Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-07 / 209. szám
Biztatóan indul a szójaprogram Prof. dr. Kurnilc Ernő és Bánházi Gyula javaslata 'Á Magyar Tudományos Akadémia Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutatóintézete és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet kedden és szerdán kétnapos szó.iatermesztési és -betakarítási találkozótrendezett az előbbi intézmény bicsérdi telepén. Az első napon megjelent Váncsa Jenő mezőgazdaság; és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes: a második napon a minisztériumot Kasza Béla osztályvezető képviselte. ' i A megnyitó alkalmából dr. Kurnik Ernő professzor, akadémikus, az iregszemcsei intézet vezetője elmondotta, hogy hazánkban ez alkalommal került először sor a szó- jatermesztés teljes vertikumának bemutatására. A mintegy háromszáz főnyi érdeklődő a nemesítéstől kezdye az agrotechnikán át a gépesítésig tanulmányozhatja ennek a roppant, fontosságú fehérjetakarmánynak nagyüzem; művelési. betakarítási módját. Tavaly még csak száz hold szója volt az országban, az idén immár 4000 hold. Az átlagtermés jó; a terület több mint felén a világszínvonal fölött fizetett a szója. Az új termésből száz vagon kikészített vetőmag várható. Az iregszemcsei fajták, különösen az Iregi 10-es és 11-es, állják a versenyt az importfajtákkal. Az iregszemcsei kutatók nem egészen egy évtized alatt produkálták a bő termést hozó, korai érésű fajtákat. * Dr. Bánházi Gyula. a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet igazgatója nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szója nem kíván vadonatúj gépsort; hanem a különféle zárt kukoricatermesztési, gépsorok — KSZE, CPS. RKR stb. — némi kiegészítéssel remekül hasznosíthatók műveléséhez, betakarításához. Kasza Béla. a MÉM osztály- vezetője előadásában rámutatott annak fontosságára, hogy a szója felvásárlási ára métermázsánként 620 forintról 1100 forintra emelkedett. Felugrott a szója világpiaci ára is; emiatt mind az USA. mind Kanada olyan exportkorlátozásokat léptetett életbe, amelyek — mégfelelő hazai intézkedések hiányában — igen érzékenyen érintenék a magyar állattenyésztést. — Nem engedhetjük, hogy hazai állattartásunk a világpiaci események függvénye legyen, — jelentette ki Kasza Bála. — Tavaly több mint negyedmillió tonna szójadarát, 50—80 ezer tonna egyéb olajipari takarmányt és 60—70 ezer tonna állati eredetű fehérjetakarmányt importáltunk. Ha így folytatnánk, a tőkés világban mutatkozó áremelkedések miatt évi 40—50 millió dollárral drágábban vennénk meg ugyanazt a takarmánymennyiséget. Számos, igen átgondolt intézkedéssel előz; meg ezt a kormány. A MÉM termelési központokat és szaktanácsadói hálózatot szervez; elit és szuper elit vetőmagot biztosít. így már a következő esztendőben 10—12 000 hektáron, 1975-ben pedig 20— 25 000 hektáron termesztenek szóját a magyar nagyüzemek. Első osztályú szóiatermő területnek bizonyult Tolna megyének Duna környéki. Baranyának Dráva .menti vidéke, továbbá Bács, Győr-Sopron, Vas és Borsod megye némelyik tája. — Olajiparunk felkészült a várható nagy feladatok teljesítésére. — folytatta Kasza Béla. — Bár a szója közismertén abraknövény, mellőzhetetlen a további feldolgozást megelőző hőkezelése. Az olajipar 1975 végére mintegy 45 000 tonna hazai termésű szója feldolgozását vállalhatja. ’A bemutatott modem gépek közül nagy tetszést aratott az új SZK—5 mintájú, kabinnal felszerelt szovjet gyártmányú kombájn, amely — gyakorlatilag — szemveszteség nélkül takarítja be a szóját. Elismerést érdemeltek ki a magyar, az NDK- és az amerikai gyártmányú gépek is. Szocialista relációból a nagyüzemek 30 százalékos saját erőből és 70 százalékos hitellel vásárolhatnak a bemutatott gépekből. Tőkés eredetű gépeket illetően devizahitel igénybevétele esetén a hiteltörlesztés kukorica-ellentételezéssel történik a vásárlás. Szerdán délután a vendégek az Alsótengelici Kutatóintézetben tanulmányozták a szója nagyüzemi, iparszerű termesztésének módszereit. Nagy jelentőségű javaslatot dolgozott ki dr. Kurnik Ernő professzor és dr. Bánházi Gyula. Közös tervezetük szerint kívánatos, sőt szükséges az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutatóintézet és a Gödöllői Mezőgazdasági Gép- kísérleti Intézet részvételével életre hívni az Országos Szó- jatermesztési Egyesülést. Az egyesülés elsődleges célja, hogy kialakítsa a hazai szó- jatermesztés olyan formáját, amely alkalmas a termelésben részt vevők — intézmények, vállalatok, mezőgazdasági üzemek — aktív együttműködésének biztosítására. B. Z. . Koncentr álódi k a mezőgazdasági termelés Az általános mezőgazdasági összeírás egyebek között pontos képet ad arról, hogy milyen mértékben koncentrálódik hazánkban a mezőgazda- sági termelés. Az adatok szerint a gazdálkodás kedvezőbb feltételeinek megteremtésére az utóbbi években számos mezőgazdasági nagyüzemet összevontak. Tizenkét év alatt az üzemek száma csaknem felére csökkent. Az átszervezések azonban az üzemeknek csak mintegy felét érintették, a gazdaságok másik része 1961 óta változatlan keretek között működik. A termelőszövetkezetek közös földterülete 5,3 millió hektárt tesz ki, az állami gazdaságoké valamivel több, mint egymillió hektár. Az állami gazdaságok átlagos üzemmérete 2,6-szerese a termelőszövetkezetekének. A gazdaságok földterületének nagysága eléggé széles határok között mozog. A legnagyobb állami gazdaság, a hortobágyi, 43 800 hektáros területtel rendelkezik, a legkisebb termelőszövetkezet, a budapesti Blagoev Mezőgazdasági Tsz 68 hektáron gazdálkodik. Az állami gazdaságok és a tsz-ek többségében kialakultak a nagyüzemi gazdálkodás területi feltételei, s ezen belül az egyik legfontosabb mutató, a gazdaságok tagosítotit- sága is kedvezően alakult. Ezt jelzi, hogy az összefüggő területrészek (birtoktagok) átlagos nagysága az állami gazdaságokban 498 hektár, a tsz-ek- ben pedig 465 hektár. Ezen a téren különösen a tsz-ek léptek előre — itt is volt a legnagyobb lemaradás —, miután az utóbbi tíz évben végrehajtott tagosítások nyomán a bir- toktagok nagysága ötszörösére növekedett. Ily módon egy- egy területre koncentrálhatták az erőket és magasabb fokra fejleszthették egy-egy növényi kultúra művelését. A termelés szervezeti formái szintén fejlődtek, ezekre is a koncentrálódás a jellemző. A hazai nagyüzemek döntő többsége, 2300 gazdaság központi irányítással dolgozik (a központban dolgozó szakemberek irányítják egységes elvek alapján. a munkát), 113 üzemben területi vezetési formát vezettek oe (egy-egy területért felelős szakemberek vezetik a gazdasági egységeket), 13 üzemben ágazati irányítást léptettek életbe, 75 gazdaságban pedig kombinált vezetési formákat érvényesítettek. Ezek a vezatésszerv ezé&i formák a gyakorlatban beváltak. Előnyük. hogy figyelembe veszik a helyi adottságokat, lényeges az is, hogy a koncentrált vezetés lehetővé teszi az anyagi érdekeltségi elvek egységes érvényesítését és a felelősségteljes irányítást. A bajai Petőfi-sziget az ifjúság szigete A Városépítési Tudományos Tervező Intézet elkészítette a romantikus bajai Petőfi-sziget részletes rendezési tervét, amely messzemenően figyelembe veszi, hogy a szigetet Baja város Tanácsa — a városi KISZ-bizottsággal kötött megállapodás alapján — véglegesen átadta a fiataloknak. Az ifjúság szigetén ennek megfelelően elsősorban a KISZ-korosztályúak és az úttörők számára épülnek kulturális és sportlétesítmények a következő években. Itt kap majd helyet egy 180 személyes diákotthon, amelyet nyáron ifjúsági szállodának is használhatnak majd. Városi strandfürdő, ifjúsági kemping és úttörőház is épül a szigeten. Vitatkozik a bizalmi Úgy tartják — gyakran nem is alaptalanul —, hogy a szakszervezeti bizalmi, ha mást nem is csinál, a tagdíjat minden esetben beszedi. S ha valaki — aki efféle kajánkodás után — netán maga is megpróbálkozik a bizalmi tisztséget — nemcsak betölteni I — választói kívánsága szerint ellátni, gyorsan rájön, hogy mint mindig, ezúttal is könnyebb kritizálni. Ne kerteljünk: a bizalmi jogköre egye- lőre csak a papíron fest olyan biztatónak és megnyugtatónak, a valóság többnyire egészen más. S rendszerint nemcsak a bizalmiak hibájából. Sokan közülük — különösen, akik viszonylag rövid Ideje töltik be ezt a tisztséget — azt sem tudják pontosan, hogy milyen jogaik, lehetőségeik lennének. Hallottam egy — a demokratizmus iskolapéldájaként emlegetett — esetet, amikor a bizalmi a műhelyértekezleten, a nyilvánosság előtt vonta kérdőre a művezetőjét, hogy miért nem vette tekintetbe a béremelésekkel kapcsolatos javaslatát „Ez igen! Ez a jó bizalmi!" — mondogatták elismeréssel a gyár szak- szervezeti bizottságán, mintha nem tudnák, hogy a bizalmiak joga többek között, hogy az adott munkahely termelési, bérezési problémáival, munkakörülményeivel, légkörével összefüggő témákról felvilágosítást kérjen és kapjon a művezetőtől. Csakhogy a bizalmi többnyire beosztott is, csoda-e, ha az ilyen beszámoltatásra még ritkán kerül sor. S ezen a ponton ismét megérne némi elmélkedést oz „üzemi demokrácia” című témakör... Vannak akik szóvá teszik: a műhelybizottságok minden ülésük után bizalmiértekezletet tartanak, ami fontos fóruma a kétoldalú tájékozódásnak. De — mondják nem titkolt szemrehányással — a bizalmiak ritka kivételtől eltekintve íviszolyognak attól, hogy ugyanilyen rendszerességgel csoportértekezleteket tartsanak, ahol beszámolnának a műhely, vagy az osztály dolgozóinak a szűkebb munkahely ügyes-bajos dolgairól. Alighanem az értekezletektől viszoiygó bizalminak van igaza, aki tapasztalatból tudja, hogy az emberi problémák a legritkább esetben oldódnak csak meg hangzatos pontokkal agyonzsúfolt értekezleteken. Baj van azon a munkahelyen, ahol a bizalmi értékmérője csupán az, hogy a „tárgyi időszakban" hány értekezleten jelent meg, és hányat tartott. Tartok tőle, hogy az efféle gondolkodásmód neveli ki a passzív, a cselekvéstől viszoiygó, csak admi- nisztrálgató és bélyegeket osztó bizalmigárdát, amelynek tagjai nem, vagy ritkán szóinak a munkahely dolgaiba, nem húzzák keresztül a vezetők hibás elképzeléseit, nem okvetetlenkednek a mégoly nyilvánvalóan helytelen döntések, intézkedések körül, egyszóval — ahogy mondani szokták — nem sok vizet zavarnak. Vannak más, ellenkező előjelű példák is, s ezek mintha örvendetesen szaporodnának a legutóbbi választások óta. Sok fiatal került a bizalmitestületbe, akik máris észrevehető új stílust hoztak az eddigi munkába. Vitatkoznak, ha kell és adott esetben nem tartják tiszteletben a hosszú évek óta kialqkult, megcsontosodott szokásjogot, miszerint a bizalmitisztség merő formalitás, amit nem kell túlságosan komolyan venni. A másik jól észrevehető motívum: sok helyen azok vállalták el a bizalmitisztséget, akik egyébként is — jó értelemben vett — hangadói, szociológiai szóhasználattal élve véleményvezérei munkahelyüknek. Képzett, tapasztalt, gyakorott szakemberek, akiknek tekintélyük van, s akiket nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Számolni kell velük, adni kell a véleményükre, szakmai és emberi kérdésekben egyaránt Mindez nem jelenti, hogy a korábbiakhoz képest gyökeres fordulat történt. Deegyre gyakoribb az olyan szakszervezeti bizalmi, aki komolyan veszi a megbízatását, aki nemcsak formálisan, hanem a szó valódi értelmében akar bizalmi embere lenni a munkatársainak, akik érdekeik képviseletére, véleményük tolmácsolására őt megválasztották. VÉRTES CSABA Lakásépítések Simontornyán. A nagyközségben a vásártérnél harminc új OTP-lakás, a község központjába vezető úíon további tíz épül. Képünk az utóbbi helyen épülő egyik öröklakásos ház, melynek földszintjén tágas iroda elhelyezésére is lehetőség nyílik. Fotó; Komáromi Zoltán
