Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

Az állampolgár és a bürokrácia Szidjuk a bürokráciát, na­pirenden tartjuk a bürokrata kifigurázását és ritkán jut eszünkbe, hogy gyakran ál­lampolgárként mi magunk lassítjuk az ügyintézést, s mi magunk rakunk felesleges terheket az ügyek intézőire, ilyen módon akadályozzuk, nehezítjük azok munkáját, s növeljük napi bosszúságada. gainkat. Szóval, szidjuk. De mit kezdjünk például azzal a dolgozóval, aki a minap hosszasan előadta sérelmét és segítséget kért. Röviden a tényállás a következő: Ez a dolgozó augusztusban fel­mondott. Felmondását elfo­gadták. Néhány hét múlva úgy találta, hogy vele tulaj­donképpen jogtalanság, mél­tánytalanság történt. Ez tu­lajdonképpen mind igaz le­het, de a tények, tények. Ne. vezetesen az, hogy ö maga mondott föl, s ezek után iga­zán kevés a keresnivalója. A vélt, vagy jogos panasz­beadványok elindítását ta­nulmányozva könnyűszerrel kimutatható, hogy a pana­szok ötven, hatvan százaléka késve és rossz helyre kopog­tat, nem oda megy, ahová kellene, s már maga a feles­leges kitérő napokat, olykor heteket vesz igénybe, hiszen az ügy nagy nehezen talál­kozik az illetékes ügyintéző­vel. Ilyenkor rendszerint halljuk a dühös kifakc.dást: küldözgetnek jobbra, balra. Hol a hiba? Legtöbbször ott, hogy a panaszosnak, a kérel. mezőnek elemi ismerete sincs arról, kérésével, sérelmével, kívánságával hova, kihez kell fordulnia. Az állampol­gárok egy részének tájéko­zatlansága több mint meg­lepő, egyenest meghökkentő. Van bürokrácia és vannak bürokraták, de az ügyek fel­tétlenül gyorsabban intéződ­nének, ha az állampolgár elemi ismeretekkel rendel­kezve nem az építőipari vál­lalatnál kereskedne, amikor ügyében a helyi tanács az il­letékes, vagy nem a területi tsz-szövetséghez fordulna, amikor a Földhivatalra tar­tozik a dolog. Akik „ügyekkel” foglal­Tábiaerdő A napokban megváltoztat­ták Szekszárd közlekedési rendjét. Uj közúti jelzőtáblák sorakoznak az utak mellett. Ezek jó része helyes és indo­kolt. Nem is ezekről akarunk most szólni. Hanem azokról, amiknek kitétele — sajnos jo­gosan — haragot ébreszt a gépkocsivezetőkben. A 6-os úton régen megkez­dődtek a munkák. Míg a gé­pek és emberek ott dolgoz­tak. indokolt volt az előzést, valamint a 40 kilométeres se­bességnél gyorsabban haladást tiltó tábla. De az út. s jórészt a oadka is rég elkészült a deltától Pécs felé eső szaka­szon. Ám a két tábla több­ször megismételve ma is ott díszük. Ugyanilyen jelzések éktelenkednek a delta Pécs felé vezető ágánál is. Kitételét azzal indokolták, hogy a Híd­építő Vállalat meg óhajtja kezdeni a munkát. De ez még csak óhaj lehet, mert ott te­vékenykedni egyetlen egy lel­ket. sem láttunk. Talán az óhaj is indokolja a korlátozások bevezetését? Minek feleslege­sen kordában tartani a veze­tőket, túl korán kihelyezett* vagv ottfelejtett jelzőtáblák­kal. Mert hogy ezek feleslege­sek. azt elismerik az illetékes szakemberek is. De ha netán egy rendőr néhány százasától akarta megkönnyebbíteni a feleslegesen kihelyezett táblát figyelmen kívül hagy ót. ezt a szenvedő nem hozhatja fel mentségül. A szahál, az sza­bói. Mrnrlc csinálunk rossz szabályokat? — szí. — koznak, tapasztalatból tud­ják, rengeteg felesleges bősz. szúságot okoz a járatlanság, nevezzük nevén a gyereket, az ilyen természetű tudat­lanság. Az életre nevelés hiányosságai szembeszökő