Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

)■ A chilei dráma 3. Elindultak a páncélosok Chilében 1891-ben — nyolc­vankét évvel ezelőtt — polgár- háború volt. A Mannlicher- puskák korában tízezer halott­ja volt a harcoknak. A szocia­lista párt lapja, a Náción fi­gyelmeztetőül, mementóként erről a régi polgárháborúról közölt az elmúlt hetekben ké­peket. Akkor már érezni le­hetett: a jobboldal mindenre elszánta magát, s semmi árat nem érez drágának a kormány megbuktatásáért. Fényképek­kel viszont nem lehetett meg­előzni a támadást. Tavaly ősszel a kormány tudomására jutott az úgyneve­zett Szeptember-terv. Ez a jobboldali ellenzék pontosan kidolgozott taktikája volt a hatalom átvételére. Néhány napot szántak az akcióra: a fuvarozók és a kiskereskedők sztrájkja vezette volna be, majd az ellátási nehézségek rmatt fellépő elégedetlenséget kihasználva tömegeket kíván­tak az utcára vezetni, merény­letekkel akartak pánikhangu­latot kelteni, aztán lépett vol­na a hadsereg, A Szeptember­terv akkor kudarcba fulladt, elmaradtak ugyanis az ellen- zékoárti tömegakciók, a ka­tona szervezkedést pedig le­leplezték. Ami nem sikerült néhány nap alatt, azt az ellenzék puccsista része egy év alatt valósította meg. Pontosan ugyanaz volt a forgatókönyv, s bár ezúttal sem sikerült megnyerniük a tömegek tá­mogatását, a katonai akció megdöntötte a kormányt. Most is sztrájkokkal kezdődött. Chi­le sajátos viszonyai között (alig van vasút), a tehergép­kocsi- és autóbusz-tulajdono­soknak meghatározó szerepük van az ellátásban, a tömeg- közlekedésben. A fel-fellob- banó sztrájkok nyomán az elmúlt három hónapban tel­jesen megbénult az országban minden szállítás. Csak a rend- fenntartó erők és a diákön­kéntesek (szüneteién életve­szély közepette végzett) köz- beavatkozása mentette meg a nagyvárosokat az éhhaláltól. A sztrájk három hónapja vég­sőkig feszítette a húrt. A kor­mány egy ideig abban re­ménykedett, hogy a munkabe­szüntetés terheit a fuvarozók sem tudták hosszú távon vál­lalni. Csak ?z utóbbi napoké­ban derült ki, honnan voltak a sztrájkotoknak tartalékaik. A" c’lenforradalom kirobba­nón előtti napokon jutott a népi kormány tudomására, hogy a nemzetközi nagytőke (elsősorban az amerikai kon­szernek) az utolsó negyven napban 1 millió 200 ezer dol­lárt juttatott a sztrájkoló fu­varozóknak. A mavánszállítók szövetsé­gének főtitkára, Vilarin a leg­szorosabb kapcsolatban állt Thiemevel, a Haza és Szabad­ság elnevezésű szélsőjobbolda­li terrorszervezet fővezérével. (Thieme maga vallott erről elfogatása után.) A fasiszta szervezet főnöke „halottaiból támadt fel”. A népi kormány hatalomra jutása után meg­rendezte saját „repülőszeren­csétlenségét” a Csendes óceá­non, majd jelképes temetése után Argentínából nekilátott a fasiszta terrorakciók szer­vezéséhez. A Haza és Szabad­ság emberei július 23-a és szeptember 5-e között 10' 5 terrorcselekményt hajtottak végre. Meggyilkolták Allende elnök szárnysegédiát. közhiva­talokat, távvezetékeket, olaj­vezetékeket, üzemeket robban­tottak föl, megtámadták a haladó szervezetek székházait. A terror, a sztrájk még mindig nem lett volna elég hatásos előkészítése az ellen- forradalomnak, ha a keresz­ténydemokrata párton belül nem kerül többségbe a kor­mányt mindenáron — szó- szerint mindenáron — meg- dönfeni kívánó irányzat. A parlament, a keresztényde­mokraták befolyása alatt lé­vő bírói testület — és egvre inkább a hadsereg vált a ter­rorcselekmények védelmezőié­vé. A parlament megakadá­lyozta a kormány hatásos in­tézkedéseit, a bíróságok — „bizonyítékok hiányában” — sorra szabadon bocsátották a fegyvert reitehető terroristá­kat. Valparaisóban, az ország második legnagyobb városában például a bíróság menesztette a rendőrfőnököt, mert házku­tatást tartott q Haza és Sza­badság székházában. Igaz, bombákat, fegyvereket, lő­szert találtak —, de a házku­tatásra nem volt bírói végzés. A kereszténydemokratáknak a puccsistákkal való együtt­működését mutatja, hogy ép­pen a legkiélezettebb hely­zetben szakították meg a tár­gyalásokat a kormánnyal, s hogy az ellenforradalom ki­robbanása után kifejezték szolidaritásukat a hatalomra került tábornokokkal A roham utolsó szakaszában a hadseregé volt a szó. A parlamentnek a fegyverellen­Eddig ismeretlen gombafaj a Mecsekben Dr. Vass Anna mikrobioló­gus, a pécsi Janus Pannonius Múzeum munkatársa Európá­ban eddig ismeretlen mikrosz, kópikus gombát fedezett fel a Mecsekben. A Sporomia lata elnevezésű korhadéklakót mos­tanáig csak Észak-Ameriká- ban ismerték. A pécsi szak­ember a Mecsekben levő Bertalan-sziklán bukkant rá a parányi gombára, amelynek a talajélet kialakításában, a szer­ves anyagok elbomlásában van fontos szerepe. Dr. Vass Anna csaknem két évtizede foglal­kozik a mikroszkopikus gom­r r • r iíjsag 4 1973, szeptember 21. bák kutatásával. Rendkívüli figyelem és hallatlan türelem szükséges ehhez a munkához, hiszen olyan parányi növé­nyekről van szó, amelyeknek nagysága csak mikronokban mérhető. Felkutatásuk éppen ezért nem direkt módon tör­ténik, hanem a gombát hordo­zó növényt vagy más anyagot gyűjtik be és mikroszkóppal állapítják meg a rajta lévő gombafajt. A Janus Pannonius Múzeum munkatársa eddig mintegy hétszáz fajt gyűjtött Dél-Dunántúlon, zömmel a Me­csek és a Zselic területén. Köztük több ritkaságnak szá­mító mikroszkopikus gomba is akad közöttük, mint például a hóvirág rozsdája, amelyről a szakirodalom csak igen régi adatokat ismer. A (kapszulákba zárt gombákat a múzeum her­báriumában őrzik. Dr. ‘ Vass Anna munkája segítséget nyújt növényvilágunk teljesebb meg­ismeréséhez, s jól hasznosítha. tó a mező- és erdőgazdaság növényvédelmében is. őrzésre hozott törvényére hi­vatkozva a felső hadvezetés nagyarányú razziákat rende­zett a gyárnegyedekben, üze­mekben. Ezzel egyrészt az el­lenforradalom utáni ellenállást kívánták gyengíteni, másrészt szembe akarták állítani a munkásságot a katonasággal. 1973. szeptember 11-én, ked­den reggel kirobbant az ellen- forradalom. Brutalitásában semmiben sem különbözött ez az akció más fasiszta hatalom- átvételektől. Bebizonyosodott — a változó nemzetközi hely­zet ellenére — az imperializ­mus, az osztályharc osztály­harc maradt. A jobboldal rohama ellen — egyre több hír szól erről — a munkásság szervezett erői, a hadsereg haladó része fel­veszi a küzdelmet. A chilei munkásosztályt nem győzték le. Allende, a mártír, akinek neve mindörökre bekerült a haladásért küzdők legjobbjai közé, egyik utolsó beszédében azt mondta: „Chile dolgozói érettebbé, tapasztaltabbá, ön- tudatosabbá váltak, mint bár­mikor azelőtt.” Az alkotmány elleni brutális támadás, a népszerű, törvényesen megvá­lasztott elnök meggyilkolása, a polgárság széles rétegei szá­mára is nyilvánvalóvá tet­te: nem az alkotmányos rend védelmében, hanem fasiszta diktatúra létrehozására indul­tak el az elmúlt hét keddjén a páncélosok. De Chilében a harc tovább folyik azokért az eszmékért, amelyeket 1970- ben a Népi Egység zászlajára tűzött. KERESZTY ANDRÁS (Vége) A lipcsei per Negyven éve, 1933. szeptember 21-én kezdődött, a lipcsei per, — vagy ahogy az egész világ emlékszik rá: a Dimit- rov-per —, amelyen a hatalomra jutott fasizmus „jogalapot” akart teremteni a leszámoláshoz a kontmunistókkal, a ha­ladó erőkkel. Az előzmény: 1933. február 27. éjjelén lángok csaptak fel a német birodalmi gyűlés, a berlini Reischtag épületében. A tettesek — ezt ma már megcáfolhatatlan dokumentumok bizonyítják — SS-legények és rohamosztagosok voltak. A gyújtogatással a kommunistákat vádolták; Hitlerék ezer és ezer embert vetettek börtönbe. A Reischtag-per során a nácik a „kommunisták bűnös­ségét” akarták bizonyítani. Számukra a per teljes kudarccal végződött. A holland Van den Lubbe, akit a fasiszták hóna­pokon át kábítószerekkel tömtek, hogy beismerje: kommu­nista és ő gyújtotta fel a Reischtagot, még ilyen állapotban sem vallott vádlott-társai, a Berlinben emigránsként élő bolgár kommunisták, Georgi Dimitrov és két társa, vala­mint a német kommunista Torgler ellen. A monstre per főszereplője, igazi hőse Dimitrov volt. Nemcsak bebizonyította az elkövetkező évek barbárságait előre igazolni akaró vád hazug, provokatív voltát, de ő, a vádlott mondott megfellebbezhetetlen ítéletet — a fasizmus felett. Szilárd meggyőződésével, bölcsességével ő vált a ha­talma teljében parádézó Göring. vádlójává. A bíróság kénytelen-kelletlen — nem utolsósorban a Szovjetunió és a nemzetközi közvélemény nyomására — felmentette Dimitrovot. A bolgár kommunista vezető helyt­állása ma, négy évtized elteltével is. csodálatos példa em­berségből, hősiességből, tántoríthatatlanságból az egész hala­dó emberiség számára. N. J. W Uj Ikarus-busz Uj taggal bővült a székes- fehérvári Ikarus-család: a Fejér megyei járműipari "agv- üzemben az IK—255 és az IK—256 típuspár tapasztalatai alapján kialakították az IK— 256 elnevezésű autóbuszt. Az új típus légrugós kivitelezésű. Rába-MAN motorral szerel­ték fel, Knorr-fékrendszerrel működik, kiváló légszigetelésű. Távolsági kivitelben készül,' luxus, repülőülésekkel. Az utastérben harmincnyolcán utazhatnak kényelmesen. Az Ikarus—256-ot először a BNV-n állították ki, majd a lipcsei őszi vásáron mutatták be. Lip. csében aranyérmet nyert, s a jövő évi szállításra máris tizet rendelt belőle az NDK. Fő az egészség Biztonsági szemlén Juhé-pusztán — Az igazgató elvtárs most ebédel, délután pedig Juhé- pusztára megy, mert fő az egészség. Helyes kislány felelt így a Hőgyészi Állami Gazdaságban arra a kérdésre, merre talál­juk Gscheidt Mátyás igazga­tót. A bakfis fogalmazású válasz tökéletesen igaz. A legszebb eredmények megérdemelt örö­mét elrontja, ha azok közül, akik megdolgoztak érte, keve­sen vagy sokan, balesetet szen­vedtek. 1971-ben — például — negyvenegy. Az így elve­szett munkanapok száma 1206 volt. Auth János, a szakszer­vezet munkavédelmi megbí­zottja úgy véli, hogy a szo­morú emlékű év eseményeit követően nem késtek a szük­séges intézkedések. Szerte a gazdaságban szigorúbban kö­vetelték meg a munkavédelmi oktatás megtartását, az azon való részvételt. Nagyobb nyo­matékül öt személyt — akik több alkalommal mulasztottak — megbírságoltak. A követke­ző évben pedig már arra is gondoltak, hogy megérhessék az emberekkel: fölösleges min­den apró sérüléssel táppénzbe menniük. A gyógyulás néhány napjára könnyebb munkát kaptak a dolgozók. így az üze­mi balesetek száma 23-ra, a kieseit munkanapoké 528-ra esett. Az idén szeptember el­sejéig 15 baleset történt, 372 munkanap veszett el. Probst József, a Juhé pusztai kerület vezetője különös fi­gyelmet szentel a közúti for­galomban is részt vevő gépek műszaki állapotának. Az ő portáján minden nap minden erőgépet ellenőriznek, s még afféle apróság is bekerül a naplóba, hogy melyik traktor melyik viilogójából égett ki az izzó, A műhelyben Gscheidt Má­tyás igazgató helyeslőén álla­pítja meg, hogy a munkapad elé lerakták a padlót, — de rögtön szóvá teszi, hogy a beton aljzat feltöredezett. — Itt súlyos alkatrészeket mozgatnak — figyelmeztet —, könnyen kificamíthatja valaki a bokáját. Az akkumulátortöltő helyi­ségben rendjén, hogy állvá­nyon tartják a savas üveget, de balesetveszélyes, hogy egy másik savas edény csak „me­zítláb” áll a fal mellett. Az utóbbi nyomban a raktárba kerül. Igazgatói feladat-e az effé­le apróságok ellenőrzése? Gscheidt Mátyás szerint fel­tétlenül felsőbb vezetői teen­dő. Pszichológia is van a vi­lágon; jó az, ha az emberek látják, ki törődik a munka- védelemmel. Az oktatásról szóló jegyző­könyveket Nyúl István kerü­leti főgépész teregeti az igaz­gató elé. Az egyiken Kult Mi­hály neve áll azzal kapcsolat­ban. hogy E—280 mintájú gép. ről E—3Ól-re került. — Ha nem csalódom, Kult Mihály egyike azoknak, akik emelt szintű oktatásban vet­tek részt. Mi újat hallhatott ez a fiatalember? — Kérdezzük meg tőle! — Egy hétig segédvezető voltam az E—301-es lucerna- kaszálón. Mielőtt vezetője let­tem volna. Nyúl elvtárs megint apróra elmagyarázta ’ a gép szerkezetét. Többször is figyel­meztetett: lefelé menet kanya­rodáskor különösen vigyázzak vele. Hozzátette, hogy hatszáz­ezer forint egy ilyen masina... Auth János szakszervezeti munkavédelmi megbízott, igaz­ságügyi szakértőként is dolgo­zik. Bírósági tapasztalatai erő­sítették meg abban a meggyő­ződésében, milyen fontos a balesetek körülményeinek pon­tos rögzítése. Nem csupán azért, hogy a felelősség kérdé­sében állást lehessen foglalni, hanem a megelőzés érdekében is. Az idei tizenöt baleset közül kettőt a gazdaság mulasztása, tízet a dolgozó szabályszegé­se idézett elő, — tekint jegyze­teibe. Hármat, köznapiasan szólva: a pech... Jellemző példa erre egyik fogatosunk esete. Megijedt a lova, felrú­gott. megsebesítette a kezét. Mitől ijedt meg a ló. sejtel­münk sincs; talán egy darázs röppent el a füle mellett. — Balszerencsés, előrelátha­tatlan véletleneket nem tu­dunk kivédeni — veszi át a szót Gscheidt Mátyás. — Auth János kimutatásai, grafikon­jai, elemzései azonban jó tám­pontot adnak a balesetek meg­előzéséhez. Amint kimutatta, az idei 15 baleset közül hét hétfőn történt. Nem lehet vé­letlen. hogy éppen a szabad szombat bevezetése óta szapo­rodtak el a hétfői balesetek... Úgy tűnik, nem mindenki használja pihenésre a kettős pihenőnapot. Fontos lesz erről termelési tanácskozáson, bal­esetmegelőzési előadáson be­szélni. A Hőgyészi Állami Gazda­ságban ebben az évben meg­közelítően félmillió forint ter­melési célprémiumot osztanak ki. Ha, — nehogy így legyen — valamelyik egységben halá­los baleset történne, ott nem volna premizálás. Több, vagy feltűnő szabályszegésből eredő baleset a prémium jelentős csökkentésével jár. Nem azért, persze, hogy ezzel a vezetők kellemetlenkedjenek valakinek, valakiknek, hanem azért, mi­vel — amint e sorok elején idéztük: — fő az egészség. B, Z.

Next

/
Thumbnails
Contents