Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

Ezt hozta a hét a külpolitikában A „legszürkébb” futott be ÍGY LÁTTA A HETET HÍR­MAGYARÁZÓNK, PÁLFY JÓZSEF: A Közel-Keleten dörögnek a fegyeverek, természetes, hogy az elemi érdeklődés a hadihelyzet alakulása felé for­dul. Az is megszokott, hogy a nyugati hírügynökségek min­denekelőtt a harci cselekmé­nyekről zúdítják a jelentések özönét, mit sem törődve az ellentmondó részletekkel, a so­ha egybe nem vágó számokkal. A hírmagyarázók többsége is elsősorban aZ ütközeteket, az előrenyomulásokat és meghát­rálásokat elemezgeti. A közel, keleti válság nagyobb össze­függéseit általában az ellen­ségeskedések kiragadott ré­szeinek füstfüggönye takarja el... Sok „miért” vetődött fel ezen a héten: miért éppen Szí. riára összpontosítja szinte minden erejét az izraeli had- ' vezetés, miért Damaszkuszi érték a legkegyetlenebb izrae­li légitámadások, miért a Szí­riái kikötők ellen vonult fel az Izrael, vállalva még az olyan súlyos provokáció koc­kázatát is, hogy az izraeli ra- , kéták például szovjet hajót süllyesztettek el? A „miért”- ek egy másik csoportja a har­coktól távol maradó arab or­szágok magatartására vonatko­zott: miért próbái kimaradni Husszein jordániai király, aki csak másfél hónapja békéit meg Szadat egyiptomi és Asz. szád szíriai elnökkel? Miért nem segíti Kadhafi ezredes Líbiája azt az Egyiptomot, amellyel annyi megegyezés a legszorosabb egységbe foglal­ta? Miért „nem ért egyet” a líbiai államfő Szadat elnök „stratégiájával”? A „miért”-eket sorolhatnék még. Többségükre még nem tudjuk, legfeljebb sejtjük a választ, vagy a felelet egy-egy elemét véljük kirajzolódni. Például abban, hogy Izrael ma fő ellenségének — Szíriát tekinti! Azt a Szíriát, amely a legtöbb segítséget adhatná — de csak ésszerű, megfontolt és meghatározott keretek között! — a palesztin felszabadítási mozgalomnak. Azt a Szíriát, amely antiimperialista intéz­kedéseivel annyi borsot tört már a nemzetközi nagytőke urainak. — különösen a nagy olajtársaságok vezetőinek — orra alá. Azt a Szíriát, amely jó viszonyt tart fenn a Szov- jetunióval és például szovjet segítséggel építi az Eufráte- szen az asszuáni gát szíriai megfelelőjét... Ami Husszein habozását il. leti, egyformán feltételezhet­jük, hogy amerikai—angol be­folyás érvényesül ebben, illet­ve, hogy mindenek fölött a trónját félti. De vajon meg­tarthatja-e. ha még egy bizo­nyítékot szolgáltat arra. hogy semmibe veszi a közös arab ügyet? Mert Fejszál. Szaud- Arábia királya nem csinál Mélységes fájdalommal tíxdatj ik mindazokkal, akik ismerték és szeret­ték, hogy drága jó édes­apa, nagyapa SZÁSZ SÁNDOR órás és látszerész mester éi étének 69. évében, 1973. október 10-én, rö­vid szenvedés után el­hunyt. Temetése 1973. rk éber 18-án, 11 órakor Írsz, a szekszárdi újváro­si temetőben. Gyászoló család (x) semmit, nem küld katonákat, repülőgépeket, páncélosokat a közös arab parancsnokság ren­delkezésére. de legalább meg­forgatja — az olaj fegyverét... Kilátásba helyezte, hogy adott esetben felére csökkenti az olajszállításokat az USA-nak és Nyugat-Európának. És mi rejlik Kadhafi külö­nös magatartássá mögött? Meg. lehet, hogy Tripoli ura radiká­lisabb, mint a kairói vezetők, s attól tart, hogy az utóbbiak, az első katonai sikereik birto­kában netán hajlandók len­nének a konfliktus békés rendezésére... S itt jelentkezik a közel-keleti politikai hely­zet mai furcsasága: Izrael az, amely nem hajlandó másként tárgyalni, csak ha az arab csa­patok mindenütt visszavonul­nak az 1973. október 6-i vo­nalra. Vagyis most Izrael kö­veteli annak a területnek a kiürítését. amelyet a Tel- Aviv-i kormánynak kellett vol­na kiüríteni, hiszen 1967-ben, az akkori háború eredménye­ként, izraeli csapatok szállták meg ezeket a korábbi arab (egyiptomi, szíriai, jordániai) területeket. A kulisszák mögött minden bizonnyal lázas diplomáciai tevékenység folyik, bár erről csak szűkszavú jelentéseket le. hét olvasni. Azt mindenesetre tudjuk, hogy legmagasabb szintű szovjet—amerikai üze. netváltás történt, egy-egy kül­ügyminiszteri találkozóról is hallani, például az amerikai Kissinger és a francia Jobert New York-i megbeszéléséről. Ez utóbbira azért figyeltek fel diplomáciai körökben, mert az első jele volt annak. hogy Kissinger, az Egyesült Államok diplomáciájának vezetője „be­veti magát” a közel-keleti problémakör megoldásáért és a francia kormány pedig fel­ajánlotta jószolgálatait az arab—izraeli ellenségeskedések megszüntetése érdekében. A világsajtóban itt és ott olyan véleményt is olvasni, hogy „minden rosszban van valami jó”, azaz a mostani el­lenségeskedések arra jók. hogy elmozdítsák a holtpontról a közel-keleti diplomáciai-politi­kai megoldás ügyét, hogy a majdani tűzszünet elindíthas­sa a tárgyalásod sorozatát isi A hét másik fontos esemé­nye Tanaka japán kormányfő moszkvai látogatása volt. Köz­tudomású. hogy a Szovjetunió és Japán között számos vitás kérdés adódik a múltból, hi­szen még a második világhá­borút követő békeszerződés sem jött létre közöttük. A szovjet—japán tárgyalásokon abban állapodtak meg. hogy erőteljesen fejleszteni fogják a gazdasági együttműködést. A szibériai földgáz- és olaj­kitermelési és szállítási koope. ráció dolgában megegyeztek. Politikai vonatkozásban a tár­gyalások végén kiadott közös közlemény azt adta hírül, hogy jövőre folytatják a béke- szerződésről megkezdett tár­gyalásokat. Egy hete óta várt. mégis meglepő eseménnyel az ame­rikai belpolitikai élet szolgált a napokban: lemondott Spiro Agnew, az ország második embere, Richard Nixon köz­vetlen munkatársa, az alelnök. Az USA történetében ez a második eset csupán, hogy egy alelnök leköszön... Agnew el­len — ismeretes módon — vá­dak halmozódtak fel: ezek sze. rint Maryland állam kormány­zójaként különböző tőkés vál­lalatok megvesztegették, hogy jogtalan előnyöket biztosítson számukra. Agnew korábban hallani sem akart arról, hogy visszaélt volna funkciójával és hogy pénzt fogadott volna el. A bizonyítékok azonban egyre gyűltek. A végén még Nixon elnök is hajlandó lett feláldozni az alelnököt. abban a reményben, hogy ezzel ma­gáról tereli el a Watergate- botrány miatti közfigyelmet. Igaz. végül is „csak adócsalás­ban” találták bűnösnek. És így még azt állíthatja a Fehér Ház propagandagépezete, hogy íme. puritán, a jogot és igaz­ságot mindenképpen tisztelet­ben tartó kormányzás ez. Wa­shington György sem csinál­hatta volna különben ... Űj alelnök az USA-ban Nixon elnök pénteken este — magyar idő szerint szomba­ton hajnalban — élő tv-adás- ban közvetített fehér házi ün­nepség keretében jelentette be az amerikai népnek, hogy Ge­rald E. Ford kongresszusi kép­viselőt. a képviselőház repub­likánus kisebbségének vezérét jelöli az Egyesült Államok al­elnöki tisztjére. Az esemény 48 órával azután történt, hogy az eddigi alelnök, Spiro T. Agnew botrányos körülmények között lemondott. A 25. számú alkotmánymódosítás érteimé, ben (ezt az alaptörvény-kiegé­szítést John F. Kennedy elnök meggyilkolását követően fo­gadta el a kongresszus) az el­Megerősített egyiptomi állások (Folytatás az 1. oldalról) Számítva a fejlemények Ilyen alakulására, az egyipto­mi haderő — mint jelentik — igen erős védőállásokat épített és épít ki a Szuezi-csatorna keleti partján, illetve az Izra­eltől visszahódított parti sáv­ban. Egyes források tudni vé­lik, hogy az egyiptomiak „ha­lálosan pontos” légvédelmi ra­kétáikból Is jó néhányat átvit­ték n csatorna túlpartjára. Újabban már az- amerikai hírszerzés adatai is' megerősí­tik, hogy az izraeli hadsereg súlyos veszteségeket szenve­dett el mind az egyiptomi, mind a szíriai fronton. A ha­lottak, a sebesültek és a ha­difoglyok nagy száma érzéke­nyen érinti a két fronton har­coló izraeli erők ellenállóké­pességét. Az arab hadsereg felkészültségéről, jó harci szel­leméről tanúskodnak azok a jelentések, amelyek naponta hírt adnak a lelőtt és meg­semmisített izraeli repülőgé­pékről, harckocsikról, a zsák­mányolt tankokról, tüzérségi és gyalogsági fegyverekről. Az izraeli veszteséglista iga­zolja az egyiptomi taktikát, ame'ynek lényegét az A1 Ahram katonai tudósítója fejtette ki. Eszerint az egyip­tomi fegyveres erők elsődleges célja egyelőre nem a terület- nyerés, hanrn az, hogy ember­ben és haditechnikában a le­hető legsúlyosabb vesztesége­ket okozzák az arab .területe­ket bi forló Izraelnek. Bebizo­nyosodott, hogy a tartalékok mozgósítása nem növelte lé­nyegesen az izraeli csapatok erejét és harci morálját. Az említett taktikával össz­hangban az eayiptomi hadse­reg erő? védelmi vonalat épít ki a Sínai-fálszigeten vissza­fog'alt területek körül, hogy egyfelől biztosítsa magát az izraeli ellentámadásokkal szemben, másfelől megteremt­se a további előrenyomulás szi'árd fedezetét. Uj fejlemény még a har­cok által közvetve nem érin­tett arab térségből, hogy Kad­hafi, Líbia elnöke, aki eddig csak „pénzét és olaját” aján­lotta fel a közös harc céljaira, Szadat, egyiptomi elnökhöz In­tézett pénteki üzenetében or­szága „valamennyi tartalé­kát” megígérte. A hadieseményeket kísérő kommentárok közül a hírszol­gálati irodák a kairói A1 Ah­ram szombati helyzetjelenté­sére hívják fel a figyelmet. A befolyásos lap katonai kom­mentátora szerint a Sinai-fél- szigeten tartózkodó egyiptomi erők legfőbb célja az, _ hogy minél nagyobb veszteségeket okozzanak az izraeli agresg- szornak. nem pedig az, hogy újabb és újabb területeket hódítsanak vissza. Ez a stra­tégia a 6zemleíró véleménye szerint eddig igen sikeresnek bizonyult: az izraelieket vá­ratlan, erős csapások érték, veszteségeik hadfelszerelésben, halottakban, sebesültekben és foglyokban nagyon nagyok. Szapir izraeli pénzügymi­niszter szerint országa az el­lenségeskedések kirobbanása óta 1 milliárd 200 millió ame­rikai dollárnak megfelelő ösz- szeget költött hadicélokra. Heikal főszerkesztő, ugyan­csak az A1 Ahram hasábjain folytatta az új olajpolitika szorgalmazását. Szerinte az araboknak minden rendelkezé­sükre álló eszközt — az olajat is — be kell vetniük annak érdekében, hogy nyomást gya­koroljanak az Egyesült Álla­mokra. A főszerkesztő utalt arra, hogy Izrael máris kap katonai szállítmányokat az Egyesült Államokból; de sze­rinte Nixon elnök még fon­tolgatja, hogy a legényegssebb pontban — repülőgépek és harckocsik szállítása terén — eleget tegyen-e Izrael kérései­nek. Washingtoni hivatalos he- ( lyek — röviddel Kissinger külügyminiszter sajtóértekez­letének befejezése után — koz ltík. hogy megke-dődött az I-raelnek szánt tüzérségi lövedék- és páncéltörófegy- ver-szállítmányok légihídon való továbbítása. A korábban beígért lőszereken kívül Izra­el Sidewinder mintájú hő­kereső rakétákat és Sparrow: mintájú levegő-levegő rakétá-J kát is kap. Nixon kijelölte helyettesét. Az új amerikai alelnökjelölt: Gerald Ford. nők tesz javaslatot az új al­elnök személyére, s e tiszt­ségben való megerősítéséhez a törvényhozás mindkét házában meg kell kapnia a szavazatok egyszerű többségét. Nixon elnök — mielőtt meg­nevezte volna jelöltjét — ki­fejtette. milyen követelmények mérlegelése alapján esett vá­lasztása Gerald Fordra, akit szűkebb pátriáján, Michigan 5. számú választókerületén, il­letve kongresszusi kollégáinak szűk körén kívül nem örvend különösebb ismeretségnek. Az ismérvek között említette Nixon, hogy az alelnökjelölt- nek alkalmasnak keli lennie szükség esetén az elnöki tiszt­ség átvételére és osztania kell az elnök felfogását a külpoli­tika és a „védelem” kérdései­ben. A 60 éves Gerald Ford 25 év óta tagja a képviselőháznak, mlchigani választókerülete 13 alkalommal választotta meg képviselőjének. 1965 óta a ház republikánus törvényhozói pártcsoportjának vezére. A forgalomba került „nagy nevek” mellőzésével és a „leg­szürkébb” kiválasztásával Nixon elnök nemcsak jelöltjé­nek gyors kongresszusi meg­erősítését biztosította, hanem — mint bennfentesek gyanít­ják — saját céljait is jól szol­gálta. Fegyveres ellenálló csoportok Feloszlatták a szakszervezeti szövetséget Pedro Cuevas ezredes, a chi­lei katonai kormány főtitkára felszólitotta az ország lakos­ságát, hogy a rendkívüli álla­pot keretében hozott intézke­dések „megértésével és elfo­gadásával”, valamint „a szél­sőségesek” feljelentésével tá­mogassa a juntát. A főtitkár elismerte, hogy az országban működnek, fegy­veres ellenállócsoportok, azt állította azooban, hogy szó sincs szervezett ellenállásról, csupán olyan akciókról, ame­lyek „a félelem és feszültség légkörét” akarják fenntartani' az országban. Az ezredes végül közölte, hogy október 8-ig hivatalosan 551 halálos áldozatot tartottak számon. Pedro Cuevas nem tagadta, hogy a bebörtönzöt- tek között sok az ártatlan em­ber. Három nemzetközi jogász­szövetség pénteken felszólítot­ta a juntát a menekültekről és a fogva tartott személyekről szóló nemzetközi egyezmények betartására. Az Emberi Jo­gok Nemzetközi Szövetségé­nek főtitkára, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövet­ségének főtitkára és a Kato­likus Jogászok Nemzetközi Mozgalmának főtitkára pén­teken S^ntiarfítan átnyújtotta Pinochet tábornoknak, a jun­ta vezetőjének az erre vo­natkozó jegyzéket. Santiágóból érkezett jelen­tések ßzerint a fasiszta junta feloszlatta a korábban már törvényen kívül helyezett chilei szakszervezeti szövetsé­get, a dolgozók egységes köz­pontját, (CUT) és új rendele­tével „törvényesítette” az el­bocsátásokat. A hivatalos közlönyben megjelent rende­let szerint elbocsátható min­den olyan dolgozó, aki sztrájko­kat. vagy más törvénytelen ak­ciókat” szervez.aki kárt okoz az állami, vagy magánkézben lévő létesítményekben, és aki fegyvereket rejteget. A junta egyben elrendelte olyan új­fajta munkaügyi döntőbírósá­gok felállítását, amelyekben egyáltalán nem kapnak helyet a dolgozók képviselői.

Next

/
Thumbnails
Contents