Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

En? fmldöfliink az országos békekongresszusra — Arra kérem, nagyon visz- szafogottan írjon, ha rólam ír. Hiszen én tulajdonképpen nem csináltam semmi különö­set életemben. Csak azt, amit a napi helyzet követelt, amit a helyzet, a józan gondolkodás előírt számomra. így kezdődött a beszélgetés Békés Ferenc állami díjassal, ■ akit nem tudni miért, nyug­díjasnak tituláltunk egy múlt­kori írásunkban, pedig nyug­díjas voltát nemcsak a fiata­los külső cáfolja, hanem lega­lább annyira a tetterős és ten- nikész lelkesedés, amikor a közéletiségről, az emberekben a jobb , szándék felkeltéséről van szó. Békés Ferenc bonyhádi pe­dagógus, tanulmányi felügye­lő, tagja az Országos Béketa­nácsnak, a Hazafias Népfront járási elnöke, az Állami-díj birtokosa, szeptember végén, mint küldött részt vesz az or­szágos békekongresszuson. Az eddigi életút és az a szemlé­let. amely Békés Ferenc egész tevékenységét reprezentálja, nyugodtan kimondhatja, ke­resve sem lehetett volna al­kalmasabb embert küldeni ar­ra a fórumra, ahol egyik leg­szebb érzésünknek kell majd hangot adni. — Nem vagyok „felszólaló” ember. De ha abban a szek­cióban, amelyben részt veszek, szóba kerül a békére nevelés gondolata, elmondom a véle­ményemet. tapasztalataimat. . És amikor Békés Ferenc ki­mondja azt, hogy a „békére nevelés”, máris elérkeztünk ahhoz a területhez. amely láthatóan szívügye és ahol a legtöbbet tett a közéletiség ér­zésének felkeltésében: és kifej­lesztésében. — Huszonöt ve vagyok, ta­nulmányi 1 felügyelő. ■, Nagyon 6ok iskolában megfordulnám ezalatt, sok pedagógust és gyereket megismertem. Talán maradt valami nyoma az.,én munkámnak is Kérdezi. . ho­gyan folyik iskoláinkban- a békére való nevelés. Én nem így fogalmaznék, inkább úgy, hoyv hogyan formáljuk köfös- sági emberekké a ^gyerekeket, hogyan igvekszünk a közéleti­ség érzését felkelteni bennük. S ebből a szemoontból elis­meréssel kell szólnom a pe­dagógusok munkájáról. !\ Arra törekszünk, hogy a gyerekek adott csoportjait közösségek­ké formáljuk. Célunk, hogy a gyerekben meggyőződés ala­kuljon ki. - Ne csak mondja, amit mond, hanem hinni is tudjon igazában. Nem sutto­gó embereket, hanem beszélő embereket igyekszünk kifor­málni. Tudja milyen .jó érzés, amikor látjuk, hogy a gyere­kek, kinézve a maguk szűk világából, .az egész,után., . .ér­deklődnek. S ugyanilyen jó az is. hogy ma már .mind több felnőtt komolyan veszi a gye­rekeket, sőt sokan partnernek tekintik őket. , . , . ,", A beszélgetés minduntalan visszatér a napi, munkához, ha úgy tetszik, a hivatalból való kötelességekhez. S az elmon­dottakban markánsan kap hangot egy vitathatatlan igaz­ság. . ' ... . . Srjí — Nincs külön bé’keinozgal- mi tevékenység. Nem tudom elképzelni; hogy valaki a napi munkáján kívül tudja ezt csinálni. Csak akkor helyes, csak' akkor meggyőző, ha a kettő együtt megy. Mindenek­előtt azt a munkát kell jól el­végezni. ami munkaköri, köte­lességünk. — Példamutatás... ? — Nem a példamutatásért. Az emberek nein szeretik;; ha, „péiijáf mutatnak” nekik.; '* A becsületért ég a megbecsülé­sért. ‘ami a jó munkából kö­vetkezik. Ne szólamnak: azért kell jól dolgozni, - hogy erősödjék a társadalmi' • rend­szer. amit az ember szolgál, és akkor erősödik a béke. Nem a szó ereje, ami egyedid hat, hanem a meggyőződé^ ereje. Az emberek megérzik, ha va­laki csak szónokol.*' de meg­értik azt is amikor őszinte a beszéd és őszinte á cselekedet. — Harmadik ciklusban va­gyok tagja az Országos Béke­tanácsnak. Nagyon szép idő­szak volt. Sok jó barátot, sze­reztem. sok kapcsolatot terem­tettem hozzám hasonló embe­rekkel. És az volt a nagyon jó érzés, hogy láttam: sokan va­gyunk, akik egyként gondol­kodunk; s próbálunk valamit tenni az ügy érdekében. S most Békés Ferenc készül az országos békekongresszus­ra. LETÉNYEI GYÖRGY A Simontornyai Bőr- és Szőrmeipari Vállalat szűcsüzemé­ben a November 7. brigád már négyszer nyerte el a szocialis­ta éírtiét. A harminc leányt és asszonyt számláló brigád tag­jai sertésvelúr és juhnappa bőrkabátok készítésén dolgoz­ónak, egyelőre meglehetősen szűkös körülmények között, a régi épületben. Az új üzemcsarnok átadása után azonban a brigád költözik és a jelenlegi terem raktározási célokat szol­gál majd. Képünkön Knoch Jánosné, aki három éve tartozik a November 7. brigádba és a legjobb dolgozók egyike. Foto: Komáromi Zoltán A felnőttoktatásról — tanév előtt Koséi kétezren vizsgáztak eddig — Harminc csoport inílul az idén Jogpolitikai tanácskozás Szekszäräon Dr. Markója Imre megyénkben Tegnap — pénteken — a Szekszárdi Megyei Bíróságon a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának jogpolitikai elveiről tartott előadást dr. Rendeki Sándor, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnöke Tolna megye valamennyi bírája előtt. Az előadáson és az azt követő tanácskozáson megjelent dr. Markója Imre igazságügyi ál­lamtitkár, az igazságügyi mi­niszter első helyettese. Az MSZMP Tolna megyei Bizott. ságát Harmat József , osztály- vezető, a tanácsapparátust dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács titkára, az ügyészi kart dr. Szilcz Ákos, a- megyei fő­ügyészség vezetője, a rendőr­séget dr. Dajka Miklós alezre­des, a megyei rendőr-főkapi­tányság vezetőjének helyettese, az SZMT-t Berta Kálmán tit­kár képviselte. n msjjiJeV ( Röyidesen úiabb tanéypyitás- ra kerül sor .megyénkben. ^Szeptember végé®.,, k> elején kezdik meg tanulmá­nyaikat azok a felnőtt dolgo­zók, akik az osztájyozó vizs­gákra előkészítő csoportokban kívánják tanulmányaikat foly­tatni. Róluk, a felnőtt diákok­ról beszélgettünk Bárd Flórián­nal. a Babits Mihály megyei művelődési központ felnőtt, oktatási szakreferensével. El­mondotta, hogy az országosan is új oktatási forma idestova hároméves múltra tekinthet vissza, mely idő alatt bebizo­nyosodott, hogy á felnőttokta­tás elsősorban az általános is­kolai végzettség megszerzésére Uj létesítményekkel gazdagodik a szekszárdi 505. sz. Ipari Szakmunkásképző Inté­zet. A kollégiumnak még csak az alapjai készültek el, a tanműhely falai viszont napról napra magasabbak lesznek. ’iíShyrd.-• ait*!á félftőt­tet, aki középiskolában kíván­ja tanulmányait folytatni, már nérri kelrfanűfa&ra’fciztáthl. ’A ■művelődési központ szakrefe­rensétől tudtuk meg, hogy a három év folyamán' a megye különböző területein mintegy fezer felnőtt, "kilencven száza­lékukban fizikai dolgozó sze­rezte meg az általános iskola elvégzését tanúsító bizonyít, vényt. Ha, azonban azt vesz- szük, hogy javarészt az ötö­dik, vagy hatodik osztálytól folytatják tanulmányaikat, ak­kor a három év alatt a felnőtt- oktatásban dolgozó pedagógu­sok közel kétezer embert vizs­gáztattak. Ugyancsak a három év eredményeként említette Bárd Flórián, hogy ez idő alatt f munkájukat sikerült kiterjesz­teni a,megye egész területére. Természetesen itt említést kell tenni a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, üzemek, gyárak, -vállalatok vezetőinek segítségéről, jószándékáról, . akik a lehetőségekhez mérten támogatták az osztályozó vizs­gákra előkészítő csoportok szervezését, és a tanulni vá­gyó dolgozóknak különböző, a tanulást könnyítő kedvezmé­nyeket biztosítottak. E ked­vezményekre pedig igen nagy szükségük van a hallgatóknak, hiszen a tanulmányi idő alatt rendkívül intenzív szellemi munkát kell végezniük, és ezen túl természetesen munka­helyükön is helyt kell állniuk. Megfigyelésként említette Bárd Flórián azt is, hogy a felnőt­tek elsősorban nem egziszten­ciális okokból vállalják a ta­nulással járó nehézségeket, ha­nem önbecsülésük, , az otthoni és munkahelyi kényszerítő kö­rülmények miatt. Sajnos, min­denki nem tud lépést tartani és megfelelni, a követelmé­nyeknek,1 így azután a felnőtt, oktatásra, jelentkezettek tíz­tizenöt százaléka évközben abbahagyja tanulmányait. A közelgő új tanévvel kap­csolatban megtudtuk, hogy az idén szeptember "végén, októ­béí'"élején a megye különböző területein harminc csoportban mintegy kilencszáz felnőtt kez­di htfeg”táíiulrhányait. A cso­portokat 28 helységben szer­vezték, köztük Szekszárdon, Döbröközön, Alsópélen, Dal- mandon. A fentiekben a tanuló fel­nőttekről szóltunk. Minden­képpen említést érdemelnek az ebben az oktatási formában dolgozó pedagógusok, akik sa. játos feladatokat látnak el. Ahogy Bárd Flórián fogalma­zott, a nevelők tanulni taní­tanak, hiszen a felnőtt diákok­nak az általános iskolai tan­anyag leglényegesebb részét kelj irányított tanulással elsa. játítaniuk. A pedagógusokat is kellőképpen fel kell készíteni az oktató-nevelő munkára. Ép­pen ezért a felnőttoktatásban dolgosoknak szeptember köze­pétől előkészítő tanfolyamokat szerveznek, melyekre az idén mintegy hatvan résztvevőt vár­nak. Az elmúlt három év so­rán bebizonyosodott, hogy a felnőttoktatás színvonalának növelése érdekében a pedagó­gusoknak szüksége van a fel­nőttoktatás lélektanával kap­csolatos szakmai továbbkép­zésre is. Ennek érdekében az idei tanévtől kezdve három­éves, úgynevezett komplex tanfolyamot szerveznek a fel­nőttek tanításával foglalkozó pedagógusoknak. A tanfolyam tematikáját különben a Deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen dolgozták ki. A szakmai továbbképzés cél­ja pedig az, hogy járásonként legalább tizenöt olyan ped'pó. gus dolgozzon, aki szakértő a felnőttoktatásban. Hogy a Tolna megyei mód­szer iránt mennyire érdeklő­dik az ország szakvéleménye? Bárd Flóriántól tudtuk meg, hogy éppen a jővö héten indul egy hét főből álló felnőttokta­tási munkacsoport Zala me­gyébe. hogy megismertessék az ottaniakkal a nálunk már jól bevált módszereket. — vj —

Next

/
Thumbnails
Contents