Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-09 / 211. szám

közötti' életszínvonal-különb­ségek csökkentésében, mivel az emberek életszínvonalának alakulása elválaszthatatlan attól, hogy ki, hol és mit dolgozik. 1958 őszén — éppen most tizenöt éve — hozott ha­tározatot a párt politikai bi­zottsága az ipartelepítésről, az ipar területi fejlesztésé­nek irányelveiről. Ez az út­mutatás nemcsak máig, ha­nem a jövőre szólóan is ki­jelölte a járható utakat. A kérdés az, vajon az ipart kell-e a munkaerőhöz, vagy a munkaerőt kelí-e az ipar­hoz közelebb vinni? Erre vá­laszként a gyakorlat változa­tos példákat szolgáltat, ami arra vall, hogy a kérdésre aligha lehet kategorikusan igennel, vagy nemmel felel­ni. Az ipartelepítés — s álta­lában a foglalkoztatási lehe­tőségek bővítése — sokféle hatást vált ki; kedvezőeket, kedvezőtleneket egyaránt NEHÉZ ÖRÖKSÉG Gazdaságföldrajzi, történel­mi örökség hazánk település- szerkezetének hosszú időn át tartó megmerevedése; a fő­város túlzott súlya. — az or­szág területének fél százalé­kát elfoglaló Budapest adja az ipari termelés 34—35 szá­zalékát, de volt idő. amikor a felét adta. itt dolgozik a tudományos kutatók három­negyede, stb. — a városok lélekszámának, szerepkörének lassú bővülése, a községek nagyobb részének mind fog­lalkoztatási, mind ellátási szempontból való elmaradott­sága. Törvényszerű tehát, hogy a nagy népvándorlás fő úticélja évtizedekig Buda­pest. Ma ez a törvényszerű­ség már veszített erejéből, de még nem szűnt meg. Hazánkban jelenleg 83 vá­ros van, ám mindössze hat olya®, amelynek népessége meghaladja a százezret. Való­jában most éljük át a váro­siasodás bonyolult folyama­tát, amiben egészséges társa­dalmi törekvések sűrűsödnek. Az új városok, üzemek sora ugyanis minőségében más igényeket, körülményeket te­remt. Ma hat gazdasági ré­gióra. tervezési körzetre tago­lódik az ország — ezek magja egy-egy ún. felsőfokú köz­pont* azaz nagyobb város, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, a hatodik pedig Budapestet és a Pest megyét összefoglaló Központi Iparvi­dék —. s mind azokon belül, mind azok között érdekes változások zajlanak le. NYERTESEK, VESZTESEK Bizonyos területek veszíte­nek népességükből, mások gyarapítják azt. Az 1870-es népszámlálás idején a népes­ség 74,1 százaléka a közsé­gekben élt. 1970-re, azaz egy évszázad múltán ez az arány 55,5 százalékra csökkent. Igen- ám, de nemcsak a falvakból költöznek, hanem meggyor­sult a megyék közötti áramlás is! Míg 1949 és 1960 között öt, 1960 és 1970 között már tíz megye népessége fogyott... Ki esküdnék meg arra, hogy ez okvetlenül helyes, kívána­tos, egybeesik a területi aránytalanságok — gazdasági értelmű aránytalanságok — fölszámolásával. Abban semmi kivetni valót nem találhatunk, hogy a táv­lati számítások szerint < a ko­rábban említett felsőfokú köz­pontok lélekszáma 150—300 ezer közé emelkedik. Hiszen csupán tavaly Debrcen gya­rapodása 1846, Győré 1448 fő volt az állandó lakóhelyvál­toztatások következtében. Ha­sonló eredményt mutathatnak Uj hidat épít Mucsfán szekszárdi gyáregysége. fel, különösen hosszabb idő­szakot tekintve, más, gyorsan iparosodó városok, például Székesfehérvár. Szolnok, Ta­tabánya a két népszámlálás, 1960 és 1970 között több, mint 25 százalékkal növelte népes­ségét. (Szolnoké 49-ről 61 ezerre emelkedett. Dunaújvá­rosé 31-ről 44 ezerre, ugyan­ez idő alatt Pécs gyarapo­dása 31, Miskolcé 29 ezer volt, de olyan, frissen ipart kialakító városé is. mint Ka­posvár, 11 ezer.) Ám ezek is­meretében sem feledkezhetünk el arról, hogy régi, patinás települések — így Karcag, Hajdúböszörmény, Mezőtúr — lakossága fogyatkozik, s ta­valy is, mint hosszú évek óta, ismét több ezer ember hagy­ta ott végleg Szabolcs-Szat- márt. ŰJ TENGELYEK Az ipartelepítésnek, s a ve­le járó népességmozgásnak kö­szönhetően a hagyományos Balaton—Budapest—Miskolc tengely, s az attól északra el­helyezkedő körzetek mellé új tengelyek rajzolhatok fel — a Budapesti Hídépítő Vállalat így például a Székesfehér­vár, Győrt Szombathely — hazánk gazdaságtérképére. S a változásokról sokat mond az az adat is, hogy míg az Al- földört 1957-ben. ma 19,8 szá­zalék; növekszik e terület súlya az ország ipari mérle­gében. Ezeknek az új tengelyek­nek az előrelátó, tudatos ko­vácsolása bonyolult, és hosszú ideig zajló művelet, de két­ségtelen, az útra kelésnek — aminek mértéke ugyan las­sulhat, de maga a költözés nem szűrtük meg — ez adhat jó, a társadalmi érdekkel egyező irányt. Mert látszatra egyéni indokok sokasága áll amögött, hogy tavaly 186 000 ember költözött el a közsé­gekből — ebből 111 000-en más községbe. 