Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-26 / 225. szám

POLGÁRI A NÉPÚJSÁG MCLLCKLCTE Az Óvóhely Szakszolgálat alegység-parancsnoki tapasztalatai a dombóvári járásban A Polgári Védelem Óvóhely Szakszolgálat országos pa­rancsnokának 1/1972. számú, a polgári védelmi szervezetek személyi állományának kikép­zéséről szóló utasítása alap­ján — figyelemmel a polgári védelem országos törzspa­rancsnokának a 3/1971. számú irányelvére — a Polgári véde­lem Óvóhely Szakszolgálat pa­rancsnoki és beosztottállo­mány 1972—73. évi kiképzé­sét 1972. november 1—1973. november 30-ig terjedő idő­szakban a parancsnoki állo­mány vonatkozásában 28 óra időtartamban kell megva­lósítani. Megyénk járási szakszolgá­latának parancsnokai — a fő­város kerületi szakszolgálat parancsnokság törzsparancs­nokaival együtt — Budapesten november 28—december 1-ig terjedő időben az országos pa­rancsnokság szervezése alap­ján vettek részt kiképzésen. A járási szakszolgálat törzsi tagjainak kiképzése ezt köve­tően a megyei szakszolgálat parancsnokság irányításával 1973. január ég február hó­napban történt meg, mind­két esetben a kiképzési uta­sításban rögzített 28 órás idő­tartamban. E vonatkozásban a járási szakszolgálat-parancs­nokságok és törzstagjai az 1972—73. évi kiképzés ered­ményeként ismerjék meg: — a szakszolgálat szervezeti felépítéséire, irányítására, alkalmazására vonatkozó ' alapelveket, — a korszerű támadófegyve­rek hatásait. Sajátítsák el: — azokat az alapvető isme­reteket, melyek biztosítsák a lakosság kollektív védel­mének tervezését, — a kiépített óvóhelyek nyil­vántartásával, karbantartá­sával &i felújításával kap­csolatos tervező-szervező feladatokat; Legyenek képesek: — a lakosság védelmének biz­tosítása érdekében tervek, intézkedések kidolgozására, i— az óvóhelyek béke ide!én való hasznosításával, kar­bantartásával és felújításá­val kapcsolatos irányítási és ellenőrzési feladatok el­látására, — az óvóhely alegységek, va­lamint a körzeti óvóhely­felelős és parancsnoki cso­portok megszervezésére, fel­készítésére és működésük irányítására. Járási parancsnokságunk a községi alegység-parancsno­kok és beosztottjaik kiképzé­sét — miután a megyei szak- szolgálat parancsnokság kikép­zési utasítása szerint április '■9-ig be kellett fejezni — -’árcius 27. és 30., valamint április 10. és 13. közötti idő­pontban . kiképzési csoportot alakítva Kurd és Szakcs községekben, _ Parancsnokságunk igyekezett úgy összeállítani és végrehaj­tani a kiképzést, hogy az óvó­hely alegységek parancsnoki és beosztott állománya is-? merje meg: — az elegységekbe beosztott állomány erőinek szervezeti felépítését, irányítására, al­kalmazására vonatkozó alapelveket, — a korszerű támadófegyverek hatásait. __‘L _ Sajátítsa el: — a lakosság védelmével kap­csolatos műszaki-tervezési "t feladatok végrehajtását, — az önvédelmi óvóhelyek rendeltetésszerű használat­bavételével kapcsolatos fel­adatokat. , . ■ Legyen képes: -• ; — az óvóhely alegységek be­osztottjainak szervezett irá­i nyitására, az óvóhelyek I rendeltetésszerű felhaszná­lásának ellenőrzésére, — a szükségóvóhely építési és pincemegerősítési tervek végrehajtásának irányításá­ra. A kiképzés előkészítése és szervezése ugyan nem ment zökkenőmentesen, ennek elle­nére leszögezhetjük, hogy a kiképzés elérte célját, a pa­rancsnoki állomány a szerzett ismeretek alapján képes lesz a közvetlen alárendeltségébe tar­tozó községi körzeti óvóhely­felelősök kiképzésére. Az értesítések kiküldésével egyidőben valamennyi mun­kahelyet megkerestünk annak érdekében, hogy biztosítsák a dolgozóik részére a részvételt. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy egy-két kivételtől elte­kintve a munkáltatók megér­tették és magukévá tették a polgári védelem fontosságát, jelentőségét, mert dolgozóik részére biztosították a rész­vételt. | •’’! ■ '■ Többen igazoltan maradtak távol — betegség —. így en­nek figyelembevételével a megjelenés a kurdi csoportnál 94 százalékos, a szakcsi cso­portnál 91 százalékos volt. Mindkét kiképzési csoport­nál az illetékes községi polgári védelmi parancsnokság igyeke­zett megfelelő segítséget adni, hogy minél kulturáltabb kö­rülmények között lehessen a kiképzést lebonyolítani. Parancsnokságunk időben megküldte az illetékes községi polgári védelmi parancsnoksá­goknak a tansegédletet a kon­zultációk tartalmassá tételé­nek biztosítása érdekében _— azonban nem minden község­ben. osztották ki az alegység­parancsnokok és beosztottjaik részére. A kiképzés során tapasztal­tunk és megállapításaink sze­rint szgntejeti kérdések tekin­"~rTr'' 3T *»•. -k*. tétében is előfordultak hiá-1 noysságok, melyeket a jövőre nézve megszívleltünk és igyek­szünk a hiányosságokat minél előbb kiküszöbölni. Az állományt minden ne- gyedévenként felül kell vizs­gálni és ennek figyelembe­vételével a be nem osztható személyeket felmenteni, he­lyükre újakat beosztani. A kiképzés során derült fény olyan hiányosságra is, hogy a beosztott már szakszolgálatba nem beosztható, ennek elle­nére az állományból nem tö­rölték. Problémát jelentett á magánkisiparosok helyzete is. Korábban felhívtuk n községi parancsnokságok figyelmét, hogy a parancsnoki és be­osztott állományba még be­osztott magánkisiparosokat ve­gyék ki, ennek ellenére a ki­képzés során találkoztunk jó néhány esetben magánkisipa­rossal, aki szerepeltetve van. Összességében a fenti hiá­nyosságok ellenére is az al­egységparancsnokok és be­osztottjaik kiképzése a kívánt mértékben elérte célját, véle­ményük szerint személyi cse­rékkel ez az állomány bizto­sítani tudja — a községi pa­rancsnokságok messzemenő se­gítségadásával — a községi körzeti óvóhelyfelelősök ki­képzését. A járásunk területén a kör­zeti óvóhelyfelelősök kiképzé­se május és június hónapban történt meg. Parancsnokságunk időben megkezdte a községi parancs­nokságokkal együttműködve a szervezési feladatokat, kí­vánt mértékben a segítség- nyújtást annak érdekében is, hogy a községi körzeti • óvó­helyfelelősök kiképzésének be- : fejezése után elmondhatjuk, hogy az állomány: az óvóhelyek rendeltetésszerű felhasználásának szabályait, a korszerű támadófegyverek ha­tásait megismerte, elsajátította a lakosság védel­mével kapcsolatos területi, körzeti szükségóvóhely-építési feladatok, valamint az önmen­tő tevékenység végrehajtását, a lakóterületen jelentkező köz­vetlen gyakorlati feladatok ön­álló végrehajtására, az óvóhelyek rendeltetésszerű használatának biztosítására, a rend és fegyelem fenntartásá­ra, önmentés és elsősegély- nyújtás . irányítására adott esetben képes lesz. A kiképzések a körzeti óvó­helyfelelősök részére munka­idő után a helyi adottságok és lehetőségek figyelembevételé­vel általában este hat egymást követő héten kerülnek megtar­tásra, melyeket gyakorlati be­mutatók és filmvetítések tesz­nek színesebbé, GAÄL ISTVÁN szakszolgálat-parancsnok A második világháború idején, mikor a bombázó repülőgépek sebessége 3—500 km/ra volt, a gépek felderítése, észlelése és a bombatámadás végrehajtása kő. zött 50—60 perc is eltelt. Ilyen esetben a légiriadó elrendelé­sére, valamint a védekezésre bőven volt idő. A korszerű légitámadá esz­közök elterjedése, alkalmazása, lecsökkentette a légiriasztás megkezdésének idejét, vala­mint az elrendelés után a vé­dekezésre álló időt A mai bombázó gépek, valamint a hordozó rakéták sebessége olyan nagy, hogy az észleléstől — a riasztásig, illetve annak végre­hajtásáig — percekben mérhe­tő idő áll rendelkezésre. , A célbajuttató eszközök ilyen nagyarányú fejlődése mellett minden percnek nagy jelentő­sége van. E tényekből eredően megállapíthatjuk, hogy döntő szerepe és jelentősége van a légiriasztásnak, a riasztó szak- szolgálat tevékenységének. E szolgálat eredményes és gyors munkáján múlhat a védelem sikere, vagy sikertelensége. A szakszolgálat legkisebb alapvető része a riasztóőrs. Ezért szervezésénél célszerű fi­gyelembe venni; . — Olyan személyeket kell beosztani, akik általában ott­hon tartózkodnak, és a telepített sziréna közelében laknak. — Legdlkolmasabbok az ilyen beosztásra a háztartásbeliek, — Akiknek a lakása és a munkahelye is közel van a szi­rénához. ts5ÜÉKíSr.i -A A fenti szempontok alkalma­zása azért is szükséges, mi­vel a szirénákat esetleg gyorsan és minden körülmények között, minden év- és napszakban mű­ködtetni kell. A riasztóőrsök feladata béké­ben: Szolgálatot nem látnak el, részt vesznek a polgári védelmi kiképzésben. Felkészülnek eset­leges háborús feladataik ellá­tására. jj Meg kell i ismerniük: ' I — Az általuk kezelt sziréna pontos helyét; — üzemképességének ellenőrzé­sét. — A riasztó, valamint a fel­oldó jel leadásának módját — Az egyéni védelemmel kap­csolatos feladataikat, vala­mint az ön. és kölcsönös se­gélynyújtást. A riasztóőrsök háborús fela­datai : — A feladat megkezdésére a területileg illetékes elöljáró szervtől kapnak utasítást ri­asztást. r— Megszervezi a váltásos szolgálatot; •»— Ellenőrzik és felpróbáiják oz egyéni védőfelszerelést ~ 'Végrehajtják o riasztó be­rendezésen, szkénén, az üzempróbát, ellenőrzik an- $ nők működőképességét. Az ' üzempróbát Mposto végre # bojtod ,-éeitá... 4 — A szolgálat a napi esemé­nyeket rögzíti az ügyeletes naplóban. _ Külön kell foglalkozni a riasz­tóőrs legfontosabb hóborús feladatával, a riasztás végre­hajtásával, 2 ’ A riasztást általában a rá­dión (Kossuth-adón) rendelik el, de kaphat az őrs riasztási pa­rancsot oz adott város, község PV. parancsnokától is. A Kossuth odón háromszor Is­métlődő riasztási parancs első elhangzásakor működésbe hoz­zák a szirénát A „Légiriadó" jelzésének elhangzása után a szolgálatban lévő azonnal el­foglalja a számára kijelölt óvó­helyen a helyét és folyamatosan hallgatja a Kossuth adót a te­lepes rádión. A „légiriadó el­múlt" jelzésének elhangzása után amit a rádióban hall —•, az óvóhelyparancsnok enge­délyével elhagyja az óvóhelyet és leadja a „légiriadó elmúlt" jelzést. . Megsemmisült ' megsérült, meghibásodott szirénát azonnal jelenteni kell a szakszolgálat parancsnokságra, amelynek fela­data a berendezések üzemben tartása, karbantartása, illetve javítása. A riasztó szakszolgálat ered­ményes működése befolyásolja a polgári védelem egészének te­vékenységét és a lakosság vé­delmét, ezért a fenti alapvető feladatok mellett nem szabad megfeledkezni a szükség riasz­tó eszközök fontosságáról, ar­ról, hogy a '„biológiai^ és a „vegyi riadót" csak szükség­eszközökkel (hongos bemondó, harang, kongatós stb.) lehet el­rendelni. A feladatok meghatározása mellett nem szabad megfeled­kezni a riasztóőrsök kiképzésé­ről. A feladat gyakorlati, ezért a kiképzésnek is gyakorlatinak keil lenni. Gyakoroltatni kell a riasztási, valamint a feloldó jel adását. Fel kell készíteni az őrs beosztottait arra, hogy a sziréna első felüvőltése után is képesek legyenek a további szabályos működésre. A gyakorlatias, jó felkészülés, az önállóság és a határozottság biztosítéka a feladat maradék­talan végrehajtásának, az ered­ményes védekezésnek. MÉSZÁROS SÁNDOR ISMERKEDÉS A riasztóőrsök feladata és felkészítése

Next

/
Thumbnails
Contents