Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-26 / 225. szám
V A munkaviszonyban álló dolgozók kiképzése Szekszárdoii Szekszárd város Polgári Védelmi Parancsnoksága 1972. évi- június hóban a szekszárdi ipari üzemek részére háromnapos előadást tartott a polgári védelemmel kapcsolatosan. Ezen ismeretányag-bővítő előadásokra'az ipari üzemek polgári védelmi előadóit küldte ki szövetkezetünk. Az értesítés vétele után mi, kirendelt előadók a múltból — légó, katonai szolgálat —, átvett ismeret- anyag felújításával foglaltuk ' el helyünket az előadói teremben. A háromnapos előadássorozat tematikájának rövid ismertetése után. az előadó máris a pv szervezeti felépítésével foglalkozott. Áz elméleti kiképzésnek, ismeretanyagbővítésnek jellege, tartalma teljes egészében átfogta azokat a sarkalatos, polgári védelemmel kapcsolatos szükséges tudnivalókat, melyeket továbbadva az üzem dolgozói részére, egy bekövetkezett kritikus helyzetben a pániktól megóvja őket és mind maguk, mind dolgozó társaik részére fokozottabb segítséget tudnak nyújtani. A háromnapos előadássorozatot követően a kiküldött előadók és a szövetkezet elnöke, mint a szövetkezet polgári védelmi parancsnoka, a végighallgatott előadások konzultálására, ismertetésére, kiértékelésére ül- ! tünk össze. A parancsnok így nyert tájékozódást a beindítandó kiképzés anva«árói. annak tartalmáról. A kiértékelés alapján a részletes tájékoztató előadássorozatot, annak tömörsége, síirítettsége ellenére is • jónak ítéltük meg. Az igen nagy anyagra való tekintettel azonban hiányosságként állapítottuk meg, hogy egy ilyen jellegű sűrített előadássoro- .za.thpz .szijlfsécos lett vólnd „brossára”' kiadása a hallgatók részére. xA-./í^fefts’és ilyen helvzetben nem ’ teljesen célravezető. hiszen az új ismeret- anyagnál a telies koncentrált figyelem és a jegyzet írása lehetetlen. ^ A le'rtak miatt a jövőben sofra kerülő hasonló jellegű előadásokhoz a vonatkozó „brossúra” elkészítését javasoljuk, mert ennek birtokában az anyag konzultálása pontosabban és magabiztosabban ^végdzhető el a hallgatók részéről.. Az előadások után eléggé ho's^ú rdő telt el a városi polgári védelmi parancsnokság je’entkezéséig. Az idő hatása a felvett anyag kopását is eredményezte. Az anyag úiratanul- mányozása nem rontotta ismereteinket, de enerPiáfelhasz- nálásainkat a napi' terhes munka mellett azért igénybe vette. -Érzésünk az volt. hogy időpontokat talán közelebb lehetett volna hozni. A szövetkezet dolgozóinak polgári védelemmel kapcsolatos kiképzése, taiéko.ztatása Szekszárd város polgári védelmi parancsnokságának 1973. február hó 20-án és 22-én megtartott értekezletén indult. A február hó 20-i előadások a mintegy félévvel korábban háromnapos anyag felújítására, érzésünk szerint kissé szűkösnek bizonyult, ennek érzése kapcsán inkább az adminisztratív lebonyolítás irányában volt élénkebb a figyelem. Nem lehet vitás, hogy a jelenlévők hozzászólásaikból, az egymással való beszélgetésekből meg lehetett állapítani a megtartandó pogári védelmi előadásokhoz való jó hozzáállást. Úgy éreztük magunk részéről, .hogy ez a közösségi jó hangulat kissé kötelez bennünket a szövetkezeten belüli megfelelő, jó lebonyolításra. A szövetkezet polgári védelmi parancsnoka utasítást adott ki részünkre, hogy az állandó beszámolás figyelembevételével, a