, majd Korsós István, a kereskedelmi osztály vezetője tartotta meg előadását. Először általánosságban beszélt az ellenőrzésről, mint a vállalati információs rendszer igen jelentős részéről. A kereskedelmi vállalat hálózatának irányítása csak akkor lehet eredményes, ha a központnak az egyes hálózati egységek tevékenységéről, munkájáról megfelelő információi vannak. A későbbiekben részletesen szólt azokról a problémákról, amelyek az elmúlt időszakban jelentkeztek a megye kereskedelmében. Elmondta, hogy nem megfelelő az. hogy ha ellenőrzés címért ismételten feldolgozzák az egyes egységek áruforgalmi és statisztikai adatait. Ugyanis ezek az irányításhoz új adatokat egyáltalán nem, vagy csak igen kismértékben adnak. Az elmúlt néhány évben több párt- és kormányhatározat fontos feladatként jelölte meg az ellenőrzés színvonalának növelését. Az MSZMP Központi Bizottságárfak tavaly novemberi ülésén külön kihangsúlyozták. hogy az állami, szövetkezeti és egyéb gazdálkodó szerveknél fokozni kell az ellenőrzés hatékonyságát és szigorát. Kihangsúlyozta, hogy az esetleges felelősségre vonások. a feltárt visszaélések számszerű adatai legtöbb esetben korántsem adnak valós képet az egységek munkájáról. Nem mérhető ugyanis, hogy az ellenőrzés ténye' önmagában milyen prevenciót jelent, milyen hibákat, szabálytalanságokat, vagy visszaéléseket akadályoz meg. Sajnos azonban gyakori, hogv az ellenőrzés által feltárt hibák alapján ítélik meg az egyes vállalatok, vagy szövetkezetek tevékenységét. De bírálta az ellenőrzést is. kiemelve hogv még mindig előfordulnak olyan esetek, hogy különböző kisebb előnyökért — nehezen beszerezhető árucikkek beszerzési lehetőségéért vagy a vendéglátásban a térítés nélküli fogyasztásért — a kisebb szabálvtalartságok feltárásában elnézőbbek az ellenőrök. Téves felfogásnak lehetünk tanúi. eav-két fogyasztási szövetkezetnél is. ahol helytelenül úgy értelmezik, hogy a minőségellenőrző intézetek igénybevételére csak a tanácsi, szak- igazgatási szervek jogosultak. A minőségellenőrzés döntően a termelőknek és forgalmazóknak a feladata, s a jövőben ilvert jellegű technikai eszközökkel el kell látni a kereskedelmi vállalatokat, szövetkezeteket. Az ellenőrzést végzőkről szólva megemlítette, hogy a függetlenített apparátus képzettség és szakmai gyakorlat szempontjából nem eléggé felkészült, ezért a vizsgálatokat lefolytatoknak a jövőben ellenőrzési továbbképzéseken kellene részt venni. Vannak egyéb személyi problémák is, amik gátolják az ellenőrzés hatékonyságát. Ezek között említette meg a kereskedelmi osztály vezetője azt, hogy az ellenőri munkakör rtem szimpatikus feladat Az emberek többsége nem szívesen foglalkozik hivatásszerűen mások munkájának bírálatával. Gyakran előfordul olyan eset is, hogy néha még ismétlődő hiányosságok esetén sem történik hatékony intézkedés, ami feltétlenül zavarja az ellenőrök munkáját Előadásának második részében1 Korsós István kihangsúlyozta, hogv a vállalatok, szövetkezetek belső ellenőrzése — mint a vezetés nélkülözhetetlen eszköze — különösen jelentős a gazdasági tevékenység javítása, a belső rend és fegyelem biztosítása, valamint a társadalmi tulajdon védelme szempontjából. A belső ellenőrzés rendszerének kialakításáért feltételeinek megteremtéséért eredményes működéséért minden gazdasági vezető felelős. ' Végezetül felsorolta azokat a feladatokat, amelyeket a megye vállalatairtál, szövetkezeteinél a belső ellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében meg kell oldani. Az ellenőrzést előre kidolgozott munkaterv alapién kell végrehajtani és gondoskodni kell arról, hogy a belső ellenőr tájékoztatva legyen minden fontosabb intézkedésről, utasításról, a külső szervek ellenőrzésének megállapításairól. Gondoskodni kell arról, hogy a belső ellenőrök szakmai képzettsége növekedjék. Szoros együttműködésre van szükség a vállalati belső ellenőrzés és a szervező részlegek között. A vezetőknek a belső ellenőrök munkáját azoknak a területeknek vizsgálatára kell irányítani, amelyek a vállalat, szövetkezet gazdasági működése és a társadalmi tulajdon védelme szempontjából döntő jelentőségűek. A hozzászólások során Csapiáros Lajos, a Tolna megyei kereskedelmi felügyelőség vezetője elmondta, hogy megyénkben az ellenőrzések során az országos átlagnál nem több hiányosságot, szabálysértést tártak fel. Ennek megfelelően a kiszabott bírságok nagysága is hasonló az országos szinthez, átlagban 780 forint. Dr. Pajger Vince az ügyészség nevében mondta el az évek során szerzett tapasztalatokat. A törvényesség betartása megyénkben kedvező. A gazdasági reform nagyobb lehetőséget biztosít a gazdálkodásban. Hiba még. hogy a nagyobb nyereség elérése érdekében egyes vállalatoknál, szövetkezeteknél kiskapukat keresnek melyek igénybevétele sok esetben a lakosság megkárosításához vezet. Egyes vezetők vezetési szabadságuk korlátozásaként fogják fel a belső ellenőrzést, ezért nem segítik megfelelő mértékben annak tevékenységét. Dr. Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke kihangsúlyozta, hogy megfelelő ellenőrzés nélkül nincs jó vezetés. Az élet bizonyítja, hogy az ellenőrzés léte ma már nem lehet vitatéma. A kereskedelemről szólva elmondta, hogy az ÁFÉSZ-ek üzlethálózatának ötven százalékát az egyszemélyes vegyesboltok teszik ki, ahol a leltárhiánv magasabb mint a többi üzletekben. Kihangsúlyozta. hogy ezt ellensúlyozni csak az ellenőrzés fokozásával lehet. Dr. Lugosi Lajos, az Országos Kereskedelmi Felügyelőség vezetője összegezte a hozzászólásokat. maid elmondta, hogy hazánkban 55 ezer üzletben 250 ezer kereskedelmi dolgozó tevékenykedik. Legtöbbször itt alakult ki az ütközőpontja mindazon problémáknak, amit a kereskedelmen kívül az ipar és a szállítási vállalatok hanyag munkája okoz. Ezért különösen nehéz feladatot kell ezeknek a dolgozóknak ellátni. Ez is indokolja. hogy a belső ellenőrzés segítse — a hibák feltárásával is — a kereskedelem tevékenységét. Hozzászólásának befejezéseként az ellenőrző tevékenység további fejlesztéséhez adott jól hasznosítható tanácsokat. Tegnap délelőtti ülésén foglalkozott a dombóvári Városi Tanács V. B. Boruzs Barnabás tanácselnök-helyettes jelentése alapján a megye második városa életének egyik legfontosabb kérdésével, az iparfejlesztés és a munkaerőhelyzet alakulásának mérlegelésével. A jelentés megállapításait mintegy alátámasztandó, a városi tanács kereskedelmi bizottsága is beszámolt a témában elvégzett vizsgálatának ta. pasztalatairól. Hasznos javaslatokkal szólva a munkaerőgazdálkodás jövőbeni feladatairól. Mint az ismeretes, a megye negyedik ötéves tervidőszakra készített településfejlesztési tervében Szekszárd és Dombó. vár iparának fejlesztése szerepel kiemelt helyen, valószínű, hogy a fontosságnak ez a sorrendje nemcsak ebben a tervidőszakban érvényes, hanem az ezt követőben is az marad. Ki tudná megszámolni hányán és hányszor szóltak már a rozsdamarta csövek, a tábla szélén hagyott rozsdás vetőgépek, tárcsák, munkagépek miatt. S hány embert, gazdaságot, üzemet róttak meg már azért, mert nem vigyáz eléggé gépekre, munkaeszközökre, berendezésekre. A válaszok ismerősek: a gép elavult, régi, ócskavastelepen lenne a helye; épp most készültünk bevontatni; most vittük oda; számtalanszor szóltunk miatta, de mindig sürgősebb munkánk akadt. Egyik válasz sem elfogadható. A gépek erkölcsi elavulásának legjobb ellenszere: minél hamarabb, minél többet kihajtani egy-egy erő- és munkagépből. Fölösleges azokat agyonkímélni, hisz pár éven belül újabb, modernebb gépek kerülnek forgalomba. Ez így is igaz. De addig, míg a meglévő gépekkel, berendezésekkel dolgozunk, kötelességünk azokra vigyázni, rendben tartani. Mint ahogy a lakóházat is javítjuk, foltozzuk, meszeljük, óvjuk, s csak akkor költözünk ki belőle, ha végképp életveszélyes benne lakni. A rendben tartás azonban nemcsak azt jelenti, hogy a helyén legyen minden alkatrész, s hogy folyamatos üzemeléséről gondoskodjunk. Rendszeres évenkénti festésük, javítgatásuk elengedhetetlen, hisz jól tudjuk, hogy egy karcolás is elegendő ahhoz, hogy a felületkezelés alatt dolgozni kezdjen a rozsda. Sajnos kevés üzemben állnak fedett szín alatt a gépek. Többnyire a gépMit állapíthatott meg a doro. bóvári Városi Tanács V. B. tegnapi ülésén arról a nagy munkáról, amely már kezdeti eredményeivel átformálta a város arculatát, megváltoztatva gaz_ dasági életének struktúráját? A testület azt szögezhette le, hogy az ipartelepítésre kijelölt terület közművesítési tervének első üteme sikerrel zárult le. Dombóvárott a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda nyitotta meg az ipari üzemek letelepülését, bár a telepítéssel kapcsolatos egyes beruházások