Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
közötti' életszínvonal-különbségek csökkentésében, mivel az emberek életszínvonalának alakulása elválaszthatatlan attól, hogy ki, hol és mit dolgozik. 1958 őszén — éppen most tizenöt éve — hozott határozatot a párt politikai bizottsága az ipartelepítésről, az ipar területi fejlesztésének irányelveiről. Ez az útmutatás nemcsak máig, hanem a jövőre szólóan is kijelölte a járható utakat. A kérdés az, vajon az ipart kell-e a munkaerőhöz, vagy a munkaerőt kelí-e az iparhoz közelebb vinni? Erre válaszként a gyakorlat változatos példákat szolgáltat, ami arra vall, hogy a kérdésre aligha lehet kategorikusan igennel, vagy nemmel felelni. Az ipartelepítés — s általában a foglalkoztatási lehetőségek bővítése — sokféle hatást vált ki; kedvezőeket, kedvezőtleneket egyaránt NEHÉZ ÖRÖKSÉG Gazdaságföldrajzi, történelmi örökség hazánk település- szerkezetének hosszú időn át tartó megmerevedése; a főváros túlzott súlya. — az ország területének fél százalékát elfoglaló Budapest adja az ipari termelés 34—35 százalékát, de volt idő. amikor a felét adta. itt dolgozik a tudományos kutatók háromnegyede, stb. — a városok lélekszámának, szerepkörének lassú bővülése, a községek nagyobb részének mind foglalkoztatási, mind ellátási szempontból való elmaradottsága. Törvényszerű tehát, hogy a nagy népvándorlás fő úticélja évtizedekig Budapest. Ma ez a törvényszerűség már veszített erejéből, de még nem szűnt meg. Hazánkban jelenleg 83 város van, ám mindössze hat olya®, amelynek népessége meghaladja a százezret. Valójában most éljük át a városiasodás bonyolult folyamatát, amiben egészséges társadalmi törekvések sűrűsödnek. Az új városok, üzemek sora ugyanis minőségében más igényeket, körülményeket teremt. Ma hat gazdasági régióra. tervezési körzetre tagolódik az ország — ezek magja egy-egy ún. felsőfokú központ* azaz nagyobb város, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, a hatodik pedig Budapestet és a Pest megyét összefoglaló Központi Iparvidék —. s mind azokon belül, mind azok között érdekes változások zajlanak le. NYERTESEK, VESZTESEK Bizonyos területek veszítenek népességükből, mások gyarapítják azt. Az 1870-es népszámlálás idején a népesség 74,1 százaléka a községekben élt. 1970-re, azaz egy évszázad múltán ez az arány 55,5 százalékra csökkent. Igen- ám, de nemcsak a falvakból költöznek, hanem meggyorsult a megyék közötti áramlás is! Míg 1949 és 1960 között öt, 1960 és 1970 között már tíz megye népessége fogyott... Ki esküdnék meg arra, hogy ez okvetlenül helyes, kívánatos, egybeesik a területi aránytalanságok — gazdasági értelmű aránytalanságok — fölszámolásával. Abban semmi kivetni valót nem találhatunk, hogy a távlati számítások szerint < a korábban említett felsőfokú központok lélekszáma 150—300 ezer közé emelkedik. Hiszen csupán tavaly Debrcen gyarapodása 1846, Győré 1448 fő volt az állandó lakóhelyváltoztatások következtében. Hasonló eredményt mutathatnak Uj hidat épít Mucsfán szekszárdi gyáregysége. fel, különösen hosszabb időszakot tekintve, más, gyorsan iparosodó városok, például Székesfehérvár. Szolnok, Tatabánya a két népszámlálás, 1960 és 1970 között több, mint 25 százalékkal növelte népességét. (Szolnoké 49-ről 61 ezerre emelkedett. Dunaújvárosé 31-ről 44 ezerre, ugyanez idő alatt Pécs gyarapodása 31, Miskolcé 29 ezer volt, de olyan, frissen ipart kialakító városé is. mint Kaposvár, 11 ezer.) Ám ezek ismeretében sem feledkezhetünk el arról, hogy régi, patinás települések — így Karcag, Hajdúböszörmény, Mezőtúr — lakossága fogyatkozik, s tavaly is, mint hosszú évek óta, ismét több ezer ember hagyta ott végleg Szabolcs-Szat- márt. ŰJ TENGELYEK Az ipartelepítésnek, s a vele járó népességmozgásnak köszönhetően a hagyományos Balaton—Budapest—Miskolc tengely, s az attól északra elhelyezkedő körzetek mellé új tengelyek rajzolhatok fel — a Budapesti Hídépítő Vállalat így például a Székesfehérvár, Győrt Szombathely — hazánk gazdaságtérképére. S a változásokról sokat mond az az adat is, hogy míg az Al- földört 1957-ben. ma 19,8 százalék; növekszik e terület súlya az ország ipari mérlegében. Ezeknek az új tengelyeknek az előrelátó, tudatos kovácsolása bonyolult, és hosszú ideig zajló művelet, de kétségtelen, az útra kelésnek — aminek mértéke ugyan lassulhat, de maga a költözés nem szűrtük meg — ez adhat jó, a társadalmi érdekkel egyező irányt. Mert látszatra egyéni indokok sokasága áll amögött, hogy tavaly 186 000 ember költözött el a községekből — ebből 111 000-en más községbe. 59 000-en városokba, 16 000-en a fővárosba, ugyanakkor Budapestről 11 ezren távoztak községekbe —, 15 700-an települtek más városba, de valójában ezeknek az indokoknak a túlnyomó részét a hosszú távra tervezett gazdasági, társadalmi változások érlelik meg. MÉSZÁROS OTTÖ KISZ-vezelőségválasztások A KISZ KB intéző bizottsága 1972. novemberében határozatot hozott a KlSZ-vezetősé- gek és -bizottságok újjáválasz- tásáról. Benizs Sándort, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkárát kérdeztük meg, hogy megyénkben milyen feladataik vannak az intéző bizottság határozatával kapcsolatban. — Mindenekelőtt az újjává- lasztás céljáról szólnék. A KISZ-szervezetek és -bizottságok mozgósítanak a párt X. kongresszusa, valamint a párt Központi Bizottságának tavaly novemberben megtartott ülésén napvilágot látott határozatok végrehajtására. A feladat nagy, éppen ezért olyan KISZ- vezetőkre van szükség, akik kellő felkészültséggel rendelkeznek mind politikailag, mind pedig szakmailag. Hogy mit várunk a vezetőségválasztásoktól? Szervezeteink további erősödését, munkájuk hatékonyságának növekedését. A választási munkák egyik jelentős részét már végrehajtottuk a tavasz folyamán, április 15 és május 20 között, amikor is a megye középfokú tanintézeteiben megtartottuk a választásokat. Ezekről elmondhatom, hogy zökkenőmentesen, fegyelmezetten zajlottak le. Ami pedig legközelebbi munkánkat illeti, a munkahelyi KISZ-alapszervezetek vezetőségeinek és bizottságainak szeptember 15-én kezdődő új- jáválasztása lesz. A munkahelyi KISZ-szervezetekkel kapcsolatos célkitűzéseink, hogy a vezetőségek és bizottságok ösz- szetéfcele minél jobban tükrözze majd az adott terület tagságának réteg és- életkor szerinti megoszlását. Ezen túl azt is várjuk a munkahelyi KISZ- szervezetek vezetőségeinek új- jáválasztásától, hogy a KISZ vezető testületéiben tovább növekedjék a fizikai dolgozók, a fiatal párttagok, a honvédségtől leszerelt fiatalok, valamint a lányok és fiatalasszonyok aránya. Alapszervezeteink vezetőségválasztó taggyűléseiken egyben az elmúlt évek munkájáról is számot adnak és meghatározzák az elkövetkező időszak feladatait. Kívánatos hogy a vezetőségválasztó taggyűléseken elhangzó beszámolók az eredmények mellett adjanak számot a munka közben felmerülő gondokról, nehézségekről is. Hadd tolmácsoljam e helyen a KISZ-szervezetek tagságának kérését: szeretnék, ha vezetőségválasztó taggyűléseiken részt vennének munka- és lakóhelyük párt-, állami és társadalmi vezetői is. A választások után, melyek várhatóan november 5-ig bonyolódnak le, elkezdjük a KISZ-tagsági könyvek érvényesítését. A tagkönyvek érvényesítése ez évben is a szervezeti élet fejlesztését, fegyelmének növekedését szolgálja. Ezt a munkát két ütemben végezzük el. Szeptember 15 és október 31 között a tanintézetekben, december 15 és január 31 között pedig a munkahely. KISZ-alapszervezetek fiataljainak tagkönyvét érvényesítjük — mondotta befejezésül Benizs Sándor, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára. — vj — Amiért útra kelnek Csapások, ösvények, utcácskák és széles utak egyaránt Kirajzolhatok arra a térképre, amely hazánk népességének térbeli mozgását — vándorlását — ábrázolja. 1970- ben 271 000, 1971-ben 272 ezef, 1972-ben 254 000 ember változtatta meg állandó lakóhelyét. (Az ideiglenes lakóhelyváltoztatók tábora ennél jóval nagyobb, évente 460—480 000 között van.) Erős túlzással, de az. igazságra fényt villantva mondhatjuk: a költözés indoka annyiféle, ahány az útnak induló család. Azaz, a lakóhely föladásába éppúgy belejátszanak egyéni indítékok — a szülők elhalálozása, nősülés, férjhez menés, harag a rokonokkal, s így tovább —, mint gazdaságiak, társadalmiak. A népesség térbeli mozgása — egészséges határokon belül — a gazdasági fejlődés természetes kísérője. A LEGNAGYOBB CSÁBÍTÓ Mi a fő vonzóerő? Az ipar, a város, a napi élet kényelmeiből többet Ígérő, — bár ezt az ígéretet nem mindig beváltó — nagyobb település. Az iparnak ugyanis döntő része van az egyes területrészek Szekszárd kulcsai féü- . ... . . .. fii ■ 11 .íillii sililpli: : ll Régmúlt időkben a győztes hadvezérek elé vitte hódoló küldöttség a kapuit megnyitó város kulcsait. Szekszárdot ostromló had nem fenyegeti ugyan — hacsak a szüreti napokra várt és remélhetőleg megérkező turisták hadára nem gondolunk —, a város kulcsaiból azonban jó néhány példány rendelkezésre áll. Az ízléses díszdobozban elhelyezett ipar- művészeti munkát a városi tanács rendelte meg, hogy ajándékozásukkal kedves emléket nyújthassanak át a megyeszékhelyet hivatalosan felkereső magas rangú vendégeknek. Fotó: Komáromi Zoltán
