Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-26 / 225. szám

Arab kollokvium Böcz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Több mint száz arab értelmiségi és politikus rész­vételével kollokviumot rendeztek Kairóban, Egyiptom, Szíria, Irak, Líbia, Algéria, Jordánia, Marokkó, Li­banon és Tunézia képviselői az arab erőforrások har­ci mozgósításának szentelték háromnapos tanácskozá­sukat. Az egyiptomi felszólalók vitába szálltak azokkal, akik támadták a nemzetközi enyhülés politikáját, s elítélő­en nyilatkoztak a szovjet—amerikai kapcsolatok nor­malizálásáról. Dr. Hafez Ghanem, az Arab Szocialista Unió Közpon­ti Bizottságának első titkára kijelentette, hogy Egyip­tom sohasem volt ellene a szovjet—amerikai megbéké­lésnek. egyszerűen tudomásul vette, hogy a hideghá­borút a békés egymás mellett élés korszaka váltotta fel, Dr. Mahmud El-Kaadi parlamenti képviselő élesen visszautasította a szovjetellenes támadásokat, majd ki­fejtette: „A szovjet—amerikai megbékélés a katonai, politikai és gazdasági egyensúlyon alapul, s egyáltalán nem irányul ellenünk, sőf inkább hasznos számunkra. Nem akadályoz meg bennünket abban, hogy tovább­menjünk a megkezdett úton. A szovjet—amerikai eny­hülés kedvezőbb az arabok szempontjából, mint a korábbi helyzet, s az egyiptomi politikának meg kell találnia az enyhülés viszonyainak megfelelő irány­vonalat. hogy az arabok javára hasznosulhassa azt”. Mahmud Abu-Vafia, az egyik parlamenti bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy Egyiptom sohasem feled­heti el azt a baráti magatartási, amelyet a Szovjetunió tanúsított iránta a július 23-i forradalom óta. A szovjetellenes nézetek elszigeteléséhez tárgyilagos módon já.rulf hozzá Szolimáén El-Nabulszi volt jordá- niai miniszterelnök, aki határozottan visszautasította azt a képtelen állítást, hogy a Szovjetunió „kiárusítot­ta” az arabokat. „A Szovjetunió barátai vagyunk — mondotta —. A Szovjetunió nem kötött egyezséget Amerikával ellenünk”. Az idézett állásfoglalások arról tanúskodnak, hogy az idő múlásával az arab világban is tért hódít a nem­zetközi enyhülési folyamai reálisabb értékelése. Bizo­nyára elősegítette ezt az el nem kötelezett országok al­gíri csúcsértekezlete is, ahol látványox vereséget szen­vedett az úgynevezett szuperhatalmi elmélet, amely megkísérli elmosni a különbséget a szocialista Szovjet­unió és az imperialista politikát folytató Egyesült Ál­lamok között. Gromiko és Kissinger Az ENSZ-közgyúlés ülés­szakán New York-ban tartóz­kodó .Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter megbeszélést folytatott Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával. A baráti lég­körben lefolyt találkozó során véleményt cseréltek a két or­szág közti kapcsolatok egyes kérdéseiről, áttekintették a nemzetközi kérdések széles kö_ rét. A találkozón jelen volt Saigon az USA támogatásával továbbra is sorozatosan megszegi a békemegállapodást J Peking és a Közös Piac A Közös Piac bizottsága gaz­dasági kapcsolatok megterem­tésére törekszik a Kínai Nép- köztársasággal. Ez derül ki abból az írásos válaszból, ame­lyet a bizottság adott az úgy­nevezett európai parlament egyik tagjának interpelláció­jára. A képviselő felhívta a fi­gyelmet Csou En-laj minisz­terelnök egy tavaszi nyilatko­zatára és azt javasolta, hogy a bizottság „adjon több infor­mációt Pekingnek”. ezzel se­gítve elő a hivatalos kapcso­latok mielőbbi megteremtését: A bizottság válasza leszöge­zi: érdeklődéssel fogadták a kínai miniszterelnök nyilatko­zatát, s a hivatalos kapcsolatok felvételének elősegítésére min­dig készek megadni a szüksé­ges információt. Brüsszeli ér­tesülések szerint egyébként, eddig már több alkalommal tárgyalt pekingi delegáció a Közös Piac bizottságával éa a hivatalos kapcsolatok megte­remtésére rövid időn belül sor kerülhet. Nguyen Van Tien, a Dél­vietnami Köztársaság VDK. beli állandó képviseletének ve. zetője kedden a Hanoiban akk­reditált külföldi sajtótudósítók­nak nyilatkozott. Felhívta a figyelmüket arra, hogy a Nixon-kormányzat a Vietnamról szóló párizsi meg. állapodás, valamint az 1973. június 13-i közös