Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

A szeptemberi felkelés Szeptemberi felkelés Ferdinand városában. (Ma: Mihaj- lovgrad) A rohamot a legendás Andrej pópa vezeti. (S. Venev festménye — Sofiapress foto — KS) Fél évszázada, 1923. szep­temberében fogtak fegyvert a bolgár nép legjobb fiai, hogy véget vessenek a jobboldali burzsoázia puccsal hatalomra jutott fasiszta diktatúrájának. A szeptemberi felkelés Bul­gária történelmének legdicső­ségesebb és egyben legtragi­kusabb fejezetei közé tarto­zik. Az öt évszázados török ura­lom, majd a cári önkény alatt sínylődő bolgár népszabadság­küzdelme már az első világhá­ború végén megkezdődött. A reakció elleni harc szervezett formákat öltött, s 1918. szep­temberében katonai felkelés­sel tetőzött. A burzsoázia erői­nek véres harc után sikerült, ugyan leverniük a felkelést, a forrongást azonban nem szün­tethették meg. 1919. augusztusában a nem­zetgyűlési választások eredmé­nyeképpen a Bolgár Népi Földműves Szövetség — több polgári párttal koalícióban — alakított kormányt. A szövet­ség azonban következetlenül és ellentmondásosan harcolt a polgári rend ellen, s fő ellen­ségének a baloldali erőket, elsősorban a Bolgár Kommu­nista Pártot tekintette. Né­hány évig ugyan hatalmon maradhatott, de 1923. június 9-én szinte törvényszerűen kö­vetkezett be bukása: a szél­sőséges, reakciós erők katonai puccsal a fasiszta Cankov- klikket juttatták hatalomra. A jobboldali rezsim azonnal megkezdte a leszámolást, a baloldali erőkkel éppúgy, mint. az agrárszövetség hívei­vel. A véres terrorh ad járat azonban csak fokozta a töme­gek ellenállását. A kommu­nista párt rövidesen megkezd­te a fasiszta diktatúra fegy­veres megdöntésének előkészí­tését. Szövetségre lépett a Bolgár Népi Földműves Szö­vetséggel, és 1923. szeptember 22-ről 23-ra virradó éjjel meg­kezdődött a felkelés. A bolgár munkások és parasztok tízez­rei fogtak fegyvert. A felkelés központja Mihajlovgrád volt, ahol a kommunista párt ve­zetői, Georgi Dimitrov, Vaszil Kolarov és Gavril Genov ve­zették a harcot. A hősiesen küzdő tömegek azonban nem rendelkeztek megfelelő fegy­verekkel és a baloldali koráb­bi helytelen — passzív — po­litikája miatt az ország egyes, igen jelentős területein nem bontakozott ki n felkelés, így a fasiszták a legerősebb ellenállási gócok megsemmisí­tésére összpontosíthatták ere­jüket. A felkelés néhány na­pos hősies küzdelem után el­bukott. Megkezdődött a véres le­számolás. Munkások és pa­rasztok, haladó értelmiségiek ezreit gyilkolták le. Több, mini: húszezer bolgár hazafi esett áldozatul a fehérterror véres kegyetlenkedéseinek. A fal­vakban és városokban még hosszabb ideig folyt a fasiszta hordák terrorhadjárata. A szeptemberi felkelés azonban — sikertelensége el­lenére is — óriási jelentőségű volf. Bulgária elmúlt ötven éve bizonyítja, hogy az el­esett hősök nem hiába áldoz­ták életüket. Több, mint húsz­éves, sok áldozatot követelő harc után 1944. szeptemberé­ben véglegesen győzött a for­radalom, a bolgár nép egy­szer, s mindenkorra kezébe vette sorsának irányítását. A szocializmust építő bolgár nép új világot teremtett a bojárok földjén. A szeptemberi felke­lés résztvevőinek, mártírjai­nak álmai így teljesedtek be napjaink Bulgáriájában. AVAR KÁROLY A