Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

Eredménytelenül végződött a tárgyalás a magánfuvarozók képviselőivel A chilei kormány által ki­küldött különbizottság beje­lentette, hogy véget értek a tárgyalások a sztrájkoló ma­gánfuvarozók képviselőivel, eredmény azonban- nem szüle­itett. A Juan Jara szakszervezeti vezető (a közúti fuvarozók or­szágos szövetségének elnöke) és az Allende-kormány által megbízott Contreras tábornok által kidolgozott kompromisz- szumos formulát a népi egy­ség kormánykoalíciója elutasí­totta. A kiskereskedők péntektől kezdve újabb 48 órára bezár­ták boltjaikat, hogy ezzel tá­mogassák a július óta sztráj­koló 45 ezer magánfuvarozót. Meghatározatlan időre beszün­tették a munkát a belföldi já­ratok pilótái is. Ugyanakkor az egészségügyi miniszter be­A túszrabló terroristák Több órás kemény alkudo­zás után. pénteken hajnalban elhagyta Kuvait repülőterét az a Boeing—-707-es repülőgép, amelyet a kuvaiti kormány bocsátott a „Büntetés” elneve. zésű szakadár palesztin szer­vezethez tartozó terroristák rendelkezésére, hogy túszaik­kal együtt tovább folytathas­sák kalandos útjukat. A három és fél órás repülő­út után visszatért Kuvaitba a Boeing—707-es, A földet érés után sejk Szaad Al-Abdallah A1 Szabah kuvaiti belügymi­niszter és hadügyminiszter is­mét kapcsolatba lépett a ter­roristákkal. A kuvaiti repülő­tér irányítótornyában a bel­ügyminiszteren kívül megje­lent a kormány két másik mi­nisztere is. Egyes értesülések szerint az emberrablók most tízórás határidőt szabtak, kö­vetelve, hogy a kuvaiti mi­niszterelnök és egy szaud-ará- biai miniszter haladéktalanul utazzék Ammanba, s járjon közbe Abu Daud Palesztinái vezető kiszabadítása érdeké­ben. Ellenkező esetben — fe­nyegetőznek a terroristák — .túszaikkal együtt felrobbant­ják a repülőgépet. A komman­dó ugyanakkor felkérte a re­pülőtéri irányítótornyot, tájé­jelentette. hogy a chilei orvo­sok ismét munkába állnak^ A chilei kormány speciális tervet dolgozott ki annak érde­kében, hogy felszámolják a teherautó-tulajdonosok tör. vénytelen sztrájkja által oko­zott nehézségeket. A kormány- szervek a közeljövőben 700 autóbuszt, 2000 taxit és 2233 teherautót osztanak majd szét azok között a sofőrök között, akik készek felvenni a munkát. . A chilei hatóságok pénte­ken közölték, hogy az elmúlt napokban 523 személyt vettek őrizetbe az országban a kor­mányellenes utcai tüntetések során. A chilei hadsereg egy­ségei folytatják razziáikat, hogy fegyvereket foglaljanak le. koztassák az algíri csúcskon­ferenciát. hogy az akcióért a felelősség Kuvaitot terheli, ha nem sikerül visszaadni Abu Daud szabadságát. A kuvaiti repülőtérről való felszállás és a visszaérkezés között eltelt több mint három óra alatt a terroristákat és túszaikat szállító repülőgép a szaud-arábiai Ríjad felé vet­te útját, majd miután neon kapott leszállási engedélyt, kénytelen volt visszatérni ki­indulópontjára. Hírügynökségi jelentések szerint leszállási en­gedélyért folyamodott Am­man repülőterén is. de itt sem voltak hajlandók fogadni a gépet. A legutóbbi jelentések sze­rint a Párizsban ejtett túszaik­kal Kuvaitiban veszteglő terro­risták szabadon engedték a kuvaiti kormány által rendel­kezésükre bocsátott Boeing— 707 utasszállító repülőgép négyfőnyi személyzetét, to­vábbra is ragaszkodnak azon­ban követelésükhöz, a Jordá­niában fogva tartott Abu Daud gerillavezető szabadon bocsátá­sához. Az erre kiszabott ha­táridőt viszont egyes jelenté­sek szerint péntek este fél nyolcról szombat délelőttig tolták ki. A Pravda elítélte a NATO hadgyakorlatait A Pravda pénteki számában elítélte a NATO-nak az Atlan. tl-óceánon és a La Manche- csatorna térségében . kezdődő tengeri és légi, valamint az NSZK-ban tartandó szárazföl­di hadgyakorlatait. A NATO irányítói — írja a lap — láthatólag nem akarnak lemondani arról a hideghábo­rús hagyományról, amelynek értelmében az erőfitogtatás és fegyvercsörgetés a szocialista országokkal szemben folytatott politika alapvető eszközének számít. A nyugati militarista körök­nek az a törekvése, hogy ka­tonai és politikai manőverek­kel megzavarják az enyhülés folyamatát, nemcsak az új vi­lágpolitikai áramlatoknak mond ellent. Homlokegyenest ellenkezik a népek alapvető érdekeivel, azokkal az erőfe­szítésekkel, amelyeknek az a célja, hogy az európai konti­nensen a béke és az együtt­működés légköre uralkodjék. A vatikáni diplomaták tanácskozása Pénteken befejeződött a va­tikáni diplomáciai képviselők értekezlete, amelyen a pápa „nagykövetei” a Róma mellet­ti Frascatiban három napon keresztül az egyházi állam külpolitikáját, nemzetközi te­vékenységét vitatták meg. Az értekezleten beszédet mondott VI. Pál pápa. Vatikáni hivatalos körök a legnagyobb titoktartással ke­zelték az értekezletet. Jól érte­sült források szerint a diplo­máciai képviselők részletesen megvitatták minden olyan nemzetközi kérdést, amelyben az egyházi állam érdekelt: így a közel-keleti helyzetet, az af. rikai portugál gyarmatok kér­dését, a Szentszék és Spanyol- ország viszonyát, a latin­amerikai problémákat, állítólag külön fontos témakör volt az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet, amelyen a Vatikán is részt vesz. Gus Hall az USA dolgozóit sújtó inflációról Az amerikai dolgozóknak naponta kell szembenézniük az országot sújtó gazdasági vál­sággal, a megfékezhetetlen inf­láció okozta nélkülözésekkel és nehézségekkel — jelentette ki Gus Hall, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának főtitkára a Daily World című lapnak adott interjújában. Az amerikaiak millióinak helyzete csak rosszabbodni fog, minthogy végeláthatatlanul folytatódik az árak, a lakbé­rek és az adók emelkedése. Az infláció következtében a dolgozók életszínvoriala 3 év alatt átlagosan 20—25 száza­lékkal csökkent. Gus Hall határozottan viszJ szautasította a burzsoá propa­ganda kísérleteit, hogy az inf­lációt a dolgozók bérharcával indokolják. Az infláció igazi okozói a magas árakat szabó korporációk, amelyek a szá­mukra előnyös drágaság fenn. tartása céljából egyebek kö­zött élelmiszereket semmisíte­nek meg. Az inflációt az óriási fegyverkezési költségek is táp­lálják. Az elmúlt három hó­napban a katonai kiadások 2,5 milliárd dollárral voltak na­gyobbak, mint az elmúlt év azonos időszakában. •— mon­dotta Gus Hall. Újfasiszta aktivizálódás Ausztriában „Ausztriában az utóbbi idő­ben észrevehetően aktivizáló­dott az újfasiszták revansista. militarista jellegű tevékenysé­ge — írja pénteki számában a Kra6znaja Zvezda. — Ez külö­nösen a hírhedt fasiszta baj­társi szövetségekre vonatko. zik, amelyek az NSZK-ban még mindig működő „bajtársi szövetségekhez” hasonlóan a hitleri Wehrmacht rablóhadjá­ratainak részvevőit tömörítik”. A lap emlékeztet arra, hogy a fasiszta bajtársi szövetség tagjai az SS első páncélos had. testének egykori katonáival és az NSZK-ból meghívott volt SS-ekkel együtt nemrégiben gyűlésen emlékeztek meg a hitlerista pribékek „hőstettei­ről”, sőt mi több, az „utókor épülésére” még egy emlék­művet is felavattak. A fasiszta bajtársi szövetség sajnos, nincsen egyedül provo­kációs tevékenységével. Az osztrák sajtó közlése szerint a stájerországi Aigen „bajtársi szövetsége” szeptember 8-án emlékművet akar avatni a sztálingrádi csata hitlerista részvevőinek „tiszteletére”. A hasonló tények és az Új­fasiszta Nemzeti Demokrata Párt növekvő aktivitása jogo­san vívják ki a demokratikus osztrák közvélemény aggodal­mát”. — írja befejezésül a Krasznaja Zvezda. Pénteken Lipcsébe érkezett Helmut Schmidt nyugatnémet pénzügyminiszter, hogy meg­tekintse az őszi vásárt. Schmidt újságírók kérdéseire válaszol­va elmondta, hogy „szomszé­di kíváncsiságból’’ jött Lipcsé­be. ö egyébként az első bonni miniszter, aki megtekinti az őszi vásárt. BUDAPEST Sztoío Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete Bulgária felsza­badulásának 29. évfordulója al­kalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. Dr. Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója, kijelölt külügymi­niszter pénteken az amerikai külpolitika „széles nemzeti alapokra helyezését”, a tör­vényhozással való „szoros együttműködést” a kormány külpolitikai elgondolásairól és lépéseiről való „lehető legtel­jesebb tájékoztatást” és „két- párti” külpolitika kialakításá­ra való törekvést ígért a sze­nátus külügyi bizottságában arra az esetre, ha a szenátus megerősíti külügyminiszteri tisztségében. Megkülönböztetés nélkül A szocialista országok állást foglalnak az európai államok közötti nagyarányú és hosszú időire szóló, diszkriminációk­tól mentes és egyenjogú gaz­dasági kapcsolatok kibonta­koztatása, a minden ország társadalma közötti átfogó és sokrétű érintkezés mellett — hangoztatja a szocialista or­szágok pártvezetőinek Krím- félszigeti találkozójáról kiadott közlemény. Álláspontunk a kelet—nyu­gati gazdaságii kapcsolatok alapelveiről közismert, ezernyi dokumentum rögzítette. De hát akkor mi értelme van ezeregyedszer is elmondani? Ha a politikai és gazdasági kapqsolatok összefüggéseit vizsgáljuk, láthatjuk: minél egészségesebbek a politikai kapcsolatok, annál sokrétűb­bek. intenzívebbek a gazda­ságiak. Természetesen ez for­dítva is igaz, kölcsönhatásról van szó. Az érdekek tisztelet­ben tartásán alapuló, kiter­jedt kereskedelmi-termelési együttműködés ösztönzi a poli­tikai kapcsolatok fejlődését. Napjainkban tucatnyi ese­mény, tanácskozás, látoga­tás jelzi, hogy a világ po­litikai légkörének alakulásá­ban előretört az enyhülés gondolata. Miközben jó néhány ledönthet,etlennek vélt korlá­tot sikerült eltávolítani a po­litikai együttműködés útjából. gazdasági téren, még nem egy. a múltra emlékeztető anakronisztikus vonás maradt fenn. A krími találkozó a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok legfontosabb alapelveire mu­tatott rá. amelyek széles körű elismerése a túlsó oldalról to­vábbra is várat magára. Min­denekelőtt a kölcsönös előnyök és a partnerek egyenjogúságá­nak elvéről van szó. Mit je­lentenek ezek? A kereskede­lemben a diszkrimináció fel­számolását: a legnagyobb ked. vezmény elvének elismerését, behozatali kvóták eltörlését, mihden más — nem vámhoz kötődő — protekcionista intéz­kedés megszüntetését jelenti. Nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy itt alapelvről van szó. A hátrányos megkülön­böztetés. a diszkrimináció fel­számolását a szocialista orszá­gok nem tekintik engedmény­nek. hanem az egyenjogú gaz­dasági kapcsolatok létrehozá­sára folytatott tárgyalások alapfeltételének. Ezen túlmenően szükség van szemléletbeli változásra is. „Akinek valaha is volt dol­ga kommunistákkal, aligha vi_ tázna arról, hogy azok a leg­keményebb üzletfelek közé tartoznak — állapította meg a Financial Times, a brit pénzügyi körök lapja, majd így folytatja: — Fő céljuk csaknem mindig az. hogy a le­hető legkedvezőbb üzletet kös­sék meg, függetlenül a szem­benálló partnertől.” Sajnos, ma méf nemcsak a Financial Times csodálkozik rá ilyen természetesnek tűnő dolgokra, hanem jó néhány más tengeren túl: és európai sajtóorgánum és tőkéscsoport is. Márpedig a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődé­se csak az érdekok kölcsönös tiszteletben tartása, s a reali­tások talaján fejlődhet. A Kelet és a Nyugat közöt­ti gazdasági kapcsolatok fej­lesztését azonban jó néhány burzsoá ideológus és politikus éppenséggel a nyílt politikai nyomás eszközeként használja fel. a New York Times egyik nemrégen közölt cikkében azt hangoztatja: „Az Egyesült Ál. lamok tartós, alapjában lévő politikai jellegű hasznot” — húzhat a Szovjetunióval való kereskedelem bővítéséből. E- szerint csak; „arra kell kény­szeríteni a Szovjetuniót, hogy vizsgálja felül elsőrendű fel­ad fiinak rendszerét” és te­gye lehetővé a külföldi cégek­nek. hogy; „nagyobb befo­lyást gyakoroljanak a határo­zatok elfogadásának folyama­tára”. Természetesen az ilyes­fajta elképzeléseknek nincs túl sok köze a normális ala­pokon nyugvó, egészségesen fejlődő gazdasági kapcsola­tokhoz. Mint a Novoje Vremja című szovjet külpolitikai he­tilap megállapította: „Aki a realitás talaján kíván állni, annak a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű or­szágok közötti együttműködés bővítésének kölcsönösen elfo­gadható formáit kell. keresni.” Tagadhatatlan persze, hogy a néhány szívósan tovább élő szemléletbeli, illetve admi­nisztratív akadály ellenére je. lentős előrelépések is mutat­koznak a különböző rendszerű országok aktív gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak alakulásában. Például a szov­jet—amerikai gazdasági kap­csolatok — képletesen szólva — a frontáttörés küszöbéhez érkeztek. Az idén áprilisban írták alá Moszkvában azt a megállapodást, amelynek ered. ményeképp az Occidental Petroleum nevű amerikai olaj­vállalat nyolcmdlliárd - dollár értékben vegyipari berendezé­seket szállít egy Kujbisev kö­zelében felépülő vegyipari kombináthoz. Sokan az „év­század, üzletének” nevezték a megállapodást. A ]celet—nyugati kereskede. lem egészében véve gyors nö- . vekedésnek indult, A szocia­lista és a fejlett tőkés orszá- . gok kereskedelmi kapcsolatai tavaly lényegesen gyorsabban fejlődtek mint a világkereske­delem általában. Nem túlzás azt állítani, hogy az eltelt egy évben több jelentős esemény történt, ezen a téren, mint ko­rábban két évtized alatt. Ter­mészetesen még így is mesz- sze vagyunk a lehetőségek teljes kiaknázásától. Ehhez nem utolsó sorban arra van szükség, hogy a kapcsolatok bővülésének „visszamaradt fékjeit” eltávolítsák. Ez nyit­ná meg az utat afelé, hogy a gazdasági kapcsolatokból — a békás egymás mellett élés szellemének megfelelően — gazdasági együttműködés le­gyen. GYŐRI SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents