Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-12 / 213. szám
Párt szervezés — pár tini nyit a* Gondolatcsere és döntés Közlekedési morál a bonyhádi áruház előtt ?! Társadalmunkban a politikai döntések előkészítésének és végrehajtásának lényeges mozzanatait és állomásait végigkíséri a vezetésnek a tömegekkel való termékeny gondolatcseréje. Attól függően, hogy az adott helyzetben ez a gondolatcsere a döntés előkészítését, vagy a végrehajtását hivatott-e elsősorban elősegíteni, — a vélemények mozgásának egyik vagy másik iránya kerül előtérbe, válik dominánssá. A döntések előkészítésének időszakában, főként a „mit tegyünk?” kérdése köré összpontosul a gondolatcsere. A teendők fő irányának és legfontosabb célkitűzéseinek kialakítása közben egymáshoz közelíti a vezetés és a tömegek szemléletét, hogy a döntés a „fent” és a ..lent” nézeteit egyaránt magába foglaló, széles körű társadalmi t.aoaszta- latra támaszkodva fogalmazódjék meg. Csak az .ilyen politikai döntés lehet a tömegek cselekvésének optimális munkaprogramja. Ezzel kapcsolatban hadd emlékeztessünk a Központi Bizottság 1972. novemberi ülése előtt lezajlott gondolatcserére. A vezetés és a tömegek akkor határozottan és egybehangzóan igényelték a párt politikai irányító, ellenőrző és szervező funkciójának erősítését, e tevékenység módszereinek továbbfejlesztését. Helyeselték a párt kezdeményezte és képviselte. nagy horderejű intézkedéseket. amelyek összességükben, fejlődésünk szocialista irányának biztosítását szolgálták. Közös igényként fogalmazódott meg az eszmecserében az is, hogy a társadalom minden szférájában érvényesüljön következetesebben a marxista—leninista politika elsődlegességének elve. A vezetés és a tömegek egyaránt szorgalmazták a munkásosztály társadalmi vezető szerepének és szövetségi politikájának erősítését, a marxista— leninista eszmék hegemóniájának biztosítását a társadalom szellemi folyamataiban. Együttesen szorgalmazták az anyagi és erkölcsi ösztönzés összhangjának, a magasabbrendű érdekkategóriák elsődlegességének elvszerűbb érvényesítését. Közös nézetként kristályosodott ki, hogy az értékarányos árrendszert csak a lehetőségekkel és politikai célkitűzésekkel összhangban, fokozatosan lehet érvényesíteni. Lent és fent. egyaránt sürgősen szükségesnek ítélték az állami nagyüzemi munkások keresetében mutatkozó viszonylagos lemaradás érdemleges korrekcióját. legjobb hírverés a rajzos hirdetés Á végső következtetések a Központi Bizottság 1972. novemberi döntéseiben megfogalmazódtak. Egyértelműen pozitív politikai visszhangjuk ismételten bizonyítja, hogy a tömegek magukénak érzik azt a politikai döntést, amelynek kidolgozásához önmaguk is hozzájárultak. Á kedvező fogadtatás nem a gondolatcsere megszakadását jelenti, hanem új szakaszának kezdetét. A végrehajtás folyamatában ez főkéntarra irányul, hogy az emberek megértsék és helyesen értelmezzék á döntés lényegét, és pontosan tud iák hógvan cselekedjenek. Ezért a gondolat- csere jellegzetes oldala a tömegek tájékoztatása és meggyőzése a „hogyan”-ről. A kettő között sgoros összefüggés van. Egyfelől. a meggyőzés kiindulópontja az érdemi táíékoztatás. másfelől a meggyőzés elmélyíti a tájékoztatást. segít meglátni a mélyebb kapcsolatokat. A meggyőzés továbbá feltárja és érthetővé teszi a jelenségek mögött reálisan érvényesülő, a döntést befolyásoló. <jp a tömegek előtt addig kevésbé nyilvánvaló összefüggéseket. A tájékoztatás, és a hozzá kapcsolódó meggyőzés igaz információt ad azzal, hogy a döntést indokló- kiváltó-magyarázó tényeket, adatokat és összefüggéseket célszerűen csoportosítja. így több. úiabb és sokoldalúbb információt nyújt, mint a puszta tényszerű tájékoztatás. lejárói a „menetközbeni” korrekciók. A politikai döntést eredeti és egyedi módon lehet helyesen alkalmazni az adott helyi viszonyokra. &z adaptálás és értelmezés azonban egvben az eredeti döntés torzulásainak forrása is lehet. Ezeket szükséges módosítani, hozzáigazítva az alkalmazást a döntés eredeti értelméhez és lényegéhez. Továbbá: a politikai döntés mindig az adott valóság megváltoztatását