Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

Biztatóan indul a szójaprogram Prof. dr. Kurnilc Ernő és Bánházi Gyula javaslata 'Á Magyar Tudományos Akadémia Iregszemcsei Takar­mánytermesztési Kutatóintéze­te és a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet kedden és szer­dán kétnapos szó.iatermesztési és -betakarítási találkozótren­dezett az előbbi intézmény bicsérdi telepén. Az első na­pon megjelent Váncsa Jenő mezőgazdaság; és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes: a má­sodik napon a minisztériumot Kasza Béla osztályvezető kép­viselte. ' i A megnyitó alkalmából dr. Kurnik Ernő professzor, aka­démikus, az iregszemcsei in­tézet vezetője elmondotta, hogy hazánkban ez alkalom­mal került először sor a szó- jatermesztés teljes vertikumá­nak bemutatására. A mintegy háromszáz főnyi érdeklődő a nemesítéstől kezdye az agro­technikán át a gépesítésig ta­nulmányozhatja ennek a rop­pant, fontosságú fehérjetakar­mánynak nagyüzem; művelé­si. betakarítási módját. Tavaly még csak száz hold szója volt az országban, az idén immár 4000 hold. Az átlagtermés jó; a terület több mint felén a világszínvonal fölött fizetett a szója. Az új termésből száz vagon kikészített vetőmag várható. Az iregszemcsei fajták, kü­lönösen az Iregi 10-es és 11-es, állják a versenyt az import­fajtákkal. Az iregszemcsei ku­tatók nem egészen egy évti­zed alatt produkálták a bő termést hozó, korai érésű faj­tákat. * Dr. Bánházi Gyula. a Me­zőgazdasági Gépkísérleti In­tézet igazgatója nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szója nem kíván vadonatúj gépsort; hanem a különféle zárt kuko­ricatermesztési, gépsorok — KSZE, CPS. RKR stb. — né­mi kiegészítéssel remekül hasznosíthatók műveléséhez, betakarításához. Kasza Béla. a MÉM osztály- vezetője előadásában rámuta­tott annak fontosságára, hogy a szója felvásárlási ára méter­mázsánként 620 forintról 1100 forintra emelkedett. Felugrott a szója világpiaci ára is; emiatt mind az USA. mind Kanada olyan exportkorláto­zásokat léptetett életbe, ame­lyek — mégfelelő hazai intéz­kedések hiányában — igen érzékenyen érintenék a ma­gyar állattenyésztést. — Nem engedhetjük, hogy hazai állattartásunk a világ­piaci események függvénye legyen, — jelentette ki Kasza Bála. — Tavaly több mint negyedmillió tonna szójadarát, 50—80 ezer tonna egyéb olaj­ipari takarmányt és 60—70 ezer tonna állati eredetű fe­hérjetakarmányt importál­tunk. Ha így folytatnánk, a tő­kés világban mutatkozó ár­emelkedések miatt évi 40—50 millió dollárral drágábban vennénk meg ugyanazt a ta­karmánymennyiséget. Számos, igen átgondolt intézkedéssel előz; meg ezt a kormány. A MÉM termelési központokat és szaktanácsadói hálózatot szer­vez; elit és szuper elit vető­magot biztosít. így már a kö­vetkező esztendőben 10—12 000 hektáron, 1975-ben pedig 20— 25 000 hektáron termesztenek szóját a magyar nagyüzemek. Első osztályú szóiatermő terü­letnek bizonyult Tolna megyé­nek Duna környéki. Baranyá­nak Dráva .menti vidéke, to­vábbá Bács, Győr-Sopron, Vas és Borsod megye néme­lyik tája. — Olajiparunk felkészült a várható nagy feladatok telje­sítésére. — folytatta Kasza Béla. — Bár a szója közismer­tén abraknövény, mellőzhetet­len a további feldolgozást megelőző hőkezelése. Az olaj­ipar 1975 végére mintegy 45 000 tonna hazai termésű szója feldolgozását vállalhatja. ’A bemutatott modem gépek közül nagy tetszést aratott az új SZK—5 mintájú, kabinnal felszerelt szovjet gyártmányú kombájn, amely — gyakorlati­lag — szemveszteség nélkül ta­karítja be a szóját. Elismerést érdemeltek ki a magyar, az NDK- és az amerikai gyárt­mányú gépek is. Szocialista relációból a nagyüzemek 30 százalékos saját erőből és 70 százalékos hitellel vásárolhat­nak a bemutatott gépekből. Tőkés eredetű gépeket illető­en devizahitel igénybevétele esetén a hiteltörlesztés kuko­rica-ellentételezéssel történik a vásárlás. Szerdán délután a vendégek az Alsótengelici Kutatóintézet­ben tanulmányozták a szója nagyüzemi, iparszerű termesz­tésének módszereit. Nagy jelentőségű javaslatot dolgozott ki dr. Kurnik Ernő professzor és dr. Bánházi Gyula. Közös tervezetük sze­rint kívánatos, sőt szükséges az Iregszemcsei Takarmány­termesztési Kutatóintézet és a Gödöllői Mezőgazdasági Gép- kísérleti Intézet részvételével életre hívni az Országos Szó- jatermesztési Egyesülést. Az egyesülés elsődleges célja, hogy kialakítsa a hazai szó- jatermesztés olyan formáját, amely alkalmas a termelésben részt vevők — intézmények, vállalatok, mezőgazdasági üze­mek — aktív együttműködésé­nek biztosítására. B. Z. . Koncentr álódi k a mezőgazdasági termelés Az általános mezőgazdasági összeírás egyebek között pon­tos képet ad arról, hogy mi­lyen mértékben koncentráló­dik hazánkban a mezőgazda- sági termelés. Az adatok sze­rint a gazdálkodás kedve­zőbb feltételeinek megterem­tésére az utóbbi években szá­mos mezőgazdasági nagyüze­met összevontak. Tizenkét év alatt az üzemek száma csak­nem felére csökkent. Az át­szervezések azonban az üze­meknek csak mintegy felét érintették, a gazdaságok má­sik része 1961 óta változatlan keretek között működik. A termelőszövetkezetek kö­zös földterülete 5,3 millió hek­tárt tesz ki, az állami gazda­ságoké valamivel több, mint egymillió hektár. Az állami gazdaságok átlagos üzemmé­rete 2,6-szerese a termelőszö­vetkezetekének. A gazdaságok földterületének nagysága elég­gé széles határok között mo­zog. A legnagyobb állami gaz­daság, a hortobágyi, 43 800 hektáros területtel rendelke­zik, a legkisebb termelőszövet­kezet, a budapesti Blagoev Mezőgazdasági Tsz 68 hektá­ron gazdálkodik. Az állami gazdaságok és a tsz-ek többségében kialakul­tak a nagyüzemi gazdálkodás területi feltételei, s ezen be­lül az egyik legfontosabb mu­tató, a gazdaságok tagosítotit- sága is kedvezően alakult. Ezt jelzi, hogy az összefüggő terü­letrészek (birtoktagok) átlagos nagysága az állami gazdasá­gokban 498 hektár, a tsz-ek- ben pedig 465 hektár. Ezen a téren különösen a tsz-ek lép­tek előre — itt is volt a leg­nagyobb lemaradás —, miután az utóbbi tíz évben végrehaj­tott tagosítások nyomán a bir- toktagok nagysága ötszörösé­re növekedett. Ily módon egy- egy területre koncentrálhatták az erőket és magasabb fokra fejleszthették egy-egy növényi kultúra művelését. A termelés szervezeti formái szintén fejlődtek, ezekre is a koncentrálódás a jellemző. A hazai nagyüzemek döntő több­sége, 2300 gazdaság központi irányítással dolgozik (a köz­pontban dolgozó szakemberek irányítják egységes elvek alap­ján. a munkát), 113 üzemben területi vezetési formát vezet­tek oe (egy-egy területért fe­lelős szakemberek vezetik a gazdasági egységeket), 13 üzemben ágazati irányítást léptettek életbe, 75 gazdaság­ban pedig kombinált vezetési formákat érvényesítettek. Ezek a vezatésszerv ezé&i formák a gyakorlatban beváltak. Elő­nyük. hogy figyelembe veszik a helyi adottságokat, lényeges az is, hogy a koncentrált veze­tés lehetővé teszi az anyagi ér­dekeltségi elvek egységes ér­vényesítését és a felelősségtel­jes irányítást. A bajai Petőfi-sziget az ifjúság szigete A Városépítési Tudományos Tervező Intézet elkészítette a romantikus bajai Petőfi-sziget részletes rendezési tervét, amely messzemenően figye­lembe veszi, hogy a szigetet Baja város Tanácsa — a vá­rosi KISZ-bizottsággal kötött megállapodás alapján — vég­legesen átadta a fiataloknak. Az ifjúság szigetén ennek megfelelően elsősorban a KISZ-korosztályúak és az út­törők számára épülnek kultu­rális és sportlétesítmények a következő években. Itt kap majd helyet egy 180 szemé­lyes diákotthon, amelyet nyá­ron ifjúsági szállodának is használhatnak majd. Városi strandfürdő, ifjúsági kemping és úttörőház is épül a szige­ten. Vitatkozik a bizalmi Úgy tartják — gyakran nem is alaptalanul —, hogy a szakszervezeti bizalmi, ha mást nem is csinál, a tagdíjat minden esetben beszedi. S ha valaki — aki efféle kaján­kodás után — netán maga is megpróbálkozik a bizalmi tisztséget — nemcsak betölteni I — választói kívánsága sze­rint ellátni, gyorsan rájön, hogy mint mindig, ezúttal is könnyebb kritizálni. Ne kerteljünk: a bizalmi jogköre egye- lőre csak a papíron fest olyan biztatónak és megnyugtató­nak, a valóság többnyire egészen más. S rendszerint nem­csak a bizalmiak hibájából. Sokan közülük — különösen, akik viszonylag rövid Ideje töltik be ezt a tisztséget — azt sem tudják pontosan, hogy milyen jogaik, lehetőségeik lennének. Hallottam egy — a demokratizmus iskolapéldájaként emlegetett — esetet, amikor a bizalmi a műhelyértekezleten, a nyilvánosság előtt vonta kérdőre a művezetőjét, hogy miért nem vette tekin­tetbe a béremelésekkel kapcsolatos javaslatát „Ez igen! Ez a jó bizalmi!" — mondogatták elismeréssel a gyár szak- szervezeti bizottságán, mintha nem tudnák, hogy a bizal­miak joga többek között, hogy az adott munkahely ter­melési, bérezési problémáival, munkakörülményeivel, lég­körével összefüggő témákról felvilágosítást kérjen és kap­jon a művezetőtől. Csakhogy a bizalmi többnyire beosztott is, csoda-e, ha az ilyen beszámoltatásra még ritkán kerül sor. S ezen a ponton ismét megérne némi elmélkedést oz „üzemi demokrácia” című témakör... Vannak akik szóvá teszik: a műhelybizottságok minden ülésük után bizalmiértekezletet tartanak, ami fontos fó­ruma a kétoldalú tájékozódásnak. De — mondják nem titkolt szemrehányással — a bizalmiak ritka kivételtől el­tekintve íviszolyognak attól, hogy ugyanilyen rendszeresség­gel csoportértekezleteket tartsanak, ahol beszámolnának a műhely, vagy az osztály dolgozóinak a szűkebb munkahely ügyes-bajos dolgairól. Alighanem az értekezletektől viszoiygó bizalminak van igaza, aki tapasztalatból tudja, hogy az emberi problé­mák a legritkább esetben oldódnak csak meg hangzatos pontokkal agyonzsúfolt értekezleteken. Baj van azon a munkahelyen, ahol a bizalmi értékmérője csupán az, hogy a „tárgyi időszakban" hány értekezleten jelent meg, és hányat tartott. Tartok tőle, hogy az efféle gondolkodásmód neveli ki a passzív, a cselekvéstől viszoiygó, csak admi- nisztrálgató és bélyegeket osztó bizalmigárdát, amelynek tagjai nem, vagy ritkán szóinak a munkahely dolgaiba, nem húzzák keresztül a vezetők hibás elképzeléseit, nem okvetetlenkednek a mégoly nyilvánvalóan helytelen dön­tések, intézkedések körül, egyszóval — ahogy mondani szokták — nem sok vizet zavarnak. Vannak más, ellenkező előjelű példák is, s ezek mint­ha örvendetesen szaporodnának a legutóbbi választások óta. Sok fiatal került a bizalmitestületbe, akik máris ész­revehető új stílust hoztak az eddigi munkába. Vitatkoznak, ha kell és adott esetben nem tartják tiszteletben a hosszú évek óta kialqkult, megcsontosodott szokásjogot, miszerint a bizalmitisztség merő formalitás, amit nem kell túlságo­san komolyan venni. A másik jól észrevehető motívum: sok helyen azok vállalták el a bizalmitisztséget, akik egyébként is — jó értelemben vett — hangadói, szociológiai szóhasználattal élve véleményvezérei munkahelyüknek. Képzett, tapasztalt, gyakorott szakemberek, akiknek tekintélyük van, s akiket nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Számolni kell velük, adni kell a véleményükre, szakmai és emberi kérdésekben egyaránt Mindez nem jelenti, hogy a korábbiakhoz képest gyö­keres fordulat történt. Deegyre gyakoribb az olyan szakszer­vezeti bizalmi, aki komolyan veszi a megbízatását, aki nemcsak formálisan, hanem a szó valódi értelmében akar bizalmi embere lenni a munkatársainak, akik érdekeik kép­viseletére, véleményük tolmácsolására őt megválasztották. VÉRTES CSABA Lakásépítések Simontornyán. A nagyközségben a vásártérnél harminc új OTP-lakás, a község központjába vezető úíon további tíz épül. Képünk az utóbbi helyen épülő egyik öröklakásos ház, melynek földszintjén tágas iroda elhelyezésére is lehetőség nyílik. Fotó; Komáromi Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents