Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

A ÜÁ'GY AJ# 1.1 S T A . M U N K Á c, Ő Á I * T T OI. N A Mft.V'EI B I Z Ol Í S Á G Á N A K LAMA XXIII. évfolyam, 210. szám. ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1973. szeptember 8. Ismét a dunai hajózásról , Növekvő belföldi áruszállítás — hajóállomások nélkül Szárnyashajó Budapest—Paks között? Augusztus harmadikon ter­jedelmes írásban foglalkoztunk a Duna Tolna megyei haszno­sításával. A vízi szállítás jövő­jét vizsgáló írásunk nagy visszhangot váltott ki, külö­nösen a Duna menti közsé­gekben. A tanácsok vezetői, a gazdaságok képviselői nem egy alkalommal kérték mun­katársunkat, folytassuk cik­künket. gondolatébresztőn, ab­ban a reményben, hátha tanúi lehetünk a dunai áruszállítás növekedésének és ez a mint­egy kilencven kilométeres Tol­na megyei szakasz melletti te­lepülések életének pezsdülését is elősegítené. Ezúttal köny- nyen tudjuk folytatni cikkso­rozatunkat. mert a MAHART vezérigazgatósága kért ben­nünket. hallgassuk meg véle­ményüket is. a jövőről, főleg, hogy mi várható az elkövetke­ző években. Beszélgető partnerünk Erdős József a folyamhajózás üzem- igazgatójának helyettese és Moser Ferenc kereskedelmi osztályvezető volt. — Á Dunán az áruszállítás strukturális változásának le­hetünk tanúi — kezdte a be­szélgetést Erdős József. — A hagyományos, évtizedeken át megszokott áruk helyett újak, nagyobb tömegben léptek elő. Ma nem a kis lélekszámú te­lepülések áruforgalmát bonyo­lítják le, hanem nagyobb épít­kezések. települések üzemei­nek szállítását. A folyamon lényegében csak a személy- szállítás teljesítménye csök­kent. az áruszállítás növeke­dett. — Néhány példával kiegé­szítem igazgatóhelyettesünk tájékoztatóját. — mondotta Moser Ferenc. — Bajára az elmúlt évben 9541 tonna ce­mentet szállítottunk — főleg külföldről ezenkívül 13 ezer tonna műtrágyát. Mohácsra 5300 tonna cementet és 7100 tonna műtrágyát. Szekszárd- ról. Tolna megyei településről nem volt árufuvarozásunk. Ha csak nem vesszük ide a bajai — gemenci — erdőségből el­szállított, és Mohácsra to­vábbított fát. Több mint negy­venezer tonna fát szállítottunk a mohácsi gyárba. Ezek is azt bizonyítják azonban, hogy fő­leg a nagy tételben kínált árut szállítjuk. Valóban így van. A ko- íahajók eltűntek a Dunáról, némelyiket már beolvasztot­ták. Annak idején szinte el­halt a kofahajókon az áru- szállítás. 1963-ban közlekedett utoljára személyszállító hajó a Duna Tolna megyei szaka­szán. azóta nem. Azaz „tran­zit-hajó” járt a mi Dunánkon: a felső és az alsó szakasz or­szágai turistahajókat közle­kedtetnek elég nagy számban. De ezek nem állnak meg, csak a fővárosban, esetleg a Duna­kanyarban. így. számunkra nem hoznak valutát, és fo­gyasztó utast, nem növelik Tolna megye Idegenforgalmát A személyszállítás jelenleg a Duna Budapest—Dunakanyar közötti térségében történik, il­letve idegenforgalmi jelentő­séggel Budapest—Bécs között A Dunakanyarban csak nyá­ron van személyforgalom. A hsjók karbantartása többe ke­rül, mint amennyi a bevétel. Egyébként Is a személyek szállítását a vízi edényektől átvették az autóbuszok, a személygépkocsik és a vasút A gyorsaság vitte el az uta­sokat a hajókról, és az embe­rek örökös időhiánya. A jövőben sem számítha­tunk rá. hogy jelentősen fej­lesztik a Duna Tolna megyei és hazai szakaszán a személy- szállítást. A Paksi Erőmű épí­tésének kezdetekor minden bi­zonnyal a személyhalózás meg­kezdődik, de csak Budapest— Paks között. A MAHART-nál már készülnek erre. Uav ter­vezik, hogy ajánlást nyújtanak a beruházóhoz: szállítsák a fővárosból a fontosabb szak­embereket naponta szárnyas hajóval. Időt takarítanak meg, tehermentesítik a közúti szál­lítást. és ami talán a legfon­tosabb: a halóban folytatni tudják munkájúkat oda- és visszaúton is. az erőmű ve­zető tisztviselői. Egyébként az erőmű építé­sének kezdetétől a MJVHART- ra nagy feladatok várnak. Több százezer tonna árut kell szállítani. Jelenleg az évi tel­jesítmény 600—700 ezer tonna között van. és várható­an a teherszállítás volumene ennek kétszeresére emelkedik. Már azért is. mert a hajózási szakemberek