Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

4

..... .. ............. . . \ V •

? író József társtulajdonos

F-t r beszélget' sf 1973 őszén, ok- tp’z^r IC-ón líztro ,.|&zs«f váraljai szó-' vel' .rZ'i’íi g-idával I-í'*att’jk ká?ő este Otthon, a lakásán, felesááe” jelen!<t- tr,b:;n. Arra szere(t:1nk volna választ knniij”, hogy tárxjul-'donoskínt r“n- d ,,nag‘"JZQrftÍ Irtásmódii? I1

mi' Irt tói és mit lát rosszal. A bősz -'ly-l Isbőf naqv’ábói kif'r- jI: a.

ve” 7-z*rz,o dolga ro-aont nehéz, mert rtrh^ny lán-e-ea kérdésben — hítrl, kontnlex gépesítés — Imrő Jó-rof

pan 'rljrcdnsri máa a rértí. Más rfnlvélerr tny nt cólszeríí inditjá- tnle— -M-';| elfon-dni mérj akkor Is, he ^érd-son fonnlmaz. Ez a beszélt ne bit. ismét" IfélVyj-a a fi'nvelmet;' a ItzeSzrkherii az üzemi híradó, az öze* jfli irh'hrnnyo nehezíti a tnnoh és a Veretek rpogf- 'él 3 ea,,"HmOkädá '*n szövetkezeti dnh'okróc'n moratijiikta-,.. Ián érvén''esv'|ásét. A tá'ókozoüsáq inénve er"tnl:"ren kiérződik Imiő József szavaiból.

*

— N4ma gyereknek az anyja se érti q szavát.-rr Az ötszázas istádét rossz helyre é7»tt''HÁk. Ha eső zivatar van, a.teher“1': vízben fe-. kiis-nek. Az istáttót körül elleni. a víz, meí az iszap. PnmVa kePn'l ynlna. Mi tudtuk hoav oösszniod a víz. Jtem kérdezték, hova építsék. Most kezdik betelepíteni, talár kétszáz jószág Vqn az ni istállóban. Sokba került, mikor fizettük mi azt ki? A hitel moCTöl bennünket.

— Méfnnvlbe -került?

— Nem tüdmV.-hm Nem tudták? Hova fi- f've’nek. rm’kor ilyen dolgokról s-ó van?

— Alirtom. mát pz elnök s°m tudja, ho"v n-ennvibe ke- rü’t. Ki trd-ta? Még a vezetéség se tudja.

— MoCTa örül ennek az új állattenyésztési telennek?

— Emek nem örülök, m Miért?

,-m Mert „rossz, ht/lven fék- szik. Oda kellett volna tenni, a ‘.naPvmá.nvoki tetőre, vagy ide Váraljára . a. központjja.

Akkor örülnénk neki. ■ Én erő-, lékszem rá. amikor szó volt erről az istállóról, hogy építik l“ö°iább hárothszéz méterrel kitt ebb tervezték. De nem oda építették.

— Miért?

— Legeltetést akartak, azért de bn eső van, n tó- szák" esőnkig jár . a noesétá-, bán. De most az az álláspott, ho"y nem lesz legeltetés. Ha énrám lett volna bízva, nem js építették volna. A beruházásra szükség van. De nem ilyenre.

— Maga is érdekelt ebben a bernViá^ásban.

— Érdekelt v.pgyok. teljes mértékben, mert a téeszből élek, ott keresem a kenyeremet.

— Ez a beruházás is bőven vissz“ p di a azt, amibe került.

— Szeretném, ha visszaadná. Rengeteg pénzt kell még "bei“" ‘etni, hogy megfelelő tehénállománnyal töltsük fel. Százhetvenöt jószág van benne, de négv-öt literes tehenektől nem lehet sokat várni.

— Mi a véleménye magának. jó ha egy gazdaság hitellel dolgozik?

•— Az nagyon szomorú dolog.

— Ma már nem lehet hitel nélkül dolgozni.

— Amelyik gazdaságnak hitele van, az szegény. Valamikor a faluban utolsó ember volt. aki hitelből élt. Én jobban szeretem, ha nekem tartoznak. mint hogy én tartozzak valakinek.

— Ez a felfogás ma már érvénytelen.

— Én akkor is a hitel ellen vagyok. Olvastam a Szabad Földben, hogy megrótták az egyik téeszt, miért tartalékol. Annak a téesznek az elnöke válaszolt, vele értek egyet: tartaléknak lenni kell. Saját erőből” kell építeni is. kisebbet, kétszázas istállót, meg ilyesmit. Legyen nekem inkább t:zenöt mttlió a bankban, mint annyi h’*el • •

— Elhiheti ez a felfogás ma már érvénytelen.

— Nekünk múiftiágéTigket, erőgépeket is kel] vermi, öt darab új kombájnt ' kaptupk™

— Kaptáit? Á^eíték., ■” , ,

— Vettük, de" hitelbe.' Sók MTZ-t vettünk, trágvaszóifőj, rendsodrót. E^koya .gazdáság- hoz viszonyítva kevés a gépünk. Sok a hegy és a”' ..gép- bims- 'ö“1rromoáv Á7 üzem-anyagból is még egyszer ahy- nvi >-élÍ" itf m!nt á .síkságon.

— Búzából mennyit termelnek?

— HuszonWolc mázsa volt kataszteri holdanként.' Tavaly jó volt a kukorica "tó, de . a, kukoricának: nem volt tápgr- téke.

— Miből van: a pénz?

— Búzából, kukoricából, állagokból. Többször* ... hajtom, ,

h.ogv -;p növénytérm^szlWr?' ■typr'1'

szek-d-ek az állattenyésztőkkel, hogv ami .haszop ' a ; jelvény'ermesztásjoen ksjgtikeak, eH5sz*aij$ít az .áilatteriyé'ktők. Azok me” .emezeket szid,iák, okolják. Örökké" f«nr Pvpzkbrl- nek. Sző”"al mjinidegvik a maga kö'*s“aét számolja. Ez .így jó is v.o’na, mert íév ! lehet • csak megt'Mlhf melyik" hogyan gazdál'-odik hol van nyereség, meg ráfizetés. . .

— A tagok, szívesen áldoznak termelésfejlesztési beruházásra ?

— Amikor ígv megv. akkor nem olyan szívesen. Én hiába kifogásoltam volna az istállót. Az izménvíek. a györriek, akik .nem ismerik a területet, jóváhagyták a tervet. Akjfor én, mit mpjadiák? Megszavaztuk és kési." Volt aki fölvetette, hogy rossz helyre kerül az istálló. Volt. Később a vezetők’is tudták," de "akkor már

késő volt.

Úgy mondja ezt, mintha feltáttenül rossz szemmel

néznék, ha valaki normálisan megmondja a véleményét.

Rossz sz.errimel néznek az ilyen emberre?- '

— Legtöbbször rossz szemmel nézik. Volt már hálunk olyan személy, aki megmöndta a véleményét, aztán azt mondták neki, hpgy fogja be a száját.

>— Ki volt az?

— Tokodi András, kocsis “Itt 'akik p faluban. A gazdaság vezetését bírálta.

— Ez a régi vezetés idejében történt?

— Igen!" A mostanival nlne® ilyen probléma, most alakult a vezetőség, még. nincsenek ilyen tapasztalatok.

— Kik a vezetőségi tagok?

— A dolgozók közül nincs

^mrpf]0Tl VG'7.'?* ^<34°’ f^g B”’ gádyezetők, könyvelők, ezek a vezetőségi tagok. Állattenyésztési brigádvezető, főál lattenv'észtő.

— Traktoros?

— Azokból van. kocsi,spkbc" gyalógmunkásokból rimqs,

—. Mázuk választják a vezetőséget?

— Én •fölvetettem. hogv a kocsisok közül kellett volna egy .vezetőségi tag. azt mondták,- ott q brigádVezetó. Ér azt mondtam, az velünk nem törődik. Égöviben maradtunk.

(Folytatjuk.)

P. V. sz.

Keresik a kivezető utat Tolnanémediben

Dimáiií úli

: iHOXy •*. ■ .ja."

szakcsoporíekokök íanáeskozásá ‘ Pécsett

^01.^413 tru f-1

A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tapácsá kezdémé-" nvezésére Baranya, Somogy és Tolna megye mezőgazdasági szakcsoportjainak elnökéi. , a fogy asz ási'sziSyptkézetek és a MESZÖV-ök^feiv^sáí-láát ':,ir4r nyitó vezetői, !' 'munkataisfii Pécsett tájertekezléteri- vdttelc részt. ■*it ‘ ,4

Győry Lajos ne. á SZÖVOSZ osztályVezetjőJe vit^imjíjtij .flő- adősé-ban méltatta' a hazfhji és kis gazdaságok"'árutermelő tevékenységét. Részletesen beszámolt azokról az eredményekről. amelyeket a SZÖ- VOSZ kezdeményezésére alakult alapmodell és szinkronszövetkezetek értek el a kiskert-gazdaságok, a szőlő- és gyümölcstermelő, a baromfi- tenyésztő, a’ nyúltenyésztő és méhészszakcsoportok terén. Méltatta a kis gazdaságok árutermelő tevékenységének népgazdasági jelentőségét, s igvekezett liözkinccsé tenni az egyes szövetkezetek által elért szervezési, termelési eredményeket. ”

A vitaindítót' szakmai tapasztalatcsere követte.

