Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-22 / 222. szám
\ Kommunistaellenes diszkrimináció Továbbra is érvényben maradnak az NSZK-ban a kommunistaellenes diszkriminációs intézkedések, sőt azokat „törvényes alapra” helyezik. A nyugatnémet tartományok miniszterelnökei Willy Brandt szövetségi kancellár elnökletével összeültek . hogy felülvizsgálják azt az 1972. január 28-án elfogadott határozatukat, amelynek értelmében „alkotmányellenes elemek” nem foglalkoztathatók közszolgálatban. Az elmúlt két esztendő gyakorlata azt bizonyította, hogy ez a rendelkezés kizárólag a haladó erők, elsősorban a kommunisták ellen irányult. Tucatjával akadályozták meg a hatóságok fiatal kommunisták foglalkoztatását az iskolákban és hivatalokban. A legutóbbi ismertté vált eset egy fiatal kommunista jogászé, Volker Cötzé volt, aki Észak-Rajna- Vesztfáliában egy bírói hely betöltéséért folyamodott. Kérésének a tartományi kormány először helyt adott. majd két napja — a szabad demokraták nyomására — ezt a döntését visszavonta és megtagadta Götz foglalkoztatását. A nyugatnémet haladó szervezetek. köztük még az SPD és az FDP ifjúsági szervezetei is határozottan követelték a miniszterelnök tavalyi rendelkezésének érvénytelenítését, a jobboldali CDU—CSU viszont a rendelkezés megszigorítása mellett foglalt állást. Brandt kancellár azzal lepte meg a miniszterelnököt, hogy a jobboldali nyomásnak engedve bejelentette: törvényt dolgoznak ki, amely jogérvényre emeli a diszkriminációs intézkedéseket. Nem csoda, hogy a CDU-tartományok vezetői megelégedetten fogadták a kancellári állásfoglalást. A törvénytervezet parlamenti jóváhagyásáig változatlanul érvényben marad a miniszter- elnök „irányelve”. Ebből azután az a furcsa helyzet adódik, hogy az alkotmányellenes erők, mindenekelőtt az újfasiszták (NPD) ma is háborítatlanul tölthetnek be az NSZK-ban vezető pozíciókat, így a bíróságokon, az egyetemeken és a Bundeswehr- ben is. A belgrádi pártbizottság ülése A belgrádi pártbizottság ülésével megkezdődött Jugoszláviában a pártértekezletek sorozata, amelyeken még az idén sorra kerülő köztársasági kongresszusokig és a jövő évi JKSZ-kongresszusig megvitatják a jelenlegi helyzetet, valamint az ország és a párt előtt álló feladatokat. A főváros pártbizottságának ülésén feltárták, hogy az egy évvel ezelőtt eltávolított régi vezetőség hogyan torzította el a JKSZ politikáját és milyen módon folytatta frakciós, párt- ellenes tevékenységét, Györgye Lazics. a belgrádi pártbizottság titkára beszámolójában többek között hangsúlyozta: „Hibát követtünk el. hogy egy évvel ezelőtt a párttagságnak és közvéleményünknek nem magyaráztuk el a volt vezetők lemondásának tényleges okait" — hangoztatta, majd a további teendőkkel foglalkozva rámutatott: „A személyi változásokat követően a belgrádi pártbizottság és a megújított titkárság fenntartás nélkül elfogadta a JKSZ irányvonalát és megkezdte az abból eredő feladatok teljesítését. A pártbizottság a dokumentumok és a beszámoló alapján úgy határozott, hogy javasolja a pártból való kizárását Bora Psvlovics volt titkárnak, valamint Rajkó Daríilovics és Momir Miklós volt titkársági tagok" alt. akik elsősorban felelősek voltak a belgrádi oárt- szervezetben kialakult állapotokért. Intenzív munka folyik Csehszlovákiában a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítésén A gazdasági konszolidáció befejezése óta Csehszlovákiában intenzív elméleti és gyakorlati munka folyik a terv- gazdálkodás irányítási rendszerének továbbfejlesztésén. Az állami tervbizottságon belül 1971-ben külön kormánybizottságot hoztak létre az irányítási rendszer tökéletesítése céljából. Ennek előterjesztése alapján a szövetségi kormány 1972-ben jóváhagyta a rendszer továbbfejlesztéséről szóló távlati programot, majd 1973 júniusáig kidolgozta a rendszer tökéletesítésére vonatkozó elvek összesített tervjavaslatait a hatodik ötéves terv előkészítésének és végrehajtásának időszakára. A júliusban megtartott széles körű vita után ezt hamarosan a szövetsági kormány, illetve a CSKP KB elnöksége elé terjesztik az indítványok készítői. Mindenekelőtt abból indultak ki. hogy a csehszlovák népgazdaság több ágazatában mindmáig az alacsony hatékonyság irányában ható tendenciák érvényesülnek. Ezért elengedhetetlenné vált. hogy az irányítási rendszer megfelelő szerepet játsszék — a XIV. párt- kongresszus, valamint az 1972-es és 1973-as pártplénu- mok útmutatásai szerint — a népgazdasági termelés hatékonyságának emelésében és az intenzív fejlődés meggyorsításában. A fordulat fő eszközének tekintik a népgazdaság strukturális változásainak végrehajtását és a nemzetközi munka- megosztásba > való bekapcsolását, mindenekelőtt a szocialista gazdasági integráció révén. Nemzetközi kereskedelmi központ létesül Moszkvában New Yorkban aláírták a szovjet kereskedelmi kamara és az Occidental Petroleum Corporation között létrejött egyezményt, amelynek értelmében nemzetközi kereskedelmi központot létesítenek Moszkvában. Az egyezményt Borisz Boriszöv. a szovjet kereskedelmi kamara elnökségének elnöke és dr. Armand Hammer, az Occidental Petroleum Corporation elnöke írta alá. Borisz Boriszov ezzel kapcsolatban az alábbiakat közölte a TASZSZ tudósítójával: — A moszkvai nemzetközi kereskedelmi központ létesítéséről szóló egyezmény újabb szemléletes bizonyítéka annak, hogy milyen átfogóak és kedvezőek a Szovjetunió és más országok gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak távlatai. Egy ilyen központ létesítésére vonatkozó javaslatot első ízben 1972-ben Moszkvában, a szovjet—amerikai csúcstalálkozón vitattak meg. Nem szükséges hangoztatni, mennyire időszerű egy ilyen központ létesítése; elegendő emlékeztetni arra. hogy jelenleg körülbelül 400 külföldi társaság és cég szeretne képviseletet létesíteni a szovjet fővárosban. Befejeződött a VIII. békekongresszus (Folytatás az 1. oldalról) fogja juttatni: a békemozgalom nemcsak korunk legnagyobb történelemformáló ereje, hanem legnagyobb emberformáló iskolája is. A magyar békemozgalom képviselői, most megválasztott küldöttei a békeerők világkongresszuséit hűséggel fogják képviselni és szolgálni népünket, hazánk szocialista fejlődésének, fel- emelkedésének ügyét, a barátság és a béke eszméjét Ezzel a VIII. magyar békekongresszus befejeződött Az Országos Béketanács újonnan megválasztott elnöke: dr. Sík Endre nemzetközi Le- nin-békedíjas. a Béke-világta- nács elnökségének tagja, elnökhelyettese: Pethő Tibor, főtitkára: Sebestyén Nándor- né. Az Országos Béketanácsnak tagja Tolna megyéből Békés Ferenc járási tanulmányi felügyelő. Szekszárd, Rúzsa Pál- né. a Tolna megyei Tejipari Vállalat szekszárdi üzemének munkása, Tancsa Jánosné. a Pamuttextilművek tolnai gyárának szövőnője. , A nemzetközi kereskedelmi központ komplexumának építését jövő év tavaszán kezdik meg és 1977. első felében fejezik be. A Moszkva folyó partján az Ukrajna Szállóval szemben felépítendő gigászi méretű létesítmény egy 25 emeletes igazgatási épületbő!, két 24 emeletes lakóépületből, egy húszemeletek! szállodából és egyéb épületekből áll majd. Kiváló amerikai építészek a moszkvai építészekkel együtt szorosan együttműködve fogják irányítani az építkezést. A körülbelül 110 millió dolláros beruházást igénylő épület- komplexumot a legmodernebb technikai berendezéssel látják el. A képviselőcsoport ülése (Folytatás az 1. oldalról) ben üdvözölte a képviselőket, s a megye második városának fejlesztéséről szólva, egyebek közt elmondotta, hogy megkezdődött a Pátria Nyomda és a Csavaripari Vállalat üzemegységének beruházása és a helyi Fémtömegcikk Vállalat kitelepítése a város belsejéből. A második napirendi pontban Lovas Henrik, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője feltárta az általános iskolai oktatás helyzetét, eredményeit és gondjait. Egyebek közt arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy égé. - tő hiány mutatkozik megyénk, ben képesített pedagógusokból, az idén 97 pedagógusállás maradt üresen, s mintegy százötven képesítés nélküli, érett, ségizett fiatalt alkalmaztak. Közölte, hogy a közoktatási problémák a megyei tanácsülés elé kerülnek. A tájékoztatókat és a vitát követően a képviselők megbeszélték felkészülésüket az országgyűlés soron következő ülésszakára, majd megtekintették Dombóvár nevezetességeit. IF i m biorszm §g- Finnország —• amely földrajzi fekvése szerint Izland után a világ legészakibb országa. 337 000 négyzetkilométer területét tekintve Európa egyik legnagyobb országa, 4,7 milliós népességével viszont kontinensünk legkisebb lakosságú országai közé tartozik — a második világháború után folytatott békeszerető külpolitikájával, a nemzetközi enyhülés és biztonság erősítésére irányuló kezdeményezéseivel jelentős tekintélyre tett szert a nemzetközi életben. Kapcsolatai a Szovjetunióval az 1948- ban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményen alapulnak. A békére és a nemzetközi együttműködésre irányuló politikát folytató finn kormány fontos céljának tekinti az északi országokkal való együttműködés fejlesztését is. A legutóbbi években pedig elismerésre méltóan sokat tett az európai biztonsági és együttműködési konferencia megren. élezésének támogatásáért, valamint a két német állammal való kapcsolatok normalizálásáért. Urho Kekkonen köztársasági elnöknek 1963. évi nem hivatalos magyarországi látogatása után mindinkább megélénkültek államközi vo.nalon meglévő kapcsolataink. Az utóbbi évtizedben egyre gyakoribbá váltak a miniszteri szintű hivatalos látogatások. Jelentős esemény volt, .hogy 1968 októberében Magyarországon járt Karjalainen finn külügyminiszter. . Kapcsolataink kiemelkedő jelentőségű állomása volt Kekkonen elnök 1969 szeptemberi hivatalos látogatása, majd 1971 januárjában Fock Jenő miniszterelnök vezetésével kor. mányküldöttségünk hivatalos finnországi útja és 1971 augusztusában Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének hivatalos látogatása Finnországban. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság 1959-ben kulturális egyezményt, 1962- ben légügyi egyezményt, 1971. ben gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kötött, s ugyancsak 1971-ben a vízumkényszer eltörléséről szóló konzuli egyezményt írt alá. Az utóbbi években politikai, társadalmi és kulturális kapcsolataink sokoldalúan és eredményesen fejlődtek, gazdasági kapcsolataink terén a legutóbbi időszakban mutatkozik bizonyos előrelépés. Eredményesen alakultak a két ország parlamenti kapcsolatai is. Sok szál fűzi össze társadalmi és tömegszervezeteinket. Intenzív testvérvárosi együtt, működés alakult ki a következő hét várospár között: Debrecen—Jyväskylä, Miskolc— Tampere, Pécs—Lahti, Szeged—Turku, Székesfehérvár— Remi, Szolnok—Riihimäki és Eger—Pori. A kétoldalú társadalmi események jelentős állomásai voltak a magyar— finn, illetve a finn—magyar barátsági hetek, amelyeket eddig — egyidejűleg mindkét országban — három alkalommal rendeztek: 1967-ben, 1970- ben és legutóbb 1973 nyarán. Finnország külpolitikai te. kintélyét nagyban erősítette, hogy —'a helsinki hosszú, de végül is eredményes előkészítő tanácskozások után — Helsinkiben rendezték meg ez év július 3—6. között az európai biztonsági és együttműködési konferencia első — külügyminiszteri szintű — szakaszát és várhatóan a harmadik (záró) szakasz tanácskozásainak színhelye is a finn főváros lesz. Érdemes felidézni, hogy Finn. ország 1969. május 5-én, nem sokkal a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívása után memorandumot intézett az európai országok, továbbá az USA és Kanada kormányához. amelyben készségét nyilvánította a konferencia és az azt előkészítő tanácskozások megszervezésére. A finn kormány ezt követően is több pozitív kezdeményezéssel segítette elő a konferencia ügyét. 1972 decemberében megkötötték — 1973 januárjában életbe léptették — az NDK és Finnország közötti egyezményt, amely egymás teljes diplomáciai elismerését is tartalmazza. Ugyancsak ez év januárjától kezdődő hatállyal megállapodtak a Finnország és NSZK közötti teljes jogú diplomáciai kapcsolatok felvételében, miközben a finn—nyugatnémet kapcsolatok többi megoldatlan kérdéseinek megtárgyalását függőben hagyták. Finnország az elmúlt év december 20-án kormánynyilatkozatban jelentette be, hogy hivatalosan elismeri a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A finn kormány 1973 nyarán hasonlóan elismerte a KNDK-t is. Érdemes megemlíteni, hogy idén május 16-án — beható előkészítő tárgyalások után — megkötötték a Finnország és a KGST közötti szerződést, amelyet a finn parlament május 29-én egyhangúlag ratifikált. Júniusban a finn kormány memorandum átadása útján tárgyalásokat kezdeményezett az európai szocialista országokkal a kétoldalú kereskedelmi forgalmat gátló tér- nyezők eltávolításáról. A Szovjetunióval már korábban rendezték a kereskedelmi kapcsolatokat. A finn kezdeményezést az érintett szocialista országok, köztük Magyarország is, kedvezően fogadták és ennek nyomán a konkrét tárgyalásokat előkészítő konzultációk sorban megkezdődtek Helsinkiben. A finn—magyar konzultációkra augusztus végén került sor. A Közös Piaccal való — eddig, még csak parafáit — szabadkereskedelmi szerződés aláírásának kérdése immár egy év óta nagy vitát vált ki a finn belpolitikai életben, s ez jelenti a legkomolyabb problémát a finn parlament mostani, szeptember 3-án megkezdődött őszi ülésszakán. A közös piaci szerződés következetes ellenzője a Finn Kommunista párt és a Finn Népi Demokratikus Unió. I