módon ezen a területen üt­köznek ki, s talán nem já­runk messzi az igazságtól, ha feltételezzük, a középiskolák­ban, a szakmunkásképző is­kolákban kell megkezdeni a harcot a bürokrácia ellen olyképpen, hogy a tanuló kapjon valamilyen formá­ban oktatást, eligazítást, leg­alább azt tanulja meg, höl, mikor és .kitől várhat ér­demben felvilágosítást. Hogy jó vagy rossz, az most más kérdés, de tény, a minden­napok során rengeteg szer- ződéisel, munkahelyi határo­zattal, értesítéssel, felszólí­tással, hivatali kérdőívvel, kérőívvel stb., stb. van dol­guk. Ezeken sokan nem tud­nak eligazodni, nem értik, rosszul értik, félreértik, is­mét feltehetjük a kérdést: hol a hiba? Ott, hogy az em­berek többsége saját ügyeit nem tudja jól intézni, hisz ügyintézést nem tanult soha. Első hallásra merő képte­lenség; az állampolgár tud­jon ügyintézni? Általános hiedelem ugyanis, hogy az ügyintézéshez kizárólag a tisztviselőknek, a hivatalno. hóknak kell érteniök, az ügyfeleknek semmi esetre. Ez így tévedés. Az ügyinté­zéshez az ügyfélnek ha nem is értenie, de legalábbis ko- nyítania kell olyan mérték­ben, hogy tudja melyik szervre, intézményre, hiva­talra, osztályra, csoportra tartozik az ügye. Az ismeret- terjesztésbe bizonyára bele­férne egy ilyen „„tantárgy”, hiszen az életben szinte mindenütt tapasztalhatjuk, mennyire nem ismerik. So­kán'egy egyszerű, .néhány sór ros kérelmet, beadványt nem tudnak megfogalmazni. Igen sokan a felhívásokat, az ér­tesítéseket képtelenek meg­érteni, megfelelően értelmez­ni. Rengeteg felesleges bosz- szúság származik ebből, az ilyesmiből. A bizonytalanság, a ta­nácstalanság. a magyar in­tézményrendszer ismereté­nek hiánya minden esetben azzal jár. hogy az állampol­gár igyekszik sokszorosan bebiztosítani magát. Ilyen­kor fordul elő, hogy a pa­naszos levelet elküldik a • Népszabadságnak, a Tolna megyei Népújságnak, a mi­nisztériumnak, a szakszerve­zetnek, a megyei tanácsnak, a televíziónak, a rádiónak egy és ugyanazon ügyben. A rengeteg levél aztán rend­szerint újból útra kél. im­már kísérőlevéllel, s megy az egyetlen helyre, az illetékes helyre. Hát van ennek ér­telme? Az égvilágon semmi. Növeli az adminisztrációt, a bürokráciát, az értelmetlen papírmunkát. Előfordul per­sze. hogy az állampolgár va­lamilyen oknál fogva bizal­matlan, nem bízik az ille­tékes szervben, s ezért ír mindenhová, csak oda nem, ahová kellene. Fogadjuk el, hogy ilyen van. De legtöbb­ször mégis inkább tájékozat­lanságról, esetleg jogtalan, teljesíthetetlen kérésről van szó. Éppen a jobb tájéko­zottság. érdekében le kell már egyszer írni: mehet az a levél bárhová, az újság, a rádiói a. televízió mindig csak közvetít, és mindig oda küldi, ahová az tartozik., Mást nem tehet, hiszen en­nek ez a rendje, módja. Legyünk őszinték, az ál­lampolgár sokszor saját ügyének a legrosszabb ügy­intézője. Még akkor is igaz ez, ha mindenkit hibázta­tunk, csak a saját fogyaté- kosságainkat nem vesszük észre. . Érdemes néhány mondat erejéig foglalkozni a szóban előadott kérések, pa­naszok egy jellegzetes részé­vel, a nehezen elviselhető terjengösséggel. Rettenetesen lelassítja az ügyintézést, s az ügyfelek „egymással szúrnak ki”- Arról van szó, hpgy, egyik-másik. ügyfél ugyanazt együltében tízszer elmondja, egyszerűen nem képes a mondanivalóját be­fejezni, fittyet hány arra,, hogy az idő pénz és esetleg még húszán várnak a so­rukra a folyosón. Tessék az­tán az ilyet félbeszakítani, vagy éppen udvariasan el­tanácsolni. Rettenetesen megsértődne. Szidjuk a bürokráciát. Na­pirenden tartjuk a bürokra­ta kifigurázását, de azért olykor jusson eszünkbe, gyakran mi magunk lassít­juk, nehezítjük, vagy éppen akadályozzuk ügyeink inté­zését. Ifjú grafikusok kiállítása Dunaföldváron Formájában, kivitelezésében újszerű meghívó invitált Du- naföldvárra. a könyvtárba. Za- latnai Pál és Kurucz István ki­állítására, szeptember 21-től október hatodikáig. Az átalakított könyvtár első kiállítását két huszonkét éves fiatalember grafikáiból ren­dezte meg. A két ifjú dekora­tőriskolát végzett, jelenleg kirakatrendezőként dolgoznak, egyikük Kiskunfélegyházán, Kurucz István Dunaföldváron. Szakmájukban szeretnék „meg­váltani a világot”, de emellett szenvedéllyel művelik a grafi­kát is. Bemutatott műveik ta­núsága szerint nem is tehet­ségtelenül. Mindkettőjük alkotásaiban az ötletek szellemes kibontá­sa volt a legfigyelemremél­tóbb. A könyvtár lelkes és fiatal munkatársai ötven meghívót küldtek szét a községben. A megnyitó időpontjára a meghí­vottak közül senki sem jelent meg. Nem csupán a grafikus­jelöltek és az elkeseredett könyvtárosok bánták, de azok is bánhatják, akiket így ér­dekli Dunaföldvár kulturális élete. (-9.) Baranya—Tolna lesz a „sör fűszerének” hazája Kialakítják a komlótermelés zárt rendszerét A söripar gyors ütemű fej­lesztése, új gyárak építése és a régiek bővítése, korszerűsí­tése nyomán megnőtt az igény a sör növényi eredetű alap­anyagai — kiváltképpen a komló — iránt, amiből a lu- pulint — a sör fűszerét — nyerik. A zöldessárga, fűsze- szeres, aromás komlóliszt adja a sör jellegzetes kesernyés ízét. zamatát és színét, s egy­ben tartósítja a kész italt A sörgyártáshoz szükséges komló mintegy háromnegyed részét A politikai oktatás helyzetét tárgyalta a Népbolt pártszervezete Október hónapban mindenütt beindul a politikai oktatás. Az előkészítő munka elérkezett a befejezés időszakához, és ahol a szervezést lelkiismeretesen, gondosan végezték, s különösen ahol az elmúlt évek eredményei jó alapot nyújtanak, ott az ok­tatással foglalkozó taggyűlések is eredményesek. Erről beszélgettünk Laki Sándorral, a Népbolt pártszer­vezetének titkárával. — Csütörtökön volt taggyű­lésünk, fő napirendi pontként az oktatási felkészülést tárgyal, tűk meg. Nézzük az adatokat: Pártoktatásban 77 elvtársunk vesz részt, négy oktatási for­mában. Az oktatási formák a következők: A vállalati gaz­dálkodás kérdései; Magyar fór, radalmi munkásmozgalom; Vi­lágnézeti és etikai kérdések és természetesen a marxizmus kö­zépfokú iskola. Ennek egyéb­ként a mi vállalatunk dolgozói közül 12 hallgatója van. Kihe­lyezett osztály fog nálunk mű. ködni. — Szakszervezeti oktatásban — veszi át a szót Mayer Rezső szb-titkár —• 209-en vesznek részt, a megye egész területén. A megoszlás a következő: A munkahelyi élet időszerű kér­dései — 167 fő; A világpolitika időszerű kérdései — 42 fő. A továbbiakban Laki elvtárs ismerteti a KISZ-oktatás hely. zetét is. Három tanfolyamnak — „Fáklyavivők”; Társadal­munk időszerű kérdései és A világ ifjúsága — mintegy 100 hallgatója van, pontosabban lesz. Az oktatás sikerének egyik legalapvetőbb feltétele a pro­pagandisták jó kiválasztása és alapos felkészítése. — Igen, és azt hiszem, mind a kiválasztással, mind a felké. szítéssel jogosan lehetünk elé­gedettek. A felkészítést a váro­si pártbizottság szervezte, pro­pagandistáink sokat tanultak, tudásuk' sok hasznosítható ta­pasztalattal gyarapodott. Ami a kiválasztást illeti, a pártszer­vezet vezetősége ebben is elé­gedett. Valamennyi propagan­dista a mi dolgozónk, úgy is mondhatnám, saját nevelés. Va_ lamennyien, egy kivételével párttagok. Az oktatási formá­hoz szükséges előképzettségük megvan, és nem hiányzik ezek­ből az elvtársakból a lelkese­dés sem. — Oktatási munkabizottságot hoztunk létre, ez újszerű, s re. méljük, hogy beválik, A párt­vezetőség propagandafelelőse egymaga képtelen áttekinteni, segíteni és ellenőrizni a szer­teágazó munkát. Az öttagú munkabizottság nagyon sokat tud segíteni az alapszervezet vezetőségének. Laki elvtárs a gondokat sem hallgatja el, amelyek között az egyik objektív ok, s enyhíteni a helyzeten csak alapos szerve­zéssel lehet. Ez a helyiségprob­léma. Reméli a vezetőség, hogy úrrá tudnak lenni a nehézsé­geken. Ami a másik gondot il­leti : a taggyűlés úgy foglalt ál­lást. hogy nevelő- és rendszeres ellenőrzőmunkával javítani .kell az aktivitást és biztosítani a hallgatók rendszeres, pontos megjelenését. — A szakszervezeti oktatás kezdési időpontja már biztos: október 12. A pártoktatás és KISZ-oktatás kezdetének nap­ja még nem ismeretes, megkö, zelítő pontossággal: október közepe. Befejezésül még egy fontos adat a Népboltnál folyó oktatá, si munkáról: a nyugdíjasok ki­vételével minden párttag rend. szeresen képezi magát a politi­kai. vagy az állami oktatás va­lamilyen formájában. L. Gy. azonban külföldről hozzuk bei, holott adottságaink igen ked­vezőek ennek az ipari növény­nek a termelésére. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ezért határozatot {lozott a komlóter­melés fejlesztésére. Eszerint a termelést Baranyára és Tolná­ra koncentrálják. Ez a két dél-dunántúli megye — tekin­tettel termékeny földjére és kedvező éghajlatára, nem ke­vésbé komlótermelési hagyo­mányaira — lesz a sör fűsze­rének hazája. A komlóterme­lés korszerű, zárt rendszeré­nek kialakítását, az országos hírű bólyi állami gazdaság vállalta, amely jelenleg is a legnagyobb területen termeli ezt a növényt. a legmagasabb hozamokat éri el és a legtöbb tapasztalattal rendelkezik. A gazdaságon belül kutatási- fejlesztési csoportot szervez­tek. Ennek feladata a külön­féle kísérletek folytatása, va­lamint szaktanácsadás a rend­szerben részt vevő gazdaságok számára. Bolyban jelenleg har­minc hazai és külföldi komló­fajta tulajdonságait hasonlít­ják össze, továbbá sokoldalú agrotechnikai és növényvédel­mi kísérleteket folytatnak. Az együttműködésben részt vevő nyolc legnagyobb komlóterme­lő állami gazdaság az itt szer­zett kísérleti eredmények, ter­melési tapasztalatok felhasz­nálásával hajtja végre fejlesz­tési programját. A komlótermelő gazdaságok most készítették él 1975-ig szóló telepítési tervüket, amely szerint körülbelül négyszáz hektárral bővítik ültetvényei­ket. Néhárfv év alatt tehát megkétszereződik az ország komlótermelő területe, és ily módon a söripar a szükséges komlóliszt felét itthon tudja beszerezni. Az állam ötven­százalékos támogatást nyújt a telepítésekhez, a sörioar pedig a költségek további húsz szá­zalékát fedezi és segítséget nyújt a speciális művelő-szü- retelő gépek beszerzéséhez is.

Next

/
Thumbnails
Contents