polgári védelem városi parancsnokságának 1973. évi január havi 58—11/1973/Gy. Utasítás, valamint a kiképzési előadásokon elhangzottak alapián saját hatáskörben bonyolítsuk le a szövetkezet „polgári védelemmel” kapcsolatos előadásokat. A szövetkezet polgári védelmi parancsnokságának megbízása alapján az előadásokon való megjelenésre kötelezhető dolgozók létszámának megállapítását az „Adatlapok” elkészítésével, majd kitöltésével végeztük el. A kiképzés tulajdonképpeni beindulása az „Adaüap”-ok kiadásával kezdődött meg. 'Ezen személyi adatokat tartalmazó felvételi lapokat a szekszárdi részlegekhez a pv-elő- adú_k személyesen vitték ki. A kitöltésre vonatkozó rövid ’ eligazítást követte a rövid, de lényegre vonatkozó ismertetése a beindítandó pv-előadások- nak. Ekkor ismertettük dolgozóinkkal. hogy e*en ismeretanyag milyen nagy fontosságú kritikus helyzetben, ezt egykét példával illusztráltuk is. Dolgozóinkban ezen rövid be- vzaiő nemcsak az érdeklődést keltette fel, hanem azo- krt lényeges kérdésként kezelték. hiszen a tényleges előadás be,"dt’7-'»-':g a d'’’"""''k részéről többször érdeklődtek. Az „Adatlapok” kitöltését a csoportvezetők eszközölték, igazolásszerűen ellenőrizve, hogy a beírt adatok a valóságnak megfelelnek. Az adatlapok elbírálása alapján adta ki szövetkezetünk elnöke a „Polgári védelmi” előadá-okon való megjelenésre a kötelező erejű „Határozat”-ot. A megfelelő előkészítés eredményének hatására a ki-, adott határozatra a dolgozók részéről fellebbezés nem is .ér-' kezett be, s azt magukra nézve természetesnek vették. A 15 nanos 'fellebbezési határidő alatt kialakítottuk a kiképzési csoportokat, valamint kidolgoztuk a kiképzések időpontjait. Úgy döntöttünk, hogy az előadásokat, valamint a gyakorlat; kiképzést lehetőleg minél folyamatosabban, lehetőleg egy rövldebb zárt időtartam alatt bonyolítsuk le. A szövetkezet szabadságoló'! tervét ismorve arra a megállapításra jutottunk, hogy legmegfelelőbb időszak f. év április hó, így ezen célidőszak figyelembevétele alapján állá- - tettük ös"e a ..Kiképzési naptári terv”-et. A kiképzési terv alapján f. év április hó 2 és május 7. közé soroltuk be az előadásokat, valamint a gyakorlati oktatásokat. A kiképzési naptári terv birtokában dolgoztuk ki a foglalkozási tanrendet. A logikai felépítés sorrendjében állítottuk össze az egyes előadások tárgykörét, figyelembe véve az egyes csoportok részére tartandó 14 órás előadás időtartamot. A határozatok alapján állítottuk össze a kiképzési nyilvántartást, melynek sorszámai mind a határozatok, mind az adatlapok számával egyezőek. Ezen számegyezőség a könnyű ellenőrzést van hivatva biztosítani. Az elkészített anyag birtokában beszámoltunk a szövetkezet elnökének, mint polgári önvédelem parancsnokának, az elvégzett munkáról. A gondos kiértékelés után adta ki a polgári védelmi parancsnok a csoportok vezetői részére szóló értesítést az első előadások időpontjáról. A továbbiakra úgy intézkedett/hogy az előadók tartoznak minden előadáson a következő előadás időpontját kihirdetni. Az így előkészített munka alapján került sor az egybekötött gyakorlás, kiképzés megtartására. Az első előadás megtartása természetszerűleg nemcsak a hallgatókat, hanem bennünket előadókat is igén érdekelt, hiszen a gondos előkészítő munkjj vajon az általunk