Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-21 / 221. szám
Társulások Dél-D11 n ániií Ion A vállalatok, szövetkezetek összefogása, társulása nem újkeletű jelenség. Társulási tevékenység régebben is létezett, de ezen a téren számottevő fellendülés csak az új mechanizmus bevezetése óta következett be. Azóta már több mint öt év eltelt, és gazdasági életünk új hajtásai jelentősen megerősödtek. Emellett azonban számos tényező még napjainkban is akadályozza a tár. sulások működését, az újak létrejöttét. Ezután lássuk, hogy most hói is tartanak a társulások! Mit mutat a róluk készített felvétel, ami a PM Bevételi Igazgatóságon éppen a közelmúltban készült el. A gazdasági társulások változatos. sokszínű képet mutatnak. Formájukat tekintve a Dál-Dunántúlon közö« vállalkozással, közös vállalattal, egyszerű gazdasági együttműködéssel és egyszerű társulással egyaránt találkozhatunk. E változatos társulási formák közül azonban a közös vállalkozások és az egyszerűbb gazdasági együttműködések alkot, ják a legnépesebb csoportot. A társulások életében általában az első évek a legnehezebbek. Ekkor elsősorban a tőkeszegénység akadályozza a gyorsabb kibontakozást. Emellett azután a szakmai vezetés hiányosságai, valamint a nem kielégítő szervezettség csak to. vább gyarapítja a kezdeti gondokat. A nehézségek láttán néhányan hátat is fordítanak a társulásoknak, de közülük később többen újra visszatérnek. miután már egyenesbe került a társulás szekere. Társulásokba e™azTr. kodó egység beléphet, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ide elsősorban a szövetkezetek (mg. termelőszövetkezetek, ioari termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek) tömörülnek. Ugyanakkor állami vállalatokat — az állami gazdaságok kivételével — már alig találunk a társulok között. Hogyha viszont a társult üzemeket ágazatok szerint nézzük, akkor leggvaíkrabban az élelmiszer-gazdasághoz tartozó üzemekre bukkanunk. Az élelmiszer-gazdasági és ezen belül a mezőgazdasági társulások jelentős része szorosan kaocsolódott a kormány állattenyésztési programjához. E társulások közül a termelőszövetkezetek építőipari önálló közös vállalkozásai kívánkoznak az első helyre, amelyek nem kis részt vállaltak az állattenyésztési telepek felépítéÁ Hőgyészi KFT-t seben. Más társulások viszont éppen e program nyomán jöttek létre, mégpedig úgy, hogy több nagyüzem összefogásának eredményeképpen új. korszerű állattenyésztési telepek létesültek. Az elmúlt években elkezdett szakosított telepek nagy részének elkészültével azonban a termelőszövetkezeti építőipari közös vállalkozások sorsa nehezebbre fordult. Emiatt néhány TŰVÁLL megszűnt, illetve felbomlásnak indult. Mások új munkák után néztek, vagy pedig tevékenységüket is megváltoztatták. Az utóbbi utat választotta például a letenyei TÖVÁLL is, amely az építőipari tevékenységről ipari termelésre tért át. Maradjunk azonban továbbra is a közös vállalkozásoknál, és nézzünk ezekre még két példát. Először egy jól működő, utána pedig egy „halva született” társulásról lesz szó például azzal a céllal hívták életre 1969-ben, hogy a környező üzemek műtrágya- és növényvédő. szer-tárolását, továbbá a műtrágya ki. és berakását, a gépesített kemizálást oldja meg. Jól is jártak ezzel a társulással a közeli tsz-ek, mert nemcsak a műtrágya beszerzésének és tárolásának gondját vette le a társulás a vállukról, hanem itt a kívánságuknak megfelelően össze is keverik a műtrágyát. Nem véletlen, hogy más megyékbe i® eljutott a társulás híre és azóta jó néhányan bekopogtattak a hőgyészi társuláshoz. A jelek szerint nem is eredménytelenül, mert most éppen Baranyában hasonló jellegű társulás van megalakulóban. A következő közös vállalkozás a nem elég körültekintően létesített társulás iskolapéldá- - ja. A jogszabályok figyelmen kívül hagvása miatt, énpen az egyik legtöbb termelőszövetkezetet mozgósító vállalkozás létjogosultsága vált kérdésessé. A több mint száz közös gazdaságot tömörítő — egyébként üdülő építése és üzemeltetése céljából létesített — közös vállalkozás ugyanis akkor alakult meg. amikor az ilyen irányú beruházásokat leállító kormányhatározat már ismert volt. Ezek után természetesen az üdülőberuházás egyelőre nem valósulhat meg. Ennek ellenére azonban a tagok által jegyzett összegből m_ár ez ideig is jelentős összegű fel- használások történtek. csak az élelmiszer-gazdaság területén találhatjuk meg. E társulások népes csoportjából ezúttal csupán egyet ragadunk ki. mégpedig a Kaposvári Cu. bőrgyár ureöetin-társulását. E társulás keretében előállított takarmány-koncén trátumot szívesen vásárolják a nagyüzemi gazdaságok, és az eddigi eredmények azt bizonyítják. hogy az urebetinnel történő hizlalás eredményesebb a hagyományosnál. A társulás működése azonban — elsősorban közgazdasági jellegű tényezők miatt — mégsem prob, lémamentes. És a nehézségek nagyrészt indokolatlanul sújtják a társulást. Egyrészt megdrágítja a termelést az, hogy a takarmánykeverő után eszközlekötési járulékot kell fizetni. Másrészt költségesebbé teszi a termék-előállítást az adalékanyagok ipari áron ya- ló beszerzése, valamint a felhasznált répaszelet szűkített önköltségen való értékelése is. Fontos kérdések tsz-szövetség nepireoiiin Befejezésül még annyit, hogy társulásaink jellegükre nézve meglehetősen egyoldalúak. Hazánkban és szűkebb területünkön működő társulások ugyanis szinte kizárólag horizontális (kapacitásnövelő) jellegűek. Ugyanakkor a külföldön elterjedt. a gazdaságosabb termelést biztosító, az egymáshoz kapcsolódó termelési és értékesítési szakaszokat átfogó vertikális társulásokat hazánkban csak elvétve találunk. E társulási forma előnyei viszont arra ösztönöznek, hogy az elkövetkező években elsősorban a vertikális kapcsolatokra épülő társulások felkarolását, az eléjük tornyosuló akadályok elhárítását szorgalmazzuk. (M—G—B) A napokban elnökségi ülés volt a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél, melyen két napirendi pont szerepelt: az MSZMP ifjúságpolitikai határozatának, az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatai a termelőszövetkezetekben, másodikként pedig jelentés a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében teendő további intézkedésekről. A szövetség szövetkezetpolitikai-önkormányzati bizottsága a tagszövetkezetekben június— júliusban felmérte az ifjúság- politikai határozat és jogszabályok végrehajtásának helyzetét. Megállapította, hogy a fiatalok szövetkezetbe lépésének előkészítése, a beilleszkedés előkészítése, szakképesítésüknek megfelelő foglalkoztatása, továbbképzésük a legtöbb termelőszövetkezetben biztosított. Bár a taglétszám — a 49 szövetkezet' viszonylatában — két év alatt 1499 fővel csökkent, a harminc éven aluliak aránya ugyanebben az időszakban 5,6 százalékról 15,25 százalékra emelkedett. A fiatal szövetkezeti tagok 37,8 százaléka szakmunkás, 20;8 százaléka betanított munkásként dolgozik. Megoldatlan jelenleg a fiatal nők helyzete, hiszen a szakmunkásoknak mindössze 6,7 százaléka nő. Ezért fokozottabban kell együttműködni a szakmunkás- képzést nyújtó iskolákkal a pályaválasztás, pályára' irányítás kérdésében. Jelenleg ugyanis áz a helyzet, hogy nagyon kevesen, s csak azok vesznek részt a mezőgazdasági szakmunkásképzésben, akik gyenge eredményük miatt másutt tovább tanulni nem tudtak. A szakembergárda biztosítása érdekében 33 szövetkezet 119 fiatalt segít ösztöndíjjal, melynek összege 1972-ben 393 773 Ft volt. Törődnek a fiatalok szociális problémáinak megoldásával is. A múlt £Vben negyvenen kaptak lakásépítési kölcsönt, ez év augusztus 1-ig 813 fiatalt részesítettek házassági, szülési, bevonulási segélyben. 1972-től ötven fiatal kapott különféle kitüntetést, melyhez a szövetkezetek ötvenezer forinttal járultak hozzá. Az elnökség a szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzetével is foglalkozott, megvizsgálta, hogyan realizálódik a kormányprogram egyes szövetkezeteknél, de a szövetség területén együttvéve is. A vizsgálat eredménye számokkal bizonyította, hogy a tehénállomány alakulása, a tej- és hústermelés fejlődése szinkronban van a programmal, ami annak köszönhető, hogy a szövetkezetek vezetői és tagsága magáévá tette azt. Az eredményekben a tenyészirány helyes megválasztása, a takarmánybázis növelése, az állat- egészségügy fontos problémaként való kezelése, valamint a tartási körülményekben beállt pozitív irányú változások játszottak döntő szerepet. Feltétlen említést érdemel még, hogy a negyvenkilenc tagszövetkezet közül tizenhétben folyik egyéni verseny és tizennyolcban vannak szocialista brigádok. , — Tóth — Restaurálták a nagycenki Széchenyi-kastélyt Befejeződött a nagycenki Széchenyi-kastély restaurálása, amelyben emlékmúzeumot rendeztek be. Az emlékmúzeum földszintjét a Széchenyi család történetének, valamint Széchenyi István életének, politikai pályafutásának szentelték. A nagycenki Széchenyi-kastély helyreállítása ezzel nem fejeződött be: Megkezdődött és 1975-re befejeződik a keleti szárny építése, ahol mén telepet és 1-ovasiskolát rendeznek be, szintén korhű módon. A kastély nyugati szárnyában az országos vízügyi szaklevéltárat rendezik be. Ugyancsak eredeti állapotának megfelelően állítják helyre a kastélyparkot. Az emlékmúzeum ünnepélyes felavatására ma, Széchenyi István születésének 182. évfordulóján kerüi sor. A képviselő mindig fogad A társulások másik nagy csoportját, pontosabban az egyszerűbb gazdasági együttműködéseket nagyrészt ugyan. Fiatalok! Szerezzetek szakmunkás-bizonyítványt! A „Fémmunkás” Vállalat kecskeméti gyára 1973. október 15-én SZERKEZETLAKATOS, valamint HEGESZTÖ-SZAK- MTJNKASBIZONYÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉHEZ 1 ÉVES TANFOLYAMOT INDÍT. Jelentkezési feltételek: 20. életév betöltése 1974• októberig. 6. általános iskola. Jelentkezési határidő: 1973. október 6. Ä szakmunkásképzés a gyár területén történik, a 607. és a 623. sz. szakmunkásképző intézet bevonásával. A szakmunkásvizsgára való előkészítést, annak költségeit a gyár fedezi. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Bérezés: a szakmunkásképzés ideje alatt kiemelt órabérben, megegyezés szerint. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után is magas kereseti lehetőség. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés személyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán Kecskemét, Izsáki út 2—6. (363) A képviselőnek természetesen van hivatalos fogadónapja is. Tulajdonképpen azonban nincs fogadónapja, mert mindennap fogad. Bárkit, bármikor. A képviselőt — neve Széles István — az elmúlt ország- gyűlési választások alkalmával Dunaföldvár, Bölcske. Madocsa és Németkér szavazásra jogosultjai választották meg. ösz- szesen tizennégyezren. Végzettsége agrármérnök, foglalkozása nagyközségi párttitkár — És éppen ezért nincs fogadónapom — meséli. — Van. aki este a redőnyt kocoglatja meg, más a pártirodára jön, a harmadik az utcán kap el, hogy Pista bácsi legyen szives, intézze el ezt vagy amazt. — Maradjunk a szónál! Intézze el. Tehát a képviselő afféle kijáró ember? — Dehogy! Ha azonban a kitűnően tanult, mostoha körülmények között felnevelkedett Sebestyén Terézia nem éri el az egyetemi felvételhez előírt pontszámot és a képviselő leve’~t ír a rektornak, még se kijáró ember nem volt, se protezsáló. Egyszerűen a munkás származású fiatalok továbbtanulását igyekezett szolgálni és őszinte öröme, hogy a később csakugyan felvett kislány — nontszám ide vagy oda — máig jeles eredménnyel végzi az egyetemet. — Közgondokkal fordulnak önhöz? — Természetesen. Gondolok a németkéri vízműre, vagy a Gyapa-pusztaiaknak arra a Panaszára — Felsőgyapáról van szó —, hogy tőlük ötven méterre a tehénistállóban vart villany, de hozzájuk máig se sikerült bevezettetni. Ha a tehén megérdemli, hogy villany meilett aludjon, a gyerekek nem olvashatnak ugyanilyen fénynél ? — Széles elvtárs hogyan tájékozott a választókerületét illető gondokról, problémákról? — Rosszul. Általában csak utólag, a kész tényekről tájékoztatnak. — Mi a véleménye a város és falu közti különbségek felszámolásáról a közvetlen környezete vonatkozásában? — A képviselőnek természetes kötelessége, hogy a központi célkitűzéseket figyelembe vegye és azok megvalósítása érdekében tevékenykedjen. A különbségek felszámolása nem történik azonos ütemben. A város többet kap, a falu kevesebbet. Aránytalanul kevesebbet. — Nincs ebben a megállapításban valami olyasmi, amit olykor „durtaföldvári sértődöttségnek’’ szoktunk nevezni? — Nincs. Dunaföldvár nem sértett falu, csak érzésem szerint elhanyagolt. Én nem tudom a langyos utat választani, ha közgondokról van szó. Például téves volt a Népújság megállapítása, ha jól tudom éppen ön írta, hogy Dunaföldvár a szomszéd megye határán lévén, szinte teljesen Dunaújváros vonzáskörébe tartozik. Szerintem azt is feszegetni kellett volna, hogy a mi községünk vonzáskörzetébe, mert van ilyen, hány település, milyen embertömeg tartozik. — Mint képviselőnek, mi lenne a legfontosabb óhajtása? — Gyakorlattá kellene változtatni, hogy a felettes hatóságok a lakosságot alapvetően érintő kérdésekben kérjék ki a megválasztott képviselő véleményét. — Széles eívtárs annak idején emlékezetes módon interpellált a parlamentben az állattenyésztés ügyében. Vannak hasonló tervei? — Igen. ' *’ O. í. Fotó: G. K. t
