Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

\ Közel-Kelet Fegyveres összecsapások Bangkokban Több száz halálos áldozata van azoknak az összecsapá­soknak, amelyek szombaton robbantak ki Thaiföld fővá­rosában a katonai kormány­zat ellen, az új alkotmány ki­adásáért felkelt diákok- és a fegyveres erők - között. Hétfő reggeli, jelentések . szerint a tőváros, Bangkok egyes , kül­területeiben . még mindig tar­tottak-, az .összecsapások. Hír- ügynökségi tudósítók meg nem erősített jelentései sze­rint a felkelőkhöz csatlakoz­tak a thaiföldi haditengeré­szet'., egyes alakulatai is, s most már a diákok is - ren­delkeznek fegyverekkel: gép­pisztolyokat, gépfegyvereket, sőt páncélöklöket is láttak náluk... A felkelők vezetőit nem elégítette ki Kittikacsorn me­nesztése a miniszterelnöki székből és Sanya Phanmasak egyetemi rektor kinevezése a- ; tisztségre'.. Hárompontos memorandumban követelték, hogy' Kfttikacsornt hadsereg- főparáricsnoki tisztségéből is váltsák le. Á felkelők „Népi Központ” elnevezéssel szervezetet alaki. f tották, Tagjai egyetemi és fő­iskolái diákok,' buddhista szerzetesek és .,a közvélemény képviselői”. A Népi Központ A chilei katonai Junta négy órával önkényesen meghosz- saabbította . az .állami és ma­gánvállalatok dolgozói szálpára .g heít, munkaidőt, A. hivata­los közlés szerint a rendelke. zés december 31-ig^marad ér­vényben. A . plusz- négy órát mindenki vasárnap köteles le­dolgozni. Mint emlékezetes, a junta a véres."hatalomátvétel­kor bejélentette, hogy a dolgo­zók szociális vívmányait nem éri. károsodás. Most egy hó­nappal á törvényes kormány megdöntése után, máris ha­utasítást adott a tüntetőknek, hogy szüntessék be támadá­saikat a kormányépületek el­len. térjenek vissza barikád­jaik mögé, illetve gyülekezze­nek a felkelés központjánál, a Thammasat egyetemen. Kittikacsom marsall végül is lemondott összes katonai és polgári tisztségéről, s el­hagyta az országot — jelen­tette gyorshírben az AFP és a Reuter, a thaiföldi rádió legfrissebb jelentését idézve. A marsallal együtt utazott el az országból Praphas Charu- sathien volt miniszterelnök­helyettes, a rendőrség főpa­rancsnoka és Narong Kitti- kacsom, a/ volt miniszterelnök fia. Ezekkel a fejleményekkel párhuzamosan nyugati hír- ügynökségek arról tudósítot­tak, hogy a fegyveres felke­lők három rendőrségi közpon_ tqt,. a , fővárosi rendőrkapi­tányságot. a politikai ügyek­kel is foglalkozó bűnügyi rendőrség székhazát és egy kisebb rendőrőrsöt támadtak meg. A város különböző ré­szeiben a hádsereg páncélosai vették, fel a harcot a fegyve­resekkel, s a külvárosokban is harckocsik tartózkodnak bevetésre készen. tálytalanították a. népi egység­nek a dolgozók érdekében ho­zott egyik legfontosabb intéz­kedését. a héti munkaidő csök­kentését. A junta a munkaidő felemelését cinikusan azzal in­dokolta, hogy a „szabadságnak ára van”. ,, . .. . Egyúttal hivatalosan beje­lentették, hogy hatvan élel­miszerfajta, közöttük olyan alapvető cikkek, rtiint á ke­nyér, a tej. a cukor, a főző­olaj árát emelték fel, eseten­ként 400 százalékkal is. (FcűytatSs az í. oldalról) Iáját fejezte ki az Egyesült Államoknak az Izraelnek nyújtott segítségért. * Mind nagyobb helyi és nem­zetközi nyugtalanságra ad okot az Egyesült Államok magatar­tása. A legutóbbi események azt bizonyítják, hogy Washing­ton nem éri be az izraeli vesz­teségek pótlásával, hanem közvetlenül is mind jobban belebonyolódik az arab—iz­raeli konfliktusba. Kairó már hivatalosan tiltakozott az Egyesült Államoknál amiatt, hogy szombaton két „SR—71 A” típusú amerikai felderítő gép hatolt be Egyiptom légi­terébe. Ismeretes, hogy ez a géptípus kizárólag az ameri­kai fegyveres erők birtokában van. A kémrepülőgépek be­hatolása egyben magyarázatot ad a szombati kairói légiria­dóra is. Ugyancsak általános felhá­borodást keltett az a leleple­zés. hogy az izraeli légierő oldalán amerikai gépek és pi­lóták is részt vesznek a Szí­riái városok bombázásában. A Damaszkusz felett lelőtt Phantom élve elfogott pilótá­ja amerikai állampolgár, a gép pedig az amerikai légierő tu­lajdona. Hírügynökségi' jelentések szérint az USA első fegyver- szállítmányai megérkeztek Iz­raelbe. Iszmail Fahmi egyiptomi ügyvezető külügyminiszter nyugtalanságát fejezte ki Gö­rögország. Törökország és Spa­nyolország képviselőjének amiatt, hogy amerikai felde­rítő repülőgépek e három or­szág területén lévő NATO-bá- zisokat használnak fel kiindu­lópontként. A három nagykö­vet arról biztosította az.egyip­tomi ügyvezető külügyminisz­tert, hogy kormányuk nem já­rul hozzá, hogy területeiket az arab országok elleni ame­rikai bázisként használják fel. * ­Vasárnap este Szaud-Arábia is elhatározta, hogy harcoló egységekkel segíti Egyiptom és Szíria háborús erőfeszíté­seit. Arról egyelőre nincs hír, milyen létszámú kontingenst küldött Fejszál király a Szí­riái frontra, de a szaudi dön­tés politikai következményei­ről szólva az AP hírügynök­ség rámutat: Az olajban gaz­dag amerikabarát monar­chia hadba tépése nyilvánvaló diplomáciai vereség az Egye­sült Államok számára, emel­lett olyan tény. amely nagyobb háborús erőfeszítésekre sar­kallhatja az eddig vonakodó arab „mérsékelteket”. A nigériai kormány úgy ha­tározott, hogy másfél millió dollár segélyben részesíti az izraeli agresszió egyiptomi és Szíriái áldozatait. A fajüldöző Dél-Afrikai Köz­társaság hadügyminisztere Pie­ter Botha ugyanakkor kijelen­tette: Országa „megtalálja a gyakorlati módját annak, hogy kimutassa jószándékát Izrael iránt” — e jószándék-nyilvá- nítás azonban „pénzre és egészségügyi segélyre fog kor­látozódni”. * Gerald Ford kijelölt ameri­kai alel nők újságírók előtt ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok teljesíti Izraellel szemben vállalt kötelezettsé­geit. s reméli, hogy egy tűz­szünet lehetővé fogja tenni a diplomáciai tárgyalások meg­indulását. * Az olajexportáló arab orszá­gok szervezetének (OAPEC) rendkívüli ülése nem kedden, hanem szerdán nyílik meg — jelentette be a Kuvaitban szé­kelő OAPEC főtitkára, a lí­biai Ali Attija. A kuvaiti Qlajügyi miniszter szerint az értekezleten, mely­nek fő témája „az olaj. mint fegyver” — valamennyi olaj­termelő arab ország részt vesz. Az angol külügyminiszté­rium szóvivője hétfőn bejelen­tette. hogy egyiptomi pilótá­kat képeznek ki az országban brit gyártmányú -helikopterek irányítására. A. helikoptereket egy néhány hónappal ezelőtt aláírt szerződés alapján szál­lítanák az Egyiptomi Arab Köztársaságnak. * Nixon ' elnök hétfőn Viet­namban harcolt amerikai vete­ránoknak adott át kitünteté­seket, s ezt az alkalmat meg­ragadva utalt a IcözeJ-Retaff helyzetre. Kijelentette: „Poli­tikánk ugyanaz, mint 1958- ban, a libanoni helyzet idején, vagy mint 1970-ben, amikor Jordánia volt érintve. Kiállunk minden közel-keleti nemzet függetlenségének fenntartásá­hoz való joga mellett. Arra törekszünk, hogy a háború vé­get érjen és az USA a béke­csináló, szerepet. töltse be a Közel-Keleten”. Washingtoni diplomáciai kö­rökben" jelentőségteljesnek, sőt alig burkolt fenyegetőzésnek tekintik azt a tényt, hogy az elnök két olyan esetre utalt, amikor az USA legalább is részlegesen közvetlen katonai szerepet vállalt a Közel-Kele­ten: 1958-ban amerikai tenge­részgyalogosok ‘ szálltak partra Libanonban az amerikabarát rezsim megmentésére. 1970-ben pedig a térségbe irányították az amerikai 6. flotta egységeit, hogy flotta-demonstrációval próbáljanak befolyást gyako­rolni a Jordániái királyi had­erő és a Palesztinái gerillák között kirobbant fegyveres harc kimenetelére. BUDAPEST Nagy érdeklődéssel kísért előadás színhelye volt hétfőn délután a Magyar Tudomá­nyos Akadémia: Szent-Györ- gyi Albert Nobel-díjas bioké­mikus, az Egyesült Államok Woods Hole-i izomkutató in­tézetének igazgatója csaknem egyórás előadás keretében szá­molt be legújabb kutatásairól, amelyek során az életjelensé­gek titkát, mindenekelőtt a rákbetegségek okait vizsgálta, MOSZKVA Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök megkezdte tár­gyalásait Moszkvában Anker Jörgensen dán miniszterelnök„ kel. A megbeszéléseken jól tá­jékozott források szerint « kétoldalú gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműkö­dés kérdéseit vitatják meg. A j unta meghosszabbította a munkaidőt Miközben Genfben javában folyik 1 az európai biztonsági értekezlet második szakasza, a miágsajtóban egyre többször találkozhatunk az ázsiai kol­lektív biztonsági rendszer ki­fejezéssel. Négy éve, hogy a kommunista és munkáspártok 1969. júniusi' moszkvai tanács­kozásán Leonyid Brezsnyev felvetette az ázsiai' biztonsági rerídázer gondolatát. „A jelen­legi nemzetközi helyzet égető problémái nem feledtetik ve­lünk a hosszabb időre szóló feladatokat sem, főként a kol­lektív biztonsági rendszer meg­teremtését a Földnek azokon a , részeiéi, ahol koncentráltan je­lentkezik az új világháború, illetve a fegyveres konfliktu­sok kirobbanásának a veszélye, ügy véljük, az események me­nete napirendre tűzi az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének feladatát is.” Ha végigfutunk az utolsó negyed század eseményein, ak­kor kitűnik, hogy mennyire megnőtt Ázsia szerepe a világ- politikában. „1945. óta a világ nagy felfordulásai és nagy meghasonlásai Ázsiában zajlot­tak le; a brit uralom felszá­molása Indiában, amely a gyarmati rendszer felbomlásá­nak kezdetét jelentette, a kom­munisták hatalomra jutása Kí­nában, a koreai háború, a ban- dungi értekezlet,• a szovjet— kínai konfliktus. Japán előre­törése, az amerikaiak vietnami agressziója” — így összegezte a legfontosabb eseményeket a azsin sorsi Les Preuves francia folyóirat. Ázsiát azonban már mére­tei is nagy szerepre jogosít­ják. A világ legnagyobb föld­része, az emberiség kétharma­da, mintegy 2 milliárd 300 millió ember lakja. Történel­mi, kulturális örökség vagy éppen vallási hovatartozás sze­rint jó néhány Európa nagy­ságú, hatalmas régióra oszlik. Alig három évtizede többnyi­re még óriás gyarmatbirodal­mak „otthona” volt. Ma jogi­lag független országai a tár­sadalmi formáció, a gazdasá­gi fejlettség, a külpolitikai orientáció szempontjából rend­kívül széles skálán helyezked­nek el. A második világháború be­fejezése óta Ázsia lényegében nem élt meg békés időszakot. Az ázsiai helyzetet bonyolítja, hogy a fiatal, független álla­mok gyakori belső társadalmi megrázkódtatásai és egymás közötti ellentétei jelentősen befolyásolhatják a nemzetközi erőviszonyokat, Az amerikai imperializmus sohasem mon­dott le arról, hogy — a fegy­veres erőszaktól a