Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

Parlamenti küldöttségünk az NDK-ban A magyar parlamenti. kül­döttség, amely jelenleg Apró Antalnak. az MSZMP Poiit:’::U Bizottsága tagjának, az ország- gyűlés elnökének ■ vezetésével az NDK-ban tartózkodik, ked­den Rostock megyébe látoga­tott A küldöttséget útjára el­kísérte Kovács Imre, hazánk NDK-beli nagykövete, a ven­déglátók részéről pedig Karl- Heinz Schulmeister, az NDK népi kamarája elnökségének tagja, a kultúrbund első titká­ra. Egyiptom, Líbia, Jordánia kormányfői ¥ Anvar Szadat egyiptomi elnök kairói megbeszélése Húsz. szein jordániai királlyal (balról). Mint jelentettük, Szadat egyiptomi, Asszad szíriai és Husszein jordániai király hét­tőn négy órán át tanácskozott. A találkozó részleteiről hiva­talosan semmit sem közöltek, de az A1 Ahram című kairói lap keddi kiadásában tudni véli, hogy a megbeszélésen az államfők az „Izrael elleni harcban részt vevő frontórszá- gok" együttműködésének ös­szehangolásáról tanácskoztak. A kairói újság szerint a há­rom arab állam vezetői meg­vitatják a jordániai front új­bóli megnyitását és a palesz­tin ellenállási mozgalom sze­repét az Izrael ellen vívott harcban. A palesztin felszabadítási szervezet hivatalos hetilapja, a „palesztin Al-Szaura” leg­újabb számában hétfőn este «zembeszállt azzal a gondolat, tál, hogy Jordániát ismét be­vonják az izraeli agresszorok elleni küzdelembe. Anvar Szadat egyiptomi el­nök. Hafez Asszad szíriai ál­lamfő és Husszein jordániai uralkodó kedden délelőtt négy- szemközti tanácskozásokat folytatott. Husszein először Szadat elnököt kereste fel, majd Hafez Asszaddal tár­gyalt. Az egyiptomi elnök ké­sőbb találkozott, a szíriai ál­lamfővel. A Mena közel-keleti hír- ügynökség jelentése szerint a kétoldalú tárgyalások a közös tanácskozás előkészítését szol­gálták. Kissinger Izrael nagyköveiével tárgyalt TITOC1RAD A jugoszláv polgári légifor­galmi szövetségi igazgatóság bizottságának közlése szerint kedden 14,40 órakor Kolasintól nyugatra a moracsai kolostor közelében lezuhant a jugoszláv légiközlekedési vállalat (JAT) Skopje—Titograd vonalon köz­lekedő Caravelle repülőgépe. A repülőgép 36 utasa és sze­mélyzete, az első értesülések szerint nem élte túl a kataszt­rófát. RÓMA Izraeli diolomáciai források szerint Hc-.r • 'Hssingcr. akit már csak a ■'átusi megerő­sítés választ el a külügymi­niszteri tárcától, este találko­zott Izrael washingtoni nagy­követével. E források szerint Kissinger hangsúlyozta, hogy Nixon el­nöknek áz utóbbi időben a Közel-Keletről és az olajvál-' Ságról elhangzott kijelentései nem jelentenek változást az amerikai politikában. A Kissinger és a nagykövet megbeszélésén foglalkoztak az ENSZ közgyűlésének közelgő ülésszakával és ICAO polgári légügyi szervezet értekezleté­vel is. A kolerajárvány nem szűnik Olaszországban. Nápolyban még mindig 25—30-an kerül­nek naponta korházba ko- lerás tünetekkel. A Co- tugno járványkórház ha­marosan nem tud új betege­ket fogadni, és az illetékesek már tanulmányozzák, hol léte­síthetnek Nápolyban új elkü­lönített kórtermeket. Kösiis Piac Kedden délbep Koppenhágá­ban befejezte munkáját a Kö­zös Piac tagországai külügy­minisztereinek kétnapos érte­kezlete. Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter a tanácskozás utáni sajtóértekezleten közölte: Véleménye szerint sor kerül­het Nixon, amerikai elnök ter­vezett nyugat-európai útjára. Scheel hangsúlyozta a tagor­szágok egységes fellépésének jelentőségét. Pompidou Georges Pompidou francia köztársasági elnök kedden, alig egy órával Pekingbe való meg­érkezése után megkezdte hiva­talos tárgyalásait kínai veze­tőkkel. Kínai tisztviselők tájékozta­tása szerint pekingi szállás­A norvég A norvég parlamenti vá­lasztásokon — a szavazatok 08,5 százalékának összeszámlá- lása után közölt adatok sze­Jobert francia külügyminisz­ter Nixon látogatásáról szólva közölte: Erre — az amerikai elnök programja miatt — vagy novemberben, vagy már csak jövő évben kerülhet sor. Kü­lönösen jelentősnek nyilvání­totta a koppenhágai ülést ab­ból a szempontból, hogy az amerikai—nyugat-európai pár­beszéd megkezdése óta először itt sikerült közös álláspontot kialakítani. Pekingben helyén — az állami vendág- 'házban — „rövid, de szívélyes eszmecserét” folytatott Tung Pi-Vu-val, a Kínai Népköztár­saság ügyvezető elnökével és Csou En-lajjal, az államtanács elnökével. Jelen volt Csi Peng Fej külügyminiszter is. választások rint — az úgynevezett szocia­lista tömb 78, a polgári pártpk 77, ezen belül Korvald minisz­terelnök koalíciós kormányá­nak pártjai (a Centrum, a Keresztény Néppárt és a Li­berális Párt) összesen 44 man­dátumot szereztek a 155 tagú parlamentben. Korvald kedden hajnalban bejelentette, hogy amennyiben az eredményeket hivatalosan is megerősítik, kor. mánya lemond. A norvég belpolitikai hely­zet különös vonása, hogy a Bratteli volt miniszterelnök ve­zette — jelenleg ellenzékben lévő — munkáspárt, amely a szocialista csoportosulás leg­nagyobb pártja a legutóbbi 1969-es választásokhoz képest 11 mandátumot vesztett ugyan, 63 képviselői helyével mégis a legesélyesebb a kormányalaki, tásra. Bratteli máris úgy nyi­latkozott. hogy kisebbségi kor­mányt alakít. A Norvég .Kommunista Párt —• tizenkét év után először — ismét képviselőt küldhet a parlamentbe. A vele választási szövetségbe tömörült szocialis­ta választási liga összesen 15 mandátumot szerzett, így a munkáspárttal koalícióban a képviselői helyek többségévéi rendelkezne. Megfigyelők azon­ban valószínűnek tartják, hogy Bratteli ragaszkodik elhatáro­zásához. és pártja egyedül ala­kít majd kormányt. Befejeződött a külisgymi niszí éri értekezlet A fegyverszünet kongresszusa Ha Kínai Kommunista Párt nemrégen lezajlott X. kong­resszusa fő nemzetközi mon­danivalóját keresi, az ember, nem nehéz megtalálni a vá­laszt. A tanácskozás egyértel­műen — és sajnos elvakult gyűlölettel — a Szovjetuniót kiáltotta ki fő ellenségének, a szovjetéi lenességet tette a párt első számú feladatává, s min­den egyebet enne!; rendelt alá. Sokkal nehezebb helyzetben van a kommentátor, aki azt keresi, hogy mi az az új in­formáció, elemzés, illetve irányvonal-meghatározás, ame­lyet az ország belső élgtére vo­natkozóan adott a KKP mos­tani kongresszusa. S ha Csou En-laj-nak, a tanácskozás elé terjesztett, a Központi Bizott­ság nevében elmondott beszá­molójában ilyen mondatokat olvas: „Lin Piao pártellenes klikkjének összeomlása nem jelenti a párton, belül a tét irányvonal közötti harc vé­gét”, továbbá: „Az elkövetkező időben sokáig lesznek még harcok a párton belül a két irányvonal között, ami az el­lentmondásokat fogja tükröz­ni, s e harcok tízszer, hússzor és harmincszor fognak előfor­dulni” — akkor óhatatlanul az a gondolata támad, hogy a KKP X. kongresszusa nem egyéb, mint, hihetőleg rövid fegyverszünet a párton belül küzdő különböző csoportok között. Egyébként teljesen érthető, hogy Csou En-laj, a nagy tak­tikus. angolna módjára lavíro­zott: minden megállapítása a belső viszonyok megítélését illetően csupa: óvatosság, amolyan „egyrészrpl-másrész- ről” bölcsesség volt. Egy kong­resszuson, amely jóváhagyja és helyesnek, beváltnak és to­vábbra is követendőnek nyil­vánítja az előző, a KKP IX. kongresszusa irányvonalát — amelyet az időközben első számú ellenségnek kikiáltott Lin Piao terjesztett elő és egyúttal meg­állapítja, hogy Lin Piao a jobboldali revizionizmus kép­viselője. mióta a pártban te­vékenykedik —. itt az előadó­nak semmitől sem kellett job­ban óvakodnia, mint az egy­értelmű, világos szavaktól, megállapításoktól. Mindezek miatt a nyilvános­ságra hozott anyagokból csak következtetni lehet. milyen ma a belső helyzet a Kínai Népköztársaságban, a pártban és még inkább arra. hogy mi­lyen úton próbálnak tovább haladni. A gazdasági helyzetről. a tervekről egyetlen adatot sem közölt Csou En-laj. (Persze a