Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-16 / 242. szám
Imrő József társtulajdonos A Tolna megyei ipari emlékek Ezt a beszélgetést 1973 őszén, október 10-én Imrő József váraljai szövetkezeti gazdával folytattuk késő este' otthon, a lakásán, felesége jelenlétében. Arra szerettünk volna választ kapni, hogy társtulajdonosként rendelkezik-e ,,nagyüzemi látásmóddal”, mit lát jól és mit lót rosszul. A beszélgetésből nagyjából kiderül: a vezetőség dolga roppant nehéz, mert néhány lényeges kérdésben — hitel, komplex gépesítés — Imrő József gondolkodása méa a régi. Más dolgokban véleményét célszerű indulatok nélkül elfogadni, még akkor is. ha érdesen fogalmaz. Ez a beszélgetés ismét felhívja a figyelmet: a téeszekben az üzemi híradó, az üzemi lao hiánya nehezíti a tagok és a vezetők megfelelő együttműködését, a szövetkezeti demokrácia maradéktalan érvényesülését. A táiékozottsáq igénye erőteljesen kiérződik Imrő József szavaiból. * — Ami a vezetőségi ülésen elhangzik és ami magukat érinti, azt közli magukkal a brigádvezető? t— Senki nem közli. Sokszor még azt sem tudjuk hogy milyen bért kapunk, miért menynyit. Most itt van ez a kukoricahordás, ezt sem tudjuk mennyiért csináljuk. Pedig az elnök kijelentette, nem akarja megérni azt. hogy ha ő valakitől a mezőn megkérdezi, mennyiért dolgozik, az ne tudja. Ezt nem akarja megérni. Minden brigádvezető tudja milyen munkáért mennyit kell fizetni, csak nem mondják meg a dolgozóknak. Ezért adta az elnök a parancsot, hogy mindenkinek meg kell mondani mit mennyiért csinál. — Ki a maga brigédvezető- je? — Az Orbán az én brigádvezetőm. ö vezetőségi tag is. Bencze Ferenc, paksi halászati tsz-elnök személyében magyar alelnököt választott amerikai és janáni alelnökei mellé a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Halászati Albizottsága, az elmúlt napokban Budapesten tartott ülésén. Ebből az alkalomból A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Központi Bizottságának küldöttsége, élén Pierre Lacour-ral, a Nemzetközi Szövetség, Végrehajtó Bizottságának tagjával, a halászati albizottság elnökével, meglátogatta a paksi Vörös Csillag Halászati Tsz-t. A küldöttség -— köztük algériai. dán. francia, japán, kanadai és lengyel delegátusok — a fél napig tartó látogatás során felkeresték a ma- docsai és a paksi halászbrigádokat személyesen találkoztak a szövetkezetei 1945—46-ban alapító tagokkal, ismerkedtek gazdálkodásukkal, munkájukkal és életükkel. A szövetkezeti tagság nevében és megbízásából a vezetőség a látogatás végén vacsorán látta vendégül a magas szintű nemzetközi szövetkezeti delegációt. A szívélyes hangulatú összejövetelen Pierre Lacour, a delegáció vezetője köszönte meg a szíves vendéglátást és szakmai bemutatókat. Kifejezte azon vé1973. október 16. — A vezetőségi ülés előtt megkérdezi maguktól, hogy mi a véleményük a soros témáról, elviszi a maguk véleményét a vezetőségi ülésre. — Nem kér az véleményt. — Akkor maguk miről beszélgetnek? — Semmiről. — Cigarettaszünetben? — Heten vagyunk kocsisok, egy sem dohányzik. — Közösségi ügy nem kerül szóba? — Nem. Nálunk sem, másutt sem. — A brigád vezető miről tárgyal a tagokkal? — Odajön hozzánk, megnézi mit csinálunk. megkérdezi mennyit csináltunk, azután hova megyünk. Ennyi az egész beszéd. De hogy a gazdaságban mi folyik, arról minket