célozza. A jó döntés valóban for- málja-alakítja-fejleszti, a sokrétű társadalmi valóságot. Ezért „menetközben” kell a döntés lényegét hozzáigazítani a társadalmi valóságban mutatkozó, általa előidézett változásaihoz. A politikai vezetés és a tömegek termékeny gondolatcseréje az egymás iránt táplált, kölcsönösen megújuló bizalom egyik kiapadhatatlan forrása. Pártunk ezért tartja elsőrendű jelentőségűnek, hogy nagy gonddal fejlessze azokat a tömegkommunikációs eszközöket, módszereket és csatornákat. amelyek segítségével egyfelől a vezetés naprakészen érzi-tapintja a közvélemény- közhangulat áramlását, másfelől a tömegek megismerhetik, figyelemmel kísérhetik a vezetés céljait, törekvéseit. Döntés előtt érdemben hozzájárulhatnak annak kidolgozásához. döntés után pedig a tömegcselekvés munkaprogramjának végrehajtásához. Aki szereti az izgalmakat s szórakoztatják az idegborzoló jelenetek, álljon ki csúcsforgalmi időben — délután 4 és 5 között a legalkalmasabb — egy órára a bonyhádi új áruház elé és figyelje a forgalmat. Szekszárd felé egy eléggé éles kanyar jobbra, amelyet rövidesen követ egy balra futó ív, a templom irányában útelágazás. Közbül eléq keskeny, mintegy nyolcvan méteres szakasz. Ezt érdemes figyelni. (Gyengébb idegzetűek óvakodjanak!) Súlyosbítja a helyzetet, hogy szembúi iskola van, de mindjárt megjegyezzük, nem kell diáknak lenni ahhoz, hogy valaki semmibe véve a zebrát, ott sétáljon át, sokszor hányaveti könnyedséggel, ahol pillanatnyi kedve diktálja. Az áruház egyik utcára nyíló traktusában fagylaltot mérnek, meg persze az elmaradhatatlan sört, így aztán nagy a forgalom, sokszor az utca egyik oldaláról oda és vissza. Mindez még közönséges — meg merjük kockáztatni: normális — forgalom mellett is nagyon sok veszélyforrást hordoz. De itt a forgalom egyrészt igen nagy, másrészt a közlekedési morállal sincs minden rendben. Az egy óra alatt, amit volt alkalmunk hétfőn végigizgulni, azt tapasztalhattuk, hogy a teherautókkal, autóbuszokkal, vontatókkal, illetve azok vezetőivel nincs baj. Az állami, közületi személyautókkal sem, sőt a magánautók többsége is elfogadhatóan közlekedik. Viszont két nem magyar rendszámot viselő kocsi vezetőjétől nem ártott volna megkérdezni, miért éppen Bonyhádot pécézte ki maga veszélyeztetésére és mások riogatására? Aztán a motorosok és tulajdonképpen velük kellett volna kezdenj. Amit néhány versenyzőönjelölt produkál, az hajmeresztő. Amennyit bír a motor, azt kihajtják belőle, mit sem törődve azzal, hogy a zsúfolt autóforgalmat még kényelmesen ballagó lovas kocsik is tarkítják. Három motoros azzal szórakozott, hogy ott forgolódva produkálta magát az áruház előtt sétáló lányoknak. Viháncolás kifelé az úttestről, viháncolás befelé a járdáról. Hogy mi segítene? Ha a tudatosan vállalt fegyelem hiányzik egyesekből, akkor pedagógiai módszer lehet a kényszerítő eszközök alkalmazása is. ’ f. gyEgy traktoros Tévéiről Ugyanakkor a meggyőzés úgy szól konkréten az érdekeltekhez és érintettekhez, hogy feltárja nemcsak objektív. hanem személyes érdekeltségüket, s ugyanakkor kiváltja belső készségüket és elhatározásukat. A meggyőzés egyben lelkiismereti ösztönzést ad a tömegcselekvés munka- programja — más szóval: a politikai döntés — megvalósításában való személyes részvételre! A gondolatcserének ez az oldala és szakasza nemcsak igényli, hanem egyúttal fejleszti is az emberek önálló gondolkodását. A tájékoztatás és meggyőzés alakítja a gondolatokat. irányítja és fejleszti a közgondolkodás szocialista elemeit, korrigálja nemszocialista vonásait, erősíti a tömegek tulajdonosi szemléletét, és nem azonosítható a „szájbarágással”! Á politikai döntések végrehajtásának elkerülhetetlen veÁ Bátaszéki Kádár, és Faipari Szövetkezetben a szüret előtt feszült a helyzet: szorít az idő, a megrendeléseket egy hónap alatt teljesíteni kell. Az ország minden megyéjébe eljutnak a bátaszéki hordók. Az év elején, amikor a szezonmunkára készültek, a hordók készítéséhez szükséges fát beszerezték, szárították. A nyár eleje óta rendszeresen küldik a kész hordókat a különböző