Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-26 / 225. szám
Illést tartott a dombóvári Városi Tanács VB Napirenden az öregek helyzete és a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai Egy nappal a városi tanács esedékes ülése előtt, tegnap tartotta meg soron lévő ülését a dombóvári Városi Tanács VB, mely ezen az ülésen a városban élő öregek helyzetét és a munkahelyek munkaügyi ellenőrzésének tapasztalatait tárgyalta' meg. A testület Gyurisánné, dr. Javós Ilona jelentése alapján foglalkozott a Dombóváron élő öregek helyzetével, értékelve a tárgy kapcsán, a hatályos eltartási, életjáradéki szerződések ellenőrzéséből adódó tapasztalatokat is. A városi tanács igazgatási osztálya ez idő szerint 6 életjáradéki, 19 tartási és 12 öröklési szerződést tart nyilván és ellenőriz rendszeresen. Mint azt a jelentés, majd a városi tanács jogi és igazgatási „bizottságának kontroli-jelentése alapján a vb. megállapította, a városi tanács szakigazgatási szerve a tartási és életjáradéki, örökösödési szerződésekkel kapcsolatos hatósági tevékenységét megfelelően szervezte meg és látja el. Tovább kell azonban javítani ezt a tevékenységet az ellenőrzések rendszeresebbé tételé, vei, a felmerülő vitás ügyek időbeni rendezésével. A szerződések betöltik rendeltetésüket,. az eltartottak érdekeit szolgálják — állapította meg a városi tanács végrehajtó bizottsága. A. munkahelyek munkaügyi ellenőrzésének tapasztalatairól Goridi Lajos, a városi tanács pénzügyi és munkaügyi osztályának vezetője számolt be. A beszámoló alapján alkotható kép sajnop,. csak töredékes. Megyénk második Városában ugyanis sokkal több vállalat, intézmény, szövetkezet műkő. dik, mint amennyit a városi tanács ellenőrzési joggal felruházott szakigazgatási szervé évente ellenőrizni ■ képes. A pénzügyi és munkaügyi osztály 1973-ban tizenkét gazdasági szervezetnél végez ellenőrzést. Az év első felében a Pátria Nyomdában, a Vegyesipari Szövetkezetnél, a MÁV Pálya- fenntartási Főnökségnél, a MÁV Állomásfőnökségnél, a Láng Gépgyárban és az ÁFOR Vállalatnál tartott • munkaügyi ellenőrzést a városi tanács szakigazgatási szerve, vizsgálva a munkaerő-gazdálkodással összefüggő rendeletck, iritézke. dé'sek végrehajtását, továbbá azt, hogy a vállalatok, szövetkezetek, intézmények munkaerő-gazdálkodása mennyiben felel meg a népgazdasági és helyi célkitűzéseknek? Az elvégzett vizsgálatok tapasztala, tai kedvezőek, a végrehajtó bizottság mégis úgy határozott, hogy a jövőben növelni kell a komplex bizottsági vizsgálatok számát, s többször eljárni a kirívóbb esetekben azokkal a gazdasági szervezetekkel szemben, amelyek nem tesznek eleget a munkaerő-gazdálkodási kötelezettségeiknek, s „követ, kezetesen” elmulasztják például a kötelező bejelentést. A dombóvári Városi Tanács VB tegnapi ülésén hagyta jóvá a lakásigénylők besorolásához használt pontozási rendszer módosítását, melyre a helyesebb arányok kialakítása vé_ gett került sor. Bejelentések címszó alatt tárgyalta meg a városi tanács vb. a továbbiakban azt a tájékoztató jelentést, mely a testület intézkedési tervének végrehajtásáról adott számot. Végül a városi tanács mai ülésének előkészítésével foglalkozott a dombóvári. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Nőfelelősök tanfolyama Domboriban Turgonyi Júlia előadása Tájékozíaíó értekezlet az l\DK-La utazó fiataloknak '-Domboriban a Tolna megyei Tanács üdülőjében hétfőn kezdődött meg a megyei szakszervezeti bizottságok nőfelelősei részére rendezett továbbképző tanfolyam. A Tolna megyei vállalatok, intézmények szak. szervezeti bizottságaitól 25 nőfelelős vesz részt a tanfolyamon. Tegnap délelőtt Turgonyi Júlia, a SZOT nőbizottságának tagja, a Társadalomtudományi Intézet munkatársa tartott előadást és konzultációt a dolgozó nők helyzetéről és gond- jairól. Bevezetőben elmondta, hogy növelni kell a gyermekintézmények számát, de ugyanilyen fontos azok korszerűbbé tétele is. Szembeszállt azzal a nézettel, ami szerint' a nők számára az az ideális, hogyha csupán az anya szerepét vállalják. A társadalomban mindkét nem képviselőinek, képességeikhez mérten legjobban helyt kell állniuk a munka minden területén. Ezt nem lehet csupán központi intézkedésekkel megoldani. A társadalomra vár a feladat, hogy megteremtse a körülményeket ahhoz, hogy a nő ne csak anya legyen, hogy ne a háztartási alkalmazott szerepét töltse be. Előadásában példákkal illusztrálta, hogy a fejlődés, ami társadalmunkban az eltelt negyedszázad alatt végbement, jelentős előrelépést biztosított. 1949-ben az anyák 67 százaléka otthon szülte meg a gyerekét, legtöbb esetben ideálisnak egyáltalán nem mondható körülmények között. Ma a szülő n3k 98 százaléka egészségügyi intézményekben ad életet gyermekének. De más területen is változott a nők helyzete. Ismeretlen fogalom az otthoni szappanfőzés, a házi kenyérsütés, mert ezeket a nehéz munkákat társadalmunk sok évvel ezelőtt levette a nők válláról. Hasonlóképpen változott a nők részvétele az oktatásban is. Ma már a fiúk és lányok ugyanolyan szintű oktatásban vesznek részt, s ugyanolyan végzettséggel állnak munkába. Bz azonban még nem tükröződik a termelésben kapott szerepük során. Kis számban találhatunk nőket vezetőposztokon. legtöbb esetben mint betanított, vagy segédmunkások dolgoznak. Ennek oka az, hogy fáziskülönbséggel hozták létre a férfiak és nők számára a munkalehetőségeket. Például a Zománcipari Művek bonyhádi gyárában sokáig főleg férfiak dolgoztak. Ma már jelentősen megnőtt a nők létszáma, de míg a férfiak szakmunkások, vagy magasabb végzettségű dolgozók, a nők nagy része betanított munkás. Ezen az arányon változtatni kell, mert nem igaz, hogy a nők csak betanított vagy segédmunkára determináltak. E téren a vállalatok vezetőire hárul nagy feladat, figyelembe kell venni ezt a beiskolázások során is. Az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el a nők munkába állítása terén. De ezt még Tolnában — országos szinten is — nehezíti a gyermekgondozási intézmények hiánya. Jórészt ez az oka annak. hogy e pillanatban csupán a nők 67 százaléka munkavállaló. Az előadónő kihangsúlyozta, hogy ezek a tények nem a korábbi mulasztásoknak tudhatok be, ilyenekről nem is, vagy csak igen kis mértékben beszélhetünk. A gondokat a társadalom fejlődése szülte. Ugyanúgy, mint néhány éve a munkalehetőségek megteremtésének szükségességét, most a munkaelosztás javítását. Ezeknek megoldásában komoly feladat vár a szakszervezetre, s ebben a munkában sokat segíthetnek azok a nőfelelősök is. akik részt vesznek az SZMT továbbképző tanfolyamán. Visszhang A Tolna megyei Népújság 1073. szeptember 25-i számában megjelent „A póz felesleges” című cikkel kapcsolatban, mint a kereskedelmi ellenőrzést végző szerv részéről a következő észrevételeket tesszük: A Cikk megállapításaival — az alábbi kivételtől eltekintve — egyetértünk. A cikk írója a bevezetőben megállapította, hogy a végzett ellenőrzés szakszerű volt. A szak- szerűségnek viszont — véleményünk szerint — feltétele a megközelíthetetlenség, melyet a későbbiekben úgy említ a cikkíró, hogy ... a megközelíthetetlen stb. nem feltétlenül kelléke az ellenőrzésnek stb. Ügy véljük, hogy a teljes igazsághoz a fentiek feltétlenül hozzátartoznak, mert hisz az ellenőrök becsületesen végzett munkájához — amit a cikk írója is * megállapít — a megközelíthetetlenség feltétlenül hozzátartozik. Csapiáros Lajos Tolna megyei Tanács VB. kér. o. kereskedelmi felügyelőség j vezetője Tegnap délelőtt tájékoztató értekezletet tartottak Szek- szárdon. a Közalkalmazottak klubjában annak a 40 Tolna megyei fiatalnak, kik az 1967 májusában az NDK és a Magyar Népköztársaság kormánya között megkötött egyezmény értelmében a Német Demokratikus Köztársaságba mehetnek dolgozni. A mostani csoport immár a hetedik, s tagjai tizennyolc, huszonhat év közötti fiatalok lányok és fiúk vegyesen. Valamennyien három évet szándékoznak eltölteni az NDK- ban, ahol szakmájuknak megfelelő munkakört töltenek be. s azoknak pedig. ak'k még nem rendelkeznek valamilyen szakképzettséggel, alkalom nyílik a kellő szakmai gyakorlat, megszerzésére. A tegnap délelőtti értekezleten a fiatalok-- kai ismertették a szükséges-' tudnivalókat. Az NDK-ba induló Tolna megyei fiatalok október 2-án. illetve október 9-én utaznák' leendő munkahelyükre. < jlj r r t r iieptíjsag (j, 1373. szeptember iíi. — Nem rajtunk múlik, mennyit teljesítünk. Eddig minden évben itt voltunk,’ s Gudrich Katalin is bekapcsolódik a beszélgetésbe: éven át a szocialista munkamorálról. üzemszervezésről, ha itt azt tapasztalják, hogy ládahiány miatt ténfergésre vannak kárhoztatva. Aztán a szállítás ?e megy rendesen.- Délután kettőkor befejezzük a munkát, de sokan öt óra körül sem érnek haza. A fejlődő szervezetnek — különösen ha még munkát is végez — szüksége van a táplálékra, ezért ebéd nélkül nem fognak többet ittmaradni. A gazdaság részéről Osváih István főkertész kifogásolta, hogy nem szedik tele a ládákat, emiatt van fennakadás. A tanulók hazaszállításának problémáját, pedig abban látója. hogy a Volán a délben beérkező járatok miatt nem tud idejében elegendő autóbuszt küldeni. Meglehet, hogy így van, ezzel viszont a szüretelő diákok szállítási gondja még nem megoldott. Mint ahogyan abban is igaza van az iskolának, hogy ők nem a Volánnal, hanerrí a gazdasággal kötöttek szerződést, a feltételeket nekik kell tehát biztosítani. Ahhoz, hogy a szüret'-idejekorán befejeződjék, a szőlő rendeltetési helyére kerüljön, a Szekszárdi Állami Gazda- \ sagnak ilyen mellékesnek tűnő dolgokra is jobban oda kell figyelnie. — Tóth — , 350 középiskolás diák szüretel héten a Szekszárdi ÁUamj Gazdaság görögszói szőlészetében. Valamennyien a Garay Gimnázium másod-, negyedéves tanulói. A szorgos kezek munkája nyomán égyre szaporodnak a .tele ládák, melyeket csúszó., lap., szállít a dű- lőúton várakozó traktorokhoz. — '.Szeretnek dolgozni a, gyerekek . — mondja Dobos Gyuláné tanárnő. — A szüreti hangulat nagy részüket magával ragadja,, alig álcád egy-kettő, akit biztatni kell. Sajnos ma a szemerkélő eső, a borult idő miatt kissé nyomott a hangulat. Ezt még fokozza, hogy kevés a láda, a tábla egyik végéből a másikba kell szaladgálni érte. — Ez igaz — erősíti meg tanárnője álláspontját Leipold Anna negyedikes tanuló. — Élvezzük a szüretet, mi tagadás. jobban, mint a tanulást, de dolgozni jöttünk ide és esetleg valami kis pénzt is keresni, nem ücsörögni. Ahhoz, hogy meglegyen a napi ötven forint, két mázsát kellene szednünk, tegnap ennek csak a felére futotta. hogy szeretjük a szüretet, az bizonyítja legkézenfekvőbben, hogy a tavalyi negyedikesek ezt az időt érettségi előkészületre fordították, mi meg magunk kértük, hogy legalább négy napot tölthessünk itt. A munkaszervezéssel Szenczi László, a gimnázium igazgatója sincs kibékülve: — Ha nem történik változás. hazarendelem a gyerekeket. Beszélhetünk mi egész Szüret Görögszón