ríem informál senki. — Nincs semmi táiékoztató eszköz újság ilyesmi? — Nincs. Hetenként kellene tartani gyűléseket, ahol a tagokat tájékoztatnák. Dehát nem tartanak. — Ha maga vezetőségi tag lenne, hogyan készülne a gyűlésre? — Megkérdezném az embereket, hogy a témáról mit mondanak hogy beszélni tudjak a gyűlésen, ha megkérdeznek. Elmondanám az emberek véleményét. A nyáron is mondtam, amikor jó idő volt, hívjuk össze a hat községből a tagokat egy helyre, mondjuk ide a mánvoki sportpályára leményét, hogy a paksi szövetkezeti halászok jól szolgálják a szövetkezés ügyét. Sokat és sokszor hallhatunk a hűtőláncról. Három legfőbb láncszeme: a gyártó, a szállító és a kereskedelmi vállalat. Ha megvan és jól működik, a hűtésre szoruló mirelitáru kellő feltételek — hűtőbéren, dezések — mellett juthat el a fogyasztóhoz. Arra kértünk .választ Borbás Vendeltől, a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának csoportvezetőjétől, hogy a negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában hogyan alakult megyénk bolthálózatának hűtőkapacitása? — A jó áruellátás egyik nagyon fontos feltétele az, hogy az üzlet el legyen látva különféle hűtőfelszerelésekkel. Nem kis feladat eleget tenni ennek. Az utóbbi tíz esztendőben például az élelmiszerboltokban a hűtést és mélyhűtést igénylő áruk választéka megháromszorozódott. A mirelitáruk száma ezen belül az elmúlt hat év során 63-ról 160-ra emelkedett. Megyénk boltjaiban ezeknek az áruféleségeknek csak egyharmada található. Hogy miért? Egyrészt azért, mert több áruféleséget az ipar csak idényjelleggel gyárt, vagy sok termék csak exportra készül, tehát nem felel meg a mi fogyasztói szokásainknak. A másik legfontosabb tényező pedig az. hogy a boltok nem rendelkeznek a megfelelő hűtési berendezésekkel. így nem is rendelhetnek a hűtést igénylő árukból. — Jelenleg milyen a megye élelmiszerboltjainak hűtőfelés ott beszéljünk szövetkezeti ügyekről. Ott határozzuk el mindenki előtt nyilvánosan, ne susmussal. hogy mit akarunk építeni, vásárolni, eladni. Akkor nem lehetrfe azt mondani, hogy ezt már eldöntötték a váraljaiakkal, amazt az izmé- nyiekkei, ezt meg a nagymá- nyokiakkal. Akkor tiszta lenne az ügy. mindenki tudná miről van szó. — A téesz párttitkárával szokott találkozni? — Régén találkoztam vele. Talán az idén még nem is járt a határban, amerre mi dolgoztunk. — És a szövetkezet szakvezetőivel ? — Reggel ott vaoríak munkaelosztáskor, néha látjuk őket. Nem sokat tárgyalnak velünk. — Miért? — Nem tudom. — Az úi elnököt hogyan mutatták be? — Bemutatták. Jobban mondva ő mutatkozott be. Elmondta kicsoda-micsoda. Elmondta. harmincnégv éves. legutóbb a bonyhádi Petőfiben volt függetlenített pártHtkár. Dolgozott azelőtt az állattenyésztésbe^ is meg a növénytermesztésben is. Érti a dolgát. — Maga gazda a téeszben? — Gazdák vagvunk. mert a mi földünk van benn. — Tulajdonosnak érzi magát? — Annak érzem magam. — Éreztetik ezt magával? — Igen. Rendesen megfizetnek. Adják a föld járadékot, így rendben van minden. — Jól érzi magát a termelő- szövetkezetben ? — Igen. Jól érzem magam, nincs nekem semmi problémám. Megtalálom a számításomat.-A 4 4;\ f," . szerelésekkel való ellátottsága? — Megyénkben 266 élelmiszerbolt van. Ebből valamilyen hűtőberendezéssel 170 bolt rendelkezik. Megyénkben ' jelenleg 36 hűtővitrin, 18 hűtőpult és 12 hűtőkamra üzemel. Nagyon kevés a mélyhűtő szekrény, a hűtőkamra, bár a legújabb és legmodernebb kereskedelmi egységekben már van ilyen, például a szekszárdi déli kertvárosi ABC-áru- házban. Előrelépés azonban mégis tapasztalható. A negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában mintegy harminc százalékkal emelkedett a mély- hűtőkapacitás. ami plusz 2500 liter hűtőtérnövekedést jeleni. A Belkereskedelmi Minisztérium az utóbbi években jelentős összeggel. évi 40—50 millió forinttal támogatja a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek hűtőkapacitásának növelését. A vállalatok általában 30—50 százalékig terjedő ártámogatást kapnak a hűtő- berendezések vételénél. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a jelentős ártámogatást megyénk nagyobb kereskedelmi vállalatai és szövetkezetei fejlesztési alap hiányában nem veszik igénybe. Arról van szó, hogy sok esetben a nagy ártámogatás mellett nincs megfelelő anyagi forrásuk. Ezért történhet meg például az. hogy megyénk két városában. Szek- szárdon és Dombóváron a hűtőkapacitás az elmúlt kát év folyamán nem fejlődött az igényeknek megfelelően. A megve kisebb ÁFÉSZ-ai további kedEgy hónappal ezelőtt hirdették meg a pályázatot azzal a céllal, hogy feldolgozásra kerüljön Tolna megye iparának története. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa. a Népfront és más szervek kezdeményezte akció révén minden bizonnyal értékes dolgozatokban tárják fel Tolna megye iparosodásának eredetét, történetét. Az írásos, anyag majd évek, évtizedek múltán lesz felbecsülhetetlen értékű, mint ahogy az ipartörténet tárgyi egyéb emlékei is azok lennének, ha valaki gondozná, rendszerezné, gyűjtené ezeket. A Tolna megyei ipari emlékek gyűjtésével senki nem foglalkozik. A régi gépek, berendezések, felszerelések a MÉH-telepre kerülnek, válogatás nélkül. Tolna megyének lesz majd írásos ipartörténete, de ezt kiegészítő tárgyi gyűjtemény nem. Pedig volna megőrzésre érdemes üzemi gép, felszerelés. Nem kell messzi menni: a Szekszárdi Nyomdában a rekonstrukció előtt hetvennyolcvan éves nyomó- ég fűzőgépek is működtek, ezek sorsa ismeretlen. Sőt, az új nyomdai nemzedéknek egy évtizeddel ezelőtt nem mulasztották el a régi szaktár- sak megmutatni azt a nyomdai gépet, amelyen a szekszárdi direktórium újságját készítették. Dombóvárott értékes vasút- történeti relikviák tűnnek el. helyt adva a korszerű berendezéseknek. De már egyszerű vasutaslámpát is alig találni. a százéves évforduló kiállítási anyagát a fél Dunántúl adta össze. A dombóvári nvomdák történetét minden bizonnyal Vhlaki majd Inég- írja. De. hol található fel Moósz Alajos nyomdájának egy-égy géDe? A felszabadulás utáni napokban boldog-boldogtalan hordta, pusztította a dombóvári Rechnitz Nyomda gépállományát, felszerelését — vajon melyik padláson porovezményeket í is kaptak. Az idén februárban a Belkereske. delmi és a Pénzügyminisztérium kezdeményezésére á 230 literes Lehel hűtőszekrényeket 1000 forinttal olcsóbban vásárolhatták. A kedvezmény eredményeként több mint 120 hűtőszekrényre érkezett megren. delés, amelynek azonban a RAVILL csak ötven százalékban tudott eleget tenni. ;— Melyek a negyedik ötéves terv hátralévő időszakában várható fontosabb intézkedéseit*? — Mindenekelőtt megyénk hat kereskedelmi központján bán . és