későn indultak. Az indulástól számítva azonban így is megtörtént az iparterület egy- hatodának benépesítése, ta_ gadhatatlanul nagy azonban még a további hasznosításra váró terület. Vißzont hosszas előkészítés után. az iparfej lesz-j tési, -telepítési tennivalók napirendjére most kerül a Buda. pesti Csavaripari Vállalat gyáregység-telepítése. Települni kíván a város közlekedési csomópont jellegére építve ezt a szándékát az ÁROF is, mely kiviteli szinten tervezteti már az üzemanyag bázistelepének kiépítését, sőt a tervidőszak utolsó évében, 1975-ben indítani kívánja az üzemet. Szintén a tervezés stádiumában van egy 1974—75-ben felépülő AFIT-szerviztelep létesítése. Folynak a tárgyalások a Hűtőipari Tröszttel, mely 1000 va- gonos hűtőbázist kíván Dóm. bóvárott létrehozni. 1972-höz viszonyítva tehát — előzetes számítások szerint további 1500—2000 fős munkaerő- igénnyel kell számolniok a váműhely udvarán vannak, a hó, a csapadék, a napfény pusztító hatásának kitéve. A gazdaságok nem szívesen áldoznak gépműhely építésére, mindig másra kell a forint, olyan beruházásra, amely hamar megtérül. Az emberek szeme pedig lassan hozzászokik a rozsdás gépekhez, legfeljebb akkor tűnik fel az ütött-kopott gépek szomorú sorsa, ha időnként új gép kerül a régiek közé. Pedig menynyivel jobb érzés szépen, rendben tartott, jó gépen dolgozni. Különösen mostanában, mikor a traktorosok már arról is hallottak, hogy olyan vezetőfülkéket terveznek, amelyekben a gépkocsivezetők kényelmes körülményei között dolgozhatnak. Légkondicionáló berendezés, a testhelyzethez igazodó érzékeny rugójú ülés, a műszerfalba épített kávéfőző gép, öngyújtó gondoskodik a traktoros kényelméről. Talán nem is olyan sokára már ilyen fülkékben ülnek a traktorvezetők. És nem kell szenvedniük portól. hőségtől, hidegtől, zajtól, rázkódástól. Addigra talán olyan felületkezelési módszert is feltalálnak, amihez nem kell időnként elővenni az ecsetet, a festékszórót. Ezek a szerszámok azonban egyelőre nélkülözhetetlenek. A gépekkel való törődés, festés, javítás nem kerül sokba, legfeljebb néhány kiló festékbe. De megéri, mert a rozsda nem nekünk, hanem ellenünk dolgozik. V. M. ros vezetőinek. Jelenleg a vá_ ros keresőképes lakosságának már csak hat százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, vagy folytat valamilyen kisipari tevékenységet, szabadfoglalkozást. Egyébként, a város vonzáskörzetében (ahonnan már ma közel két és fél ezren járnak be naponta dolgozni) adott az iparfejlesztés, -telepítés által megkívánt munkaerő-tartalék is. A napirend felett nyitott vita befejeztével a városi tanács vb. a testület vezetőit bízta meg azzal, hogy kutassák föl azokat az ipari üzemeket, amelyek vidékre kívánnak telepedni. Fontos tennivalóként jelölte meg határozatában a várost tanács vb. azt a feladatot is, hogy a következő ötéves terv előkészítésének időszakában — figyelemmel az ipartelepítés megyei koncepcióira — sor kerülhessen a nagy költséggel előközművesí. tett ipartelep 40—45 ha-os szabad területének benépesítésére, méghozzá lehetőség szerint úgy, hogy az ipar 80 százalékát a nehéz, 20 százalékát pedig a főként női munkaerőt igénylő könnyűipar képezze. Selyem István őrnagy arról számolt be ezt követően a végrehajtó bizottságnak, milyen eredménnyel folytak Dombóvárott a polgári védelem kiképzései. A testület ezt követően a bejelentések megtárgyalásával fejezte be soron lévő ülését Félezernél több TIT-hallgató Tolnában Megkezdődött az ,,amatőr tanulók” évadja Tolna megyé. ben. Csupán a TIT megyei szervezetének kéttucatnyi tanfolyamán mintegy hatszázan képezik tovább magukat, vagy új ismeretre tesznek szert a hallgatók. Szekszárdon négy német és három angol nyelv- tanfolyam, Dombóvárott és Szekszárdon 3—3 műszaki rajz- tanfolyam« kezdődött, különböző fokon. A megye székhelyén a vállalatok munkaügyi ügyintézői, valamint az irodagépek kezelői és a titkárnők résziére indítottak külön-külön tanfolyamot. Igen nagy az érdeklődés az egyetemi felvételi vizsgákra felkészítő matematika-fizikai, továbbá biológiai, valamint magyar nyelv és történelem tantárgyakból előkészítő tanfolyamok iránt. Újdonság az ország:árás-vezető- képző tanfolyam is, amelyet a megyei TIT-szervezet földrajzi szakosztálya rendez, (—só) Ülést tartott a dombóvári Városi Tanács V. B. Iparfejlesztés és munkaerőhelyzet