közlemény szellemével és betűjével ellen­tétben, még mindig nem szün­tette be az Egyesült Államok beavatkozását Dél-Vietnam belügyeibe, továbbra is a Thieu-klikket használja a pári. zsi megállapodás szabotálásá- nak eszközeként, polgári ta­nácsadóknak álcázva őket, több tízezer különböző rend­fokozatú katonát állomásoztat Dél-Vietnamban, illegálisan nagy mennyiségű hadianyagot Ismét: Perón Argentínában október 12-én a 77 éves Juan Domingo Perónt iktatják be elnöknek. Az elnökjelöltek: Ricardo Balbin, aki a Ra­dikális Unió képviseletében lépett fel és Francisco Manrique, aki a Föderalista Népi Szövetség élén pályázta meg az elnöki tiszt­séget, jóval kevesebb szavazatot kapott, mint a nagy múltú Juszticialista Párt veterán ve­zére. Külön érdekessége az argentin elnök- választásnak, hogy Perón felesége, Isabel tölti majd be az alelnöki tisztet, s ebben a minő­ségben az első nőpolitikus Latin-Amerikában, akit ilyen magas állami funkcióra a választók érdemesnek találtak. Hosszú út vezetett szeptember 23-ig, vasár, napig, az argentin elnökválasztások napjáig. Rendhagyó módon 1973-ban most másodszor szólították urnákhoz az ország választóit — számszerint mintegy 14 millió állampolgárt —, akik az idén március 11-én egyszer már vok­soltak. Akkor Héctor Cámporát, a perónista Juszticialista Felszabadítási Front jelöltjét választották meg, ám a május 25-i beiktatása után nem sokkal — július első felében^ — Cámpora lemondott, hogy a 18 évi száműze­tésből hazatért Perónnak lehetőséget adjon a kormány átszervezésére. • ... < . r Á perónizmus tehát — hosszabb szünet után — ismét visszatér a hazánk területénél harmincszorta nagyobb, népességét tekintve körülbelül két és félszer akkora Argentíná­ban. Juan Perón nevét annak idején — 1946— X955 között — az ország gazdasági és társa­dalmi felemelkedéséért vívott nacionalista tö­rekvések jellemezték. Igyekezett Argentínát távol tartani a nemzetközi monopóliumok be. folyásától, s az ország érdekeit a Washington­ból diktált imperialista érdekek fölé helyezte. Mostani jelölését az Argentin Kommunista Párt és sok más haladó párt és tömegszervezet is támogatta. Mindenekelőtt azért, mert Pe­rón elkötelezte magát: a Juszticialista Front politikai és gazdasági programját — amely a március 11-i választásokon Cámporát győze­lemre juttatta — módosítás nélkül végre­hajtja. Ez az elkötelezettség csendült ki a vá­lasztások előtt tartott utolsó beszédéből is. Perón ebben a politikai programnak is be­illő nyilatkozatában a chilei eseményekre cé­lozva kijelentette: Argentína is körül van vé­ve árulókkal, a népnek őrködnie kell szabad, ságának megőrzésén. Azt is hangsúlyozta, hogy az imperializmus soha nem hagyott fel Latin. Amerika szabadon megválasztott kormányai ellen irányuló aknamunkájával. A Juszticialista Párt programtervezetében kilátásba helyezte a munkások néhány jogos követelésének a kielégítését. Olyan intézke­dések is helyet kaptak Perón pártjának prog­ramjában, amelyek a belső oligarchia — értsd: a nemzeti tőkések — és a nemzetközi mono­póliumok uralmának erőteljes visszaszorítását célozzák. Az argentin választók erre a politi­kára adták egyetértő voksukat, amikor Perónt juttatták győzelemre. Elutazott Frederick B. Dent Kedd délután elutazott ha-; zánkból Frederick B. Dent, az Egyesült Államok kereskede­lemügyi minisztere, aki a kor­mány meghívására magyar ve­zető személyiségekkel tárgyalt a két ország gazdasági kap­csolatairól. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Bíró József külkereskedelmi minisz. tér. Nagy János külügyminisz­ter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, valamint Richard Foote Pedersen, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Frederick B. Dent Budapest­ről Varsóba utazott. Anatolij Dobrinyin washingto­ni szovjet nagykövet és Wal- | tér Stoessel amerikai külügy­miniszter-helyettes. Gromiko szovjet külügy. miniszter előzőleg találkozott I Michael Jobert francia, Walter Scheel nyugatnémet, Knud | Andersen dán, Dagfinn Vaar- vik norvég és Max Van der I Stuhl holland külügyminisz­terrel és Sharp kanadai kül- [ ügyminiszterrel. szállított