Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

Helyet az autóknak?! Szekszárdion a garázsok majdnem akkora alapterületet foglalnak el, mint a játszóte­rek. Az autótulajdonosok mégis egyre azt kérik, adjanak helyet járműveik számára. Parkoló­helyet. garázst, olyan terüle­tet, amely közel is van a la­káshoz. meg a városképet sem rontja. A kérések telje­sítése mind körülményesebb, szinte lehetetlen. Helyet az autóknak? Fel­tehetjük a kérdést így is: a világon több mint kétszáz- millió autó szolgálja az em­beriséget. garázsban viszont mindössze hat-tízmilliót tar­tanak. Minek a garázs? A mostani gyártási technológiák szerint egy közepes minőségű autó alváz- és karosszéria­védelme olyan, hogy addig bírja, ameddig a motor, az egész alkotmány biztonságo­san üzemeltethető. A festé­kek minden időjárási viszo­nyok mellett három-négy évet károsodás nélkül elbír­nak. Egy kocsi újjáfestése, alvázvédelme 1500—2000 fo­rint körül van. Egy garázs­terület díja hatezer forint — Szekszárdon. Másutt. Komlón, Hódmezővásárhelyen. Eszter­gomban stb. — nem kell ilyen magas összeget fizetni. A ga­rázs építési költsége is tete­mes: ha vállalati kivitelezés­ben készül tizenötezer forint, ha maszekolva. tízezer. Ennek ellenére egyre többen akar­nak garázst építeni. Miért? Az autó napjainkban nem luxuscikk. A munkát végző ember mindennapi szolgálója az autó. A munkába járást teszi kényelmesebbé, a vilá­got tárja ki, amikor pihenés­re, kirándulásra használja. Tehát a tulajdonosnak az a célja, hogy a kocsit minden­nap használni tudja. Az autó akkor térül meg. akkor szolgálja az, embert, ha rend­szeresen használja. Az évi hat-hétezer kilométeres tel­jesítményért nem szabad autót tartani. Hazánkban a jármű- tulajdonosok 32 százaléka 15— 20 ezer kilométert utazik egy évben, öt évvel ezelőtt az autósoknak még csak 23 szá­zaléka. öt évvel ezelőtt öt­tízezer kilométer között a járműtulajdonosok 30 száza­léka használta a kocsit, ina ebben a kategóriában csak a kocsiállomány 13 százalékát használják. Tehát a kocsik teljesítménye, az utazás „hosz- sza” örvendetesen, alakul. Ez pedig azzal a kívánalommal is jár, hogy az autót rend­szeresebben kell karbantarta­ni. Utcán ez nem lehetséges. Ezért mindenki egy garázs­félére törekszik, ahol a „csi­náld magad” mozgalom — magad urad. ha nincs pén­zed —, gyors léptekkel ha­lad előre. A fedett hely egy­ben azt is jelenti, hogy a ko- c'ü állaga Sokáig majdnem új állapotban tartható. Azaz később öregszik meg, a fes­tést később kell pótolni újjal. A másik ok, amiért sokan szeretnék járművüket garázs­ban tartani, hogy nem kis ösz- szegbe kerül egy-egy személy- gépkocsi. Sajnos a szabadban nem biztonságos a kocsi tar­tása. A nyáron nem egy alka­lommal törtek fel autókat, szúrták ki a gumikat — pél-, dául a Tartsay lakótelepen. Egy autógumi nyolcszáz forint kö­rüli összegbe kerül... Az abla­kok pótlása úgyszintén száza­sokat emészt fel. A járművek szaporodásával nem: azzal kell számolni, hogy csökken majd az utcán parkoló autókon oko­zott kár. Sajnos a külföldi példák azt bizonyítják — és nálunk Pesten is —, hogy egy­re több utcán, szabadban tar­tott járművet rongálnak meg. ismeretlen tettesek. A tulajdo­nosok féltik a „családtagot”, az autót, amelyet sok nélkü­lözés árán tudtak megvásárol­ni. Ez is ok. hogy mindenki törekszik garázsra, fedett tá­rolóhelyre. Hol, milyen garázst lehet építeni? Sajnos városunkban igen kevés hely áll garázsépí­tésre rendelkezésre. A lakóte­lepeket e sorok írója is saj­nálja „garázsosítani”. — pedig van kocsija —. A lakótelepet meg kellene hagyni az embe­reknek. a gyerekeknek főleg! Városunkban nagyon kevés a játszótér... Lesz majd több is. tudjuk, egyelőre azonban — amíg az egyes városrészek ki­alakulnak, kevés a játszótér. (Sajnos előfordul, hogy köz­teret autós célra — tanpálya — vesznek el, mint most is a kertvárosban, Szekszárdon.) És ez nem csak szekszárdi jelenség. Dombóvárott, Tamá­siban, Pakson, Bonyhádon is ez a helyzet Előbb szoríta­nak egy garázsnak helyet* mint egy homokozónak. Pél­dául a Tartsay lakótelep F jelű házai tövében egy befe­jezett garázsépítési program után, egyre-másra toldozgat- ják a garázsokat a korábban engedélyezettek mellé! — a zöldövezet rovására. * Tehát kevés hely vám ga­rázsépítésre. A laktanya mö­götti területen, amely gyakor­latilag semmire nem hasz­nálható, garázsokat építenek majd. Több mint három éve húzódik az ügy, egyik hiva­tal a másikra várt, míg a honvédség dicséretes gyorsa­sággal kezdeményezőként lé­pett feL A lakótelepen nem volna helyes garázsokat épí­teni. Itt van például a Hotel Gemenc melletti harminckét garázsból álló sor. A város­képbe nehezen lehet beleil­lesztem. Úgyszintén a strand környéki garázsokat vagy a Kadarka utcaiakat. Vélemé­nyünk szerint a járművek ré­szére valahol a város szélén kellene garázsokat építeni, Parásztán például... Ott van hely. azonban nem vállalkoz­nak ide építeni — messze van a várostól... Lehet-e ezen vitatkozni. Szerintem nem. A kocsi bármennyire is az em­berhez tartozik, ne vegye el az embertől az életteret — zöldövezetet. játszóteret. A garázsok már önmagukban is környezeti ártalmat okoznak. Zajos, füstös, gázos az autók­tól a környék. Mert — vall­juk be — az autósok nem igen veszik figyelembe más polgárok nyugalmát. Bőgetik a motort, csapkodják az aj­tót, zörögnek a szerszámok­kal későn este és korán reg­gel.» A kocsik elhelyezésére szol­gáló épületek milyensége sok vitát váltott már ki. Sokan csúfnak vélik a garázsokat: nem illeszkednek az épüle­tekhez. (Jó példa erre a Ben- cze Ferenc utcában lévő ka­tonagarázsok sora.) A város­gazdálkodási vállalat most át­épít egy korábban szél hordta garázssort, tetemes költséggel. Másutt meg az építési ható­ság — nagyon helyesen — a városképbe illő garázsok épí­tését engedélyezi. Milyen ga­rázsokat építsenek? Tanácsit, választ nehéz erre adni. A Pécs-szekszárdi Tüzép féltu­cat sorgarázsnak alkalmas tí­pust tud ajánlani, a buda­pesti Tüzép elsősorban beton­elemekből készített — nem is túl drága — garázsokat. A pécsi és budapesti típusok is il leitek a városképbe, Milyen garázs illik a város­képbe? Eldönteni nagy-nagy felelősséggel jár. Ezért aztán tapasztalható, hogy az épí­tési hatóság meglehetősen ma­gas követelményeket állít a garázsépítők elé. Így szemlé­lői lehetünk annak. hogy egyik lakótelepen szebb — nagyon drága —, másikon csúnyább garázsok épülnek, egyik beillik a városképbe, másik rontja a szemet. Az tény. ha van terület, nem zárkózik el a város a garázs- építések elől.- PJ ­Szeptember 21-től 27-ig Hungarokorr 73 A korrózióvédelem csak látszólag perifériális része éle­tünknek. Tulajdonképpen az egész népgazdaságot érinti. Csak az állóeszközökben 6—8 milliárd (!) forintnyi korró­ziós kár keletkezik évente. Korrózióvédelemmel Magyarországon 80—90 ezer em­ber foglalkozik. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság korróziós állandó bizottsága fogja össze, szervezi a hazai korrózióvédelmet, lehetővé teszi új eljárások bevezetését, licencek, információk cseréjét bonyolítja. Fél éve dolgozták ki és fogadták el a korrózióvédelem hazai programját E program — egyebek között — a műszaki szakemberek ta­pasztalatcseréjének, érdeklődésének, figyelmének felkel­tése érdekében kiállítások szervezését is feladatául tűzte ki Eszerint háromévenként a BNV területén nemzetközi kor­rózióvédelmi kiállítást rendeznek. A legközelebbit 1973. szeptember 21. és 27. között Hungarokorr '73 címmel. Az első ilyen kiállítást 1970-ben rendezte az OMFB és a Hungexpo — szép sikerrel. Akkor 3000 négyzetméte­ren 71 kiállító jelent meg, s a nagy érdeklődésre jellemző, hogy több mint 20 ezer látogató tekintette meg a kiállítást. Dr. Szepesváry Ivón, az OMFB korróziós állandó bi­zottságának elnöke a következőket mondja az idei kiállítás előkészületeiről, tematikájáról: — Őszi kiállításunk bemutatja a korrózióvédelem va­lamennyi szakterületét: szerkezeti anyagokat, bevonatokat, a felületelőkészitést, az átmeneti védőanyagokat, inhibito­rokat, a katódos védelmet és egy sor vizsgálóberendezést, mérőműszert. Hangsúlyozzuk a szerkezeti anyagok kivá­lasztásának jelentőségét. Felvonultatunk olyan szerkezeti anyagokat, amelyek nem igényelnek védelmet (például a könnyűszerkezetes építkezés anyagait). Bemutatunk bevo­natrendszereket — festékeket, műanyagokat, műgyanta bevonatokat, A felületelőkészítés a korrózióvédelemben azt jelenti, hogy mielőtt védőanyaggal vonják be a fémet — mindenféle piszoktól, rozsdától gondosan meg kell tisztí­tani. Átmeneti védőanyaggal (lakkok) védik például a ko­hászati üzemek a később továbbfeldolgozásra kerülő le­mezeiket. Az inhibitorok olyan szerves anyagok, amelyek megakadályozzák a korróziót. A katódos védelem elektro­mos úton gátolja a föld alatti távvezetékek, csövek korro- dálását. Eddig 100 hazai vállalat és külföldi cég jelentette be részvételét a kiállításon. A külföldi kiállítók között ott lesznek a nagy világ­cégek. Nyolc angol vállalat hozza el korrózióvédelmi be­rendezéseit, módszereit (Magyarország és Angia között évek óta szoros kapcsolat áll fenn e szakterületen). A ta­valyi pozsonyi korróziós-kiállításon való magyar részvételt viszonozzák a csehszlovák vállalatok. A Hungarokorr '73 idején még csehszlovák napot is rendeznek. — A kiállításból nemcsak a szakemberek profitálhat­nak. Külön „szakmai napokat" rendeznek a nagyközönség számára, ahoi a lakásokban, háztartási eszközökben, gép­kocsiban, nyaralóban ajánlatos korrózióvédelemre hívják fel a figyelmüket. Tanácsot, segítséget adnak. Az érdek­lődők kérdéseire számítógép adja meg a választ. Még ar­ról is tájékoztatnak, hol, mennyiért kaphatók a védőanya­gok és hogyan kell használni.­Az OMFB a kiállítással egy időben pályázatot bírál el — korrózióvédő anyagok, eljárások, módszerek beveze­téséről. Szubjektív sorok Ketten ültek az autóban: az após és a vő. A lámpa ti­losat jelzett, a vő fékezett. A nap szembesütött, a lámpát a vő nem látta. Kis idő után az após megszólalt: — Mehetsz, fiam! A vő kapcsolt és ment. Rendőrautó állította meg. — ön behajtott a tilosba! — mondta a rendőr. — Törzsőrmester úr, nem ő a hibás. Én mondtam, hogy mehet Vállalom a felelősséget. — Lehet, hogy maga mondta, hogy mehet, de ő indult, ő vezeti a kocsit... — mondta a rendőr és megírta a feljelen­tést. Az apóst bántotta a lelki­ismeret. — Én voltam a hibás, fiam. Vállalom a büntetést! — Ugyan, apa! Te mond­tad, hogy menjek, az igaz. de nekem meg kellett volna győződnöm, hogy mehetek-e! Én is most majdnem úgy jártam, mint az egyszeri ember, kinézett jobbra, látta, hogy nem jön semmi, a fia kinézett balra, at­tól kérdezte meg az apa: „Jön-e valami fiam?” A fiú azt mondta: „Csak tehenek, apám!” Az apa kifordult és durr összeütközött egy teherautóval. Igaz, hogy tehenek jöttek, de a gyerek nem mondta, hogy teherautón. Szerencsére nekünk nem volt balesetünk. Csak befutottunk a tilosba. — De az én hibámból. — Meg az enyémből. —• A tiédből is, igaz. Engedd meg legalább, hogy a fele büntetést én fizessem. rr vo fogta — Hát, ha ennyire a szívére vette... — Én adtam a tanácsot, tehát én is felelős vagyok. Leg­alább fele arányban. Néhány nap múlva megjött az értesítés a vőnek: ezer forint büntetést kell fizetnie záros határidőn belül. Ha nem fizet tizenöt napi elzárásra ítélik. Mutatja az apósnak az értesítést. Az após nem akar hinni a szemének, hümmög, hogy sokba került ez a behajtás, ő nem is gondolta, hogy ilyen komolyan veszik a pirosat és hogy ő nem érti, hogyan szá­molnak az illetékesek, hogy azért a nyomorult ezer forintért tizenöt napot kell eltölteni a dutyin. Ha az ember dolgozik, akkor tizenöt nap alatt többet is kereshet... — Most már akárhogyan is van, apám, be kell fizetni a pénzt faT —, Hát, be fiam, mert különben valóban ülnöd kell. — Éppen erről lenne szó. Sajnos, én csak akkor kapok fizetést, amikor már hiába fizetem be az ezer forintot. Most mindössze háromszáz forintom van, ha apám lenne szívesi kölcsön adni a fizetésig hétszáz forintot - akkor befizet­hetném. d I yafr Az após csodálkozva nézett a vőjére.' ,! Sfe — Fiam, tudod, hogy én is akkor kapok fizetést, amikor te. hisz egy helyen dolgozunk. Sajnos, nekem még annyi készpénzem sincs, mint ne­ked, én is tőled akartam köl­csönkérni. a l^- (fvd*tyi íl H 17^- Hát, ha így van, akkoc Ívűi illeti! y L más megoldást kell keresni. " — Sajnos, így van fiam. Ta­lán megpróbálhatnál kölcsön­kérni hétszáz forintot az apádtól. Mégiscsak szégyen volna, ha leültetnének tizenöt napra, — Igaza van, apám. Az apjától kapott a vő hétszáz forintot Kifizette a bün­tetést. Egyedül. ö vezette a kocsit, ő ment be a tilosba. Az após csak tanácsadó volt. Az após csak mellette ült és azt mondta: „Mehetsz, fiam.” ö gondolkodás nélkül ment Nem győződött meg arról, hogy a kapott tanács jó-e, a met lette ülőnek igaza van-e, a lámpa átváltott-e zöldre...? Az após, amíg nem tudta, hogy mibe került ez a behaj­tás, magára vállalt minden felelősséget, később csak meg­osztva, majd még később... Az eset látszólag két embert érint: az apóst és vöt Az apóst, mint tanácsadót, a vöt. mint felelős vezetőt. Az após rossz tanácsára a felelős vezető elindult és nem hivatkoz­hatott a tanácsadóra. A kormány az ő kezében! volt, a gázpedálon az ő lába nyugodott, a kuplungot ő nyomta, saját kezével tette be a sebességet. Tehát a teljes felelősség az övé volt. Ebbe az autóba egy életdarabka szorult. A kocsin kívül is vannak felelős vezetők és vannak tanácsadók. A tanács­adók felelőssége is nagy, mert karambolt idézhetnek elő, de a vezetőké még nagyobb, mert a karambolt mégis csak ők okozzák és akkor hiába hivatkoznak a tanácsadókra. Az egész történetet csak ezért a tanulságért írtam meg: jó, ha meghallgatjuk a tanácsadókat, ha elgondolkodunk a tanácsaikon, de csak akkor induljunk el a képzeletbeli autó­val, ha megbizonyosod lünk róla: a tanács jó, használható, nem okoz „karambolt”. &ZALA1 JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents