Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
Szeüemisrás a szedcgép körül Komoly bonyodalmat okozott az idei kánikulahullám Komárom megye egyik nyomdájában. A szedőteremben, ahol délutánonként a gépek közelében gyakran a negyven fokot is meghaladja, a hőség, az egyik szedőgép váratlanul „makrancoskodni” kezdett. A betűsorok öntéséhez szükséges rézmatricák nem a megfelelő sorrendben hullottak vissza a vezérlő orsóról a gyűjtőcsatornákba, s ez lehetetlenné tette a folyamatos munkát. A gépen gyakorlott szakember dolgozott, alaposan átvizsgálta a berendezést, de a hiba forrását nem találta meg. Hasonlóképpen járt a karbantartó-gépszerelő mester is. aki pedig valóságos tudósa a bonyolult masina rejtelmeinek. Uj alkatrészekkel cserélték ki a rég;eket, de a helyzet mit- sem változott, a szedőgéo láthatatlan szelleme” továbbra is megakadályozta a munkát. A ..kísértetiárás” rejtvényét végül is a gépszerelő mester fejtette meg. Az történt ugyanis, hogy -a gépszedő behozto az üzembe saját asztali ventillátorát. a légsugarat magára irányítva helyezte el a gép mellett. Ám az így keletkezett heves légörvény rezgés-lengésbe hozta a rézmatricákat, s így azok rossz helyre hullottak. Ezután csupán a „főbü- nöst”, a ventillátort kellett megfelelő szögbe állítani, s ezzel végképp sikerült elűzni a szedőgép rakoncátlan „szellemét”. Az édességévé« módozatai Az ember temperamentumára és egyéniségére jellemző az, ahogyan az édességet fogyasztja. Brit pszichológusok a cukorkaevőket a következőképpen osztályozzák: a cukor - kaszopogatók nyugodt. kiegyensúlyozott emberek. de nem sok becsvágy van bennük. Azok, akik elrágják a cukrot, született optimisták, ugyanakkor kényelmesek és falánkok. A „ropogtatok” heves vérmérsékletű, de ingatag jellemű emberek. Általában féltékenyek és túlságosan érzelmesek. Elsüllyedt hajók múzeuma A bulgáriai Várna közelében a búvárok nemrégen régi hajók temetőjére bukkantak. A régészek már több száz értékes anyagot hoztak innen felszínre. Többek között amforákra, horgonyok ólomból és fából készült részeire bukkantak. Nemsokára megkísérlik egy egész hajó kiemelését is. Nyilvánvaló, hogy a görögök. a rómaiak és a bizánciak vitorlás hajói ide igyekeztek, az előzetes adatok szerint az ie./ IV. század és az isz. VI. szá-f zád között fennállt nagy kikötő felé. Eddig még nem sikerült tisztázni, mi okozta, hogy ugyanazon a helyen olyan sok hajó pusztult el. Az öbölből nemrégen tele- j műsorban a több mint ezer évvel ezelőtt elsüllyedt hajókat mutatták be. A meteorológia jövője Megjósolhatjuk-e a holnapután időjárását ? Á világ meteorológiai szervezetének (PMM) 100. évfordulója alkalmából a Le Cour- rier de l’Unesco augusztus— szeptemberi kettős számát a meteorológiának és tudományos technikai haladásának szenteli. Körülbelül 30 év óta a Föld fokozatosan hűl. Mióta csak van meteorológia, sohasem jegyeztek fel ilyen folyamatos hőcsökkenést. Azt következtethetjük-e ebből, hogy bolygónk éghajlata változóban van? Ezt a kérdést veti fel a lap e számában Hubert H. Lamb nrofesz- szor, a kelet-angliai egyetem éghajlatkutató részlegének igazgatója. A cikkben megállapítja az Arktiszon úszó jégtömb növekedését. aminek következtében kevésbé váltak használhatókká az északi-tengeri útvonalak: a nagy keletafrikai és észak-;frikai tavak vízszintjének emelkedését, valamint a Szahara déli részén lévő tartós szárazságokat és csapadékhiányt afrikai területeken, a Szaharától délre. Vajon az ember csupán tehetetlen áldozata lehet a hőmérséklet változásának? Egyáltalán nem. állítja Dán Ber- ham, az UNESCO tudományos szekciójának tagja, aki rámutat azokra az előnyökre, amelyeket számos ország a pontos meteorológiai előrejelzésekből nyer, pl. elkerül sok millió dolláros veszteségeket a víziós közvetítést adtak. A Visszhang Mindig elolvasom a vasárnapi Magazin rovatot, igen sok érdekességgel találkozom. Az augusztus 19-i számban megjelent „Miről tájékoztatnak a korallok” című cikk viszont félrevezető dolgokról tájékoztat...! — A Newcastle upon Tyne- ban működő egyetemen S. K. Runcom angol professzor személyesen hazánkban járt és szerinte a korallok paleomág- neses vizsgálata alapján állapítható meg, hogy a devonban egy esztendő még kereken 400 napból állott! A fenti tájékozódásomat az 1967-ben megjelent Minerva zsebkönyvek Hédervári Péter: „Amiről a föld mesél...” c. könyvéből vettem, annak 78— 79. oldaláról. Most a fent említett Magazincikkecske a devonkori 290 napos évről és David Wels angol biológus megállapításáról kételyeket támasztott bennem! Csuda precíz lehet ez a korrai- vizsgálati módszer! 110 nap ide-oda a Devon-korszakban nem számít?! Újhelyi Ferenc Szekszárd, Ybl M. u. A. ép. II. 6. Levélírónk észrevétele helytálló. Valóban. -forrásunk a szovjet „Znanyije-Szila" folyóirat cikke szerivé 390 napból állt egy év a Devon-korszak végén, sajtóhiba az oka a 100 napos „eltérésnek”. (Szerk.) Földgolyónk új színben... Elkészült egy új formájú és ♦'érdekes kivitelezésű. foldgömb 4a Frankfurti Térképészeti Intézetben. A tervezet prof. dr. W Gleiss- iberg munkája volt, aki már 1 hosszú évek óta a frankfurti egyetem csillagászati tanszékének vezetője. A glóbus sokoldalúságát azok is élvezni ( fogják, akik valamilyen okból kifolyólag csupán az ujjúkkal és szemükkel „járják” a világot. A februárban már bemutameizőgazdaságban. a szállításban és az iparban. Vajon tehetünk~e többet az orkánok, a jégeső, a viharok és a köd okozta károk csökkentésére? Csupán az Egyesült Államokban kb. 1 milliárd dollárra tehető e veszteség minden esztendőben. Máris sikerrel alkalmazzák az időjárás megváltoztatásának néhány módszerét. A Fülöp-szigeteken pl. kémiai szerekkel idéztek elő esőt, s így lehetővé vált véget vetni a több hónapos szárazságnak én megmenteni a cukornád és más növények termését. Ez a művelet ötszázezer dollárba került, de becslések szerint 43 millió dolláros nyereséget tett lehetővé. A Szovjetunióban bizonyos esetekben sikerült megfékezni és megszüntetni a jégviharokat, s nemegyszer 90 százalékkal is csökkentették a termésben okozott károkat. Még n trópusi ciklon katasztrofális hatásainak is határokat lehet szabni. A legutóbbi vizsgálatok azt mutatják, hogy „ riasztójelzések rendszerének tökéi etesítése és a józan elővigyázatossági intézkedések akár 80 százalékkal is csökkenthetik az áldozatok számát és csökkenthetik a károkat. Ha a tudományos jellemű meteorológiai előrejelzés kezdetei csupán néhány száz év* re nyúlnak is vissza, az ember minden korszakban megkísérelte előre látni az időjárást, s a Le Courrier de l'Unesco ezzel összefüggésben számos ország egész sor közmondását közli, valamint egy, a fáraók idejéből származó mezőgazda- sági naptárt. Végül pedig az utolsó nyolc lapon a fiataloknak „meteorológiai ábécét*“1 tesz közzé, amely illusztrált tájékoztatást nyújt a tíz fő felhőtípusról és annak módjá-: ról, hogy hogyan építsük meg saját meteorológiai állomásun» kát. Kaare Langlo. norvég tudós, aki a világ meteorológiai szervezetének főtitkárhelyettese,' cikkében hangsúlyozza olyan meteorológiai szolgálat létesítésének szükségességét, amely a legmodernebb eszközöket állítaná a maga szolgálatába (meteorológiai és telek-kommunikációs műholdakat, sodródó és rögzített bójákat, meteorológiai és oceonográfiai hajókat, repülőgépeket és léggömböket. egy csomó specializált állomást a Földön és ielentős 6zámú legnagyobb teljesítményű számítógépet). Az első világméretű kísérletet 1977-re tervezik, hogy megkíséreljék meghatározni és standardizálni a tennivalókat a megfigyelések gyors, racionális és hasznos alkalmazása érdekében. , tott modell Nicolaus Coper- nicus születésének 500. 1 évfordulójára készült el. A frankfurti professzornak sikerült első ízben a nap- és csillagrendszer szabályai szerint létrejövő jelenségeket, a nappalt és éjjelt, az évszakokat. napfelkeltét és naplementét. valamint az északi fényt a földgömbön ábrázolni. Mindezeken felül látható a glóbuson egy mozgatható kör segítségével az a földrész, ahol a nap pontosan függőlegesen ontja sugarait. A fűrészpor takarmány élesztő lesz? A fűrészporban rejlő „lehetőségek” még távolról sínese, nek kimerítve. Ennek bizonyítéka — Karl Eric Ericson svéd tudós kísérletei. Ericson olyan módszert dolgozott ki, amelynek révén speciális gomba segítségével fehérjévé lehet átalakítani a fahulladékot. Ez a gomba rövid idő alatt felbontja a fűrészport úgy, hogy fehérjét képez belőle. Ericson szerint az ilyen mó_ dón feldolgozott fűrészport takarmányélesztőnek lehet felhasználni, ami nagyon értékes tápanyag a sertés, a szarvas- marha és a baromfi számára. Ezenkívül a fűrészporból nyert fehérje a gyógyszeriparban is kitűnően hasznosítható nyersanyag. Csalhatatlan módszer az életkor megállapítására XV. Lajos idejében Franciaországban a hölgyek szerették maguk hajtani fogat- jaikat, és emiatt gyakoriak voltak a balesetek. D’Argen- son miniszter rendeletet adott ki, melynek értelmében azok a nők. akik nem lépték át 30. életévüket, nem vehetnek kezükbe gyeplőt. A rendelet kihirdetését követő napon egyetlen hölgy sem akadt Párizsban, aki fogatát maga hajtotta volna. A gorilla, mint tv-néző / A Hága melletti Wassenaar állatkertjében őrzött öt gorillát nem fenyegeti halálos unalom, amikor a látogatók nem állják körül a ketrecüket. Nemrégiben az állatkert vezetősége ugyanis két televíziót szerelt be a gorillák „nappali szobájába”. Ezek néhány órán át sugároznak műsort. Az egész gorillacsalád elhelyezkedik a képernyő előtt és Louw- man, az állatkert igazgatója szerint, nagyon nyugodtan viselkedik. Az igazgató nyilatkozatában a következőket mondotta: „Ez az eltó olyan állatkert Hollandiában, amelynek sikerült leküzdenie a majmok unalmát. Kísérleteztünk azzal is, hogy a dús növényzetű parkban helyezzük el a majmokat. Azt tapasztaltuk, hogy az országunkra oly jellemző rossz idő beálltával a majmok csak visszakényszerültek a fedett ketrecek bármilyen unalmas oltalmába. Mindent megpróbáltunk, hogy szórakoztassuk őket, mindhiába. Még a műanyag játékokkal is kísérleteztünk, de ezeket pillanatok alatt tönkretették. A televízió viszont láthatólag nagyon bevált. A majmok körülbelül egy hároméves gyermek figyelmével kísérik a műsort. Legszívesebben a gyermekműsorokat nézik. De értékelik a természeti oktatófilmeket, az állatok életéről készült dokumentumműsorokat és a zenés filmeket is. Erősen figyelnek körülbelül tíz percig, majd sétálni, verekedni kezdenek, végül ismét elfoglalják helyüket a képernyő előtt. Néha felsőtestüket ringatva. diót, mogyorót majszolva nézik a műsort éppen úgy, mint a gyerekek.”
