Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-16 / 242. szám
\ Közel-Kelet Fegyveres összecsapások Bangkokban Több száz halálos áldozata van azoknak az összecsapásoknak, amelyek szombaton robbantak ki Thaiföld fővárosában a katonai kormányzat ellen, az új alkotmány kiadásáért felkelt diákok- és a fegyveres erők - között. Hétfő reggeli, jelentések . szerint a tőváros, Bangkok egyes , külterületeiben . még mindig tartottak-, az .összecsapások. Hír- ügynökségi tudósítók meg nem erősített jelentései szerint a felkelőkhöz csatlakoztak a thaiföldi haditengerészet'., egyes alakulatai is, s most már a diákok is - rendelkeznek fegyverekkel: géppisztolyokat, gépfegyvereket, sőt páncélöklöket is láttak náluk... A felkelők vezetőit nem elégítette ki Kittikacsorn menesztése a miniszterelnöki székből és Sanya Phanmasak egyetemi rektor kinevezése a- ; tisztségre'.. Hárompontos memorandumban követelték, hogy' Kfttikacsornt hadsereg- főparáricsnoki tisztségéből is váltsák le. Á felkelők „Népi Központ” elnevezéssel szervezetet alaki. f tották, Tagjai egyetemi és főiskolái diákok,' buddhista szerzetesek és .,a közvélemény képviselői”. A Népi Központ A chilei katonai Junta négy órával önkényesen meghosz- saabbította . az .állami és magánvállalatok dolgozói szálpára .g heít, munkaidőt, A. hivatalos közlés szerint a rendelke. zés december 31-ig^marad érvényben. A . plusz- négy órát mindenki vasárnap köteles ledolgozni. Mint emlékezetes, a junta a véres."hatalomátvételkor bejélentette, hogy a dolgozók szociális vívmányait nem éri. károsodás. Most egy hónappal á törvényes kormány megdöntése után, máris hautasítást adott a tüntetőknek, hogy szüntessék be támadásaikat a kormányépületek ellen. térjenek vissza barikádjaik mögé, illetve gyülekezzenek a felkelés központjánál, a Thammasat egyetemen. Kittikacsom marsall végül is lemondott összes katonai és polgári tisztségéről, s elhagyta az országot — jelentette gyorshírben az AFP és a Reuter, a thaiföldi rádió legfrissebb jelentését idézve. A marsallal együtt utazott el az országból Praphas Charu- sathien volt miniszterelnökhelyettes, a rendőrség főparancsnoka és Narong Kitti- kacsom, a/ volt miniszterelnök fia. Ezekkel a fejleményekkel párhuzamosan nyugati hír- ügynökségek arról tudósítottak, hogy a fegyveres felkelők három rendőrségi közpon_ tqt,. a , fővárosi rendőrkapitányságot. a politikai ügyekkel is foglalkozó bűnügyi rendőrség székhazát és egy kisebb rendőrőrsöt támadtak meg. A város különböző részeiben a hádsereg páncélosai vették, fel a harcot a fegyveresekkel, s a külvárosokban is harckocsik tartózkodnak bevetésre készen. tálytalanították a. népi egységnek a dolgozók érdekében hozott egyik legfontosabb intézkedését. a héti munkaidő csökkentését. A junta a munkaidő felemelését cinikusan azzal indokolta, hogy a „szabadságnak ára van”. ,, . .. . Egyúttal hivatalosan bejelentették, hogy hatvan élelmiszerfajta, közöttük olyan alapvető cikkek, rtiint á kenyér, a tej. a cukor, a főzőolaj árát emelték fel, esetenként 400 százalékkal is. (FcűytatSs az í. oldalról) Iáját fejezte ki az Egyesült Államoknak az Izraelnek nyújtott segítségért. * Mind nagyobb helyi és nemzetközi nyugtalanságra ad okot az Egyesült Államok magatartása. A legutóbbi események azt bizonyítják, hogy Washington nem éri be az izraeli veszteségek pótlásával, hanem közvetlenül is mind jobban belebonyolódik az arab—izraeli konfliktusba. Kairó már hivatalosan tiltakozott az Egyesült Államoknál amiatt, hogy szombaton két „SR—71 A” típusú amerikai felderítő gép hatolt be Egyiptom légiterébe. Ismeretes, hogy ez a géptípus kizárólag az amerikai fegyveres erők birtokában van. A kémrepülőgépek behatolása egyben magyarázatot ad a szombati kairói légiriadóra is. Ugyancsak általános felháborodást keltett az a leleplezés. hogy az izraeli légierő oldalán amerikai gépek és pilóták is részt vesznek a Szíriái városok bombázásában. A Damaszkusz felett lelőtt Phantom élve elfogott pilótája amerikai állampolgár, a gép pedig az amerikai légierő tulajdona. Hírügynökségi' jelentések szérint az USA első fegyver- szállítmányai megérkeztek Izraelbe. Iszmail Fahmi egyiptomi ügyvezető külügyminiszter nyugtalanságát fejezte ki Görögország. Törökország és Spanyolország képviselőjének amiatt, hogy amerikai felderítő repülőgépek e három ország területén lévő NATO-bá- zisokat használnak fel kiindulópontként. A három nagykövet arról biztosította az.egyiptomi ügyvezető külügyminisztert, hogy kormányuk nem járul hozzá, hogy területeiket az arab országok elleni amerikai bázisként használják fel. * Vasárnap este Szaud-Arábia is elhatározta, hogy harcoló egységekkel segíti Egyiptom és Szíria háborús erőfeszítéseit. Arról egyelőre nincs hír, milyen létszámú kontingenst küldött Fejszál király a Szíriái frontra, de a szaudi döntés politikai következményeiről szólva az AP hírügynökség rámutat: Az olajban gazdag amerikabarát monarchia hadba tépése nyilvánvaló diplomáciai vereség az Egyesült Államok számára, emellett olyan tény. amely nagyobb háborús erőfeszítésekre sarkallhatja az eddig vonakodó arab „mérsékelteket”. A nigériai kormány úgy határozott, hogy másfél millió dollár segélyben részesíti az izraeli agresszió egyiptomi és Szíriái áldozatait. A fajüldöző Dél-Afrikai Köztársaság hadügyminisztere Pieter Botha ugyanakkor kijelentette: Országa „megtalálja a gyakorlati módját annak, hogy kimutassa jószándékát Izrael iránt” — e jószándék-nyilvá- nítás azonban „pénzre és egészségügyi segélyre fog korlátozódni”. * Gerald Ford kijelölt amerikai alel nők újságírók előtt kijelentette, hogy az Egyesült Államok teljesíti Izraellel szemben vállalt kötelezettségeit. s reméli, hogy egy tűzszünet lehetővé fogja tenni a diplomáciai tárgyalások megindulását. * Az olajexportáló arab országok szervezetének (OAPEC) rendkívüli ülése nem kedden, hanem szerdán nyílik meg — jelentette be a Kuvaitban székelő OAPEC főtitkára, a líbiai Ali Attija. A kuvaiti Qlajügyi miniszter szerint az értekezleten, melynek fő témája „az olaj. mint fegyver” — valamennyi olajtermelő arab ország részt vesz. Az angol külügyminisztérium szóvivője hétfőn bejelentette. hogy egyiptomi pilótákat képeznek ki az országban brit gyártmányú -helikopterek irányítására. A. helikoptereket egy néhány hónappal ezelőtt aláírt szerződés alapján szállítanák az Egyiptomi Arab Köztársaságnak. * Nixon ' elnök hétfőn Vietnamban harcolt amerikai veteránoknak adott át kitüntetéseket, s ezt az alkalmat megragadva utalt a IcözeJ-Retaff helyzetre. Kijelentette: „Politikánk ugyanaz, mint 1958- ban, a libanoni helyzet idején, vagy mint 1970-ben, amikor Jordánia volt érintve. Kiállunk minden közel-keleti nemzet függetlenségének fenntartásához való joga mellett. Arra törekszünk, hogy a háború véget érjen és az USA a békecsináló, szerepet. töltse be a Közel-Keleten”. Washingtoni diplomáciai körökben" jelentőségteljesnek, sőt alig burkolt fenyegetőzésnek tekintik azt a tényt, hogy az elnök két olyan esetre utalt, amikor az USA legalább is részlegesen közvetlen katonai szerepet vállalt a Közel-Keleten: 1958-ban amerikai tengerészgyalogosok ‘ szálltak partra Libanonban az amerikabarát rezsim megmentésére. 1970-ben pedig a térségbe irányították az amerikai 6. flotta egységeit, hogy flotta-demonstrációval próbáljanak befolyást gyakorolni a Jordániái királyi haderő és a Palesztinái gerillák között kirobbant fegyveres harc kimenetelére. BUDAPEST Nagy érdeklődéssel kísért előadás színhelye volt hétfőn délután a Magyar Tudományos Akadémia: Szent-Györ- gyi Albert Nobel-díjas biokémikus, az Egyesült Államok Woods Hole-i izomkutató intézetének igazgatója csaknem egyórás előadás keretében számolt be legújabb kutatásairól, amelyek során az életjelenségek titkát, mindenekelőtt a rákbetegségek okait vizsgálta, MOSZKVA Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök megkezdte tárgyalásait Moszkvában Anker Jörgensen dán miniszterelnök„ kel. A megbeszéléseken jól tájékozott források szerint « kétoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kérdéseit vitatják meg. A j unta meghosszabbította a munkaidőt Miközben Genfben javában folyik 1 az európai biztonsági értekezlet második szakasza, a miágsajtóban egyre többször találkozhatunk az ázsiai kollektív biztonsági rendszer kifejezéssel. Négy éve, hogy a kommunista és munkáspártok 1969. júniusi' moszkvai tanácskozásán Leonyid Brezsnyev felvetette az ázsiai' biztonsági rerídázer gondolatát. „A jelenlegi nemzetközi helyzet égető problémái nem feledtetik velünk a hosszabb időre szóló feladatokat sem, főként a kollektív biztonsági rendszer megteremtését a Földnek azokon a , részeiéi, ahol koncentráltan jelentkezik az új világháború, illetve a fegyveres konfliktusok kirobbanásának a veszélye, ügy véljük, az események menete napirendre tűzi az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének feladatát is.” Ha végigfutunk az utolsó negyed század eseményein, akkor kitűnik, hogy mennyire megnőtt Ázsia szerepe a világ- politikában. „1945. óta a világ nagy felfordulásai és nagy meghasonlásai Ázsiában zajlottak le; a brit uralom felszámolása Indiában, amely a gyarmati rendszer felbomlásának kezdetét jelentette, a kommunisták hatalomra jutása Kínában, a koreai háború, a ban- dungi értekezlet,• a szovjet— kínai konfliktus. Japán előretörése, az amerikaiak vietnami agressziója” — így összegezte a legfontosabb eseményeket a azsin sorsi Les Preuves francia folyóirat. Ázsiát azonban már méretei is nagy szerepre jogosítják. A világ legnagyobb földrésze, az emberiség kétharmada, mintegy 2 milliárd 300 millió ember lakja. Történelmi, kulturális örökség vagy éppen vallási hovatartozás szerint jó néhány Európa nagyságú, hatalmas régióra oszlik. Alig három évtizede többnyire még óriás gyarmatbirodalmak „otthona” volt. Ma jogilag független országai a társadalmi formáció, a gazdasági fejlettség, a külpolitikai orientáció szempontjából rendkívül széles skálán helyezkednek el. A második világháború befejezése óta Ázsia lényegében nem élt meg békés időszakot. Az ázsiai helyzetet bonyolítja, hogy a fiatal, független államok gyakori belső társadalmi megrázkódtatásai és egymás közötti ellentétei jelentősen befolyásolhatják a nemzetközi erőviszonyokat, Az amerikai imperializmus sohasem mondott le arról, hogy — a fegyveres erőszaktól a gazdasági nyomásig — a legkülönbözőbb eszközökkel letérítse az ázsiai országokat az önálló nemzeti fejlődés, illetve a nemzeti felszabadító harc útjáról. Ázsia politikai arénájában a Szovjetunión és az Egyesült Államokon kívül egyre nagyobb szerepet játszó nagyhatalomként jelenik meg Kína és Japán. Nem szabad megfeledkezni India, Indonézia és a politikailag egyre inkább Ázsiához kötődő kontinens, Ausztrália. létéről sem. A sokféle hatalmi-politikai érdek ütközik. Az utóbbi időben olyan kedvező változásokat tapasztalhatunk, amelyek a szovjet elgondolás realitását mutatják. Melyek ezek a kedvező változások? Mindenekelőtt az Egyesült Államok vietnami agresz- sziójának kudarca, a vitnami háború befejeződése. Létrejött a megállapodás a laoszi béke és nemzeti egyetértés helyreállításáról is. A mintegy két évtizedes megmerevedés után meghozták az első eredményüket a KNDK-nak az ország békés egyesítésére irányuló fáradozásai. Az utolsó évtizedben a „lőporos hordó" szerepét játszotta a Hindusztá- ni félsziget. Az 1971-es decemberi indiai—pakisztáni háború végkimenetele, Banglades megszületése alapvetően megváltoztatta a térség erőviszonyait. A fokozatos bomlás jeleit mutatják az Egyesült Államok ázsiai stratégiájának pillérei, az egymásba fonódó katonai tömbök. A SEATO, a CENTO és az ASPAC tagjai között megerősödött a békés egymás mellett élés, a semlegesség politikája. Ennek egyik legutóbbi példája, hogy a Fülöp- szigetek diplomáciai kapcsolatot teremtett a szocialista országokkal, köztük hazánkkal. A Szovjetunió már nem egy ízben vázolta fel a biztonsági rendszer alapelveit. A központi elvek: az erőszakról való lemondás; a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartása; a bel- iigyekbe való be nem avatkozás; széles körű gazdasági és másfajta együttműködés a teljes egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Éppen ezek az elvek jutottak érvényre a Szovjetunió politikai gyakorlatában, amikor barátsági szerződést kötött Indiával és Irakkal. Az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének realitását vizsgálva nem karit! hető meg az a kérdés, hogyan vélekednek erről az érdekelt nagyhatalmak. Kétségtelen. hogy a nem ázsiai nagyhatalom. az Egyesült Államok törekvései ellentétben állnak az ázsiai biztonsági rendszer gondolatával. Ha azonban Washington levonja a „vietnami leckéből” a tanulságokat, akkor a jövőben kerülni fogja a közvetlen katonai beavatkozást; érdekeinek érvényesítésére inkább a gazdasági és politikai módszereket részesíti előnyben. Éppen ezért nem lehet kizárni, hogy Washington módosítja álláspontját az ázsiai biztonság ügyében, mint ahogy európai megfelelőjét is csak hosszabb idő után fogadta el. A problémakör „legkényesebb” pontja Kína állásfoglalása. A szovjet javaslatot egyedül Peking utasította el nyíltan azt állítva, hogy annak célja „Kína bekerítése". Ezt az állítást cáfolva írta a Pravda: „A Szovjetunió amellett száll síkra, hogy a kollektív biztonsági rendszerben valamennyi ázsiai állam, közöttük természetesen Kína is, egyen- jogúan vegyen részt.” Az ázsiai kollektív biztonsági rendszerért vívott harc hosszú és bonyolult folyamat. Ezt mutatják a legújabb közel- keleti események is. Annyi azonban bizonyos, hogy — Európához hasonlóan — Ázsia külügyminiszterei is összeülnek majd egyszer a földrész békéjének és biztonságának stabilizálása érdekében. ZALAI ISTVÁN
