Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-22 / 222. szám
Törik, romlik a gép de folyik a munka Az öt község — Mórágy, Bátaapáti, Cikó, Grábóc, Mő- csény — határát magába foglaló Völgység Népe Tsz-ben rendkívül nehéz körülmények között folynak az őszi munkák. — Az alig ötmilliméteres eső vajmi keveset segített — mondja Schaffer Sebestyén elnökhelyettes —, a száraz talaj alaposan próbára teszi a traktorokat. munkagépeket. Most látjuk csak, mekkora előnyt adott, hogy júliusban befejeztük az aratást. Nem is tudom, mi lenne, ha nem tudtunk volna augusztus elején hozzálátni a talajmunkékhoz. Még a sík vidéken gazdálkodó üzemeknek is kétszeres-háromszoros talaj munkát kell végezni, hogy jó vetőágyat készítsenek, hát még nálunk, ahol a szántóterület jelentős része 20 százalékot meghaladó, lejtős területekből áll, és az öt község határában alig van olvan tábla, amelyet a mai értelemben vett. optimális nagyüzemi táblának lehet nevezni. Még az a szerencse, hogy rutinos traktorosaink, kombájno- saihk vannak, és hogy — ne fessem az ördögöt a falra — az idén még nem volt borulás. — Ä nehézségek ellenére is lényegesen előbbre vagyunk a munkákkal — veszi át a szót S’kabonyi Miklós ágazátveze- tő. — A talajmunkákkal kezdem ... Az ősziek aló a vetés- terület hetven százalékán előkészítettük a talajt, csak az van vissza, amit napraforgó, kukorica alá vetünk. Azért tartunk jtt, mert a mórágyi kerületben két műszakban dolgoztak a Dutra-traktorok. Hogy milyen körülmények között folyik a talajmunka? Vadonatúj DT—75-ösünket már javításba kellett küldeni, hat U—650-es közül öt áll. Úgy látszik, ezek a gének nem bírják a mi vidékünkön a strapát. hol az erőátviteli szerkezettel, hol a kormányszerkezettel van a baj. — De akárhogyan is van, a verklinek menni kell. Holnap befejezzük a százkét hektárnyi őszi árpa vetését, és megkezdjük a búza vetését. A Itanna- ja-val kezdjük, ebből lesz 167 hektár, majd Libéllula, 196 hektáron, a Bezosztája,; 227. hektárorf, az idén először a Kavkáz hús? hektáron, végül 610 hektáron az Auróra fajta. Hat gép. vet. majd; a. „menetrendünk” szerint legkésőbb október 31-ig el kell végezniük a munkát, még akkor is; ha a szólásmondás szerint „kis- beltákf esnek is az égből”. Az idei termésátlagokon -nagyon meg éreztük, hogy 140 hektáron tavaly csak -novemberben tudtunk elvégezni. így a harmirfc mázsát éppen csak meghaladó terméssel messze elníarádttínk a megyei átlagtól, — Néhány évvel ezelőtt nagyon örültünk' volna, ilyen., termésnek, de így csak azt ..állapíthatjuk meg. hogy nagyon nehezen tudjuk követni az át. Ingok. alakulását. Nem elég, hogy elmaradunk a terméseredményekben Decs. Mözs, és rfagyon sok más gazdaság. mögött, ráadásul még a természeti adottságok, a talajviszonyok miatt drágábban is termelünk. Amíg országos átlagban 86 százalékos a költség- szint. nálunk kilencvennégy..— veti közbe az elnökhelyettes. — A kukoricabetakarítást megkezdtük három SZK-kom- bájnnaT— 495 hektár a'termő- terület — két SZK pedig a . napraforgót . vágja. Kilencven- hét hektárból eddig harminc- háromról vettük le a termést. Hogy csökkentsük a szemveszteséget, • az- ndap-teres gépek után egy SZK még’e'gyszér Vé- gigmégv a táblákon.’ Ölesének a lehullott,;- elmaradt t'án'véfo- kat is. Ha a- napfáfrtrgóVai1' Végeztünk, rtilnd p7. öt kombájn ä kukoricában dolgozik. — Mennyi termésre, milyen átlagokra számítunk? Napraforgóból 15.5 mázsára, kukoricából negyvenegy mázsára, Ez évben ötvennégy hektáron termeltünk szóját, a jövő hétért kezdjük a betakarítását.- Tizenkét mázsa körüli ’ átlagtermést várunk belőle, úgy látjuk, meghozza a számításunkat, miután felemelték a szója felvásárlási árát. -Amilyen területen termeltük, ahhoz elfogadható • ez a termés, hiszen abban a helyzetbert vagyunk, hogy a jobb minőségű talajokon takarmánynövényeket 1 kell termelnünk. Ha már- a takarmányt említem: 400 vagort si- : lót hordtunk be Citkón, a négyszázas tehenészeti telephez, de még a kukoricaszárból is silózunk. — Most, ezekben a napokban termelési tanácskozásokat tartunk a kerületekben — Cikón már megvolt —, amelyeken tájékoztatjuk a tagságot és szorgalmazzuk a még _ hátralévő munkák'befejezését^ azzal is, hogy .ezeken adiuk át a mun- kaversertyben elért teljesítmények utáni, esedékes jutalmat. A kerületek között ugyanis versenyt hirdettünk, állandó jelleggel és az idénymunkákra.' A versenybizottság kétha- vomként értékeli. Az állandó verseny pontozása a majorrend. a szérüskert, a géppark állapota, illetve réndje szerint történik, a kampánymunkáké az elvégzés alapján, de figyelembe veszi ■ a versenybizottság azt is, hogy adott' helyzetben hogyan segíti egyik kerület a-másikat. Az élső kerület húszezer forint jutalmazási alapot kap, és 20 000 forintot a szociális-kulturális alapból. A második helyezett kerület jutalma tízezer forint felosztható jutalomalap. és tízezer forint a közös szociális-kulturális alap. Az első/ helyezett kerület vezetője. gépcsoport-vezetője, brigádvezetői fizetésük ötven százalékának. a-‘ második - 'helyezett kerület vezetői fizeté■Btfk' hegyed' részének 1 mégfe- ’"5efö:'jutalmat kapnak, , — A munka versenynek, az anyagi ■ ösztönzésnek nagyon nagy része van, abban, hogy itt, „Svájcban” — ha törik, ha szakad, mert a gép csakugyan törik, szakad — késedelem nélkül megy a munka — mondja Sikabonyi Miklós. B. I. Űj technológia a tejtermelésben Oláh Béla, az MTI tudományos munkatársa írja: Teheneink tejtermelő képességének mintegy 40 százaléka jelenleg kihasználatlan. Dr. Istók Barnabás agrármérnök, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa három éven át végzett kísérlet- sorozatot. hogy olyan technológiát dolgozzon ki, amelynek alkalmazásával a tejtermelőképesség jóval nagyobb hatás, fokkal kihasználható. Az adjunktus tíz termelő- szövetkezetben végzett felméréseket az ország különböző részein. Úgy találta, hogy teheneink évi tejhozama körülbelül 2400 liter, teljesítőképes, ségük azonban mindenütt eléri a 4000 litert, sőt állományunk egynegyede 4500 liter fölött tejel. Tapasztalatait úgy összegezte, hogy évi átlagban jószágonként 1600 literrel kevesebb a fejés. — Találmányként elfogadott eljárásom alkalmazása esetén — mondotta — havi kétnapos többletmunkával egy-egy jószág napi tej hozama egy literrel növelhető. Ha azonban a mostani tartási viszonyok megjavulnának, s a takarmányozási munkálatokat is ésszerűbben végeznék, a szaporítást jobban megszerveznék, úgy még további napi kétliteres teljesítmény-emelkedést lehetne elérni. Ebben az esetben már valóban nagyon jelentős, mintegy négymilliárdnyi. többletbevételre tehetnénk szert. Istók Barnabás-' elmondotta azt is, bógy . á •' tgjhozart- növelést - hátráltató 'tényezők között első'' helyen az állatok helytelen etetési módja szere, pel. A szemügyre . vett telepeken mindenütt, egységes, takarmányozás folyt, vagyis minden tehén tejtermelő, képességétől,. tényleges hozamától . és állapotától' függetlenül mind a . tömegtakarmányból,, mind , az abrakból -nagyjából,,, egytc$ym adagot kapott. Ez: ..viszont,, azt eredményezte, . hogy a többét adó állatok tejszintje rphamo. san csökkent a nem kielégítő energia- és íehérjejutfatás miatt.'Már korábbam is fcflytak kísérletek .programvezérelt ta- karmányadagolásrá, elektromos jászolkerésővel és autömata adagolókkal, amivel mintegy ezer liter éves hozamtö-bblet lenne elérhető. Az ilyen berendezések alkalmazása azonban sokba- kerül és így -ez a módszer , nem tud meghonosodni. , * — A most kidolgozott, technológia — folytatta —.vdiffe- renciált etetési eljárást vezet be: a teheneket termelés és állapot Szerint négy osztályba 6orolja, s elhelyezésüket‘is ennek megfelelően pld ja::rneg. Az első eredmények máris , tapasztalhatók. Egyes helyeken 30 százalék. /kai emelkedett a .tejhozam. Persze ennek más okai is vannak. Arra is rájöttünk ugyanis, hogy a „vakfejés” is nagyban akadályozza a (képesség szerinti hozam elérését. A fejő -a sajtárba több tehén .tejét'gyűjti össze és így nem derül ki pontosan: melyik állat menynyit ad. Ennek hiányában pedig ai takarmányozás hatékonyságáról sem lehet képet kafcmi. Ezért megszüntettük .a „vakfejést” ; és a . fejősajtárt külső szintjelző műanyagcsővel' láttuk el, amely mindenkor megbízhatóan jelzi a benne lévő tejmennyiséget. így,elértük azt, hogy nemcsak az állat- tenyésztő- szakember, de a fejő is , naponta ellenőrizheti a tehenek tejtermelését és a takarmányozási hatásokat is figyelheti. A találmány fontos tartozéka a könnyen kezelhető nyilván- tártólap, amely az állat legkülönfélébb adatait. szemlélteti. Ezek fontosabbjait és a se- gítségiikkel megállapított takarmányadagokat vegyszerrel könnyen lemosható, de esőben le nem ázó festékkel az állat fejésfelőli csípőízületi tájékára írják fel,- Ezek az adatok a jövőben így egy helyen szerepelnek, mert eddigi szétszórtságuk sok zavart okozott. Az egyéb tenyésztési körülményekre is figyelemmel van az új szabadalom: télen vagy állandó. legeltetés nélküli kötött tartás esetén kétoldalas, fél vagy egész laktációra elegendő adatokat tartalmazó, átforgatható' fejtáblák szolgálják a nyilvántartási lapokon kívül a számbavételt. Bérpolitika Amit az átlagok eltakarnak Részben megvalósult, részben megvalósítás alatt áll az a határozat, amelyet 1972. november 14 —,15-i ülésén hozott a pórt Központi Bizottsága az állami ipar munkásainak béremeléséről, illetve a szakmai bérek országos táblázatának kidolgozásáról; A központi béremelést március 1- től minden iparvállalatnál megkapták, a bértáblázat kimunkálásán pedig úgy serénykednek az illetékes állami és szakszervezeti szervek, hogy az 1974-től alkalmazható legyen. A néhány, summázó mondatba beleférő cselekedet-sor a legutóbbi évek kiemelkedően fontos bérpolitikai intézkedéseit tárja elénk. KIEMELT HELYEN A SZAKMUNKA Hosszabb ideje tartó folyamatként figyelhettük még az ágazatok, valamint a szektorok — állami, ,s?övetkezeti — közötti keresetkülönbségek mérséklődését. Helyes ez akkor, ha indokolatlan eltérések tűnnek el, ám kedvezőtlen ott, ahol szakképzettségi igényekben, munkakörülményekben egymástól erősen elütő területek közelednek. 1971-ben és 72-ben ugyan a nagyvállalatok dolgozóinak keresetnövekedése —- a többiekhez mérten — valamelyest gyorsult, a párthatározat a viszonylagos elmaradás felszámolását is lehetővé tette. „Figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a teljesítményt, a nehéz fizikai munkát és előnyben kell részesíteni a nagyobbrészt nőket-foglalkoztató, több műszakban dolgozó üzemeket" — szögezte le a határozat. Meghaladja az 1,3 milliót azoknak a munkásoknak a száma, akik március 1-től a hatá- . rozat eredményeként nagyobb összegű 'alopórabért kapnak. Az emelkedés mértéke átlagosan több, .mint kétévi bérnövekedésinek felel meg! MEGŐRIZNI, TOVÁBBFEJLESZTENI A Munkaügyi Minisztérium megkülönböztetett figyelemmel kísérte a megvalósítást, s számításaik szerint idén az iparban □ várható keresetnövekedés 12;— 13 százalék körül lesz. A központi forrásokból származó, átlagosan 9,8 százalékos alapbéremelkedéshez ugyanis még társul a vállalatok saját bérfejlesztési lehetősége. Sok mindenbe „beleszólt” a március elseje. A szaktudás megbecsülésének jeleként — s mi tagadás, erre jó néhány üzemet valóban inteni kellett — átlagosan 11,2 százalékkal növelte a képzett munkások alapbérét, s ’ fríeg" .lényegesebben — 13,1 százalékkal— a női szakmunkásokét. Élvezte az előnyt — ahogyan azt a páthatározat is megszabta — azok tábora, akik nehéz fizikai munkát végeznek, három műszakbán vágy folyamatos üzemű' helyen dolgoznak; előbbiek béremelkedése 10,4, utóbbiaké 11,1. százalékra rúgott.-A jó határozat megfelelő végrehajtása' azonban nem lezárt, sokkal inkább ösztönzött valami új megkezdésére. Nevezetesen arra, hogy a központi béremelés eredményeit megőrizve és továbbfejlesztve, a vállalatok — végre — kialakítsák saját, helyi bérpolitikájukat. Ami persze nem megy pgycsapásra. NEM LESZ CSODASZER Napjainkban eléggé kusza a bérek, keresetek térképe. Hegyeket, dombokat látunk ott, ahol a síknak lenne helye, felfedezhetjük a széles, közös utakat keresztező csapósokat, s irtott zsákutcák, ingoványos területek is lelhetők. Azonos szakmák keresete jelentősen eltérő — túl széles határok között szóródik, mondják a szakemberek —, a kiemelkedően képzett munkások, valamint a képzett és nehéz fizikai munkát kedvezőtlen körülmények között végzők anyagi megbecsülésével sem lehetünk még elégedettek, ahogy a szakmák közötti arányokkal úgyszintén. / Ezeknek, s a hasonló gondoknak a megoldásában aligha lesz varázsszer a szakmai bérek országos táblázata, de — amint azt a SZOT elnöksége június 25- én tartott ülésén megállapította — jó eszköze lehet a korszerűbb és hatékonyabb bérpolitikának. A kialakítandó mutató- hozzájárulhat a szakmák közötti bérarány egészségesebbé tételéhez, s főként ahhoz, hogy — miként a Központi Bizottság ülésén megfogalmazták — „az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú alapbért kapjanak az egész országban, függetlenül attól, melyik iparágban, nagy- vagy kisüzemben, az állami, a szövetkezeti vagy a magánszektorban dolgoznak.” A GYÁR HELYETT SENKI Idén júniusban a bányászatban 3143 — tavaly ugyanekkor 28D1 — a kohászatban 2616 (2353), a közlekedési eszközök gyártásában 2499 (2290), a vegyiparban 2301 (2109), a textiliparban 2058 (1859) forint volt a munkásolf átlagos havi keresete. A növekedés tükrözi az alapbérek márciusban lezajlott emelését, ám azt már elrejtik az átlagok, hogy üzemen, gyáron, vállalaton belül egybeesik-e elv és gyakorlat, a központi intézkedésen túl helyben mit tettek, tesznek az igazságosabb arányokért, a megdolgozott jövedelmekért. Mert igaz, vannak, akik meglehetősen jó bérért sétálnak, csellengenek, se- lejtet termelnek, ám vannak — s nem is kevesen! — akik kiváló munkája, nagy hozzáértése, szakmai rátermettsége, s ne féljünk azt sem leírni, hogy tehetsége, nincs igazán megfizetve. Ezen azonban a gyár helyett nem segíthet senki! Jókor, tett lépés volt a márciusi alapbéremelés, nagyon itt az ideje az országos bértáblázat alkalmazásának. Tapasztalhat^, hogy a „bérfronton" sok mindéin mozgásba lendült — len^jjjh^t majd — ezek nyqmán. Mégis! dz a legfontosabb, hogy végre helyben szülessék meg a felismerés: okosan „megkomponált” vállalati bérpolitika nélkül hosszú távon sem a termelésben,, sem a munkaerő-gazdálkodásban, csakúgy mint a termékfejlesztésben, vagy a piacok megtartásában és ki- terjesztésében, haladni nem. lehet. Mert ugyan a bér a termelési költségeknek csak kis része — ágazatonként váltakozva 6— 28 százaléka, de amiért és- aho- 'gyan adják, az erőteljesen befolyásolja a termelés legfőbb tényezőjét, a munkát elvégző embert. Mészáros Ottó Munkavédelmi vetélkedő Pécsett A megyei elődöntők Után tegnap rendezték meg Pécsett az ipari szövetkezetek munkavédelmi versenyének területi döntőjét. A megyéből a korábban megrendezett versenyek két győztese, a Szekszárdi Szabó Szövetkezet'es a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet csapata indulhatott. A két együttes a Baranya és Zala megyei csapatokkal mérte össze tudását. Válaszoltak az ABEO. az Általános Balesetelhárítási Óvórend- szabályok, a munkajog, az anyagmozgatás, az elektromosság témakörében feltett kérdésekre, kitöltöttek egy munkavédelmi totót, és kijavítottak egy szándékosan hibásan összeállított utasítást.' A versenyben a két Tolna megyei csapat igen jó eredményt ért el. Mind a Szekszárdi Szabó Szövetkezet, mind a Tolnai GÉM csapata dóbo- gós lett. A szekszárdiak — akik a vetélkedő legfiatalabb csapatát alkották — az első helyezést elért zalaiak után — kétpontos különbséggel — 150 ponttal a másodikak lettek, a tolnaiak -pedig 149 pontos eredményükkel a harmadikak.