öt alközpontjában szeretnénk előrelépni. Az újonnan épülő ABC-áruházakban, így a szekszárdi újvárosi, valamint a dombóvári Tanács- köztársaság terén felépítendő áruházban korszerű hűtőkamrát létesítünk. Az épülő kisebb élelmiszerboltokban pedig az összes szükséges hűtő- berendezést üzembe helyezzük. További célkitűzésünk a gasztrofol készítmények további terjesztése. Ezek a készítmények speciális hűtő. és fel- melegítő-berendezéseket igé. nyelnek. Ez év végén vagy a jövő év elején a szekszárdi vásárcsarnok emeletén gasztro- folüzletet létesít a Mecsek- vidéki Vendéglátó Vállalat. Ha a kezdeményezés sikerrel jár, tervezzük, hogy hasonló üzleteket nyitunk megyénk más helységeiben is. * — vj — sodik nyomdagép, betűszekrény? A bonyhádi zománcgyár megyénk legjelentősebb ipari üzeme volt a felszabadulás évéig. A régi berendezéseket itt is újakkal cserélték fel, azok, amelyek a századforduló utáni években kerültek Bonyhádra — valamelyik kohó gyomrában tűntek el. Nincs a Pétermann és Glaser cipőgyár régi gépeiből, vagy ha van, senki nem gondol arra, hogy a helytörténeti múzeum részére megszerezze. Simon tornyán több közel kétszáz éves a bőrgyártás. Az óriási gyárban nem jutott hely — néhány négyzetméter csupán —. hogy régi tímártőkéket késeket, faragószerszámokat stb. állítsanak ki. A hatvanas évek végén hazánkban megszűnt a hemy óselyem készítése. A tolnai gyárban ma jórészt műszállal dolgoznak. A her- nyóselyemkészítő gépek némelyikét meg lehetne menteni — a hulladéktelepről. Szek- szárdon a híres Debulay-cég — lényegében a vasipari vállalat előde — emblémáját csak néhány mestermunkán láthatjuk, sehol másutt. A Tolna megyei helyi villamosüzemek felszerelése, berendezése is eltűnt. A gépeket, a használhatatlannak ítélt masinákat fillérekért kótyavetyélik, szinte olyan kevés pénzért, hogy kár eladni, elvinni . a MÉH- telepre. Egy-egy régi gép megőrzése, megóvása — ifjúsági brigádok felújítanák — dísze lehetne az új üzemek, műhelycsarnokok előterének, irodaházak tágas folyosóinak. Az ipar tárgyi emlékeinek Tolna megyében nincs gazdája. Nem lehet egyértelműen va- Tatmely intézményt ilyen tárgyak gyűjtésével megbízni, de arra mindenképpen van lehetőség, hogy az üzerrtak saját ipartörténeti emlékeit megmentsék az utókornak. Egyébként szinte biztosak vagyunk abban, hogy Dombóvárott lehetne találni megfelelő épületet megyei ipartörténeti múzeum létesítésére, amely egyben helytörténeti múzeum szerepét is betölthetné ... Miután Dombóvárott, ebben a fiatal városunkban még egy kis helytörténeti múzeum sincs. A Tolna megyei ipari emlékek megőrzése, a tárgyak gyűjtése, úgy hisszük, a szocialista brigádok körében is megoldható volna. Lapunkban szívesen helyet adunk olyan értesítéseknek, amelyekben egy-egy munkagép, felszerelés, berendezés stb. megóvásáról, megmentéséről van szó. PÁLKOVACS JENŐ A Főv. Óra- és Ékszer- ipari V. szekszárdi gyáregysége felvételre keres szerszámkészítő, hegesztő és lakatos szakmunkásokat, valamint férfi és női dolgozókat betanított munkára. (311) A Volán 11. számú Vállalat azonnali hatállyal ALKALMAZ: GÉPKOCSIVEZET ÉS SZÄLLITÖ- MUNKASOKAT. Jelentkezési hely: Volán 11. sz. Vállalat, Szekszárd, Tartsay V. u. 4. (241) Külföldi látogatók a paksi halászoknál (P. V. Sz.) Hétfői kérdésünk: Hogyan fejlődik megyénk kereskedelmi hűtőkapacitása ?
