Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
J Budapest és a szabad idő lett! "féri milliókba Budapesten unatkozni? Hát az lehetetlen. Délelőtt értekeztem, délután bámészkodtam” — hallom a vonaton, hazafelé tartva a fővárosból. A „bámészkodó” elmeséli a szomszédjának, neki már az is jó szórakozás, hogy nézelődve nem a megszokott arcokat látja. Kívülmaradok ugyan a beszélgetésen, de aláírom, hogy sokszor csakugyan .Pihentető a céltalan nézelődés is, sőt zavartalan, ha nem kell minduntalan köszönni, visszaköszönni. Sokan éppen azért tartják elviselhetetlennek Szekszárd és környéke pihenőhelyét, Domborít, mert ott azokat látia az ember, akiket otthon. Mondom : készségesen elfogadom a vonaton hallottakat, de az is eszembe jut. hogy a főváros a vidéki emberek többségének még mindig csak a nézelődést jelenti, ilyenformán a kihagyott lehetőségek városa, pedig érdemes felfedezni. ha úgv tetszik módszeresen birtokba vermi. .A lehetőségek ehhez valóban kedveznek. Rengeteg olyan embernek akad dolga a fővárosban. aki egykor évekig ki se mozdult otthonról. Értekezlet, tanácskozás, tanfolyam, anyagbeszerzés, ügyintézés, üzletkötés és így tovább, és így tovább. A családok szé.i- jelszóródva élnek az országban, nem ritkán már csak azért sem kerülhető el Budapest, mert át kell rajta utazni. ahhoz, hogy Dombóvárról például Jászberénybe kerüljön valaki. S ilyenkor bizony kár fél napokat üldögélni tétlenül valamelyik pályaudvaron, hiszen két-három óra is elegendő valamit megnézni, persze, ha az ember tudja. hol. s najt lehet látni, hogyan, milyen módon lehet metrón, villamoson, autóbuszon azt a valamit elérni úgy, hogy beleférjen az időbe. Olcsó, kényelmes és élményt nyújtó lehetőség például felülni a városrféző-autóbuszra. Rendszerint a külföldiek, vagy ritkábban a belföldi kirán- dulócsqportok veszik igénybe, holott egyénileg is „be lehet szállni”, s feltétlenül olcsóbb, mint mondjuk a pályaudvaron sörözni. Valamennyi újságárusnál megvásárolható a Budapesti Műsorkalauz. Másfél forint az ára és a választék bőségét mutatja. íme egy lehetőség a sok közül; a TIT Uránia bemutató csillagvizsgálója. Szeptemberben elsejétől tizenegyedikéig tart a Hold bemutatására alkalmas időszak. A bolygók közül megfigyelhető még a Vénusz és a Jupiter. Megtudjuk a műsorkalauzból, hogy minden derült hétköznap este tartják a bemutatásokat, amelyeket egyének és csoportok látogathatnak. Az Uránia Citadellán működő részlege mindennap legjobb hírverés a rajzos hirdetés délelőtt 10 órától sötétedésig a főváros látképét mutatja be — panorámatávcsövekkel. Az Uránia csillagvizsgáló megközelíthető a Mátyás-pincétől, vagy az Alkotás utca felől a 8-as autóbusszal. Az Uránia épülete a Hegyalja útból nyíló Sánc utca harmadik háza a saroktól. Belépődíj a távcsöves bemutatásokra, előadásokra felnőtteknek három forint, ifjúsági jegy; 2 forint. Több Budapestre rendszeresen járó embertől kérdeztem meg. tud-e erről a bemutató csillagvizsgálóról. Mindegyik azt mondta; nem. S most ez egyszer kedvet adó szándékkal megyei lap létünkre felsoroljuk az igen-igen értékes budapesti, szeptemberi kiállítások egy részét. Kezdjük a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal. látható: állattenyésztési kiállítás, erőgép-kiállítás. vadászati kiállítás ekp- történeti kiállítás. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban délelőtt 10 órától este 6 óráig megtekinthető „A budapesti vendéglátóipar és idegenforgalom száz éve” bemutató, kiállítás. A Túzoltómúzeumban: A tűzvédelem fejlődése, Emlékezetes tűzesetek, A tűzjelzés fejlődése. A Zsidómúzeumban: Zsidó vallási régiségek. A magyar zsidóság története a II. világháború végéig. A Nagytétényi Kastélymúzeumban: XV— XVII. századi európai bútorok. Bútorművészet a XIX. században. Női viselet a XIX. században. A Bélyegmúzeumban: Állandó világkiállítás. A Magvar Nemzeti Múzeumban : Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig. Török kerámiai kiállítás. A Magyar Közlekedési Múzeumban: A vasutak története, A közúti közlekedés története. A Hadtörténeti Múzeumban: Pisztolytörténeti kiállítás. Tüzérségi kiállítás. Ez a felsorolás közel sem teljes. __ S okak érdeklődését elégíthetik ki az irodalmi, művészeti séták. Programok: Petőfi Múzeum. írók. költők sírjáAmikor Füredre értünk, már este volt. egészen besötétedett. Minden a képeslapok érzelgősségére emlékeztetett; a Hold a somogyi part lámpáinak füzére felett lengett az égen, tükre a vizen ringott, Tihany- tói majdnem Széchenyi szobráig ért. Időtlen díszlet; talán ez a kép késztette panaszra a boldogtalan Ányost Pált, s a bolyongó Csokonai is itt, a füredi Hold alatt várt választ a tihanyi ekhótól. A sétány fái azonban nincsenek többé. A part hosszán kalodában védett suhángok sorakoznak, s aki ma már túl van az ötvenen, aligha éri meg, míg fákká, nőve átveszik elődeik szerepét. Füredhez személyes közöm van, beszélhetek hát róla. S itt, a reménykedő suhángok között nagy idők tanújának érzem magam, hisz nemcsak évszázados elődeiket láttam, hanem a régi Füredet is, amit még nem csúfított el a valószínűleg hasznos, de mindenképp fölösleges bazársor, s ahol kevesebb volt a kocsma és több a gyógyító nyugalom. Nem tudom, megvanvnk-e még a régi színház romjai, melyek a magyar színészet hőskorát jelentették. A hajdani hideg fürdő természetesen nál a Kerepesi temetőben, a Margitsziget irodalmi emlékei. A Szabadsághegy irodalmi emlékei. A magyar irodalom a budai várban. Végig a Szenkirály utcán. A vár rejtett emlékei. Középkori emlékek a vár területén... Szabad idejével természetesen mindenki azt csinál, amit akar, de annyi bizonyos, autóbusz-, s vonatindulásig örökké a kirakatokat nézegetni r lehetőségek töredéke csupán. Az autós ember helyzete más. elvégzi a dolgát, akár nyomban hazaindulhat. A gyalogos viszont kénytelen .alkalmazkodni a menetrendhez. Igaz persze, hogy az autótulajdonosok még inkább megengedhetik maguknak Budapest felfedezését. Lehangoló. hog” némelyik „úrvezető” szinte minden héten megfordul a fővárosban, de csak a „központ” belsejét ismeri és csak azt tudja, hol lehet bevásárolni. A szombat és a vasárnap egyre több ember számára szabad. Ez persze nem azt jelenti, hogy ilyenkor nincs mit tenni, nincs elfoglaltság. De azt feltétlenül jelenti, hogy több a szabad idő. és nagyobb a lehetősége mondjuk egy hétvégi budapesti program beiktatásának. Ilyenkor igazán érdemes arra gondolni: a főváros a szellemi élmények bőségét kínálja, terített asztal csacsiság tehát csupán a morzsákkal megelégedni. Fejezzük be ezt az írást egy kérdéssel és egy információval. A kérdés íev hangzik' Járt ön a budai várbarlangban? Az információ így hangzik: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társula.t minden vasárnap bemutatja a budai várbarlang másfél kilométeres szakaszát. Bejárat: I. kerület. Úri utca 9. Megközelíthető a 16-os autóbusszal. Belépődíj: személyenként 5 forint. Szakképzett vezetők mutatják mer a barlang geológiai és történelmi érdekességeit. A séta időtartama 35—40 perc. A barlang utcai ruhában járható, minthogy hőmérséklete nyáron 13—16 fok. már régen nincs meg: nem tagadom, némi önérzettel írom le, hogy én még azt is láttam. Hosszú fahíd vezetett mélyen a vízbe, ahol zöldre festett fürdőház állt. a balatoni fürdőélet egyik első emléke. Ma már bizonyára nem bontanák le, miként a hévízi fürdöház is lassan múzeummá lép elő, de a fák, a part jelképpé nőtt fái nincsenek többé. Elöregedtek, a vihar megtépázta őket, sőt hovatovább fenyegető veszélyt jelentettek a sétálókra, mert — így mondták — egy erősebb szélrohamban összeroskadtak volna. Bizonyára így van. A füredi fák sem éltek örökké, azt viszont már jó húsz évvel ezelőtt meg lehetett állapítani, hogy idejük lejárt. S ha akkor, Húsz évvel ezelőtt, megkezdték volna a folyamatos telepítést, évről évre ritkítva és újra telepítve a fasort, tulajdonképpen alig vettük volna észre, hogy hiányzik egy-egy fa. s az akkor ültetettek ma már árnyat adnának. A fákat azonban csak akkor vágták ki, amikor már valóban életveszélyesekké váltak, de akkor aztán vaVállalati körökben egyre inkább meggyőződéssé válik: túl igényesek a hazai üzem- és munkaszervezők'. A minap is panaszkodik az egyik nagy vegyi üzem vezérigazgatóhelyettese: „Nálunk, a szervezést jóformán csak méregdrága számítógépek segítségével tudják elképzelni, s lassan odajutunk, hogy addig, amíg nincs számítógép, szóba sem állnak velünk a szervező intézetek.” Meggyőződésem, mindez nem ok nélküli panaszkodás. Valóban úgy fest a dolog, hogy a „profi” szervezők kezdik lebecsülni az úgynevezett „gyalog szervezést” (szakmai körökben használatos ez a kifejezés), vagyis a szervezésnek azokat a klasszikus módszereit, amikor nem annyira technikát, hanem a kézenfekvő racionalizálást hívják segítségül. Ezért is figyelemreméltó minden olyan kezdeményezés. amely mögött a gondolkodás, a különösebb befektetés nélkül végrehajtott egyszerűsítés fedezhető fel. Például a Szerszámgépipari Művek esetében. Ez a fiatal, mindössze tízéves nagyvállalat — mellesleg a legnagyobb exportőrök egyike — úgy szervezte meg a munkáját, ahogy mindenkori lehetőségei megengedték. Mégis jelentős — túlzás nélkül mondható, hogy a vállalat jövőjét bzitosító — eredményeket ért el. A SZIM termelését bizonyos ciklusosság jellemezte. Kaptak egy megrendelést, mondjuk száz darab esztergagépre, ezt elkészítették, függetlenül attól, hogy a vásárlónak milyen időpontokban kellett szállítani. Ezutárf hozzáláttak a következő megrendelés teljesítéséhez, s ily módon a vállalat mindig egyetlen feladatra koncentrálta az erőit. A módszer kezdetben hasznosnak bizonyult, de egy idő után észre kellett venni, hogy a ciklikus gyártásban rejlő tartalékokat kimerítették. A sorozatnagyságok esetleges növelése sem hozhatja meg a kívánt önköltségcsökkentési, gazdaságossági eredményeket. lamennyit, s aki ma végigmegy a füredi parton, árnyék- talan délben vagy kísérteties holdfényben, csak a szükségmegoldásra talál magyarázatot, a tervszerűtlenségre nem. Persze nemcsak a füredi sétányról van szó. Emberi környezetünkről, s még többről, történelmi emlékeinkről. A füredi fasor történelem volt, emberöltők emlékét idézte, s éppúgy jelképe volt Fürednek, mint a Badacsonynak a nyárfák. Velük egy történelmi környezet pusztult ki, máról holnapra, s szegényebbek lettünk, valamennyien. Ahogy szegényebbek lettünk az oktalanul kivágott szigligeti nyárfasorral. s szegényebbek leszünk minden kivágott fával, amit a pillanatnyi érdek ítélt halálra, anélkül, hogy pótlásáról gondoskodott volnaAz elmúlt évtized magyar műemlékvédelme világszerte elismerést és érdeklődést keltett. Természeti kincseink védelmére, úgy látszik, most kell megtanítani azokat, akiknek felelősséget kell érezniök érte. Most, amíg nem késő. Füred arra példa, hogy a tervszerűtlenség évtizedekre sivárrá teheti szép környezetünket. Cs. L. A tömegtermelés lehetőségeit más helyen, az alkatrész- gyártásban keresték és találták meg. Hozzáfogtak a saját gyártású alkatrészek feltérképezéséhez és kiderült, hogy a lehetőség szerinti szabványosítással, tipizálással rendkívül nagy lehetőség nyílik az azo- ' nos alkatrészek különböző típusú gépekbe való beépítésére. Ez a viszonylag egyszerű felismerés forradalmi változásokat indított el a gyárban. Le kellett rombolni az egész eddigi gyártásszervezést, meg kellett változtatni a százezernyi alkatrésztömeg nyilvántartását. Az osztályozás új rendje lehetőséget adott arra is, hogy az új gyártmányok tervezésénél. a szerkesztők tudatosan használják fel a rendelkezésre álló alkatrészgamitú- rát. Ezzel sikerült megszüntetni az egyes alkatrészek újra „feltalálását”. Most már csak azt kellett meghatározni. hogy melyik alkatrészből mennyit kell gyártani, s az új rendszer megkezdhette működését. Az egész nem más. mint egy kis gondolkodás, egy ötlet, s annak — igaz, sok munkával történő — következetes megvalósítása. Nem került milliókba. de milliókat hozott a konyhára. Más példa: az ország talán legnagyobb lakásépítő üzeme, a 43-as Állami Építőipari Vállalat, olyan bérezési rendszct dolgozott ki, amely — ésszerűségénél fogva — gyorsabb és jobb minőségű munkára ösztönzi a dolgozókat és ' amely elég egyszerű ahhoz, hogy a brigádtagok voltaképpen maguk végezhetik el a „bér- számfejtést”. A vállalat jelenleg az átlagbér-szabályozás módszerét követi, ezt azonban gondos számítások alapján, a termelő egységekre lebontva bértömegként kezelik. Minden elvégzett munka után bizonyos összeget kapnak a brigádok, s ennek nagyságát előre közlik a dolgozókkal. Az ismétlődő munkafolyamatokra egyösszegű utalványokat adnak, amelyeket rajzzal látnak el. tehát a munkás nemcsak a munkafolyamat leírását, de annak műszaki dokumentációját is kézhez kapja a megbízáskor. A munka elvégzését az építésvezető igazolja. A módszerrel bebizonyosodott — nagyobb termelési értéket lehet létrehozni ugyanazzal a létszámmal. A termelési egység vezetőinek bizonyos prémiumkeret is rendelkezésükre áll, amelyből — a szokástól eltérően — nem a határidő betartását, hanem az elvégzett munkák minőségét jutalmazzák. Ehhez sem kellett komplikált géppark, nem kellettek méregdrága beruházások. Csak egy kis gondolkodás, egy kis lelkiismeretesség... Félreértés ne essék: nem a gépek, a tecfínika, s legkevésbé a számítógépek mellőzhetőségét igazolják a példák. Éppen ellenkezőleg: ezek a vállalatok felismerték, hogy a számítógépeket sokkal komplikáltabb, összetettebb feladatok megoldására kell igénybe venni. De ezekhez a feladatokhoz csak akkor lehet hozzálátni, ha a vállalatgazdaság egy-egy részterülete már az ésszerűség követelményei szerint működik. A számítógép nem való bérszámfejtésre, vagy alkatrészkönyvelésre. Segítségével a vállalati gazdálkodás komplex folyamatát lehet és kell megszervezni, sőt irányítani. Emellett nélkülözhetetlen a szervezői aprómunka, s ezt lebecsülni nagy hiba. V. Cs, Füred# holdfényben