észlelt, értékelt eredményt hozta valóban? Nem csalódtunk megállapításunkban! Az érdeklődést jelezte a csaknem állandó teljes létszám, hiszen a betegség, szabadság, vagy fontos kiküldetésen lévőkön, no meg a rendelet szerinti felmentettek egy részén kívül, minden dolgozó jelen volt. Az előadásokat követő kiér- téke1 és alapján megállapíthatjuk, hogy a megfelelő előkészítés az eredményt meghozta. Konzultáció formájában ugyan nem ellenőrizhettük; a leadott anyagból milyen ismereteket vette'-: át, de az bizonyos, hogy beszélgetés folyamán felvetett egyes polgári védelmi kérdésekben igen jó tájékoztatást mutattak a dolgozók. Nem lehet természetesen figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy a városi pv-pa- rancsnokságtól igényelt és kapott tablók, védőeszközök közvetlen bemutatása nagymértékben elősegítette az ismeretEgy esetleges háborúban — a modern, nagy hatású fegyverek következtében — döntő szerep hárul a hátországra, ezen belül a hátországvédelemre. A hát^rsz^gvédelem keretében a polgári védelem feladata azoknak az intézkedéseknek a megtétele, melyek a lakosság és az anyagi javak tömegpusztító fegyverek elleni védelmét hivatott biztosítani, valamint létrehozni azokat a feltételeket, amelyek szükségesek az ellenség által tömeg- pusztító fegyverekkel mért csapások következtében létrejövő kárterületen a mentő, mentesítő feladatok ellátására. Ezen feladatok tükrében került sor a Polgári Védelem Műszakimentő Szolgálat szervezetének kialakítására, az alegységek megszervezésére. A műszaki mentő * szakszolgálat alapvető feladatai: A szakszolgálat alapvetően tennivalói a fenti időszakok szerint csoportosítva is kapcsolódnak egymáshoz. előkészítik, vagy kiegészítik egymást. Egyesek csak az egyik, vagy másik időszakban jelentkeznek, mások mindig előfordulhatnak. A készenléti időszak feladatai például elsősorban a csapás utáni munkákra való felkészülést jelentik, de egy részük önállóan is jelentkezik. A megelőző műszaki intézeké- sek kidolgozása és foganatosítása, a szervezési tevékenység alkalmazási tervek elkészítése kifejezetten a készenléti időszak követelménye, alkalmazási készenlétbe helyezés a veszélyeztetettségi időszak feladata, a mentési munkákat pedig az alkalmazási (csapás utáni) időszakban kell végezanyag rögzítését. A kiadott tablókat még a szünetek alatt is tanulmányozták a dolgozók, főleg az atomrobbanás alakulása érdekelte a szemlélőket. Nem kisebb érdeklődést váltott ki a védőeszközök alkalmazása. A dolgozók az előadások befejezése előtt sok esetben tettek fel kérdéseket, hiszen az anyag tagoltsága sok esetben következtetésképpen kényszerítette ki a kérdéseket. A kérdések megválaszo- lásn minden esetben megtörtéit, és nem egy esetben a dolgozók közül adták meg a választ, mert a ie°dott anyag tartalmazta a kérdés feleletét. Megállapításunk, hogy az ■ ön- és kölcsönös segélynyújtásnál tartott előadás, annak ellenére, hogy ezen témával kapcsolatban a dolgozók már, mind iskolai, mind üzemi éle- ‘ tűk alatt több esetben kaptak ismertetést, mégis egyike volt az érdeklődés központjának. A különböző sérülések előfordulásakor, a helyes magatartás, a vérző sebek szorító-nyo- mó kötései a törésekkel való eljárás és nem utolsó sorban A katasztrófaelhárítás bármelyik időszakban jelentkezhet. Fentieknek megfelelően vizsgáljuk meg