egyre újabb aján­lásokkal keresik a szakminisz­tériumokat — építőanyag­szállítás; takarmány és egyéb termény termelőtől, a fel­használóig való eljuttatása, szintén a távlati tervekben szerepel. S úgy tűnik a teher­szállítás vi6szaszerzi honi ke­reteinkben iogát, helyét. A Dalmandi Állami Gazdaság például a lucemagranulátumot hajókkal szállítja ag NSZK-ba. Az idén több ezer torma ga­bonát szállított volna a Ga­bonatröszt Tolna megyéből „terven felül”, sajnos a ter­vet a csepeli szabadkikötő raktárkapacitása, nem pedig a hajózás kapacitása és veze­tőinek jóindulata szabja meg. Egyébként a MAHART képvi­selője rendszeresen részt vesz a megyei szállítási tanács ülé­sein. Javaslatokat tesz a nagy tömegű áruk fuvarozására, kedvező díjtétellel. Ritkán akad vállalkozó a gazdasági vezetők köréből aki az olcsó és jól gépesíthető vízi szállí­tásra bízza a termelőegység anyagszállítását. Egyébként talán egyetlen szállítóválla­lat a hajózás, amely 1.968 óta nem változtatta díjtételeit A Duna Tolna megyei sza­kaszán, a megszüntetett kis hajóállomások ismételt mun­kába állítása véleményünk szerint sem gazdaságos. Egy azonban bíztató: a MAHART- nál készülnek a tervek, hogy mire a Duna kontinentális Ví­zi úttá válik, megfelelő kikö­tők legyenek a nagy iparvidé­ken — Győr. Komárom. Du­naújváros — és a leendő ipar­vidéken. Szekszárd, Kalocsa, Baja térségében. El nem kötelezettek Pénteken délelőtt harmadik napját kezdte az el nem köte­lezett országok algíri csúcsér­tekezlete. A tanácskozás első szónoka ezen a napon Burgiba tunéziai elnök volt. Csütörtökön a késő esti órákba nyúlt a konferencia ülésszaka. Tizenhét állam-, vagy kormányfő szólalt fel a Fidel Castro elnökletével meg­tartott délutáni ülésen, töb­bek között Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke. Kadhafi lí­biai, Gowon nigériai, Asszad szíriai. és Lamizana felső-vol­tai elnök. A beszédek szinte kivétel nélkül a következő, egymással szorosan összefüggő témák kö­ré csoportosultak: az illető ország, illetve térség helyze­tének értékelése, az imperia­lizmus, a kolonializmus és neokolonializmus elleni harc szükségessége; a nemzetközi gazdasági kapcsolatok olyan módosítása, amely lehetővé teszi az egyes országok gaz­dasági szuverenitását és a fejlődő országok gyorsabb üte­mű előrehaladását, végül pe­dig az el nem kötelezett or­szágok helye, feladatai a mai nemzetközi viszonyok köze­pette, együttműködésük, közös fellépéseik fokozása. Az utóbbival összefüggésben több szónok — Indira Gandhi. Bandaranaike asszony, Nimeri és mások — konkrét akció­programok kijelölését, az el nem kötelezettek „új chartá­jának” ‘kidolgozását sürgette. Asszad szíriai és Kadhafi lí­biai elnök javasolta, hogy al­gíri székhellyel hozzanak lét­re állandó titkárságot, illetve állandó irodát. Tito fevetette egy közös alap létesítésének tervét, amely az agresszió ál­dozatává vált országok meg­segítését célozná. A nemzetközi politika kér­dései közül kiemelt helyen sze­repelt a közel-keleti helyzet. A szónokok egyöntetűen megbé­lyegezték Izraelt és a mögötte Péter János befejezte lengyelországi tárgyalásait Péter János külügyminiszter lengyelországi látogatásának harmadik napján, pénteken délelőtt folytatta tárgyalásait Stefan Olszowski külügymi­niszterrel. A napirenden a nemzetközi kérdések és a kétoldalú államközi kapcsola­tok kulcstémái szerepeltek. A megbeszéléseken mindkét részről jelen voltak a minisz­terek kíséretének tagjai és a szakértők is. Pénteken délután Edward Gierek, a LEMP KB első tit­kára és Henryk Jablonski. az államtanács elnöke fogadta Péter Jánost. A tárgyalások befejeztével a magyar diplomácia vezetője pénteken este hazautazott a lengyel fővárosból. A Péter János lengyelorszá­gi tárgyalásairól kiadott közös közlemény a többi közt meg­állapítja: A külügyminiszterek érté­kelték a két ország politikai, gazdasági, műszaki-tudományos kulturális kapcsolatainak ala­kulását, s megelégedéssel álla­pították meg, hogy a magyar— lengyel kapcsolatok örvendete­sen fejlődnek és elmélyülnek. Hangsúlyozták, hogy a legma­gasabb szintű találkozók és tárgyalások eredményei, dekti_ lönösképpen Kádár János, az MSZMP KB első titkára és élló Egyesült Államokat, tá­mogatásukról biztosították a Palesztinái nép igaz ügyét. Kadhafi líbiai elnök kije­lentette: „Nem azt kérem et­től az értekezlettől, hogy sza­badítsa fel Palesztinát, hanem hogy szakítsák meg a diplo­máciai kapcsolatokat ellensé­geinkkel”. Kadhafi egyórás beszédében azzal vádolta a harmadik vi­lág országainak nagy részét, hogy csak nevükben el nem kötelezettek, valójában „in­tellektuálisan és gazdaságilag a nagyhatalmaktól függnek”. Kadhafi rendkívül borúlá­tóan nyilatkozott a közös gaz­dasági intézkedések várható hatékonyságáról és « líbiai1 példa követésére; a külföldi érdekeltségek államosítására szólított fel. A felszólalók elítélték az Egyesült Államok indokínai beavatkozását. Nem egy be­szédben korunk fő ellentmon­dását, a „nagyhatalmak” és a „kis és közepes országok” kö­zötti ellentétekben vélik fel­fedezni. Fidel Castro határozottan le­szögezte: A világ kapitalista és szocialista országokra osz­A felszabadító erők péntek hajnalra elfoglalták Kambod. zsa harmadik legnagyobb vá­rosa, Kompong Cham déli fe­lét. súlyos utcai harcok dúl­nak a várost két részre osztó főútvonalon, nem messze a tartományi kormányzó palotá­jától. A Lón Nol-rezsim hely­őrségének egy részét a város déli részében körülzárták. A gyorsan előretörő felszabadító erők óriási zűrzavart okoztak a rezsim katonái között. A számukra utánpótlást szállító helikopterek és repülőgépek az Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, illetve Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz miniszter- elnök ez év márciusi találko­zója, továbbá a két ország kormányfőinek ez év augusz­tusában Varsóban folytatott megbeszélései alapvető jelen­tőségűek a két ország közötti sokoldalú párt- és állami együttműködés fejlesztése, a két nép hagyományos barátsá­gának elmélyítése szempont«; jából. A két külügyminiszter az eszmecsere során kifejezte azt a szilárd meggyőződését, hogy a nemzetközi problémákat bé­kés eszközökkel, tárgyalások útján meg lehet oldani. Ebben az összefüggésben nagy fi­gyelmet fordított a még ren­dezetlen nemzetközi kérdések.' különösképpen az indokínai és közel-keleti helyzet elemzé­sére. A miniszterek kifejezték re.- ményüket, hogy az el nem kö­telezett országok algíri érte­kezletének eredményei számot­tevően hozzájárulnak ezen or­szágok társadalmi haladásához, s a világ békeszerető erőinek további szilárdulásához. Péter Jáno6 külügyminiszter hivatalos látogatásra hívta meg Stefan Olszowski külügymi­nisztert, aki a meghívást öröm­mel elfogadta. llk. minden másféle megkü­lönböztetés csak az imperia­lizmus érdekeit szolgálja. A Szovjetunió nem imperialista hatalom, a szovjet nép áldoza­tai nélkül egy sor, ma már független ország nem is lé- tezheitne. A kubai miniszterelnök be­szédének jelentőségét növeli az a tény. hogy közvetlenül Burgiba tunéziai elnök után szólalt fel. aki — az eddig több beszédben általánosság­ban fogalmazott „nagyhatal­mak” kitétel után — a kon­ferencián elsőnek nyíltan tá­madta a Szovjetuniót. Burgi­ba „Coca-Cola és vodka-im­perializmusról” a „Szovjetunió és az Egyesült Államok bi­zalmas flörtjéről” beszélt. A politikai albizottságban tovább folyik a vita a határo­zattervezetről, amelyet a csúcstalálkozó résztvevői elé terjesztenek. Egyes értesülések szerint a .gazdasági albizottság már elkészült’a maga javasla­tával, amelynek legfontosabb része leszögezi, hogy az el nem kötelezett államoknak joguk van természeti kincseik álla­mosítására és annak eldönté­sére. milyen formában kárta­lanítják a volt tulajdonosokat. Kambodzsa élelmiszerek és a lőszer jelen­tős részét a felszabadító erők kezében lévő városrészre dob­ták le. A legfrissebb jelentések sze_ rint az egész éjszaka dúlt harc után sincsen szünet, az össze­csapások tovább folynak, a város több pontján kézitusára került sor. A felszabadító erők négy rakétája csapódott be a kam­bodzsai főváros nemzetközi re­pülőterén és ágyútűz érte Phnom Penh központi rádió­adóját is, . _____ P ÁLKOYÁCS JENŐ Folytatódott az algíri csúcsértekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents