Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-16 / 217. szám
A Tolnaiak Veszprémben Harmat utca keskeny, lyukas és mindössze harminc méter hosszú. Több mint felét már lebontották. A híres viadukt előtt, ahol összeszűkül a főút. kicsiny tábla adja hírül, hogy itt kell balra fordulni annak, aki a Tolna megyei építőket keresi. A Harmat utca elején. — valamikor virágágyás lehetett itt, — nehéz gépkocsik keréknyoma, az építkezésen szokásos kép. Hogy valami elkészüljön, előbb rombolni kell. Itt az öreg, kőből épített házakat rombolták, s eltiporták még a virágágyást is. Itt is úgy rombolnak, mint Szekszárdon. a Mikes utca végén, még az élő fát is kidöntve, minek maradjon nyom a régi lakótelepről. ..(?) Az utca végétől még száz lépésre van a munkahely. A munkahely előtt is egy homokmész halom, meg egy szivaty- tyú. A gép előtt két ember. Hajdú Ferenc darukezelő és Kovács Dénes, a Turboso kezelője. A vakológép most áll, mert az épületben, fönt az első, meg a második emeleten a kőművesek állást változtatnak. — Én az elsők között voltam, akik Tolnából idejöttek — kgzdi a jogos dicsekvést Hajdú Ferenc. — Tavaly október hatodikán már itt voltam, s tizedikén kezdtük az építkezést. Április 18-ig nyolcvan- négy lakást emeltem a helyére. Azóta a daruval a belső munkákat végzőket szolgálom ki. A Harmat utcai lakótelep Veszprémben olvan. mint Szekszárdon a Mérey-lakóte- lep. Dombon van, egyik része bontott lakótelepre épül. másik m“g növényt sem termő sziklára. — Ez a sziklás talaj okozza a legtöbb gondot. — mondja a gépkezelő Kovács Dénes — a mi embereink hozzászoktak a földhöz, itt, meg szikla van. Ásó helvett lé’skalapáccsal kell ásni. A sziklás talaí egyébként jó is: itt sohasem süllyednek el a tehergépkocsik. A TOTÉV emberei négy házat már összeállítottak. Az elsőt október elején kezdik átadni, a többit pedig folvama- tosan. Egy lakás ötvenegy négvzetméter. alapterületű és egy házban húsz lakás van. Amint ezzel elkészülnek, hozzáfognak egy nyolcvannégy lakásos sávház építéséhez még az idén. s jövőre újabb három, egyenként húszlakásos ház építését kezdik el. Szakács Mihály építésvezetőnek legnagyobb munkája ez a veszprémi. — A szakértelmet az embert próbára tevő munka van itt. Jelentősen különbözik a mi vidékünkön. Tolnában ismerttől. Itt az a szokás, hogy a házak alánját más cég készíti. Például amire építünk, a berhidai téesz építőbrigádja készítette. Más cég készíti a csatornázást, a gáz- é- vízszerelést. Itt a beruházó vállalatnak sokkal több a gondja, több céggel kell tárgyalni, mint nálunk. Ez aztán óhatatlanul is gonddal jár. Például a veszprémi házgyárból vásárolt blokkok egyik oldalát zsinóroz- zák csak. másikat nem, ezért előfordul, hogy amikor behelyezik, két-három ujjnyi eltérés is van a két blokk között — rabitz-fal szerű vakolással kell a házgyár mulasztásait eltüntetni. Az alapnál pedig olyan elemi hibákat követtek el, hogy a különféle vezetékeknek nem hagytad áthidalót, és a betont napokig kell vésni, mire egy-egy lakás ösz- szes vezetékének utat adunk — mondja az építésvezető. Persze a munkának több az öröme, mint a gondja. Elsősorban az, hogy a beruházó vállalat és a műszaki ellenőr — Fehér Ottó, az OTP embere — elégedett a munkával, a határidőtartással. A városi vezetők is többször jártak már a munkahelyen, elismeréssel nyilatkoztak a munkásokról, vezetőkről, ' A TOTÉV ötéves munkára rendelkezett be Veszprémben. Lakások és egy raktár építése szerepel a programban. E nagy munkához megfelelően készítették fel ezt a kihelyezett építésvezetőséget. Ha valamikor tanítani akarják, hogyan kell a családjuktól távol lévő munkásokat ellátni, otthont pótló szállást rendezni számukra. feltétlenül példának kell tekinteni ezt a munkahelyet. Csaknem egymillió forintba került a munkásokat szolgáló barakk. Itt nyolcvan személyt tudnak elhelyezni — öt-hat ember alszik egy szobában. Hideg-meleg yízes fürdő, mosóhely, csizmamosó, társalgó, klubszoba, könyvtár, tévé. rádió tartozik a szálláshoz. A rend. a tisztaság szembetűnő és valljuk be, szokatlan is, hisz építkezéseken leginkább a rendetlenséggel találkozunk. Az átmeneti helyzetre hivatkozva a vállalatok nem sokat törődnek a munkások ellátásával. Itt kifogástalanul érzi tnagát nyolcvan ember. A felháborodás, Mutasd meg felháborodásod tárgyát, megmondom ki vagy. Választóvíz, állítja M. elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, s kifejti, több mint két évtizedes mozgalmi múlttal a háta mögött, megtanulta: a felháborodás tárgy*, és hőfoka minden esetben bizonyítványt állít ki a felháborodó ember politikai érettséeéről, tisztánlátásáról, jelleméről, széleslátókörűségéről, vagy szűklátókörűségéről. Arról tehát, hogy hol áll. mennyi élettapasztalattal, ember- és valósa gismerettel rendelkezik. Továbbá. hogy kicsoda, közösségi emberként, ő maga. Senk; sem bújhat ki saját bőréből. Ilyenformán, hogy ki mit tart tartósan, vagy átmenetileg felháborítónak, az szinte mindent elárul magáról az emberről. Maradjunk a közélet mezején. Az érettség és az értetlenség, a nagykorúság és a felnőtt kiskorúság örök dilemmája ütközőpontja, hogy az egyik tud. a másik nem tud különbséget tenni a látszólag azonos cselekvés, viselkedés. magatartás között. D. elvtárs vezető beosztásban dolgozik, és ahogy mondani szokás, egy igazi természetes ember. Nem játssza meg magát soha, a maga idejében, a maga helyén tekintélyét ettől nem féltve szereti, igényli, s élvezi mindazt, ami az élethez hozzátartozik. Egészségss gondolkodású, ép testben ép lélekben ember. Szabad idejében vadászni jár. s mikor a zsebe, a kedve megengedi, barátaival elmegy szórakozni, beül a Gond azért Van. A munkásoknak nagy megterhelés ez az otthontól távoli munka. Hétfőn reggel indulnak hazulról — kilenckor kezdik a műszakot, a hét többi napján hattól hatig dolgoznak, és pénteken három órakor indulnak haza. Szakadatról Müller György hozza kubikostársait, Ozoráról Túrós Ferenc kőművesbrigádját. Tamásiból I>ászló János, Iregből Ükös Imre ül kőműves társaival a hétfő reggel; autóbuszba. Nem múlik el hét eleji indulás anélkül, hogy az emberek ne emlegetnék a messzi munkahelyet, a családi tűzhelytől való elszakadást. És azt is emlegetik, hogy változó munkahely kategóriába sorolták a veszprémi építkezést — már egy éve itt vannak —. s ezért kevesebb pénzt kapnak, mintha ezt az építkezést állandó munkahelynek tartanák. Egyébként Hajdú Ferenc elégedett az elhelyezéssel, első osztályúnak mondja. Különösen elégedett azzal, hogy a vendéglőbe poharazni, beszélgetni, az is előfordul, hogy időnként elkezd nótázpi. Az elfogult, a lényeget vakon néző kiskorúság a természetest, az emberit félreérti benne, s őt egy kalap alá veszi a nem természetessel. a nem emberivel. A roppant fontos „hogyan?’’ kérdést fel se téve. a felnőtt kiskorúság D. elvtárs „egyéni” passzióit elítéli, felháborítónak tartja. Ez a felháborodás oktalan és jogtalan. Semmi kivetni való nincs az ilyen ember képmutatástól mentes életmódjában, hiszen ameddig a takaró ér alapon ugyanúgy elvitathatatlan a joga az élet örömeihez, a szórakozáshoz, a kikapcsolódáshoz. mint bármelyik földi halandónak. Vezető. nem vezető, egyre megy. A hangsúlyt a nagykorú gondolkodás, a dolgok pontos megítélése érdekében a hogyanra helyezi, sőt szinte kizárólag a hogyanra. Annál is inkább, mert a hol, a hogyan, a mikor, amilyen mértékben és a kinek a zsebére kérdések soha sem mellőzhetők. Érdekes hogy D. elvtársat két oldalról is támadják. Ha történetesen szóvá teszi, hogy X. vagy Y túlzásba viszi a „kikapcsolódást”, nyomban sarokba szorítják: te talán szent vagy? Nem szent, de ismerj a mértéket. tudja, hol a határ, s végeredményben csak azoknak áll érdekében védekezve, támadva azt a látszatot kelteni róla, hogy vizet prédikál és bort iszik, akiknek az a jó, ha a búzát összekeverjük az ocsuvaL városban jó az élelmiszer-ellátás. Más munkások is azt bizonyítják, hogy a veszprémi élelmiszerüzletben jobb az áruválaszték, mint Szekszárdon, vagy más Tolna megyei településen. Ezek az emberek kipróbálják a veszprémi ellátást. mert szervezetten csak ebédet kapnak — reggeliről, vacsoráról maguk gondoskodnak. A munkásszállás konyhájában esténként nagy a forgalom — paprikáskrumpli, rántott csirke, pirított máj, húsos káposzta és még tucatnyi ételtől lesz éhes az is. aki sörrel akarná pótolni a vacsorát, Szar dán a TOTÉV-építkezé- sen szakmai találkozó is volt. A vállalatnak Kaposvárott is működik egy építésvezetősége, szinten lakásokat építenek. Szerdán Gódis Béla építésvezetővel az élen kis szakmai küldöttség kereste fel a veszprémi kirendeltséget: hogyan, milyen új módszerekkel dolgoznak itt, miként szervezik a szállításokat, hogy olyan A felháborodás pozitív tulajdonság? Általában nem. Általában igen. Ha most az újságolvasó is felteszi magának a kérdést, és a hétköznapok gyakorlatában átélt tapasztalataira gondol, akkor azt mondja: attól függ. Mitől? Elég gyakran kicsúszik a szánkon: hát ez felháborító. De ritkán kérdezzük vissza: csakugyan felháborító? Az eljelentéktelenítő észjárás — érdemes megfigyelni — rendszerint a pitiáner jelenségeket mondja, hiszi felháborítónak. Ezzel szemben biztonságát féltve gondosan kikerüli mindazt, ami joggal kiválthatná belőle a felháborodást. Az elje- lentéktelenítő észjárás kispolgári észjárás. Veszedelmes, káros megnyilvánulásait megtaláljuk a sajtóban, a rádióban, televízióban, a munkahelyen, az utcán, úgyszólván mindenütt. El akarja velünk hitetni, hogy közügy az éppen kedvetlen pincér, az átmeneti egyéni bosszúságot okozó „lim-lom”- probléma, az például, hogy recseg a hangszóró, szemetes az örökké zsúfolt váróterem, tíz percet késik a vonat, nem mosolyog a bolti eladó, és a kalauz nem nyalja ki az utas fenekét. Ne dőljünk be az el- jelentéktelenítő észjárásnak, hiszen benne kizárólag az a felhábórító, hogy pitiáner ügyecskékkel szeretné a nagykorú embert felháborítani. példásan folyamatos a munka és minden szakma talál magának időben, ió munkaterületet. A tapasztalatszerzés másik. nem is titkolt része, hogy Gódis Béla megmutassa embereinek a veszprémiek szállását, az itt tapasztalható rendet, tisztaságot, hogy hasonló legyen majd Kaposvárott is. Szabó Géza főépítésvezető a munkahelyi körülnézés után elvitte az építésvezetőket, művezetőket, brigád vezetőket a veszprémi SZTK építkezésére, ahol az ottani tanácsi építők dolgoznak. Tanulni mentek, a TOTÉV emberei a veszprémiekhez, de azt hiszem többet látnának, tapasztalnának a veszprémiek a tolnaiak munkahelyein. A TOTÉV veszprémi építésvezetőségének nyolcvan dolgozója jó hírverést tesz Tolna megye építőiparának, és ami ugyancsak fontos: a megye vezetői annak idején, amikor a TOTÉV-nek munkát adtak Veszprémben, azt ígérték, a tanács vezetőinek, hogy pontos, rendes, szép munkát végeznek. Az alig egyéves tevékenység már ezt bizonyítja. PÁLKOVÁCS JENŐ Negatív tulajdonság a méltatlankodó felháborodás, akkor is, amikor egyszerűen, műfelháborodással állunk szemben, íme Gy. kartárs. Ezt az embert minden olyan közlés kihozza a sodrából, s indulatokra ingerli, amely elítéli, ostorozza, leleplezi a közösségre káros cinizmust, karrierizmust, nagy lábon élést. üres életet. Ha erről hall, vagy olvas. nyomban reszketni kezd a gyomra, és a bírálók felelősségre vonását, megbüntetését követeli. Gy. elvtárs megtévesztő jelenség. Úgy tesz, mintha a szocializmus renoméját féltené. Ezen a címen háborog, holott valójában csak találva érzi magát, mert amikor a negatívumokról van szó, akkor mindig érzi. hogy róla van szó. Ilyenformán fel kell tehát háborodnia, s ez —= műfelháborodás. Hogyhogy eltűrjük, hogyhogy megengedjük? — kérdezi a szocialista normákat megsértő ember, amikor a szocialista normák megsértéséről hall, olvas, s fel van háborodva. De nézzük csak a felháborodása tárgyát: az a baja talán, hogy egyesek megsértik a a szocialista erkölcs normáit? Dehogy, dehogy. Az a baja, hogy erről az emberek beszélnek, s ezt a sajtó szellőzteti, megírja. Felháborodik, ilyenkor a tisztességesen gondolkodó többség is. de micsoda különbség? a többség ugyanis azt kérdezi; hogyhogy ilyen van, és tűrjük. Bizony igaz: választóvíz a felháborodás már abból a szempontból is. hogy egy azon dologban, ki mit tart felháborítónak. A felháborodás végső sorori akkor tekinthető hasznos közösségi cselekvésnek, ha gondolkodásunkat mindig áthatja a pártosság, az elvszerűség, a közösségi normák ismerete és szem előtt tartása. Sz. P. Népújság 5 1973. szeptember 16, FELSŐNYÉK! UTCA M ÉRIL JUl) T RAJZA a műfelháborodás és a közösségi érdek
