Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

Pártsxer vésés — pártira nyitás A munkahelyi közösség bázisai A Minisztertanács tárgyalta ÍGY ALAKULTAK * AZ ÁRAK Napjainkban tovább erősö­dik és fejlődik a szocialista brigádmozgalom. A hangsúly a szocialista brigádtagok szá­mának növeléséről, áttevődött a gazdasági-gazdaságossági, tu_ dati, erkölcsi követelmények teljesítésére. A pártszerveze­teknek jelenleg ezt a tenden­ciát kell még következeteseb­ben szorgalmazniuk és érvé­nyesíteniük. így érhetjük el, hogy a szocialista brigádmoz­galom mindinkább a gazdasági tevékenység bázisává, a szo­cialista ember formálásának ösztönzőjévé váljon. Köztudott, hogy az üzemek életében a szocialista brigádok; összetett szerepet játszanak. Feladatkörük egyaránt magába foglal gazdasági, politikai és ideológiai tényezőket, A szocialista brigádok gaz­dasági tevékenysége közismer­ten szerteágazó. Az éves ter­vek megvalósítása érdekében tett felajánlásuk jelentősen se. gíti a vállalati gazdálkodást, a népgazdaság fejlődését. Élen járnak a rendkívüli feladatok végrehajtásában, és ők alkot­ják a szocialista munkaver- seny-mozgalom bázisát is. Ez azonban nem azt jelen­ti. hogy a pártszervezeteknek, pártbizottságoknak nincs ten­nivalójuk e kollektív gazda­sági tevékenységének fejlesz­tésében. Sőt. éppen ez az a te­rület. ahol az előrelépés kü­lönösen szükséges. Mindenek­előtt olyan feltételeket kell teremteni, amelyek biztosít­ják, hogy a brigád vállalásai jobban igazodjanak a válla­lati tervekhez. A jelenlegi vál-. látások között még akadnak csupán formálisak, mert a bri­gádok nem ismerik eléggé a vállalat legégetőbb gondjait, az előttük álló konkrét fel­adatokat. Az üzemi pártszer­vezeteknek és pártbizottságok­nak törekedniük kell arra, hogy a gazdasági vezetők ne csupán tudomásul vegyék, „lát- tamozzák” a vállalásokat, ha­nem tevékenyen vegyenek részt kialakításukban. Meg kell érteni: a brigádok öntevékeny­sége nem jelentheti azt. hogy a gazdasági vezetők magukra hagyják őket. vállalásaik ki­alakításában. A pártszervezeteknek fel kell ismerni a végrehajtás ér­tékelésének fontosságát! Az ér­tékelés nem korlátozódhat csak (negyedévi, félévi, vagy esetleg éves) ciklusokra. Ez esetben ugyanis óhatatlanul formálissá válik. Ez elkerül­hető, ha az értékelés rendsze­res és folyamatos. Helyesen cselekednek ott, ahol nemcsak év végén, hanem év közben is — a teljesítményekhez ez­által rugalmasabban igazodva — jutalmazzák a kiemelkedő eredményeket. Jól bevált ösz­tönző például a „havi brigád­zászló”. amelyet a legjobbnak bizonyult szocialista brigád egy hónapig birtokolhat. Ezál­tal az átfogóbb értékelések is A Simontornyai Bőrgyár felvesz FESTŐ, ESZTERGÁ­LYOS, ÁCS, KŐMŰVES SZAKMUN­KÁSOKAT, VIZSGÁ­ZOTT FŰTÖKET ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. (669) reálisabbá válnak, mert a ha­vonként, mintegy „menetköz­ben” elvégzett értékelések jobb alapot képeznek. A szocialista brigádok sok- oldálú társadalmi-politikai ak­tivitást is kifejtenek. Széles körűek — és igen hasznosak — azok a társadalmi akciók, amelyeket a bölcsődei, óvodai hálózat fejlesztésére kezdemé­nyeznek. Különböző szociális- jóléti akciók kezdeményezésé­ben és végrehajtásában is je­lentős szerepet játszanak. Ilyen például a véradás, vagy az állami gyermekgondozó in­tézetek patronálása. A szociálpolitikai célok és tevékenységek.gazdag, változa­tossága is mutatja, hogv a szo­cialista brigádok tevékenysé­ge nemcsak a termelőmunká­ban jelentős, hanem az új tí­pusú szocialista közösségi szel­lem kialakulásában is. A kol­lektivizmus. a szocialista hu-, manizmus erkölcsi értékei, egy­re erősödő mértékben jelent­keznek tevékenységükben. Mindezek alapján túlzás nél­kül állítható: a szocialista bri­gádmozgalom olyan fejlettségi szintet ért el. hogy az üzemek jelentős részében e kollektí­vák nélkülözhetetlenné váltak a párt-; állami, szakszervezeti vezetés terveinek, döntéseinek, határozatainak végrehajtásá­ban. Ez a felismerés egyes üzemekben már abban is ki­fejezésre jut, hogy a szocia­lista brigádok vezetőit bevon­Már néhány évvel ezelőtt felvetődött az a gondolát, hogy a Bonyhád térségében működő termelőszövetkezetek egyesülésével a koncentráció egészséges növelése válna le­hetővé. A kis termelőszövet­kezetek területi nagysága, közgazdasági adottságai és még számtalan tényező ugyanis egy­re inkább akadályozza a korszerű nagyüzemi termelés kialakulását.. Bonyhádon az elmúlt év vé­gén úgy látták, hogy mind a politikai, mind a közgazdasági feltételek megértek az átszer­vezéshez, ezért három terme­lőszövetkezét : a bonyhádi Pe­tőfi és Ezüstkalász, ' valamint a majosi Aranykalász Pannó­nia Termelőszövetkezet néven egy 8400 holdas nagyüzemben egyesült. Voltak-e buktatói, ellenzői az egyesülésnek, milyen ked­vező tapasztalatokat szereztek az elmúlt időszakban? Ezek­ről a kérdésekről beszélgettünk Ettig László elnökkel. Mindenekelőtt az alapvető feladatra készültek fel alapo­san, nevezetesen arra, hogv a tagságot zökkenőmentesen vi­gyék át az új szervezetbe. Eb • hez az egész előkészítés során hathatós támogatást, útbaien- zítást kaptak a járási pártbi­zottságtól. járási hivataltól és a területi szövetségtől. A párt- szervezetek vezetőségi ülésein, taggyűléseken, tsz-vezetőségi üléseken, termelési tanácsko­zásokon, brigádgyúléseken, de egyéni beszélgetések során is sokat foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. Ha teljesen egy­séges nézet nem is alakult ki a tagság zöme világosan látta az átszervezés szükségességét és titkos szavazással, teljes szótöbbséggel hagyták jóvá az egyesülést. Ennek ellenére akadtak vi­ták is, melvek n helyzet tisz­tázása szempontjából elkerül hetetlenek voltak. Különösen az alkalmazottak státuszát il­letően került komoly nézetel­ják a lényeges döntések meg­hozatalába. Ennek formái, módszerei természetesen elté­rőek. hiszen az üzemek lét­száma, szervezeti • felépítése, technikai fejlettsége ugyan­csak különböző. Néhol a szo­cialista brigádok vezetői rend­szeresen részt vesznek a mű­szaki tanácskozásokon, másutt külön értekezleten vitatják meg a készülő döntéseket és határozatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az üzemi pártbizottságok és párt- szervezetek ’ járnak a helyes úton, amelyek kezdeményezik a szocialista brigádvezetők sokoldalú bevonását döntéseik kialakításába. Óvni kívánunk azonban a szocialista brigádok szerepé­nek félreismerésétől. Néme­lyek ugyanis úgy vélik, hogy a tervek eredményes végre­hajtása kizárólag a szocialis­ta brigádokon múlik. Hang­súlyozni kell: e kollektívák tevékenysége valóban rendkí­vül jelentős, de szerepük nem kizárólagos. Kevéssé eredmé­nyes a szocialista brigádok mozgalma, ha csak ők vállal­nak részt a feladatok megol­dásából. De akkor erős a szo­cialista brigádmozgalom, ha hajtóerejeivé válik a munka­helyi közösségnek, ha tevé­kenységével. példamutatásával, az üzem összes brigádjának és dolgozójának tevékenységét a helyes, meghatározott irányban befolyásolja. térésekre sör. Sokan — a ter­melőszövetkezeti tagsággal já­ró hátrányokra való tekintet­tel — nem akartak belépni a szövetkezetbe. De a vezetőség ebben a kérdésben nem enge­dett, egyértelműen kimondta, hogy csak tagok munkájára tart igényt. Menet közben személyi sé­relmek is előfordultak, hiszen a gyors átállás, bármennyire megalapozott és előkészített is, óhatatlanul felszínre hoz ki­sebb hibákat. Néhány tagnak nem tetszett, hogy az átszer­vezés során munkahelyet kel­lett változtatni, az úl munka­díjazás bevezetése sem talált mindenütt osztatlan elismerés­re. A régebbi háromféle bére­zési rendszert egységesíteni kellett, s helyesen úgy döntöt­tek. hogy a legjobbat, a volt Petőfi termelőszövetkezetét veszik át. (Nem egy az egyben, hanem 80—20 százalékos arányban.) Ezáltal azok jártak jobban, akik a másik két ter­melőszövetkezetben dolgoztak, s bizonyos mértékig csökkent a volt Petőfi tagjainak jöve­delme. Az intrikák, személyeskedé­sek — mert azéit ilyen meg­nyilvánulások is voltak — el­törpültek a tagság egészséges, józan- hozzáállásához képest. Nagyobb zökkenők nélkül kezdte meg tehát a termelő- szövetkezet az 1973-as évet. Az összevonás eredményei je­lenleg még nem annyira a terméseredményekben mutat­koznak, (hiszen az ősziek már a földben voltak az egyesülés alkalmával) mint inkább a be­takarítás lebonyolításában. Célszerűbben lehet kihasznál­ni szükség esetén átcsoporto­sítani a munkaerőt, eszközö­ket. Ezzel a lehetőséggel úgy az aratásnál, mint a burgo­nyaszedésnél, silózásnál éltek is. A munka folyamatossága egész évben biztosított volt a három szövetkezetből alakult, vezetőségnél viszonylag rövid Az a rendszeresség, amellyel a Minisztertanács számon kéri és vizsgálja a fogyasztói ár­színvonal, s az árak alakulá" sát. nemcsak a közvélemény érzékenységének tükröződése, hanem a párt gazdaság- és életszínvonal-politikájának e szemszögből való következetes figyelemmel kísérése is. A fogyasztói logika kissé sántít: nem veszi készpénznek a sok­rétű vizsgálódással készülő statisztikákat, de annak tartja a maga személyes tapasztala­tait. Ára ezek n tapasztalatok sem egyértelműek, hiszen pél­dául az alma olcsóbb volt augusztusban, mint tavaly, ugyanakkor júliusban a papri­ka ár a utcahosszal verte az 1972-est. augusztusban viszont fölhaayott a rekordjavítási kí­sérlettel. .. Nincs, nem lehet olyan nyilvántartás. amely kéoes lenne minden család, valarpennvi fogyasztó vásárlá­sait, kiadásait számon tartani, az átlagokból viszont a fő jellemzők, kiolvashatók. Mit értünk ezen? Azt példá­ul, hogy az idei népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékos emelkedésével számolt, s az első félévben ez 3.7. de január—augusztus kö­zött már csak 3,6 százalékot tett ki, azaz nyolc hónapot fi­gyelembe véve nem nőtt túl a megengedett határokon. To­vábbá azt, hogy — föltehető­en a központilag elhatározott, s több szakaszban végrehajtott árcsökkentések hatására — a korábbinál gyorsabban bővült idő platt. sikerült egységes szemléletet kialakítani. A szakosítás során már ed­dig jó feltételeket biztosítot­tak a tehenészeti telepen, üszőnevelőben és hizlalóban dolgozóknak (fürdő. öltöző - vetkőző helyiség). Ugyanakkor a többi munkahelyen; Hónig- pusztán. Istvánmajorban, Al­só-Börzsönyben még közel sem tudtak hasonló körülményeket teremteni, A koncentráció legnagyobb előnye azonban a nagyobh be­ruházások megvalósításában mutatkozik. Már eddig vásá­roltak két kombájnt. 6 db MTZ—50-es traktort, takar­mánybetakarító gépet. most épül a 15 tonna/óra teljesít­ményű SIROKKÓ—30/4-es terményszárító berendezés. Mindez hozzávetőleg két és fél millió forintba került. A terület, gépek, munkaerő összevonásával egyidejűleg új fogalomként jelentkezik. de nagyon fontos tényező a szel­lemi koncentráció megvalósí­tása. Az elnök elképzeléseit, terveit minden esetben a ve­zetőség, a szakemberek elé terjeszti, ahol mindenki pl­mondja véleményét, pótolják az esetleges hiányokat, ezáltal a döntésekbe kevesebb hiba­százalék kerül. Szerencsés eset, ha a tagság véleménye találkozik a veze­tőkével. A bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezetben ez » kettő zömében szinkronban van egymással. Sem fent, sem lent nem tagadják a kezdeti félelmet bizonytalanságot, ami természetes érzés minden új dologgal szemben. A gya­korlat azonban — mely az eredményekben és nem utolsó­sorban a tagság jövedelmében jut kifejezésre — mindenki meggyőzött arról, hogy az elő- reh-lad'st szolgálták amikor az egyesülésre szavaztak. — TÖTH DÉNES — a ruházati cikkek forgalma, s hosszú idő után az iparcikkek eladása ismét meghaladta az élelmiszerekét. Azt is a fő jellemzők közé kell sorol­nunk, hogy — a párt Közpon­ti Bizottsága 1972. novemberi ülésének határozatát megvaló­sítva — intézkedések sorozata szolgálta az indokolatlan ár­mozgások megszüntetését. A Minisztertanács június 21-1 ülésén határozatot hozott a tisztességtelen haszonról, ki­adásra kerültek a termelővál­lalatok számára a kalkulációs irányelvek, kötelező érvénnyel miniszteri utasítás írta elő bi­zonyos olcsó árucikkek állan­dó kínálatát, fokozódott az ár­ellenőrzés. .. S ami legalább ilven lényeges: a márciusban végrehajtott központi bérintéz­kedés hatására növekedett a bérkiáramlás, az összes lakos­sági pénzjövedelmek kilenc, a munkabér-kifizetések több, mint hét százalékkal haladták meg a tavalyi összeget. Ezzel összevetve a korábban említett árszínvonal-emelkedést. már reálisabb, -z érzelmektől ke­vésbé. a ténvektől ann-'i in­kább befolyásolt a kialakuló kép. Vajon tisztázódott minden az .árfronton”, elült a csatazaj? Ahogy a napi tapasztalatok, úgy a Minisztertanács ülése sem sugallja ezt. Az Orszá­gos Anyag- és Árhivata! elnö­kének megvitatásra kerü't je­lentése egyebek között aláhúz­za azt a rövid és hosszabb tá­von egyaránt igaz. fontos tényt, hogv a kedvező változá­sok előidézésében még mindig a központi elhatározások ját­szották a döntő szerepet. s. csak csekély mértékben indul­tak ki a vállalatoktól ilyen kezdeményezések. Tény, hogy az ioar a keres­kedelemtől .a tavalyinál jóval több rendelést kapott, s a kí­nálat növekedése minden bi­zonnyal elősegítette, hogy pél­dául az iparcikkek árszínvona­la idén, a számításba vehető nyolc hónap alatt csuoán egv százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a központi áreme­lés játszott közre abban, hogy 12 százalékkal csökkent az égetett szeszes italok eladása, de abban is, hogy a tej-, tej­termékeké sajnos úgyszintén... A vegyes ármechanizmusnak — ahogy a szakemberek nap­jaink árrendszerét jelölik —, az „árollónak” vannak olyan mozgásai, amelyek ellentéte­sek' a távolabbi célok elérését szolgáló törekvésekkel. de ezeknek a mozgásoknak a mennyisége, eTeíe kellő korlá­tok közé szorítható, ezt bizo­nyította az esztendőből eltelt nyolc hónap. A fogyasztó elkönyvelhetett megtakarításokat — a ruhá­zati cikkeknél végrehajtott ár- leszállítás. sok gyermekruháza­ti áru árának rögzítése, a sze­zonális kedvezményes tüzelő- vásár, az engedményes nyári vásár, több tartós fogyasztási cikk olcsóbbá válása segítsé­gével —, de voltak a vártnál nagyobb kiadásai js. A reál­bérek meggyorsult növekedése, a reáljövedelmek tervezettnek megfelelő emelkedése azonban nemcsak ellensúlyokat, hanem többletsúlvt is rakott a mérleg serpenyőjébe. M. O. A GEMENC SZÁLLŐ FELVÉTELT HIRDET ÉJSZAKAI BÁRBA portás Állásra. Érettségizettek, idegen nyelvet beszélők előny­ben. (689) Egy évre az egyesülés után

Next

/
Thumbnails
Contents