ezt az egyes időszakokra vonatkozóan; A műszaki mentő szakszolgálat feladatai a készenléti időszakban A szakszolgálat a polgári védelem részét képezi, így tevékenysége is a polgári védelem működése részeként jelentkezik. Összefoglalóan úgy állapítható meg, hogy a békeidőszakban készüljön fel a háborús körülmények között reá háruló feladatok ellátására. Hajtsa végre mindazon intézkedéseket, amelyek a háborús időszakban történő eredményes működéshez szükségesek. Ezek az intézkedések az alábbiakban foglalhatók ösz- sze: i — létre kell hozni magát a szakszolgálatot és meg kell határozni működési rendjét. Ki kell jelölni a szakszolgálatparancsnokságba bevonásra kerülő személyeket és meg kell szervezni a szakszolgálat egységeit, alegységeit, valamint a minisztériumok és országos hatáskörű szervek irányítása alatt álló üzemekben a szak- szolgálati alakulatokat; — fel kell készíteni a szakszolgálat-parancsnokságokba bevont személyeket (szakszolgálat-parancsnokok és a törzs tagjai), valamint a megszervezett egységeket, alegységeket, szakszolgálati alakulatokat a szakswlgáUt irányítására, ilaz RBV-okozta sérülésekkel való eljárás, lekötötte a hallgatók figvelmét. Az előadással jó szolgálatot végeztünk üzemi szintre is, mert az elmondottakat a hétköznapi életben is hasznosítani tudják dolgozóink Az előadások ellenőrzése sem szenvedett csorbát, mert a szövetkezet elnöke, mint a polgári védelem parancsnoka, mindkét előadót, előadás közben ellenőrizte. Ez esetekben is a már korábban leírt tematika szerint folvtnk az előadások. Az elnök rövid áttekintést nyújtott a dolgozóknak, a szövetkezet szempontjából is milyen fontossággal bírnak ezen pv-e!őadások. Az ismeretanyag jó elsajátítása kritikus helyzetben — amikor parancsnok sincs — igen hasznos tudnivalókkal látja el a dolgozókat. Általános értékelésül megállapíthatjuk, hogy elképzelésünk az előadásokkal — az időpont, a .gyakoriság — kapcsolatosan bevált. Ezen jó gyakorlatot a jövőben is követni fogjuk. VESZTERGOMBI FERENC pv-előadó letőleg a háborús működés ellátására; — gondoskodni kell a szakszolgálat és szakszolgálati alakulatok személyi állományának speciális és szakfelszereléséről, egyrészt a kiképzéshez, másrészt a mentési tevékenységhez; — biztosítani kell a szakszolgálat, illetve szakszolgálati alakulatok részére szükséges technikai felszerelést, valamint gondoskodni kell az egységek, alegységek mozgnt/ási lehetőségeinek biztosításáról; — el kell készíteni a szak- szolgálat és szakszolgálati alakulatok készenlétbe terveket; — ki kell dolgozni a károk csökkentésére irányuló megelőző műszaki, technikai intézkedéseket, gondoskodni kell azok érvényesítéséről, illetve végrehajtásáról; — elemi csapások — árvíz, vagy katasztrófa esetén a műszaki mentő szakszolgálat is alkalmazásra kerülhet — a kialakult helyzetnek megfelelő mértékben és területi jelleggel. Erre vonatkozóan is terveket kell készíteni. A szakszolgálat feladatai veszélyezte- tettségi időszakban Veszélyeztetettségi időszaknak tekintjük azt az időszakot, amely a háború kitörése közvet’en reális veszélyének megjelenését-"! a tényleges kitörésig eltelik. Ez az időszak — tartalmát tekintve — igen különböző lehet. Kczdetcnek azt az időszakot tekintjük, amikor szükségessé válik Melóadés^- valanwW _ a» - ■ \ A műszaki mentő szakszolgálat
