Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-22 / 222. szám
Iskola a Béla téren Amikor benyitunk az osztályba, először az tűnik fel, hogy milyen kevesen ülnek a padokban. A terem, is mintha kisebb lenne a megszokottnál. Aztán az idegen belépő keltette kíváncsiságtól tágra nyílt szemekbe nézve rögtön észre lehet venni, hogy a tekintet is más. Egyik gyereknél az elevenség hiányzik, belőle, másiknál meg éppert felfokozott érdeklődés tapasztalható, de néhány pere múlva már ez utóbbiak közül is jó néhártyan üres arccal vagy szórakozottan merednek maguk elé. Gyógypedagógiai iskola, gyógyítva nevelő iskola, kisegítő iskola — a szekszárdi Béla téren álló öreg épület háromféle megnevezése. Újabban főleg az utóbbit használják. Ez a legtapintatosabb. Mostanában az épület körül állványok vannak, kívül-belül a tatarozás, átépítés nyoma. Közberf persze folyik a tanítás is, két műszakban; délelőtt és délután. A sebtében rendbehozott igazgatói irodában beszélgetünk Marton Istvánné igazgatóval. — Kilencvenöt gyerek jár hozzánk, tizenhárom pedagógus tanít a nyolc osztályban. Azok a gyerekek kerülnek ide, akik az általános iskolában nem állják meg a helyüket, elmaradnak a többiektől gyengébb szellemi képességeik miatt — tehát a debilisek. — Valamennyi idevaló gyerek bekerül az iskolába? — Négy-öt évvel ezelőtt gyakori volt az olyan eset, hogy egyik-másik pedagógus szabadulni igvekezvén a nehezebben nevelhető, sorozatos problémákat okozó tanulótól ide szerette volna küldeni még az egészségeseket is. Mostanában mintha átesnének a ló másik oldalára: az utánjárás, az adminisztrációs bonyodalmak elkerülése végett sokszor csak három-négy év kínlódás után küldik hozzánk a gyereket, amikor már végképp leblokkol, képtelen tartani a normál általános iskolai tempót. Hogy addig mit kell kiállnia — osztálytársai gúnyolódása, esetenként a nevelő meg nem értése miatt — árról jobb nem beszélni. Hogy hogyan lesz valaki szellemi fogyatékos, arról már Mester Lajos igazgatóhelyettes tartott egy kisebbfajta előadást. Ö éppen Tolnáról érkezett vissza, ugyanis a kisegítő iskola tanárai vezetik a me- gyeszerte megindított logopédiai foglalkozások nagy részét is, így segítve a beszédhibás gyerekeken. Az öröklött, a betegség miatt bekövetkezett szellemi fogyatékosság mellett sajnos a szülők némelyike is oka annak, hogy a gyereke éppen ebben az iskolában kénytelen eltölteni a nyolc — vagy éppen kilenc, tíz — esztendőt. Alkoholisták, lumpen elgmek, akik maguk sincsenek tisztában felelősségük nagyságával *— talán éppen azért, mert ugyancsak fogyatékosnak születtek, vagy azzá váltak. Van négy-öt család, amely hosszú éveken át „gondoskodik” arról, hogy az iskolának legyen Népújság 1973, szeptember 22. utánpótlása. Persze a szülőknek ismeretes egy másik típusa is, az. amelyik fájó szívvel ugyan, de tudomásul veszi, hogy a gyerekének ebbe az iskolába kell járnia. A másik viszont szégyelli, szinte az itteni pedagógusokat okolja, nem akar róla tudomást venni. Előfordul olyan eset is. amikor az egyik gyerek egyetemre jár, a másik meg ide. Édesanyjuk bizony el-elsírja magát. Az iskola és a szülő kapcsolata — a legtöbb helyen nem könnyen alakul ki. A kisegítő iskola még nehezebb helyzetben van. Tavaly ősszel például az egyik szülői értekezleten összesen hárman jelentek meg. — Arinak viszont örülünk, hogy egyre többen lesznek, akik eljönnek, érdeklődnek, segítenek. Az idei tanévnyitón már alig tudtunk számukra helyet biztosítani a folyosón. Persze közben volt néhány rendezvényünk: farsangi karnevál, Télapó-ünnepség, anyák napja, mindezen nem csak a gyerekek vettek részt. Kialakítottunk egy működőképes szülői munkaközösséget. Bebizonyítottuk, hogy ezt nem csak a normál általános iskolában lehet megcsinálni, hanem nálunk is — tájékoztat bennünket Mester Lajos. Á folyosóit faliújság. Rajta fényképek a nyári táborozásról, meg a gyerekek rajzai. Tulajdonképpen semmiben sem különböznek a szokásos gve- rekrajzoktól, legfeljebb amiről azt hinnénk, hogy egy elsős készítette, a valóságban ne^'e- dikes vagy ötödikes munkája. A kisegítő iskolában külön tanterv szerint folyik a tanítás, kevesebbet kell a tanulóknak elsajátítaniuk, mint a többi általános iskolában. Ez azonban nem jelenti azt. hogy a pedagógusoknak is kevesebb lenne a dolguk, könnyebben boldogulnának egy-egy tan- anyagrésszel. Éppen fordított a helyzet. Idegőrlő., nehéz a munkájuk. — Nem látványos és nem is hálás a mi munkánk. A legfőbb dolog, hogy tudomásul vegyük, milyen gyerekeket oktatunk, nevelünk. Először, amikor bementem egy-egy osz- tályba. előfordult, hogy kicsordult a könnyem, amint végignéztem rajtuk. Közben megértettem, hogy inkább tenni kell értük, mint sajnálkozni — mondja Marton Istvánná. Tenni értük — ezzel már el is jutottunk egy máig megoldatlan kérdéshez. Mert mit csinálhat egy végzős nyolcadikos, akinek a kisegítő iskolában állítják ki a bizonyítványát? Elmehet segédmunkásnak, ha szerencséje van, esetleg betanított munkás is lehet belőle, a legkiválóbbak pedig — bár ilyen eset ritkán akad — a szakmunkásképzőben folytathatják a tanulást. Vannak más utak is. amelyek rendszerint a bíróságon végződnek. Tolna megyében máig sem megoldott a kisegítő iskolát végzettek utógondozása. Természetesen azok, akik számíthatnak a szülői segítségre, könnyen révbe jutnak, megfelelő munkahelyre kerülnek. Ugyanakkor sokan a legkisebb támogatást sem kaphatják meg az olyan szülőtől, aki maga is segítségre szorulna. Közülük kerül ki az a segédmunkás, akit el lehet küldeni egy zsák vákuumért vagy reszelőzsírért — szóval a gúny, a rossz ízű tréfák céltáblái lesznek. És bármilyen furcsán hangzik is, ez még a jobbik eset, legalábbis nem a legrosszabb, hiszen az ilyen gyengébb szellemi képességű, magára hagyott fiatal könnyebben lép a bűnözés útjára. Budapesten működik egy szakmunkásképző, ahova a kisegítő iskolák tanulóit veszik fel. Talán meg lehetne vizsgálni annak lehetőségét is, hogy valamelyik megyebeli szakmunkás- képzőben érdemes lenne-e egy osztályt indítani hasonló céllal, hiszen nemcsak Szekszár- don, hanem másutt is működik kisegítő iskola, vagy az alsófokú oktatási intézmények mellett egy-egy kisegítő osztály. A kisegítő iskolák számára készített „Tanterv és utasítás”- ban olvasható: „A kisegítő js- koLa azt tűzi ki tehát célul, hogy neveltjei felnőtté válásuk után zavartalan, harmonikus kapcsolatban élve ép embertársaikkal, vegyenek részt a társadalom termelő- munkájában és teljes emberi életet éljenek ..Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósuljon, egyaránt szükség van intézményes összefogásra és egyéni megértésre, segítségre. — OV■ — Téglaüzérek A téglarakás mögött, a szélvédett helyen két asszony ül, előttük sörös- meg borosüveg. Az emberek a rakás előtt állnak, várják a vevőt. Ködös, velőkig ható szeptember végi. hűvös reggel. Az emberekből dől a pálinkabűz. A szomszédban rakodógép dolgozik, amott kubikosok lapátolnak, egyengetik a talajt. Vevő érkezik, szemléli a téglát. — Százhúszat kérünk prte. — Darabjáért persze. a bontott, nagyméretű tégláért. Százhúsz — fillérben persze, itt 0 helyszínen. A vevő felemel néhány téglát, mustrálja. — Se éle, se formája. — Ez? Kézzel verték, kemény! Az eladó egymáshoz üti a két téglát, a vizes, nehéz százéves téglák tompán konganak. — Sok. Százhúsz az sok. — Mit ígér? —l Nyolcvanat. —, Nyolcvanat?! Nekem többe van! A kubikos az alkudókhoz szól: „-Többe? Hiszen üli dobáltuk ki, innen az alapból!’’ A vevő nem is köszön, elhagyja a vásár helyét. Az eladó utána kocog: — Na, mennyiért viszi? Äz eladó lohol a vevő mellett végig a Jókai utcán. — Mondtam, nyolcvanért. — Itt van ez a rakás, ez hatszáz tégla, kisméretű, ezt viheti, ennek hatvan fillér az ára ... —' Meg amit majd a rendőrség hozzátesz. Nem történt vásár. Ebben az esetben. De a téglaüzérek ettől függetlenül jól, túlságosan jól keresnek. A szekszárdi bontásokon meg lehet gazdagodni. A téglaüzérek ellepték a várost, s kihasználják a vevők szorult helyzetét: két-három- száz tégláért szóba sem áll vevővel a TÜZEP, a fuvaros. Marad a téglaüzér. Mondhatjuk így is: szervezett üzérkedés. Mert ennek lehetünk tanúi. A szanálásra ítélt házat a tanács értékesítteti, valaki megveszi olcsó pénzért, adót sem fizet, és a vételár két-háromszorosát megkeresi a bontott anyag eladásából. Valamikor elhangzott lapunkban nyilatkozat arról, hogy szanált házak értékesítését — bontását, az anyag eladását — szervezett formában hajtják végre, úgy, hogy ne legyen nyerészkedés tárgya. Ma ott tartunk, hogy a téglaüzérkedés egy csoportnak mindennapi foglalkozásává vált. Vajon kinek a feladata, hogy az üzérkedésnek véget vessen?! — Pi Meggyorsult a szekszárdi forgalom Segít, ellenőrix ax URH-járőr Megtették a magukét Szek- szárd biztonságosabb, gyorsabb közlekedéséért a KPM Szekszárdi Közúti Igazgatóságának dolgozói: húszadikára mindenütt felszerelték az új forgalmi rendet szabályozó táblákat. A tegnapi délelőttöt a Széchenyi, a Rákóczi, a Hunyadi és a Béri Balogh Ádám utcán töltöttük arra kíváncsian, hogyan alakul a forgalom. A számukra tilos útvonalon nem bukkant fel traktor, lovas kocsi. Simán, a KRESZ-ben megc engedett sebességgel suhantak a járművek. (Már amelyik...) UDVART A VASBOLTNAK A vasbolt előtt Kiskunhalasról érkezett teherautó áll ott, ahol „Rakodási terület” táblák feliratai olvashatók. A szekszárdi Városi és Járási Rendőrkapitányság URH- járőrének parancsnoka az üzletvezetőnél érdeklődik, miféle „újítás” ez. — Voltaképpen rakodási engedélyünk nincs..., de rögtön intézkedem, hogy vegyék be a gépkocsivezetőket esetleg megtévesztő táblákat, — így Klézli János üzletvezető. — Jó, hogy jöttek, elvtársak, segítsenek megoldani, hogy szabályosan is, gyorsan is rakodhassanak szállítóink, vásárlóink. A vasüzlet forgalma ebben az évben előreláthatólag 50 millió forint lesz. Mivel a vas_ áru olcsó, könnyű elképzelni, mennyi anyag mozog itt be és ki. A Garay téri parkolóról — vagy oda — hordani a portékát, lassú, terhes. Az épületet megkerülve, a másik parkolónál rakodni alig könnyebb. A lépcsők miatt még kézi targoncákat sem lehet használni. Mi volna a megoldás? Mivel a Széchenyi utca 32. számú háznál az átjárót — helyesen — amúgy is lezárták, a parkolóhelynél kaphatna esetleg udvart a vasbolt. Az üzlet előtt sárga segéd- motoros kerékpár. Gazdája arról igyekszik meggyőzni a rendőrjárőrt, amit az nélküle is kitűnően tud., hogy a Komar nem gépjármű... Mindegy, mi. nek minősíti a KRESZ, a „Megállni tilos” táblával jelzett területen nem szabad hagyni. LELEMÉNY ÉS NAIVITÁS A Volán 11. számú Vállalat egyik tehertaxija az irodával ellentétes oldalon áll a hármas hídnál. A rendőr őrmester tiszteleg, s barátságosan megkérdi az ismerős gépkocsi- vezetőt : — Mit gondol, miért találkozunk? — A „Megállni tilos” miatt.. Ne haragudjék most az egyszer, csak tömböt cseréltem az irodában. Sokkal kevésbé leleményesnek bizonyul annak a világos, szürke Skodának decsi vezetője, akinek szintén feltesszük az iménti kérdést. A Skoda utasai békésen üldögéltek a kocsiban ott, ahol már második napja csak be- és kiszállás végett szabad megállni. Szántai János, a Sütőipari Vállalat igazgatója idegesnek tűnik: — Ha nem állhat a teherautó a Rákóczi utcai üzlet előtt, mindenütt késünk a szállítással. — Folyamatos rakodás tartama alatt állhat a kocsi, — nyugtatja meg a főtörzsőrmester. — Amikor pedig befejeződnek a kapubejárónál folyó munkák, ismét bejárhat a- kocsi az udvarra. / Rita névre kerésztelt, EY 74—66 forgalmi rendszámú motorkerékpár búslakodik a tilosban a gyógyszertári központnál. Amikor majd vezetője érte megy, megbizonyosodhat a megyei közlekedésrendészet bölcs előrelátásáról. A motoros cédulát talál a gépén arról, hogy miféle szabályszegést követett el. A tilosban parkolásra számítva készíttet, te a nyomtatványokat ebben a hónapban a közlekedésrendészet. RODOLFO NYOMDOKAIN Teherautó-óriás pihen a sportbolt előtt. A rendőr közeledtére mindkét ajtaja kinyílik. A jobb oldalin egy barna kislány tűnik el villámgyorsan. a bal oldalit megnyitva a gépkocsivezető kíván nem túl barátságosán jó napot. — Miért tartózkodik itt a kocsival? — kérdi a tiszthelyettes. — Rakodunk! — hangzik a tömör válasz. A felelet annál kevésbé meggyőző, mivel a teherautón körös-körül le van fűzve a ponyva... Rodolfo mes. tér, a bűvészkirály talán tudna így rakodni; a Budapesti Szállítási Vállalat gépkocsivezetőjéről ez nem valószínű. „Kivétel MSZMP gk.” olvasható a megyei pártbizottság épülete előtt álló „Várakozni tilos” jelzés kiegészítő tábláján. Két. B-vel kezdődő forgalmi rendszámú kocsi mellett pillantjuk meg az AF 99—00 rendszámú, csillogó fekete Volgát, a TITÁN Kereskedelmi Vállalat autóját. — Ez a pártbizottság autói számára fenntartott hely! — figyelmezteti a főtörzsőrmester a gépkocsivezetőt. — Ide hivatták a főnököt.,.’ — Ebben nincs okom kételkedni. De ha hivatták is, akkor sem szabad itt várakoznia rá. A közelben, az Arany János utcában is, a Korzónál is, a 160 lakásos háznál is van parkolóhely. — Hol talál meg a főnök? — Természetesen ott, ahol megvárja. Most bírságolás helyett figyelmeztetésben részesítem, és kérem, hogy vezesse el a kocsit. Mintegy két tucat figyelmeztetés hangzott el a délelőtt folyamán, többségében azok részére, akik úgy ismerik Szekszárdot, mint a tenyerüket. A jól ismert útvonalakon elkerülték figyelmüket az új jelzőtáblák, — Majdnem minden új forgalomszabályozásnál előfordul egy-két döccenő. — vélekedik a gépkocsizó járőr. — Úgy látszik. a forgalom résztvevőinek nagy többsége alkalmazkodik a ma még új követelményekhez. S bizonyos, hogy a jövőben még többen, talán azért is, mert ők maguk szintén tapasztalják a változás előnyeit. — borváró — *