megrendelőkhöz. Idén főleg a kishordók iránt érdeklődtek a vevők — nyilván kapcsolatba hozható ez a fejlődő kiskertmozgalommal is. Veszprémi Károly, a teveli Kossuth Termelőszövetkezet traktorosa. — Hogyan lett traktoros? — 1959-ben jó eredménnyel befejeztem az ádándi mező. gazdasági szakiskolát. Biztattak, hogy tanuljak tovább, de nekem beteges szüleim jártak az eszemben. Vizsga után hazakerültem a teveli gépállomásra traktorosnak. Közben bevonultam, meg is nősültem. Leszerelésem után bekerültem a műhelybe mint szerelő, később, körzeti szerelő koromban szinte az egész országot bejártam. — Mióta dolgozik a szövetkezetben ? — 1970 májusában kerültem ide, nem mondom, nagyon vártak. Mindjárt nyakunkon volt a nyári idény, a kombájnolás, amiben, jó eredményt értein el. Kölcsönösen meg voltunk elégedve egymással, prémiumot is Több száz 25—60 literes hordót készítettek, java részét már el is adták az üzletekben, egyre újabb szállítmányokat sürgetve a ktsz-től. A sok munka elvégzése érdekében behívták a nyugdíjasokat is. ök nagy tapasztalatukkal segítik a fiatalokat, részt vesznek a hordók készítésében. Ezekben a napokban szinte üres a szövetkezet raktára, minden hordót elszállítottak. Egy nggyobb szállítmányt a jövő hét végén indítanak el: Jugoszláviába js fél- hektós hordókat szállítanak, egy vagonnal. kaptam. Aztán voltak szűkebb esztendők is, mint a tavalyi, arrfikor azt mondtam magamban, nem csinálom tovább. Még borulásom is volt, szerencsére megúsztam sérülés nélkül. — Az idén nem volt rossz évünk, persze csak mi érezzük, hogy a rengeteg por, piszok, amit nyeltünk, kikívánkozna belőlünk. Az aratást július elsején kezdtük és a hónap végén már be is fejeztük. Én hatvan vagont teljesítettem, ez 144 munkaegységet ér, pénzre átszámítva pedig nyolc, nyolc és fél ezer forintnak felel meg. — Különben mennyit keresnek? — Havi átlagunk 60—70 munkaegység, tehát háromnégyezer forint között mozog, csak az a baj, hogy a téli időszak gyenge. Fahordáson, faA lakossági munka az árutermelés miatt háttérbe szorult. Többen panaszkodtak emiatt, félve, hogy szüretre nem javítják meg a nyár elején leadott hordókat. A szövetkezet vezetői ígérik, hogy szeptember végére a magánosok javításra leadott hordóit is kijavítják, szüretre az ösz- szes javítási munkát elvégzik. ( Természetes, hogy az új és a javított hordókat is hitelesítve adják át. A bátaszéki szövetkezetben ’ a szezon után sem állítják le a hordógyártást, hanem a folyamatosan érkező rendelés szerint készítik a kisebb-nagyobb boroshordókat. kitermelésen kívül nemigerf akad más. — Azért szépen gyarapodik,' hallom házat épített. — 1970-ben kezdtem, megvettem amit tudtam. Aztán hetvenegyben, hetvenkettőben a rokonsággal, barátokkal hoztuk tető alá, úgy hogy egy kőműves csak éppen irányított bennünket. Ma már bent lakunk a négyszobás, fürdőszo-' bás családi házban, nyugodtan mondhatom: életem legnagyobb vállalkozásán vagyok túl. Család? — Két családom van, ikrek! Egy fiú és egy lány, most ötö- dik osztályosok. Azt szeretném) ha nekik nem kellene annyit küszködni, olyan nehéz munkát végezni, mint nekem. Feleségem a téglagyárban dolgozik, s mi tagadás, többet,’ mint én. — Mivel tölti szabad idejét? — Mióta az építkezésbe belekezdtem. szabad időm úgyszólván nincs is. A televíziót szeretem. Feleségem annyira fáradt, hogy legtöbbször végigbóbiskolja a műsort. Vasárnaponként meccsre is járok, nagy drukker vagyok. — Háztáji állattartással foglalkozik-e? — Csak a saját részünkre tartunk állatot. Két sertést, baromfit. A felesleges kukoricát átadtam a termelőszövetkezetnek, nálunk ezt sokan csinálják. — Elégedett-e? — Tudom, hogy minden forintért meg kell dolgozni. A kollektíva jó a téeszben, a régi gárda kezd összekovácsolód- ni. A vezetőség megköveteli a fegyelmet, de ők is sokat dolgoznak. Reális, emberi céljaim megvalósulása nem utópia — tehát elégedett vagyok. — Milyennek képzeli el jövőjét? — A Jövőt? Nekünk nagyon sokat kell még dolgoznunk. __ t-c*», —, Szezon a kádároknál Kiürültek a raktárak — Jugoszláviába is szállítanak — A lakossági munka háttérbe szorult