a saigoni rezsimnek, s továbbra is évi több mint egymilliárd dolláros katonai | segélyben részesíti a Thieu- kormányzatot. Ezzel egyidejűleg a Thieu- kormány az Egyesült Államok I támogatásával és felbujtására továbbra is sorozatosan meg-1 szegi a párizsi békemegállapo­dás lényeges rendelkezéseit. Ugyanakkor akadályozza a | La-Celle-Saint-Cloud-i tárgya­lásokat és a kétoldalú katonai | vegyes bizottság munkáját. A Thieu-klikk az utóbbi | időben egyre harciasabb hang­nemet üt meg. Tran Thien I Khiem saigoni miniszterelnök például szeptember 12-én azt mondotta: „A párizsi béke-1 megállapodás bármely pilla­natban érvényteleníthető és a I harmadik összetevő csak pa-1 píron létezik”. Dél-Vietnam népe és a I DIFK keményen elítélte az amerikai és a saigoni kormány sötét terveit, a párizsi béke­megállapodást sértő cselekmé­nyeit Határozoftan követeli, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg katonai intér-1 vencióját, beavatkozását Dél. Vietnam belügyeibe. a saigo­ni kormány pedig vessen ha-1 ladéktalanul véget területrabló hadműveleteinek, bocsássa sza­badon az általa őrizetben tar­tott polgári személyek száz-) ezreit, biztosítsa a nép demok­ratikus szabadságjogait, s | egyengesse a dél-vietnami bel- ügyekkel összefüggő egyéb I problémák rendezésének útját. A DIFK szigorúan tisztelet­ben tartotta és lelkiismerete­sen végrehajtotta mind a pá­rizsi békemegállapodást, mind a június 31-i közös közle­ményt — hangsúlyozta nyilat- | kozatában a DIFK hanoi kép, viseletének vezetője. Ha azon- I bán az amerikai kormány és a saigoni rezsim továbbra is megszegi a megállapodást és folytatja katonai kalandjait, | akkor a Dél-vietnami Köztár­saság ideiglenes forradalmi I kormánya fenntartja magának a jogot, hogy megtegye az | összes szükséges intézkedése­ket az ellenőrzése alatt álló I terület védelmére. Az ameri-1 kai és a saigoni kormányzat­nak vállalnia kell a teljes fe- I lelősséget katonai kalandor-1 tetteinek összes következmé­nyeiért. Kambodzsai hadműveletek A kambodzsai népi felszaba­dító erők kedden hajnalban rakétákkal és aknákkal lőtték a Phnom Penh áramellátását biztosító villanyerőművet. há­rom generátor közül az egyik üzemképtelenné vált. súlyos anyagi károk keletkeztek. A villanyerőmű mindössze 7 kilo­méterre van a főváros centru. mától. Egy hónap óta ez volt a hazafiaknak Phnom Penh- hez legközelebb végrehajtott akciója. A népi erők az elmúlt 24 órában ismét elvágták a Phnom Penht a rezsim egyet­len mélytengeri kikötőjével, Kompong Sommal összekötő 4. számú országutat, továbbá el­lenőrzik az 5. számú közutat. Erősen megtépázott állapot­ban érkezett kedden reggel Phnom Penhbe egy hajókara­ván. amely a Mekong folyón szállított utánpótlást a rezsim­nek: a felszabadító erők tü­zérsége a fővárostól 45 kilo­méternyire bombázta az ellen­séges hajókat. ATHÉN rmr-VW*-- ' ’ Athén belvárosában a görög rohamrendőrség szétoszlatott mintegy 500 diákot. Az egye­temisták az ellen a törvény ellen tüntettek, amely azonnali katonai behívást helyez kilá­tásba a különböző egyetemi tiltakozó megmozdulások szer. vezői és résztvevői részére. A felvonulók kormányellenes és amerikaellenes jelszavakat ki­áltoztak. ............. ... , B UDAPEST P ***-' Apró Antal, az országgyűlés elnöke kedden az Országház­ban fogadta a belga parla­menti küldöttséget, amelyet Hervé Brouhon, a Belga Szo­cialista Párt képviselőházi cső, portjának vezetője, az Inter­parlamentáris Unió belga— magyar tagozatának elnöke vezet. MANILA s Nagyszabású letartófctatási hullám söpört végig a Fülöp- szigeteken Ferdinand Marcos köztársasági elnök korrupció- ellenes kampányának kereté, ben. Az őrizetbe vett 57 sze­mély között magas rangú kor­mányhivatalnokok is vannak, BEJRUT Izrael újabb provokációt kö­vetett el Libanon ellen. Két izraeli repülőgép Libanon lég. terét megsértve, felderítő re­püléseket végzett az ország több déli városa felett. BUDAPEST Az Országos Béketanács el­nöksége Pablo Neruda Nobel- díjas chilei költő elhunyta al­kalmából részvéttáviratot kül­dött a Béke-világtanács Hel­sinkiben Székelő titkárságához.

Next

/
Thumbnails
Contents