Német Kommunista Párt öt éve Tizenkét évvel Németor­szág Kommunista Pártjá­nak (KPD) betiltása után 1968 szeptemberében az NSZK-beli Máj na-Frank­furtban megalakult a Né­met Kommunista Párt (DKP). A nyugatnémet tár­sadalmi fejlődés sürgető pa­rancsa volt, hogy a demok­ratikus és a szocialista erő­ket egy legálisan dolgozó kommunista párt megerő­sítse. A Kurt Bachmann ve­zette új pártot törvényesen engedélyezték; a betiltott KPD.azóta is illegálisan folytatja tevékenységét. A DKP megalakulásáról szóló közlemény aláírói hangsúlyozták, hogy a párt tiszteletben tartja az alkot­mányt. védelmezi a demok­ratikus alapjogokat és aLap- elveket. Belpolitikai célja­ikban leszögezték: „Célunk az állam és a társadalom szocialista átalakítása.'’ A párt követelte a fennálló határok elismerését. Bonn egyedüli képviseleti igényé­nek feladását és az egyen­jogú kapcsolatok helyreállí­tását a Német Demokrati­kus Köztársasággal. E kö­vetelések jogosságát azóta a történelmi események bi­zonyították ... A párt első. Essen ben megtartott kongresszusán hozott határozat kinyilvání­totta: a DKP a gyakorlat­ban minden demokratikus és szocialista erő széles szö­vetségének megteremtésére törekszik. A baloldali erők egyesítése, az elképzelhető legszélesebb demokratikus szövetség annál is inkább az idő parancsa, mert az NSZK-ban a monopóliumok hatalma növekszik, a dol­gozó emberek demokrati­kus jogai szűkülnek, A DKP értékelése szerint napjainkban e tendenciák ismét veszélyes mértékben erősödnek. A párt vezetői a közelmúltban Bonnban részletes dokumentációt ad­tak át a sajtó képviselői­nek e problémakörről. Bachmann, Max Reimann tiszteletbeli elnök és a párt­vezetőség több tagja rámu­tatott: a német kommunis­tákat azzal vádolja a bur­zsoázia. hogy pártjuk al­kotmányellenes. A valóság ezzel szemben az, hogy a DKP egyik legfőbb felada­tának tekinti az alkotmány védelmét a nagytőke táma­dásaival szemben, hogy az alkotmányt a dolgozó em­berek érdekeinek megfele­lően a törvényhozásban és a politikai gyakorlatban megtartsák. A kommunista politikusok hangoztatták: tovább kell küzdeni azért is, hogy hatályon kívül he­lyezzenek olyan régebbi al­kotmánymódosí tásokat, mint például a nyílt dikta­túra lehetőségét törvényesí­tő szükségállapot-törvény. Folytatni keli a küzdelmet a Németország Kommunis­ta Pártja ellen még 1956- ban hozott betiltó ítélet ha­tályon kívül helyezéséért is. A DKP harci programja leszögezte: minél jobban támogatja a dolgozó nép a kommunista pártot, annál nagyobb súlyt kapnak szo­ciális. gazdasági és demok­ratikus követelései, a nagy. és a hadiipari tőke ellen, a demokratikus haladásért, a békéért én a biztonságért folytatott akciói, A DKP ereje, tekintélye, befolyása nőttön nő. Soraiban a régi, harcedzett kommunisták ez­rei mellett máris számotte­vő fiatal erő található, fő­leg a dolgozó ifjúság és a fiatal értelmiség köréből. N. J. Beszélgetés a doni kozák ének- és táncegyüttes vezetővel A Dunántúli Tudományos Intézet vizsgálata A 30 éves Dunántúli Tudo­mányos Intézet — A Magyar Tudományos Akadémia Pécsett működő regionális kutatóinté­zete — egy-egv régióra kiterje­dően vizsgálja a természeti és társadalmi-gazdasági jelensé­geket, feltárja és elemzi a te­rületfejlesztés szempontjából fontos folyamatokat. A Duna mentén, Paks és Mohács tér­ségében történő komplex vizs­gálat' például e terület fejlesz­téséhez — elsősorban iparfej­lesztéséhez — szolgáltat ada­tokat. A Baranya—Tolna ha­tárán levő Völgységben azt kutatták a pécsi szakemberek, hogy a bányaípar megszűnése után milyen új profilt lehet kialakítani e tájegységben. Dunától négy főbb geológiai­felszíni típusán — a hegyvi­déken, a futóhomokon, az ár-, területen .és a löszháton — megvizsgálják egy-egy terme­lőszövetkezet természeti viszo­nyait a gazdálkodás továbbfej­lesztése érdekében. Elsőként a hegyvidéken fekvő Bükkösdön ■* végeztek agrobiológiai kuta­tást, majd a futóhomokon le­vő Szedresen folytatták a munkát. Pécs tanácsa meg­bízta a Dunántúli Tudományos Intézetet, hogy dolgozza ki a város hosszú távú — 1990-ig szóló — fejlesztési koncepció­ját. Az országban először ke­rült s<i>r ilyen jellegű megbí­zatásra. A tudományos meg­alapozottsággal készült fejlesz­tési koncepció alapján hatá­rozza meg a tanács Pécs kö­vetkező ötéves tervének ja­vaslatát. A kozmonauták idegei testi és szellemi teherbírásuk, az űr­utazás fontos tényezője. Az űrhajózás stresszhatásainak vizsgálatáról részle­tes beszámolót közöl a Delta Maga­zin új száma. Az élettan sajátos je­lenségeire derül fény azokból a fény­jelekből, amelyek nagyfrekvenciás mikroszkóp látómezejében készülnek, az áram bekapcsolása után élő szövetek­ről, például növénylevélről vagy em­beri bőrfelszínről. Számos fotó közlé­sével boncolgatja a lap a különös jelenségek titkait. Bemutatja a .,helyi­érdekű" repülőgépek különféle típusait, a ruházkodásban tért hódító antiszta- tikus műszálakat, a rák- és vírusellenes célra kidolgozott, DNS-gátló Daunomy- cint, a szervezet létfontosságú fémion­jainak szerepét és remekművű festmé­nyek röntgenvizsgálatának meglepő eredményét. Számos színes képpel ih . lusztrálva beszámol az új izlandi tűz­hányó születéséről és egy új csillagá­szati problémáról: arról, hogy helye­sen alkalmazzuk-e közeli megfigyelé­seinket a távoli csillagrendszerek se­bességének és távolságának meghatá­rozására. Bemutat protonokkal készült és a röntgennél sok tekintetben hasz­nálhatóbb fényképeket, beszámol a több ezer éves Mari, a hajdani észak- sumér királyság fővárosának feltárásá­ról, s a leleteket fenyegető pusztu­lásról, valamint a radioaktivitás, az elemek átalakulásának kutatásában el­ért legújabb eredményekről. Számos hír, információ, képes tudósítás, Delta­lexikon és száznál több látványos — javarészt színes — fotó teszi teljessé a Delta Magazin most mégjelent új .számát« Amint arról már hírt ad­tunk, megyénkben két helyen. Simontomyán és Faddon lépett fel és aratott nagy sikert „A Balti tengertől a Csendes­óceánig” kulturális program keretében a doni kozák ének­és táncegyüttes. Méltán kísér­te kirobbanó siker az együt­tes szereplését, mert igaz, hogy műkedvelő csoportról van szó, a produkció színvonala viszont messze meghaladja nagyon sok hivatásos együttes teljesítmé­nyét. Az együttes tagjai és az őket kísérő háromtagú politikai de­legáció azonban nemcsak ab­ból a célból látogatott hazánk­ba. hogy kulturális élményt adjon, hanem az ismerkedés, a barátkozás legalább ennyire fontos célja volt a látogatás­nak. Erről beszélgettünk Alek- szandr Ivanovics Tislekkel, az együttes vezetőjével. Iván Matvejevics Galir.senkóval, az OSZSZSZK művelődésügyi mi­nisztériumának osztályvezető­jével és Szergej Jakovlevics Petricsenlcóval. gépgyári igaz­gatóhelyettessel a politikai küldöttség tagjával. — Milyen benyomásokat szerzetek eddigi látogatásuk során? — Négy napja vagyunk Ma­gyarországon, s ebből kettőt Tolna megyében töltöttünk. Nem is lehet szavakban vissza­adni azt a szívélyességet, azt az őszinte barátságot, amely- ivei magyar barátaink körül­vesznek bennünket. Mindenütt azt mondták, érezzük magun­kat úgy mint otthon. Ez iga­zán nem nehéz, mert valóban otthon érezzük magunkat. Ezért őszinte köszönetét mon­dunk mindenkinek, akivel útunk során eddig találkoz­tunk. Érezzük, hogy a szere­tet. a barátság érzésének meg. nyilvánuláaa nemcsak nekünk szól, hanem egész népünknek. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy méltóan képviseljük a szovjet embereket. — Simontomya volt az el­ső állomásuk Tolna megyé­ben ... — Igen, Simontornyára lá­togattunk először. Találkoz­tunk munkásokkal, vezetőkkel, őszinte találkozó volt. Mó­dunkban állt beszélgetni járá­si és községi pártvezetőkkel, a simontornyai gyár vezetőivel, kicseréltük véleményünket, tapasztalatainkat, úgy ahogy egy igazi családban szokás. Nagyon örültünk annak a gon­dosságnak. amellyel az ősi orosz építőművészetet repre­zentáló kiállítást rendezték. Ez is azt mutatja, hogy szívesen látnak bennünket, szívesen lát. ják kultúránkat megyéjükben. — Szeretnénk valamit hal­lani az együttesről. — A Don-vidék szinte belát­hatatlan terület. Szorgalmas emberek lakják. Ápoljuk ősi kultúránkat. Nagyon sok hi­vatásos és öntevékeny művész- együttes működik az azovi te­rületen, ahonnan ml is jöt­tünk. A kozákok tulajdonsága a szabadságszeretet és harc a szabadságért Ezt tükrözi együttesünk műsora is. Ez a mi népünk érzésvilágát igye­keztünk elhozni önökhöz, be­mutatni, hogy élünk, hogyan érzünk mi. doni kozákok. Együttesünk 1967-ben ala* kult, akkor amikor létének 900, évfordulóját ünnepelte az azovi vidék. Már fennállása első évében kitüntetést kapott együttesünk. Kisinyovban or­szágon fesztiválon vettünk részt, majd Moszkvában is fel­léphettünk a Kreml kongresz- szusi palotájában. '1972-ben Ukrajnában vendégszerepei, tünk, majd elérkezett az első külföldi fellépés lehetősége is, Bulgáriában. Most pedig itt vagyunk, önök között, Ma­gyarországon. Együttesünk csupa fiatalból áll. Többségük autógyári dolgozó, de van kö­zöttük néhány diák éis ipari . tanuló is. A továbbiakban a szovjet küldöttség vezetői nagy elis­meréssel nyilatkoztak a ter­melőszövetkezetben tett láto­gatásuk során tapasztaltakról. Elmondták, meglepte őket a közös gazdaság nagy. területe, az a dinamikus fejlődés, amit tapasztaltak. Jónak ítélték azt a megoldást, hogy a. művelő­dési otthont a termelőszövet­kezet működteti, hiszen a köz­ség gazdasági, társadalmi éle­tének meghatározója a Lenin Tsz. — Érdekes és értékes volt a találkozónk a járási párt- bizottság vezetőivel. — hang- ' súlyozták. — Tájékoztatásuk hozzásegített bennünket, hogy jobban megismerjük az önök életét és reméljük, hogy mi is tudtunk figyelemre méltót mondani a szekszárdi járás vezetőinek. L. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents