Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

Társulások Dél-D11 n ániií Ion A vállalatok, szövetkeze­tek összefo­gása, társulása nem újkeletű jelenség. Társulási tevékeny­ség régebben is létezett, de ezen a téren számottevő fel­lendülés csak az új mecha­nizmus bevezetése óta követ­kezett be. Azóta már több mint öt év eltelt, és gazdasági életünk új hajtásai jelentősen megerősödtek. Emellett azon­ban számos tényező még nap­jainkban is akadályozza a tár. sulások működését, az újak létrejöttét. Ezután lássuk, hogy most hói is tartanak a társulások! Mit mutat a róluk készített felvétel, ami a PM Bevételi Igazgatóságon éppen a közel­múltban készült el. A gazdasági társulások vál­tozatos. sokszínű képet mutat­nak. Formájukat tekintve a Dál-Dunántúlon közö« vállal­kozással, közös vállalattal, egyszerű gazdasági együttmű­ködéssel és egyszerű társulás­sal egyaránt találkozhatunk. E változatos társulási formák közül azonban a közös vállal­kozások és az egyszerűbb gaz­dasági együttműködések alkot, ják a legnépesebb csoportot. A társulások életében álta­lában az első évek a legnehe­zebbek. Ekkor elsősorban a tő­keszegénység akadályozza a gyorsabb kibontakozást. Emel­lett azután a szakmai vezetés hiányosságai, valamint a nem kielégítő szervezettség csak to. vább gyarapítja a kezdeti gon­dokat. A nehézségek láttán néhányan hátat is fordítanak a társulásoknak, de közülük később többen újra visszatér­nek. miután már egyenesbe került a társulás szekere. Társulásokba e™azTr. kodó egység beléphet, a gya­korlat azonban azt mutatja, hogy ide elsősorban a szövet­kezetek (mg. termelőszövetke­zetek, ioari termelőszövetkeze­tek, ÁFÉSZ-ek) tömörülnek. Ugyanakkor állami vállalato­kat — az állami gazdaságok kivételével — már alig talá­lunk a társulok között. Hogy­ha viszont a társult üzemeket ágazatok szerint nézzük, ak­kor leggvaíkrabban az élelmi­szer-gazdasághoz tartozó üze­mekre bukkanunk. Az élelmiszer-gazdasági és ezen belül a mezőgazdasági társulások jelentős része szo­rosan kaocsolódott a kormány állattenyésztési programjához. E társulások közül a termelő­szövetkezetek építőipari önálló közös vállalkozásai kívánkoz­nak az első helyre, amelyek nem kis részt vállaltak az ál­lattenyésztési telepek felépíté­Á Hőgyészi KFT-t seben. Más társulások viszont éppen e program nyomán jöt­tek létre, mégpedig úgy, hogy több nagyüzem összefogásának eredményeképpen új. korsze­rű állattenyésztési telepek lé­tesültek. Az elmúlt években elkezdett szakosított telepek nagy részének elkészültével azonban a termelőszövetkezeti építőipari közös vállalkozások sorsa nehezebbre fordult. Emiatt néhány TŰVÁLL meg­szűnt, illetve felbomlásnak in­dult. Mások új munkák után néztek, vagy pedig tevékeny­ségüket is megváltoztatták. Az utóbbi utat választotta pél­dául a letenyei TÖVÁLL is, amely az építőipari tevékeny­ségről ipari termelésre tért át. Maradjunk azonban tovább­ra is a közös vállalkozások­nál, és nézzünk ezekre még két példát. Először egy jól működő, utána pedig egy „hal­va született” társulásról lesz szó pél­dául azzal a céllal hívták életre 1969-ben, hogy a környező üze­mek műtrágya- és növényvédő. szer-tárolását, továbbá a mű­trágya ki. és berakását, a gé­pesített kemizálást oldja meg. Jól is jártak ezzel a társulás­sal a közeli tsz-ek, mert nem­csak a műtrágya beszerzésé­nek és tárolásának gondját vette le a társulás a válluk­ról, hanem itt a kívánságuk­nak megfelelően össze is keve­rik a műtrágyát. Nem véletlen, hogy más megyékbe i® elju­tott a társulás híre és azóta jó néhányan bekopogtattak a hő­gyészi társuláshoz. A jelek szerint nem is eredménytele­nül, mert most éppen Bara­nyában hasonló jellegű társu­lás van megalakulóban. A következő közös vállalko­zás a nem elég körültekintően létesített társulás iskolapéldá- - ja. A jogszabályok figyelmen kívül hagvása miatt, énpen az egyik legtöbb termelőszövet­kezetet mozgósító vállalkozás létjogosultsága vált kérdésessé. A több mint száz közös gaz­daságot tömörítő — egyébként üdülő építése és üzemeltetése céljából létesített — közös vál­lalkozás ugyanis akkor alakult meg. amikor az ilyen irányú beruházásokat leállító kor­mányhatározat már ismert volt. Ezek után természetesen az üdülőberuházás egyelőre nem valósulhat meg. Ennek ellenére azonban a tagok ál­tal jegyzett összegből m_ár ez ideig is jelentős összegű fel- használások történtek. csak az élelmiszer-gazdaság területén találhatjuk meg. E társulások népes csoportjából ezúttal csupán egyet ragadunk ki. mégpedig a Kaposvári Cu. bőrgyár ureöetin-társulását. E társulás keretében előállított takarmány-koncén trátumot szívesen vásárolják a nagy­üzemi gazdaságok, és az ed­digi eredmények azt bizonyít­ják. hogy az urebetinnel törté­nő hizlalás eredményesebb a hagyományosnál. A társulás működése azonban — elsősor­ban közgazdasági jellegű té­nyezők miatt — mégsem prob, lémamentes. És a nehézségek nagyrészt indokolatlanul sújt­ják a társulást. Egyrészt meg­drágítja a termelést az, hogy a takarmánykeverő után esz­közlekötési járulékot kell fi­zetni. Másrészt költségesebbé teszi a termék-előállítást az adalékanyagok ipari áron ya- ló beszerzése, valamint a fel­használt répaszelet szűkített önköltségen való értékelése is. Fontos kérdések tsz-szövetség nepireoiiin Befejezésül még annyit, hogy társulá­saink jellegükre nézve megle­hetősen egyoldalúak. Hazánk­ban és szűkebb területünkön működő társulások ugyanis szinte kizárólag horizontális (kapacitásnövelő) jellegűek. Ugyanakkor a külföldön elter­jedt. a gazdaságosabb terme­lést biztosító, az egymáshoz kapcsolódó termelési és érté­kesítési szakaszokat átfogó vertikális társulásokat hazánk­ban csak elvétve találunk. E társulási forma előnyei viszont arra ösztönöznek, hogy az el­következő években elsősorban a vertikális kapcsolatokra épülő társulások felkarolását, az eléjük tornyosuló akadá­lyok elhárítását szorgalmazzuk. (M—G—B) A napokban elnökségi ülés volt a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél, melyen két na­pirendi pont szerepelt: az MSZMP ifjúságpolitikai hatá­rozatának, az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatai a termelőszövetkezetekben, másodikként pedig jelentés a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése érdekében teendő to­vábbi intézkedésekről. A szövetség szövetkezetpoli­tikai-önkormányzati bizottsága a tagszövetkezetekben június— júliusban felmérte az ifjúság- politikai határozat és jogsza­bályok végrehajtásának hely­zetét. Megállapította, hogy a fiatalok szövetkezetbe lépésé­nek előkészítése, a beilleszke­dés előkészítése, szakképesíté­süknek megfelelő foglalkozta­tása, továbbképzésük a leg­több termelőszövetkezetben biztosított. Bár a taglétszám — a 49 szövetkezet' viszonylatá­ban — két év alatt 1499 fővel csökkent, a harminc éven alu­liak aránya ugyanebben az időszakban 5,6 százalékról 15,25 százalékra emelkedett. A fiatal szövetkezeti tagok 37,8 százaléka szakmunkás, 20;8 százaléka betanított mun­kásként dolgozik. Megoldatlan jelenleg a fiatal nők helyze­te, hiszen a szakmunkásoknak mindössze 6,7 százaléka nő. Ezért fokozottabban kell együttműködni a szakmunkás- képzést nyújtó iskolákkal a pályaválasztás, pályára' irányí­tás kérdésében. Jelenleg ugyanis áz a helyzet, hogy nagyon kevesen, s csak azok vesznek részt a mezőgazdasá­gi szakmunkásképzésben, akik gyenge eredményük miatt má­sutt tovább tanulni nem tud­tak. A szakembergárda bizto­sítása érdekében 33 szövetke­zet 119 fiatalt segít ösztöndíj­jal, melynek összege 1972-ben 393 773 Ft volt. Törődnek a fiatalok szociá­lis problémáinak megoldásával is. A múlt £Vben negyvenen kaptak lakásépítési kölcsönt, ez év augusztus 1-ig 813 fia­talt részesítettek házassági, szülési, bevonulási segélyben. 1972-től ötven fiatal kapott különféle kitüntetést, melyhez a szövetkezetek ötvenezer fo­rinttal járultak hozzá. Az elnökség a szarvasmar­ha-tenyésztés jelenlegi helyze­tével is foglalkozott, megvizs­gálta, hogyan realizálódik a kormányprogram egyes szövet­kezeteknél, de a szövetség te­rületén együttvéve is. A vizs­gálat eredménye számokkal bizonyította, hogy a tehénállo­mány alakulása, a tej- és hús­termelés fejlődése szinkronban van a programmal, ami an­nak köszönhető, hogy a szö­vetkezetek vezetői és tagsága magáévá tette azt. Az ered­ményekben a tenyészirány he­lyes megválasztása, a takar­mánybázis növelése, az állat- egészségügy fontos probléma­ként való kezelése, valamint a tartási körülményekben be­állt pozitív irányú változások játszottak döntő szerepet. Feltétlen említést érdemel még, hogy a negyvenkilenc tagszövetkezet közül tizenhét­ben folyik egyéni verseny és tizennyolcban vannak szocia­lista brigádok. , — Tóth — Restaurálták a nagycenki Széchenyi-kastélyt Befejeződött a nagycenki Széchenyi-kastély restaurálá­sa, amelyben emlékmúzeumot rendeztek be. Az emlékmúzeum földszint­jét a Széchenyi család törté­netének, valamint Széchenyi István életének, politikai pá­lyafutásának szentelték. A nagycenki Széchenyi-kas­tély helyreállítása ezzel nem fejeződött be: Megkezdődött és 1975-re befejeződik a keleti szárny építése, ahol mén tele­pet és 1-ovasiskolát rendeznek be, szintén korhű módon. A kastély nyugati szárnyában az országos vízügyi szaklevéltá­rat rendezik be. Ugyancsak eredeti állapotának megfelelő­en állítják helyre a kastély­parkot. Az emlékmúzeum ünnepé­lyes felavatására ma, Széchenyi István születésének 182. év­fordulóján kerüi sor. A képviselő mindig fogad A társulások másik nagy csoportját, pontosabban az egyszerűbb gazdasági együtt­működéseket nagyrészt ugyan. Fiatalok! Szerezzetek szakmunkás-bizonyítványt! A „Fémmunkás” Vállalat kecskeméti gyára 1973. október 15-én SZERKEZETLAKATOS, valamint HEGESZTÖ-SZAK- MTJNKASBIZONYÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉHEZ 1 ÉVES TANFOLYAMOT INDÍT. Jelentkezési feltételek: 20. életév betöltése 1974• októberig. 6. általános iskola. Jelentkezési határidő: 1973. október 6. Ä szakmunkásképzés a gyár területén történik, a 607. és a 623. sz. szakmunkásképző intézet bevonásával. A szakmunkásvizsgára való előkészítést, annak költségeit a gyár fedezi. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Bérezés: a szakmunkásképzés ideje alatt kiemelt órabérben, megegyezés szerint. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után is magas kereseti lehetőség. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés személyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán Kecskemét, Izsáki út 2—6. (363) A képviselőnek természete­sen van hivatalos fogadónapja is. Tulajdonképpen azonban nincs fogadónapja, mert min­dennap fogad. Bárkit, bármi­kor. A képviselőt — neve Szé­les István — az elmúlt ország- gyűlési választások alkalmával Dunaföldvár, Bölcske. Madocsa és Németkér szavazásra jogo­sultjai választották meg. ösz- szesen tizennégyezren. Vég­zettsége agrármérnök, foglal­kozása nagyközségi párttitkár — És éppen ezért nincs fo­gadónapom — meséli. — Van. aki este a redőnyt kocoglatja meg, más a pártirodára jön, a harmadik az utcán kap el, hogy Pista bácsi legyen szi­ves, intézze el ezt vagy amazt. — Maradjunk a szónál! In­tézze el. Tehát a képviselő affé­le kijáró ember? — Dehogy! Ha azonban a kitűnően tanult, mostoha kö­rülmények között felnevelke­dett Sebestyén Terézia nem éri el az egyetemi felvételhez előírt pontszámot és a képvi­selő leve’~t ír a rektornak, még se kijáró ember nem volt, se protezsáló. Egyszerűen a munkás származású fiatalok továbbtanulását igyekezett szolgálni és őszinte öröme, hogy a később csakugyan fel­vett kislány — nontszám ide vagy oda — máig jeles ered­ménnyel végzi az egyetemet. — Közgondokkal fordulnak önhöz? — Természetesen. Gondolok a németkéri vízműre, vagy a Gyapa-pusztaiaknak arra a Pa­naszára — Felsőgyapáról van szó —, hogy tőlük ötven mé­terre a tehénistállóban vart villany, de hozzájuk máig se sikerült bevezettetni. Ha a te­hén megérdemli, hogy villany meilett aludjon, a gyerekek nem olvashatnak ugyanilyen fénynél ? — Széles elvtárs hogyan tá­jékozott a választókerületét illető gondokról, problémák­ról? — Rosszul. Általában csak utólag, a kész tényekről tá­jékoztatnak. — Mi a véleménye a város és falu közti különbségek fel­számolásáról a közvetlen kör­nyezete vonatkozásában? — A képviselőnek termé­szetes kötelessége, hogy a köz­ponti célkitűzéseket figyelem­be vegye és azok megvalósítá­sa érdekében tevékenykedjen. A különbségek felszámolása nem történik azonos ütemben. A város többet kap, a falu ke­vesebbet. Aránytalanul keve­sebbet. — Nincs ebben a megálla­pításban valami olyasmi, amit olykor „durtaföldvári sértő­döttségnek’’ szoktunk nevezni? — Nincs. Dunaföldvár nem sértett falu, csak érzésem sze­rint elhanyagolt. Én nem tu­dom a langyos utat választani, ha közgondokról van szó. Pél­dául téves volt a Népújság megállapítása, ha jól tudom éppen ön írta, hogy Dunaföld­vár a szomszéd megye hatá­rán lévén, szinte teljesen Du­naújváros vonzáskörébe tarto­zik. Szerintem azt is feszeget­ni kellett volna, hogy a mi községünk vonzáskörzetébe, mert van ilyen, hány telepü­lés, milyen embertömeg tar­tozik. — Mint képviselőnek, mi lenne a legfontosabb óhajtása? — Gyakorlattá kellene vál­toztatni, hogy a felettes ható­ságok a lakosságot alapvetően érintő kérdésekben kérjék ki a megválasztott képviselő vé­leményét. — Széles eívtárs annak ide­jén emlékezetes módon inter­pellált a parlamentben az ál­lattenyésztés ügyében. Vannak hasonló tervei? — Igen. ' *’ O. í. Fotó: G. K. t

Next

/
Thumbnails
Contents