59 000-en váro­sokba, 16 000-en a fővárosba, ugyanakkor Budapestről 11 ezren távoztak községekbe —, 15 700-an települtek más vá­rosba, de valójában ezeknek az indokoknak a túlnyomó részét a hosszú távra terve­zett gazdasági, társadalmi változások érlelik meg. MÉSZÁROS OTTÖ KISZ-vezelőségválasztások A KISZ KB intéző bizottsá­ga 1972. novemberében határo­zatot hozott a KlSZ-vezetősé- gek és -bizottságok újjáválasz- tásáról. Benizs Sándort, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkárát kérdeztük meg, hogy megyénkben milyen feladataik vannak az intéző bizottság ha­tározatával kapcsolatban. — Mindenekelőtt az újjává- lasztás céljáról szólnék. A KISZ-szervezetek és -bizottsá­gok mozgósítanak a párt X. kongresszusa, valamint a párt Központi Bizottságának tavaly novemberben megtartott ülé­sén napvilágot látott határoza­tok végrehajtására. A feladat nagy, éppen ezért olyan KISZ- vezetőkre van szükség, akik kellő felkészültséggel rendel­keznek mind politikailag, mind pedig szakmailag. Hogy mit várunk a vezetőségválasz­tásoktól? Szervezeteink továb­bi erősödését, munkájuk haté­konyságának növekedését. A választási munkák egyik jelentős részét már végrehaj­tottuk a tavasz folyamán, áp­rilis 15 és május 20 között, amikor is a megye középfokú tanintézeteiben megtartottuk a választásokat. Ezekről elmond­hatom, hogy zökkenőmente­sen, fegyelmezetten zajlottak le. Ami pedig legközelebbi munkánkat illeti, a munkahe­lyi KISZ-alapszervezetek ve­zetőségeinek és bizottságainak szeptember 15-én kezdődő új- jáválasztása lesz. A munkahe­lyi KISZ-szervezetekkel kap­csolatos célkitűzéseink, hogy a vezetőségek és bizottságok ösz- szetéfcele minél jobban tükröz­ze majd az adott terület tag­ságának réteg és- életkor sze­rinti megoszlását. Ezen túl azt is várjuk a munkahelyi KISZ- szervezetek vezetőségeinek új- jáválasztásától, hogy a KISZ vezető testületéiben tovább nö­vekedjék a fizikai dolgozók, a fiatal párttagok, a honvédség­től leszerelt fiatalok, valamint a lányok és fiatalasszonyok aránya. Alapszervezeteink vezetőség­választó taggyűléseiken egy­ben az elmúlt évek munkájá­ról is számot adnak és megha­tározzák az elkövetkező idő­szak feladatait. Kívánatos hogy a vezetőségválasztó tag­gyűléseken elhangzó beszámo­lók az eredmények mellett ad­janak számot a munka közben felmerülő gondokról, nehézsé­gekről is. Hadd tolmácsoljam e helyen a KISZ-szervezetek tagságának kérését: szeretnék, ha vezetőségválasztó taggyű­léseiken részt vennének mun­ka- és lakóhelyük párt-, álla­mi és társadalmi vezetői is. A választások után, melyek várhatóan november 5-ig bo­nyolódnak le, elkezdjük a KISZ-tagsági könyvek érvé­nyesítését. A tagkönyvek érvé­nyesítése ez évben is a szer­vezeti élet fejlesztését, fegyel­mének növekedését szolgálja. Ezt a munkát két ütemben vé­gezzük el. Szeptember 15 és október 31 között a tanintéze­tekben, december 15 és janu­ár 31 között pedig a munkahe­ly. KISZ-alapszervezetek fia­taljainak tagkönyvét érvénye­sítjük — mondotta befejezésül Benizs Sándor, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára. — vj — Amiért útra kelnek Csapások, ösvények, utcács­kák és széles utak egyaránt Kirajzolhatok arra a térkép­re, amely hazánk népességé­nek térbeli mozgását — ván­dorlását — ábrázolja. 1970- ben 271 000, 1971-ben 272 ezef, 1972-ben 254 000 ember vál­toztatta meg állandó lakóhe­lyét. (Az ideiglenes lakóhely­változtatók tábora ennél jóval nagyobb, évente 460—480 000 között van.) Erős túlzással, de az. igazságra fényt villantva mondhatjuk: a költözés indo­ka annyiféle, ahány az út­nak induló család. Azaz, a lakóhely föladásába éppúgy belejátszanak egyéni indíté­kok — a szülők elhalálozása, nősülés, férjhez menés, harag a rokonokkal, s így tovább —, mint gazdaságiak, társadal­miak. A népesség térbeli moz­gása — egészséges határokon belül — a gazdasági fejlő­dés természetes kísérője. A LEGNAGYOBB CSÁBÍTÓ Mi a fő vonzóerő? Az ipar, a város, a napi élet kényel­meiből többet Ígérő, — bár ezt az ígéretet nem mindig beváltó — nagyobb település. Az iparnak ugyanis döntő ré­sze van az egyes területrészek Szekszárd kulcsai féü- . ... . . .. fii ■ 11 .íillii sililpli: : ll Régmúlt időkben a győztes hadvezérek elé vitte hódoló küldöttség a kapuit megnyitó város kulcsait. Szekszárdot ost­romló had nem fenyegeti ugyan — hacsak a szüreti napok­ra várt és remélhetőleg megérkező turisták hadára nem gondolunk —, a város kulcsaiból azonban jó néhány példány rendelkezésre áll. Az ízléses díszdobozban elhelyezett ipar- művészeti munkát a városi tanács rendelte meg, hogy aján­dékozásukkal kedves emléket nyújthassanak át a megyeszék­helyet hivatalosan felkereső magas rangú vendégeknek. Fotó: Komáromi Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents