Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

Törik, romlik a gép de folyik a munka Az öt község — Mórágy, Bátaapáti, Cikó, Grábóc, Mő- csény — határát magába fog­laló Völgység Népe Tsz-ben rendkívül nehéz körülmények között folynak az őszi mun­kák. — Az alig ötmilliméteres eső vajmi keveset segített — mondja Schaffer Sebestyén el­nökhelyettes —, a száraz talaj alaposan próbára teszi a trak­torokat. munkagépeket. Most látjuk csak, mekkora előnyt adott, hogy júliusban befe­jeztük az aratást. Nem is tu­dom, mi lenne, ha nem tud­tunk volna augusztus elején hozzálátni a talajmunkékhoz. Még a sík vidéken gazdálkodó üzemeknek is kétszeres-három­szoros talaj munkát kell vé­gezni, hogy jó vetőágyat ké­szítsenek, hát még nálunk, ahol a szántóterület jelentős része 20 százalékot meghaladó, lejtős területekből áll, és az öt község határában alig van olvan tábla, amelyet a mai ér­telemben vett. optimális nagy­üzemi táblának lehet nevezni. Még az a szerencse, hogy ru­tinos traktorosaink, kombájno- saihk vannak, és hogy — ne fessem az ördögöt a falra — az idén még nem volt boru­lás. — Ä nehézségek ellenére is lényegesen előbbre vagyunk a munkákkal — veszi át a szót S’kabonyi Miklós ágazátveze- tő. — A talajmunkákkal kez­dem ... Az ősziek aló a vetés- terület hetven százalékán elő­készítettük a talajt, csak az van vissza, amit napraforgó, kukorica alá vetünk. Azért tartunk jtt, mert a mórágyi kerületben két műszakban dolgoztak a Dutra-traktorok. Hogy milyen körülmények kö­zött folyik a talajmunka? Va­donatúj DT—75-ösünket már javításba kellett küldeni, hat U—650-es közül öt áll. Úgy látszik, ezek a gének nem bír­ják a mi vidékünkön a stra­pát. hol az erőátviteli szerke­zettel, hol a kormányszerke­zettel van a baj. — De akárhogyan is van, a verklinek menni kell. Holnap befejezzük a százkét hektárnyi őszi árpa vetését, és megkezd­jük a búza vetését. A Itanna- ja-val kezdjük, ebből lesz 167 hektár, majd Libéllula, 196 hektáron, a Bezosztája,; 227. hektárorf, az idén először a Kavkáz hús? hektáron, végül 610 hektáron az Auróra fajta. Hat gép. vet. majd; a. „menet­rendünk” szerint legkésőbb ok­tóber 31-ig el kell végezniük a munkát, még akkor is; ha a szólásmondás szerint „kis- beltákf esnek is az égből”. Az idei termésátlagokon -nagyon meg éreztük, hogy 140 hektáron tavaly csak -novemberben tud­tunk elvégezni. így a harmirfc mázsát éppen csak meghaladó terméssel messze elníarádttínk a megyei átlagtól, ­— Néhány évvel ezelőtt na­gyon örültünk' volna, ilyen., ter­mésnek, de így csak azt ..álla­píthatjuk meg. hogy nagyon nehezen tudjuk követni az át­. Ingok. alakulását. Nem elég, hogy elmaradunk a termés­eredményekben Decs. Mözs, és rfagyon sok más gazdaság. mö­gött, ráadásul még a termé­szeti adottságok, a talajviszo­nyok miatt drágábban is ter­melünk. Amíg országos átlag­ban 86 százalékos a költség- szint. nálunk kilencvennégy..— veti közbe az elnökhelyettes. — A kukoricabetakarítást megkezdtük három SZK-kom- bájnnaT— 495 hektár a'termő- terület — két SZK pedig a . napraforgót . vágja. Kilencven- hét hektárból eddig harminc- háromról vettük le a termést. Hogy csökkentsük a szemvesz­teséget, • az- ndap-teres gépek után egy SZK még’e'gyszér Vé- gigmégv a táblákon.’ Ölesének a lehullott,;- elmaradt t'án'véfo- kat is. Ha a- napfáfrtrgóVai1' Vé­geztünk, rtilnd p7. öt kombájn ä kukoricában dolgozik. — Mennyi termésre, milyen átlagokra számítunk? Napra­forgóból 15.5 mázsára, kukori­cából negyvenegy mázsára, Ez évben ötvennégy hektáron ter­meltünk szóját, a jövő hétért kezdjük a betakarítását.- Tizen­két mázsa körüli ’ átlagtermést várunk belőle, úgy látjuk, meghozza a számításunkat, mi­után felemelték a szója felvá­sárlási árát. -Amilyen területen termeltük, ahhoz elfogadható • ez a termés, hiszen abban a helyzetbert vagyunk, hogy a jobb minőségű talajokon ta­karmánynövényeket 1 kell ter­melnünk. Ha már- a takar­mányt említem: 400 vagort si- : lót hordtunk be Citkón, a négy­százas tehenészeti telephez, de még a kukoricaszárból is siló­zunk. — Most, ezekben a napokban termelési tanácskozásokat tar­tunk a kerületekben — Cikón már megvolt —, amelyeken tá­jékoztatjuk a tagságot és szor­galmazzuk a még _ hátralévő munkák'befejezését^ azzal is, hogy .ezeken adiuk át a mun- kaversertyben elért teljesítmé­nyek utáni, esedékes jutalmat. A kerületek között ugyanis versenyt hirdettünk, állandó jelleggel és az idénymunkák­ra.' A versenybizottság kétha- vomként értékeli. Az állandó verseny pontozása a major­rend. a szérüskert, a géppark állapota, illetve réndje szerint történik, a kampánymunkáké az elvégzés alapján, de figye­lembe veszi ■ a versenybizott­ság azt is, hogy adott' helyzet­ben hogyan segíti egyik kerü­let a-másikat. Az élső kerület húszezer forint jutalmazási alapot kap, és 20 000 forintot a szociális-kulturális alapból. A második helyezett kerület ju­talma tízezer forint felosztható jutalomalap. és tízezer forint a közös szociális-kulturális alap. Az első/ helyezett kerület ve­zetője. gépcsoport-vezetője, brigádvezetői fizetésük ötven százalékának. a-‘ második - 'he­lyezett kerület vezetői fizeté­■Btfk' hegyed' részének 1 mégfe- ’"5efö:'jutalmat kapnak, , — A munka versenynek, az anyagi ■ ösztönzésnek nagyon nagy része van, abban, hogy itt, „Svájcban” — ha törik, ha szakad, mert a gép csakugyan törik, szakad — késedelem nél­kül megy a munka — mond­ja Sikabonyi Miklós. B. I. Űj technológia a tejtermelésben Oláh Béla, az MTI tudomá­nyos munkatársa írja: Teheneink tejtermelő képes­ségének mintegy 40 százaléka jelenleg kihasználatlan. Dr. Istók Barnabás agrár­mérnök, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem adjunktusa három éven át végzett kísérlet- sorozatot. hogy olyan techno­lógiát dolgozzon ki, amelynek alkalmazásával a tejtermelő­képesség jóval nagyobb hatás, fokkal kihasználható. Az adjunktus tíz termelő- szövetkezetben végzett felmé­réseket az ország különböző részein. Úgy találta, hogy te­heneink évi tejhozama körül­belül 2400 liter, teljesítőképes, ségük azonban mindenütt el­éri a 4000 litert, sőt állomá­nyunk egynegyede 4500 liter fölött tejel. Tapasztalatait úgy összegezte, hogy évi átlagban jószágonként 1600 literrel ke­vesebb a fejés. — Találmányként elfogadott eljárásom alkalmazása esetén — mondotta — havi kétnapos többletmunkával egy-egy jó­szág napi tej hozama egy liter­rel növelhető. Ha azonban a mostani tartási viszonyok meg­javulnának, s a takarmányozá­si munkálatokat is ésszerűb­ben végeznék, a szaporítást jobban megszerveznék, úgy még további napi kétliteres teljesítmény-emelkedést lehet­ne elérni. Ebben az esetben már valóban nagyon jelentős, mintegy négymilliárdnyi. több­letbevételre tehetnénk szert. Istók Barnabás-' elmondotta azt is, bógy . á •' tgjhozart- növelést - hátráltató 'tényezők között első'' helyen az állatok helytelen etetési módja szere, pel. A szemügyre . vett telepe­ken mindenütt, egységes, takar­mányozás folyt, vagyis min­den tehén tejtermelő, képessé­gétől,. tényleges hozamától . és állapotától' függetlenül mind a . tömegtakarmányból,, mind , az abrakból -nagyjából,,, egytc$ym adagot kapott. Ez: ..viszont,, azt eredményezte, . hogy a többét adó állatok tejszintje rphamo. san csökkent a nem kielégítő energia- és íehérjejutfatás miatt.'Már korábbam is fcflytak kísérletek .programvezérelt ta- karmányadagolásrá, elektromos jászolkerésővel és autömata adagolókkal, amivel mintegy ezer liter éves hozamtö-bblet lenne elérhető. Az ilyen be­rendezések alkalmazása azon­ban sokba- kerül és így -ez a módszer , nem tud meghono­sodni. , * — A most kidolgozott, tech­nológia — folytatta —.vdiffe- renciált etetési eljárást vezet be: a teheneket termelés és állapot Szerint négy osztályba 6orolja, s elhelyezésüket‘is en­nek megfelelően pld ja::rneg. Az első eredmények máris , ta­pasztalhatók. Egyes helyeken 30 százalék. /kai emelkedett a .tejhozam. Persze ennek más okai is van­nak. Arra is rájöttünk ugyanis, hogy a „vakfejés” is nagyban akadályozza a (képesség szerin­ti hozam elérését. A fejő -a sajtárba több tehén .tejét'gyűj­ti össze és így nem derül ki pontosan: melyik állat meny­nyit ad. Ennek hiányában pe­dig ai takarmányozás haté­konyságáról sem lehet képet kafcmi. Ezért megszüntettük .a „vakfejést” ; és a . fejősajtárt külső szintjelző műanyagcső­vel' láttuk el, amely mindenkor megbízhatóan jelzi a benne lé­vő tejmennyiséget. így,elértük azt, hogy nemcsak az állat- tenyésztő- szakember, de a fe­jő is , naponta ellenőrizheti a tehenek tejtermelését és a ta­karmányozási hatásokat is fi­gyelheti. A találmány fontos tartozéka a könnyen kezelhető nyilván- tártólap, amely az állat leg­különfélébb adatait. szemlélte­ti. Ezek fontosabbjait és a se- gítségiikkel megállapított ta­karmányadagokat vegyszerrel könnyen lemosható, de esőben le nem ázó festékkel az állat fejésfelőli csípőízületi tájéká­ra írják fel,- Ezek az adatok a jövőben így egy helyen sze­repelnek, mert eddigi szétszórt­ságuk sok zavart okozott. Az egyéb tenyésztési körülmé­nyekre is figyelemmel van az új szabadalom: télen vagy ál­landó. legeltetés nélküli kötött tartás esetén kétoldalas, fél vagy egész laktációra elegendő adatokat tartalmazó, átforgat­ható' fejtáblák szolgálják a nyilvántartási lapokon kívül a számbavételt. Bérpolitika Amit az átlagok eltakarnak Részben megvalósult, részben megvalósítás alatt áll az a hatá­rozat, amelyet 1972. november 14 —,15-i ülésén hozott a pórt Köz­ponti Bizottsága az állami ipar munkásainak béremeléséről, illet­ve a szakmai bérek országos táblázatának kidolgozásáról; A központi béremelést március 1- től minden iparvállalatnál meg­kapták, a bértáblázat kimunkálá­sán pedig úgy serénykednek az illetékes állami és szakszervezeti szervek, hogy az 1974-től alkal­mazható legyen. A néhány, sum­mázó mondatba beleférő csele­kedet-sor a legutóbbi évek ki­emelkedően fontos bérpolitikai intézkedéseit tárja elénk. KIEMELT HELYEN A SZAKMUNKA Hosszabb ideje tartó folyamat­ként figyelhettük még az ágaza­tok, valamint a szektorok — ál­lami, ,s?övetkezeti — közötti ke­resetkülönbségek mérséklődését. Helyes ez akkor, ha indokolatlan eltérések tűnnek el, ám kedve­zőtlen ott, ahol szakképzettségi igényekben, munkakörülmények­ben egymástól erősen elütő te­rületek közelednek. 1971-ben és 72-ben ugyan a nagyvállalatok dolgozóinak keresetnövekedése —- a többiekhez mérten — va­lamelyest gyorsult, a párthatáro­zat a viszonylagos elmaradás fel­számolását is lehetővé tette. „Fi­gyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a teljesítményt, a nehéz fizikai munkát és előnyben kell részesíteni a nagyobbrészt nőket-foglalkoztató, több műszak­ban dolgozó üzemeket" — szö­gezte le a határozat. Meghaladja az 1,3 milliót azoknak a munkásoknak a szá­ma, akik március 1-től a hatá- . rozat eredményeként nagyobb összegű 'alopórabért kapnak. Az emelkedés mértéke átlagosan több, .mint kétévi bérnövekedés­inek felel meg! MEGŐRIZNI, TOVÁBBFEJLESZTENI A Munkaügyi Minisztérium megkülönböztetett figyelemmel kísérte a megvalósítást, s számí­tásaik szerint idén az iparban □ várható keresetnövekedés 12;— 13 százalék körül lesz. A közpon­ti forrásokból származó, átlago­san 9,8 százalékos alapbér­emelkedéshez ugyanis még tár­sul a vállalatok saját bérfejlesz­tési lehetősége. Sok mindenbe „beleszólt” a március elseje. A szaktudás meg­becsülésének jeleként — s mi tagadás, erre jó néhány üzemet valóban inteni kellett — átlago­san 11,2 százalékkal növelte a képzett munkások alapbérét, s ’ fríeg" .lényegesebben — 13,1 szá­zalékkal— a női szakmunkásokét. Élvezte az előnyt — ahogyan azt a páthatározat is megszab­ta — azok tábora, akik nehéz fizikai munkát végeznek, három műszakbán vágy folyamatos üze­mű' helyen dolgoznak; előbbiek béremelkedése 10,4, utóbbiaké 11,1. százalékra rúgott.-A jó ha­tározat megfelelő végrehajtása' azonban nem lezárt, sokkal in­kább ösztönzött valami új meg­kezdésére. Nevezetesen arra, hogy a központi béremelés ered­ményeit megőrizve és továbbfej­lesztve, a vállalatok — végre — kialakítsák saját, helyi bérpoliti­kájukat. Ami persze nem megy pgycsapásra. NEM LESZ CSODASZER Napjainkban eléggé kusza a bérek, keresetek térképe. He­gyeket, dombokat látunk ott, ahol a síknak lenne helye, fel­fedezhetjük a széles, közös uta­kat keresztező csapósokat, s irt­ott zsákutcák, ingoványos terüle­tek is lelhetők. Azonos szakmák keresete jelentősen eltérő — túl széles határok között szóródik, mondják a szakemberek —, a kiemelkedően képzett munkások, valamint a képzett és nehéz fi­zikai munkát kedvezőtlen körül­mények között végzők anyagi megbecsülésével sem lehetünk még elégedettek, ahogy a szak­mák közötti arányokkal úgyszin­tén. / Ezeknek, s a hasonló gondok­nak a megoldásában aligha lesz varázsszer a szakmai bérek or­szágos táblázata, de — amint azt a SZOT elnöksége június 25- én tartott ülésén megállapította — jó eszköze lehet a korszerűbb és hatékonyabb bérpolitikának. A kialakítandó mutató- hozzájá­rulhat a szakmák közötti bér­arány egészségesebbé tételéhez, s főként ahhoz, hogy — miként a Központi Bizottság ülésén megfogalmazták — „az egyes szakmák azonos gyakorlattal ren­delkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyanazon ská­lájú alapbért kapjanak az egész országban, függetlenül attól, me­lyik iparágban, nagy- vagy kis­üzemben, az állami, a szövetke­zeti vagy a magánszektorban dolgoznak.” A GYÁR HELYETT SENKI Idén júniusban a bányászatban 3143 — tavaly ugyanekkor 28D1 — a kohászatban 2616 (2353), a közlekedési eszközök gyártásában 2499 (2290), a vegyiparban 2301 (2109), a textiliparban 2058 (1859) forint volt a munkásolf át­lagos havi keresete. A növekedés tükrözi az alapbérek március­ban lezajlott emelését, ám azt már elrejtik az átlagok, hogy üzemen, gyáron, vállalaton be­lül egybeesik-e elv és gyakorlat, a központi intézkedésen túl hely­ben mit tettek, tesznek az igaz­ságosabb arányokért, a megdol­gozott jövedelmekért. Mert igaz, vannak, akik meglehetősen jó bérért sétálnak, csellengenek, se- lejtet termelnek, ám vannak — s nem is kevesen! — akik kivá­ló munkája, nagy hozzáértése, szakmai rátermettsége, s ne fél­jünk azt sem leírni, hogy tehet­sége, nincs igazán megfizetve. Ezen azonban a gyár helyett nem segíthet senki! Jókor, tett lépés volt a már­ciusi alapbéremelés, nagyon itt az ideje az országos bértáblázat alkalmazásának. Tapasztalhat^, hogy a „bérfronton" sok mindéin mozgásba lendült — len^jjjh^t majd — ezek nyqmán. Mégis! dz a legfontosabb, hogy végre hely­ben szülessék meg a felismerés: okosan „megkomponált” vállala­ti bérpolitika nélkül hosszú távon sem a termelésben,, sem a mun­kaerő-gazdálkodásban, csakúgy mint a termékfejlesztésben, vagy a piacok megtartásában és ki- terjesztésében, haladni nem. le­het. Mert ugyan a bér a terme­lési költségeknek csak kis része — ágazatonként váltakozva 6— 28 százaléka, de amiért és- aho- 'gyan adják, az erőteljesen befo­lyásolja a termelés legfőbb té­nyezőjét, a munkát elvégző em­bert. Mészáros Ottó Munkavédelmi vetélkedő Pécsett A megyei elődöntők Után tegnap rendezték meg Pécsett az ipari szövetkezetek mun­kavédelmi versenyének terü­leti döntőjét. A megyéből a korábban megrendezett ver­senyek két győztese, a Szek­szárdi Szabó Szövetkezet'es a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet csapata indulha­tott. A két együttes a Bara­nya és Zala megyei csapatok­kal mérte össze tudását. Vá­laszoltak az ABEO. az Általá­nos Balesetelhárítási Óvórend- szabályok, a munkajog, az anyagmozgatás, az elektro­mosság témakörében feltett kérdésekre, kitöltöttek egy munkavédelmi totót, és kija­vítottak egy szándékosan hi­básan összeállított utasítást.' A versenyben a két Tolna megyei csapat igen jó ered­ményt ért el. Mind a Szek­szárdi Szabó Szövetkezet, mind a Tolnai GÉM csapata dóbo- gós lett. A szekszárdiak — akik a vetélkedő legfiatalabb csapatát alkották — az első helyezést elért zalaiak után — kétpontos különbséggel — 150 ponttal a másodikak let­tek, a tolnaiak -pedig 149 pon­tos eredményükkel a harma­dikak.

Next

/
Thumbnails
Contents