tanácskozás szigorúan titkos jellege miatt nem kizárt, hogy magán a kongresszuson sok minden más is elhangzott, mint amit a kínai néppel és a külvilággal közöltek.) „Orszá­gunk népe a Lin Piao bírála­tára és a munkastílus kiigazí­tására született mozgalmaktól sarkallva, felülkerekedett a Lin Piao-féle pártellenes klikk szabotáló tevékenységén, úrrá lett súlyos természeti kataszt­rófákon és új győzelmeket ért el a szocialista építés terén. Jól alakult országunk ipari, mezőgazdasági, közlekedési, pénz- és kereskedelemügyi helyzete. Nincsenek sem külső, sem belső adósságaink. Az árak stabilak és a piac virág­zik. Számos új eredményt ér­tünk el a kultúra, az oktatás, a közegészség, a tudomány és a műszaki fejlődés terén”. Ennyit mondott Csou En- laj, s ez bizony egy ilyen nagy ország bonyolult viszonyainak megítélésére teljességgel elég­telen alap. Annyi azonban biz­tos, hogy bizonyos nehézsége­ken „úrrá kellett lenni”, ha — természetesen — az ilyen ba­jok okozója nem is lehet más, mint az éppen Időszerű fő el­lenség, Lin Piao... Ami a feladatokat illeti, ab­ban is általánosságokban moz­gó. szűkszavú és igencsak sok­féleképpen értelmezhető volt a kongresszus. „További erő­feszítésekre van szükség an­nak érdekében, — mondotta Csou En-laj, — hogy leküzd- jük a hiányosságokat, hibákat és bizonyos egészségtelen ten­denciákat, amelyek munkánk­ban megnyilvánulnak. Eggsz pártunknak ki kell használnia a jelenlegi kedvező légkört ahhoz, hogy konszolidálja és továbbvigye a nagy proletár kulturális forradalom vívmá­nyait és megfelelően kell dol­goznia minden téren”. Ebből megint csak annyi de­ríthető ki, hogy bizonyos egészségtelen tendenciák van­nak —. hogy milyen területe­ken, milyen irányzatúak, s mik, illetve kik képviselik, az szándékosan homályban ma­rad. — had’ rettegjen minden­ki, hogy most éppen ő kerül sorra! Aztán: konszolidálni keli. meg tovább folytatni a proletár kulturális forradal­mat. (Ez utóbbi utasítás kü­lönben még többször elhang­zik.) Már most ez a puszta lo­gika alapján is fel’smerhetö°n egymásnak ellentmondó irányvonal hogyan értelmezen­dő és főleg hogyan hajtható végre? A kongresszus beszámolója — nyilván nem ok nélkül — nagyon erőteljesen követeli, hogy tovább kell erősíteni a párt központosított vezetését. Igen ám. de mit kezdjen a pártmunkás, a párttag, az ezt konkretizáló megfogalmazás­sal: „A hét szektor — az ioar, a mezőgazdaság, a keres­kedelem, a kulturális élet és az oktatás, a hadsereg, végül a kormány és a párt — közül a párt az, amely az általános vezetést gyakorolja”. Hiszen itt különböző minőségű, jellegű dolgokat azonosítottak. Az egyformának és egyenrangú­nak kezeltek közül az egyiket, a pártot nyilvánították veze­tőnek. Illetve azt is csak fenn­tartással, korlátozottan, mert hiszen csupán „általános ve­zetőnek!” — minősítették. De hogyan lehet az ipart, a me­zőgazdaságot valami ugyan­olyannak nevezni, mint egv társadalmi szervezetet, a pár­tot? Ez a szándékosan homá­lyosan megfogalmazott mondat talán azt jelenti, hogy külön­böző irányzatok, csoportok mű­ködnek a vezetésben, s ezek­nek a rivalizáló hatalmi köz­pontoknak végül is meg kell egyezniük, kompromisszumot kell kötniök: a szükséges mi­nimális egység érdekében, te­hát fogadják el a párt általá­nos irányítását. Sok minden vall arra. hogy ez ma a fel­állás a kínai társadalomveze­tésben. Mindenesetre a KKP X. kongresszusának belpolitikai vonala arra mutat, hogy a harc a párton belül tovább folyik, s még nem kevés meg­rázkódtatásra számíthat az or­szág, a társadalom. Az a fi­gyelmeztetés, amellyel Csou En-laj zárta beszámolóját, ezekre az időkre igyekszik fel­készíteni az országot, s a kül­világot: „Egy igazi kommu­nistának készen kell állnia arra, hogy magasabb, illetve alacsonyabb tisztségeket egy­aránt betöltsön, képesnek kell lennie arra. hogy gyakran ki­állja az előléptetés, illetve a lefokozás próbáját”. NEMES JA NOS

Next

/
Thumbnails
Contents