gazdasági nyomásig — a legkülönbözőbb eszközökkel letérítse az ázsiai országokat az önálló nemzeti fejlődés, illetve a nemzeti fel­szabadító harc útjáról. Ázsia politikai arénájában a Szov­jetunión és az Egyesült Álla­mokon kívül egyre nagyobb szerepet játszó nagyhatalom­ként jelenik meg Kína és Ja­pán. Nem szabad megfeled­kezni India, Indonézia és a po­litikailag egyre inkább Ázsiá­hoz kötődő kontinens, Auszt­rália. létéről sem. A sokféle hatalmi-politikai érdek ütkö­zik. Az utóbbi időben olyan ked­vező változásokat tapasztalha­tunk, amelyek a szovjet el­gondolás realitását mutatják. Melyek ezek a kedvező válto­zások? Mindenekelőtt az Egye­sült Államok vietnami agresz- sziójának kudarca, a vitnami háború befejeződése. Létre­jött a megállapodás a laoszi béke és nemzeti egyetértés helyreállításáról is. A mintegy két évtizedes megmerevedés után meghozták az első ered­ményüket a KNDK-nak az or­szág békés egyesítésére irá­nyuló fáradozásai. Az utolsó évtizedben a „lőporos hordó" szerepét játszotta a Hindusztá- ni félsziget. Az 1971-es decem­beri indiai—pakisztáni háború végkimenetele, Banglades megszületése alapvetően meg­változtatta a térség erőviszo­nyait. A fokozatos bomlás jeleit mutatják az Egyesült Államok ázsiai stratégiájának pillérei, az egymásba fonódó katonai tömbök. A SEATO, a CENTO és az ASPAC tagjai között megerősödött a békés egymás mellett élés, a semlegesség po­litikája. Ennek egyik legutób­bi példája, hogy a Fülöp- szigetek diplomáciai kapcsola­tot teremtett a szocialista or­szágokkal, köztük hazánkkal. A Szovjetunió már nem egy ízben vázolta fel a biztonsági rendszer alapelveit. A köz­ponti elvek: az erőszakról va­ló lemondás; a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartása; a bel- iigyekbe való be nem avatko­zás; széles körű gazdasági és másfajta együttműködés a tel­jes egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Éppen ezek az elvek jutottak érvényre a Szovjetunió politikai gyakorla­tában, amikor barátsági szer­ződést kötött Indiával és Irak­kal. Az ázsiai kollektív biztonsá­gi rendszer megteremtésének realitását vizsgálva nem ka­rit! hető meg az a kérdés, ho­gyan vélekednek erről az ér­dekelt nagyhatalmak. Kétség­telen. hogy a nem ázsiai nagy­hatalom. az Egyesült Államok törekvései ellentétben állnak az ázsiai biztonsági rendszer gondolatával. Ha azonban Washington levonja a „viet­nami leckéből” a tanulságo­kat, akkor a jövőben kerülni fogja a közvetlen katonai be­avatkozást; érdekeinek érvé­nyesítésére inkább a gazdasá­gi és politikai módszereket ré­szesíti előnyben. Éppen ezért nem lehet kizárni, hogy Wa­shington módosítja álláspont­ját az ázsiai biztonság ügyé­ben, mint ahogy európai meg­felelőjét is csak hosszabb idő után fogadta el. A problémakör „legkénye­sebb” pontja Kína állásfogla­lása. A szovjet javaslatot egye­dül Peking utasította el nyíl­tan azt állítva, hogy annak célja „Kína bekerítése". Ezt az állítást cáfolva írta a Prav­da: „A Szovjetunió amellett száll síkra, hogy a kollektív biztonsági rendszerben vala­mennyi ázsiai állam, közöttük természetesen Kína is, egyen- jogúan vegyen részt.” Az ázsiai kollektív bizton­sági rendszerért vívott harc hosszú és bonyolult folyamat. Ezt mutatják a legújabb közel- keleti események is. Annyi azonban bizonyos, hogy — Európához hasonlóan — Ázsia külügyminiszterei is összeül­nek majd egyszer a földrész békéjének és biztonságának stabilizálása érdekében. ZALAI ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents