Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
<1 Meghalt Lotz János, egy világhírű bonyhádi öregdiák X magyar sajtó a napokban közölte: „Dr. Lotz János, a magyar származású nyelvész, amerikai egyetemi tanár, az anyanyelvi konferencia védnökségének tagja, akit a Magyar Tudományos Akadémia tavasszal tiszteletbeli tagjának választott. 60 éves korában Chevi Chase (Maryland állam) városában elhunyt.” Lotz professzor a bonyhádi gimnázium egyik leghíresebb növendéke. 1931-ben érettségizett, a gimnáziumot végig ott járta. Az iskolai értesítő szerint már 1920-ban beiratkozott. de azután 1923-ban újra szerepel, mint elsőosztályos. Tanárai közül már csak egy él. némettanára, a kitűnő K erényi Henrik. Lotz az USA Milwaukee városában született. Apja mint szegény somogyi paraszt szerencsét próbálni ment az óceánon túlra. így született ott fia. de kiskorában hazaköltöztek. Lotz még csak elemlsta volt. amikor Szabó Dezső történetesen Somogyvámoson töltött egy nyarat, ott írva Csodálatos élet e. regényét. Lehet, hogy ő fedezte föl a kis parasztfiú zseniális képességeit. A bonyhádi gimnázium tanári kara és az iskola baráti köre mindent megtett, hogy a szegény- származású tehetséges paraszt- fiút tejbe-vajba fürössze. Kedvence volt a városnak. Családok versengtek érte, hogy a sovány konviktusi koszt helyett föltáplálják. Osztályfőnöke és magyar tanára Hajas Béla volt. Vörösmarty börzsönyi és bonyhádi éveinek krónikása. Az ő ösztönzésére gyűjtötte a kisdiák faluja folklórkincsét: 12 éves korában 250 népdallal tért vissza egy vakációjáról. A gimnáziumkertben és az utcákon sakktáblával a hóna alatt járt-kelt: „Játsszunk egvet. hadd verjelek meg!” — volt ismert mondása. Pesti folyóiratok már akkor gyakran közölték sakk-feladványait. A bonyhádi reálgimnázium a Tolna—Baranya—Somogv-i evangélikus egyházmegye alapítványa volt. érthető, ha az isko'a tiszta luteránus tanári testületé az egyház nagy reménységét látta a tehetséges diákban. Lotz azonban nagy meglepetésre nem a soproni teológiára ment. hanem az Eötvös Kollégiumba jelentkezett. Itt a felvételi vizsgán va- lamennvi, tárgyból tanúságot tett széles körű tudásáról. A bölcsészeién nem volt nyelvészeti előadás amelyre ne járt volna, mongoltól svédig minden érdekelte. Az utóbbi volt szerencséjének megindítója Valdemar Langlet, a budapesti svéd követség kultúrattaséja, a svéd lektor, nyári ösztöndíjat szerzett neki. Közben hirtelen meghalt a stockholmi magvar követség sajtó- és kultúrattaséja. az ottani egyetem magvar lektora. Leffler Béla, Madách svéd fordítója. Fölkérték Lotzot, ugorjon be a svéd sajtó mindennapi kivonatolására. Annyira hasznavehe- tőnek találták, hogy föl is kérték Leffler posztjainak betöltésére. Lotz hazasietett, hogy letegye doktorátusát. „A történelmi vi'ágkén. Az ember az időben” volt disszertációjának tárgya és címe. Végig tiszta jeles lévén. Pécsett megkapta a „sub. auspieiis...” címet. Első stockholmi éveiben megírta máig legnagyobb művét, a „Das ungarische Sprachsystem” (A magyar nyelvrendszer) c. vaskos könyvét, Azóta csak kisebb. bár többnyire nagyon ervleti cik- kokst írt. Csak egy példát említek: Hunor és Magyar két mondabeli ősünkről bebizonyította, hogy közülük csak Magyar létezett, akiről a nemzet nevét kapta, Hunor azonban a romantika kreációja. Stockholm, mint köztudomású, a második világháború idején a svéd örökös semlegesség révén a nemzetközi diplomáciai és szellemi élet nagy csomópontja és váltóállomása lett. Ekkoriban készítettem elő Lotz-cal a magyar tudomány egyes nagy műveinek, pl. Kodály Magyar Népzenéiének ottani angol kiadósát. Illyés Gyula Nobel-díja akkor merült föl először: útját teljesen előkészítettem, de a fasiszta pesti sajtó tiltakozása miatt nem lett belőle semmi. Az akkor itthon még nem ismert postamérnök, Békésy György meghívását a Svenska Insti- tutet, a Nobel-díjról ítélkező tudományos kötelékébe viszont sikerült megvalósítani, így jutót' hozzá Békésy a hallás fizikájában elért eredményei és így a radar kialakításában való részvétele révén a fizikai Nobel-díjhoz. A második világljáború végével az amerikai hadsereg európai főparancsnokát, Eisen- howert a Columbia egyetem megválasztotta elnökének. Ö kimagasló fiatal európai tudósokkal tért haza, közöttük volt Lotz János is. Az USA Kelet- Európa iránti érdeklődése szükségessé tette az itteni nyelvek beható és intézményes tanítását. Lotz a Szovjetunió nem-szláv nyelveinek tanítását célzó kormányprogram fő irányítója lett. Amikor vagy tíz éve megindult a szovjet— amerikai és így az amerikai— kelet-középeurópai kulturális közeledés, a Ford-alapítvány magyar tudósok tömegeit is meghívta amerikába. Lotz lett ennek az akciónak a tanácsadója. Vagy 200 magyar nyelvész. szociológus, irodalomtörténész és természetesen egy sereg természettudós ment ki többnyire egy teljes tanévre amerikai egyetemekre. A magyar tudományos élet Iiotz létezését csak akkor ismerte el. Egyik Pár év előtti akadémiai előadásában keserű szavakkal emlékezett meg arról, hogy 1936. és 1963. között még a nevét sem írták le az Akadémia folyóirataiban. Ezután a tudós-csere után azonban nemcsak többször meghívták Magyarországra és minden eszközt rendelkezésére bocsátottak a megújhodott haza megismerésére, hanem idén tavasszal a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává is választották. Ez a régi. de rossz magyar divat szerirúi szokás azonban kései elégtétel volt számára, hiszen vagy 10 éve a párizsi nyelvtudományi világkongresszus elnökévé választotta, a legnagyobb élő nyelvfilozófus. Roman Jakobson pedig társszerzőként vele adta ki egyik fontos munkáiét. Nemcsak az egyetemes nyelvtudománynak nagy vesztesége Lotz János korai halála. hanem a magyar tudományos élet nemzetközi összeköttetései is meg fogják sínyleni hiányát. GÄL ISTVÁN II nyelvi Az idős ember zavarában elnök úrnak szólítja az ügyvéd urat. esetlen, kiszolgáltatott, alázatos és tisztelettudó. a Bajai Járásbíróság folyosóján találkoztam velük, s őket látva egy kiélezett, önnön lényegét jól mutató helyzetben ismét megbizonyosodtam a kiszolgáltatottságnak arról a fajtájáról, amelyet „nyelvi kiszolgáltatottságnak” hívok. A két ember között más volt a viszony az eszmecsere megkezdése előtt, s teljesen más lett közöttük a viszony, mióta tárgyalnak. Látom. Az ügyvéd jóindulatúan magabiztos. az idős ember szolgaian alázatos, kicsit sajnál- tatia magát, jobbágytartással próbálja helyettesíteni mindazt, amit nehéz megfogalmaznia. mert nem rendelkezik az ügy. a panasz, a kérés világos, pontos megfogalmazásához szükséges szókészlettel, szókinccsel. Tehát nem egyenrangú felek ebben a tekintetben. Az úr és a szolga látványát nyújtják, szándékuk ellenére. Nehezítheti persze az idős ember dolgát az elfogultság. A bírósági folyosón az ügyvéd otthonosan mozog, ezzel szemben az ügyfél megilletődve, tétován, s elbizonytalanodva. Foglalkozássorozat A megtévedtek morális beszámíthatatlanságának egyik jeléül a vándor madár-életmódot említi a bűnügyi krónika. Ha egy fiatalember azzal dicsekszik, hogy már nyolc-tíz munkahelye volt, óvakodunk tőle, igyekszünk jobb belátásra bírni. „Voltam... gyári munkás és vásározó bazáros, iparművészeknél segédmunkás és szőlősgazdáknál napszámos, dolgoztom bulgárkertészetben. voltam kisiparos alkalmazottja, néhány évig kórházi ápolónő, dolgoztam koraszülötteknél, szülőotthonban, falusi bölcsődében..." — írja a harmincegynéhány éves újságírónő, (egyébként rendkívül érdekes) kötete fülszövegében, leplezetlen büszkélkedéssel. És most örüljünk? Jóllehet, a közvélemény is engedékenyebb a toll- forgatókkal, művészemberekkel szemben, gondolván, hogy érzékenyebbek a köznapi embernél, nyugtalanabbak annál, erényként mégsem fogadhatja az új írói divatot. Ahány fiatal szerző, annyi felsorolás, foglalkozássorozat. Ha a munkahely-cserélgetés következtében gazdagabbá vált az író személyisége, értékesebbé művészete — annak jelentkeznie kell írásában. Ez tartozik az olvasóra! A háttér az író személyes dolga, a cél nem szentesíti az eszközt, az íróság sem teszi erénnyé a vándormadár kodást. (virág) kiszolgáltatottságról Csakhogy a magabiztosság, a megfelelő fellépés hiányát éppen- a nyelvi kiszolgáltatottság okozza, okozhatja, s- az idős ember gyámoltalanságát restellve az-„ilyen helyeket” ha csak lehet elkerüli. Nyelvi kiszolgáltatottság. Szerintem a szocialista rendszerben főleg és elsősorban ez akadályozza az öntudatos emberi tartás általánossá' válását, a jogok kellő gyakorlását az egyenrangúsági érzés kiteljesedését. • Pírul a képem. Eszembe jut, rengeteg szamárságot leírtam, 'elmondtam a dolgöáők * passzivitásáról, amíg rest voltam gondolkodni. Létezik persze tudatosan vállalt, ne szólj szám. nem fái a fejem passzivitás is. aztán sokféle létezik még. ám a „hallgatás”, a ,;csönd” -igazi eredete, óka: szegényes a szókincs. Amennyivel a környezetemben élő munkások, szövetkezeti gazdák rendelkeznek, annyival az új életérzést, munkahelyi közérzetet lehetetlen pontosan kifejezni, megfogalmazni. Rosszul esik leírni, de hát le kell írni: amennyit B. Károly szakmunkás barátom magyarul tud vagyar létére, az közösségi társadalmunkban a boldogulásához, a táiékozódásához. az eligazodásához, jogai érvényesítéséhez, kötelességei'pontos megértéséhez kevés. Például nem mindig képes azt mondani, amit gondol, tud, érez, s nem mindig azt ért; a közleményekből, a tájékoztatókból, a?, újságcikkekből, amit mondanak neki. hanem egészen mást, . jobbat, rosszabbat, Szóval egészen mást. Próbát tettem. Naponta halljuk, olvassuk, használjuk az „anyagias” szót. Világos, hogy mit jelent: elmarasztal. Egyértelmű félreérthetetlen, magyarul mondjuk magvaroknak. Egv esztendeje tartó kér- dezősködésem végeredménye viszont mást mond. Száznál több munkást, nőt. férfit kérdeztem meg, s mindössze tíz ismeri az. anyagias szó valóságos értelmét. A többiek, amikor azt hallják. X anyagias, akkor ezt úgy értik: szorgalmas, takarékos és beosztó. A szót maguk is ebben az értelemben használják. ..Miért nem szólnak.” vélemény.?!’ ..Mitől félnek?” „Bátran fejtsék ki véleményüket.” Ezek mind jól Ismert, gyakran hallott mondatok, termelési tanácskozásokon, téeszközgyűléseken,' munkarendezvényeken.. Különböző elméleteket gyártunk, olykor megalapozatlan . végkövetkeztetésekre jutunk, olyasmikre például. hogy rossz a munkahelyi légkör, az emberek azért hallgatnak, mert nem tanácsos szólniök, vagy a téesztagok azért vannak csöndben, mert mindennel elégedettek. Szerintem a felsorolt változatok mindegyike lehetséges, de mostani tapasztalataim ismeretében mégis azt mondom: rengeteg ember npm azért hallgat, mert nincs véleménnyé,'vagy mert fél. Egyszerűen azért ‘ hallgat, mert attól tart. „ha kinyitom a számat rendszerint marhaságot mondok”. Igazán jó barátok vagyunk: én és Z. elvtárs, az üzemi párttitkár. Beszélgetünk az égvilágon mindenről. Amíg az evésről, az ivásról. a családról, a munkáról társalgunk, addig minden a legnagyobb rendben. Ezekre a cselekvésekre Z. elvtársnak van szava. De am) az üzemmel kapcsolatos, azt jobb ha elő se hozzuk. Ilyenkor Z. elvtárs kínlódik, erőlködik, keresi a fogalmakra, a helyzetekre, a megnyilvánulásokra a pontos ázómegfelelőket, s megy a zagyva halandzsa-beszéd. Nincs elegendő szókincse, hogy egyszerűen, világosan, pontosan kifejezze új önmagát. Okos ember, bölcs ember, jószemű, jóeszű, csak az a nagy kár, még mindig háztáji szinten beszéli a magyart, holott ez ma már kevés. Csak az olvasás segítene rajta. Ez ma már kevés. « amikor ezt mondom, akkor ezzel azt is mondom: a szocialista rendszer öntörvényeivel gyakorol nyomást a népre, hogy a nép saját nyelvét immár értelmiségi színvonalon ismerje, használja. A helyzetekkel gyakorol rá nyomást, olyképpen, hogy a teljes emberi kiteljesedé; elképzelhetetlen, ha a magyart csupán háztá'i szinten beszéljük. Sz. P. a9T3. szeptember 2-