A jelenlévők érdeklődési körüknek megfelelően hallgat-: hatták meg dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti Kutatóintézet vezetőjének előadását a szőlőtermesztésről, dr. Túri Istvánnak a Kertészeti Egyetem' tanárának előadását a zöldség-gyü- mölcstermeiésxől, a fóliasátrak elterjesztéséről, dr. Pacs íst- vánnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem . tanárának előadását a kisüzemi nyúl tenyésztésről. és Bokor József, a "HUNGARONEKTÁR — a Fogyasztási Szövetkezetek Méhészeti Szövetkezeti Vállalata — főosz'ályvezotojének alőadását a méztermelés helyzetétől, ia jövő évi szerződéskötések feladatairól.

A szakcsoportok elnökei a pécsi táj értekezleten hallottakról tagjaikat csoportértekezleten tájékoztatják az elkövetkezendő hetekben, s a hallottakat. tapasztaltakat saját termelésükben . giyekeznek megvalósítani.

A tQlnanémedi Kossuth Termelő- zö vetkezet a szanálás sorsára' jutott. Ennek ellenére az idén elsőként- Végeztek a megyében az aratással és arra ii fufbtja erejükből, hogy a mag'-'aykeszi- termelőszövetkezetben. . 550 hold . búza .betakarításában segítsenek.

Hogyan jut egy gazdaság a csőd szélére^ Milyen hiányosságok. adottságok egybeesése okozta a szanálást és mit tesznek a talpra állás érdekében ?

Elekről a kérdésekről nyi- latVbkfttt "tárgyilagosan, őszin- tért -Győri’Jáfios elnök. •

’ • l:,v ’’ "éfí• • "

•tar ,Mind®riekglőtt leszögezem, .hegy .az. gjkö.vetett bj- báKíift, «MWh dejiétAkizárólag. a régi veáetgsfc'okolni.-Mi mindnyáj ix,,,akik-.sok évé itt dolgozunk., .fe'eipsek vagyunk a s ike relen ségért.’

— tán’v. h'ó£!v nem tartozón'-. a kedvező adottságú' sm- '"közétek közé: a község keleti’ határa d;mbes-dombos,

. sok a mér-’dek. oldal és az erősen e-édnlódoft terület. Ezeken megközelítően sem lehet ölvén .terméseredményeket n • jamt a nvúgati

f 'ásűL sikabb termőföldeken.

Per-ze nem lehet mindent az adotteégta hárítani. Az elmúl' évekre- jé’Vemző volt a betakarítás • szervezetlensége, é.m-if megtermeltek csak . ké- sésír+t és. nagy veszteséggel takarították be: - Tavaly volt ety kukoricatábla. aminek csodájára jártak.' Mindenki- t nélí ''m^'^ttuk, .aztán—3 . tér'— ' Tá^:p£jfág&':^ ott a ’íiriátfn , ment, Rönkre. Az erőgépek el- > hSSzniáfiktotttlkj'.'u: -pét-tósUkra' nem fordítottak elég gondot.

' Elsorvadt &Z állaítenyésztés is,

, van égy. benépgsítetlen, száz férőhelyes, istálló. Nem használták ki még azt a lehetőséget sem, hogy- Itt helyben van a kendárgyár: fél sem vétő- döítí j.hogy ^.ifjzetődő ’ lenne ............................... ■

A mosódik ne^édf^azádbisíM

Szövetkezeti gumigyár Dunafőldváron

K“1 főzés 1974 végén — A jövő profilja: precíziós gumiáruk — Uj gyár, új munkahelyek

Az elmúlt nyáron ünnepelte fennállásának 25 éves jubileu. mát a Dunaföldvári Gumiipari Szövetkezet. 1 Á‘ szövetkezet életében is fordulópontot jelent ez a „férfikorba” lépés. Mint a kamasz a ruháit, úgy nőtte ki lassan az -épületeket. S a szükség kényszeríti q változást, az új üzemet.

Hoímár Józseffel, a szövetkezet elnökével ” a múltról és a jövőről beszélgetünk.” .■■■

Huszonöt éve a dunaföldvári mesteremberek szövetségbe tömörülése teremtette meg a szövetkezet alapjait. - Tapasztalatuk. széles korú ismereteik hosszú időn át biztosították á fejlődés lehetőségét. De a tudományos forradalom korában már" magas szintű tudás kell a fejlődéshez. Ezt látva, a szövetkezet vezetősége elhatárol-’ ta a magas képesítésű ", szakgárda kialakítását. Jelenleg, talán az egész megyében a legjobb helyen állnak ilyen szempontból. A szövetkezetben. ' két vegyészmérnök, három gé^ pészmérnök, több vegyésztechnikus dolgozik. S a műszaki' - és közgazdasági továbbképzés állandóan napirenden van. Jelenleg is negyvenen tanulnak külöböző szintű iskolákban.

Ez lenne hát a tegnap és a jelen. A - holnap pedig az új üzem; Mert a jelenlegi he- lyefi már nem lehet korszerűsíteni a technológiát. A gépek elavultak, s újakat helyhiány miatt sem tudnának beállítani. Ezért elhatárózták az új üzem építését. Az OKISZ 3,4 millió forinttal, a KISZÖV. a kölcsönös fejlesztési alapból

1,6 millióval segíti a terv megvalósítását. Most folynak a tárgyalások „3 millió 600 ezer forint nagyságú- bankhitelről. Ha ezt-megkapják, hamarosan megkezdik az építkezést.

A hajps út mellett, a. vasútnál, az Alkotmány Tsz majorja mellett négy hektáron nőnek ki a "földből a falak. Az első lépcső a legszennyezőbb üzemrész -kitelepítése. Ez. fontos- a korszerűsítés, de legalább ugyanilyen lényeges a község szempontjából is. Most ugyanis. .. bent,. a település központjában dolgoznak a gé'- pek, szennyezve- füsttel, finoman 'szálló gumiporral a levegőt.

Az új területen jövőre készül el az 1400 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok. Ezzel egy időben megépül a további bővítéshez az energiavíz- és szennyvízhálóbázis, zat.

A további kitelepítés a későbbi évek terveiben szerepel. Ma még határozottan nem tudják a szövetkezet vezetői sem, hogy .mikor kerül "rá sor. Az építkezés, a hitel visszafizetése leköti a szövetkezet fejlesztési alapját.

De szerepel a tervekben a precíziós gumiáruk gyártásának fejlesztése. Az igen szigorú szabványok követelményeinek eléget tevő termékek gyár-, tását a Gumiipari Kutató Intézet dolgozza ki. Jelenleg a kísérletek foljmyfc. Ha ezek sikerrel járnak, az Egri Fi-, nomszerelvénygyár • termékeihez évi 25 millió forint érték- - ben gyártanak Dunaföldyáron precíziós tömítéseket. Ezzel jelentős exoortkiadást tudnak majd megtakarítani.

A dunaföldvári szövetke-et tervei reálisak. Ha megvalósítják azokat, megoldódik a fejlődő község egy marik gond ja is, helyben tudnak- munkalehetőséget biztosítani azoknak, akik ma még reggelente utaznak távoli munkahelyükre.

— szí —

Őszinte számvetés

kendert termelni. Elhanyagolták a dombos területek talajerő-utánpótlását is. Mindezek így együtt vezettek a kudarchoz.

— Tisztában vagyunk azzal, — mondja az elnök — hogy rövid távon nem lesz k v J YŰ behozni a lemaradást. Mégis minden erőnket arra fordítjuk, hogy még ebben az évben ki tudjuk fizetni a szanálási hitelt. Csak így lehetünk a jövő évben a magunk urai. Ennek érdekében megköveteltük m'ndeokitöl a kemény munkát. Vezetők és tagok egyaránt megértették, hogy addig nin;s bérrendezés, premizálás. külön juttatás, amíg rendbe nem tesszük a szénánkat. A búza betakarítása várakozáson felül sikerült. a hektáronkénti átlag 36 méter- mázsa volt. A már említett gyenge területeken is elértük a .31 mázsás átlagot, ami eze. ken rekordnak számít. A ku- Variét

nénk október 20-ig befejezni, hogy kiöregedett, de jól felkészített kombájnjainkkal ismét segíteni tudjunk más gazdaságoknak. Ugyam's minden fillérre szükségünk van célunk eléréséhez.

— Jövőre aztán megkezdjük az erőgépek felújítását. Szükségünk van néhány korszerű traktorra, kombájnra. A szarvasmarha-férőhelyek feltöltése is a 'következő év feladata lesz, de a már említett okból kendert is fogunk termelni.

— A tagság jövedelme e mégkoWtffeég'ék 'ellenére kedvezőén alakult, az egy dolgozó tagraf jutó napi átlagkereset 1972-ben 81,45 forint volt. s az évi kereset mintegy háromezer forinttal volt magasabb személyenként az előző évinél. Az idén bízunk abban, hogy százszázalékos részesedést tudunk fizetni a tagságnak.

— Tóth —