Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
A kínai külpolitika ösvényein Hegemónia a „világfalu" felett in. A módosított „szuperhatalom' elméleti és a „közbeeső Divat lett a „Nagyvilág” A míívés7tnozi őszi tervei övezetek legújabb változatáról szóló elmélet kidolgozása adja a kulcsot ahhoz a magatartáshoz. amelyet a jelenlegi kínai külpolitika a harmadik világ országaival kapcsolatban tanúsít. Itt emlékeztetni kell még egy elméletre, amelynek szerzője ma már eltűnt a kínai belső hatalmi harc süllyesztőjében — maga az elmélet azonban új formában nagyon U érvényes. Lin Piao. a haj. dani „második ember” 1965- ben írott cikkében kifejtette, hogy a harmadik világ fejlődő országai a „világfalu”, a fejlett ipari országok, köztük a szocialista országok pedig a „világváros”. Az elkerülhetetlen összeütközés során a „világfalu” erői, élükön természetesen Kínával, győzelmet fognak aratni a fejlett országok felett. Ezt az elméletet ma Kínában éppen szerzője miatt nemigen hangoztatják, világos azonban, hogy szervesen kiegészíti a többi, már felsorolt külpolitikai elméletet. Mindezt figyelembe véve Kínában a harmadik világgal szembeni politikája meghatározott helyet foglal el a kínai külpolitika összefüggő rendszerében. A főellenségnek tekintett Szovjetunióval szemben minden nemzetközi kapcsolat felhasználása megengedett és szükséges. Az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval, mint szuperhatalmakkal szemben támaszkodni kell az „első közbeeső zóna”, tehát a többi fejlett tőkés ország ösz- szefogására és önálló törekvéseik erősítésére. Végül pedig az összes eddig felsorolt partnerekkel szemben Kínában politikai és ha lehet gazdasági, sőt később stratégiai hegemóniát kell szereznie a „máso- cl'lt közbeeső övezet", azaz a fejlődő országok fedett, Ez ugyanis az első lépés abban a láncolatban, amely a kínai világhatalmi célok megvalósítása felé mutat! Amikor Kovalov, az Izvesztyija szemleírója a közelmúltban kifejtette ennek a harmadik világ irányában folytatott kínai politikának az ismérveit és elvi alapjait, joggal állapította meg: „Ennek semmi köze a marxista-leninista osztálypolitikához... a maoisták a nacionalista és faji előítéletekre spekulálva próbálják elvonni a fiatal államok figyelmét az antiimperialista harc feladatairól." Miután Peking nemzetközi ereje és befolyása jelenleg korlátozott, csak néhány nemzetközi példa áll rendelkezésre, ezek is világosan illusztrálják azonban a pekingi „elméleteket”. Ilyen volt az a politikai támogatás, amelyet a kínaiak Pakisztánnak nyújtottak az ország hajdani keleti tartománya, a jelenlegi Bangladesh felszabadulásának megakadályozására. Ez az akció élesen megmutatta, hogy a kínai politikának semmi köze sincs a nemzeti felszabadító harc támogatásához — hiszen Pakisztán reakciós katonai diktatúráját egyszerűen hatalmi okokból istápolták. Azért, hogy Indiát elszigeteljék, a szovjet—indiai együttműködést megtorpedózzák és egyúttal növeljék politikai-stratégiai befolyásukat Pakisztánban. A kísérlet — ismeretes módon — kudarcot , vallott, de mindmáig legtanulságosabb példája annak, milyen utakat követ Kína a fejlődő országok viszonylatában. > Nem kevésbé tanulságos Pe- kingnek a közel-keleti konf. liktussal Kapcsolatban tanúsított magatartása is. A Za Ru- bezsom című szovjet külpolitikai folyóirat ezt úgy foglalja össze, hogy célja kettős. Először: reakciós, nacionalista hangulatot szít az arab országokban. hogy meggyengítse kapcsolataikat a Szovjetunióval másodszor: elutasít minden javaslatot, amély a konfliktus politikai rendezésére irányul •— egyszerűen azért, mert érdekelt a jelenlegi közel-keleti konfliktus fennmaradásában. A harmadik világgal szembeni kínai célkitűzéseket jelenleg a gazdasági és segélypolitika illusztrálja legjobban, miután ma ez a kapcsolatok fő tartalma. Peking a saját gazdasági helyzetéhez képest viszonylag magas arányú kölcsönöket és segélyeket folyósít. Általános vélerrfény szerint ezek meghaladják a nemzeti jövedelem 1,2 százalékát. A kínai kölcsön- és segély- politika egyik gócpontja először Indonézia, az Indiát körülvevő országok (tehát Nepál. Ceylon. Burma és Pakisztán). valamint néhány fekete-afrikai ország volt. (Elsősorban Tanzánia, Zambia és Uganda.) Az első szakaszban (amelynek csúcspontját Csou En-laj 1964—65-ös ázsiai-afrikai útja jelentette), meglehetősen nagyszabású stratégiai elgondolás körvonalai bontakoztak ki: Peking vezetése alatt egy Pakisztánra és Indonéziára támaszkodó, hatalmi csoportosulásé. Ennek szolgálatában Kína nagymértékben felelős azért, hogy Indonézia baloldali politikai erőit a kalan- dorság irányába hajszolta. Az ,1965-ös katonai puccs és a nyomában fellángoló ellen- forradalmi terror jó időre „kikapcsolta” Indonéziát Peking potenciális szövetségeseinek sorából. Ettől kezdve a kínai segélypolitika a megmaradt pozíciókra, tehát Pakisztánra, és Nepálra. Afrikában pedig Tanzániára és Zambiára koncentrál. Magától értetődően Kína segélypolitikája és a harmadik világgal szembeni egész magatartása rendkívül hullámzó és ingadozó. — hiszen nem a fejlődő országok érdekeinek elvi támogatása, hanem hatalmi célok vezérlik. A felsorolt, vázlatos példák is mutatják azonban, hogy ezeknek az országoknak a többsége nem hajlandó elismerni Kína hegemén törekvéseit. E politika eddigi mérlegét Alekszejev tanulmánya így foglalta össze: „A harmadik világ országai sorában is nő a bizalmatlanság a maoista politikával szemben, mert a harmadik világ országai nem óhajtanak Kínával olyan kapcsolatokat, amelyek szovjetellenes bázison létesülnek. A szovjetellenesséq a fejlődő országokkal folytatott kínai politikában is bukásra van ítélve. Minél hamarabb felismerik ezt Pekivgben, annál többet használnak a kínai nép alapvető és hosszú lejáratú érdekeinek". (—i —e) Sugár István ; Merénylet ..Prága hóhéra’* ellen 1942-ben / 6. 1942. június 18-án valóságos hadművelet keretében sok száz SS-katona vette körül a templomot, melynek föld alatti kriptájában találtak menedéket Jan Kubis és Jozef Gab- cik. valamint négy ismeretlen nevű cseh üldözött hazafi. A menekültek a templomban fogadták a németek akcióját. s azon melegében erős fegyvertűzzel viszonozták ablakaiból és tornyaiból támadásukat. Több órás tűzharc bontakozott ki az SS_ legényele és a cseh hazafiak között. Mivel azonban a nácik nem tudták, hogy milyen számban vannak a templomban a menekültek, egyelőre még nem intéztek rohamot a szenthely ellen. Adatok vannak arra is, hogv a német hatóságoknak már az a barbárság is felmerült a gondolatában, hogy biztonságképpen, no meg példamutatásként. az egész templomot a levegőbe röpítik. Erre azonban nem került sor, mert a cseh hazafiaknak las- san-lassan kifogyóban volt a lőszerük, s végső menedékként. a templom kriptájába vették be magukat. De még A művészmozi megnyitását követő hetekben úgy tűnt, igaza lesz a borúlátóknak: túl kis város vagyunk ahhoz, hogy rendszeresen megtöltsük egy csak művészi filmeket játszó mozi nézőterét. A legutóbbi hónapok látogatási számai bizonyítják, hogy nem így van. Áprilisban negyven előadáson 2154 néző volt. májusban ötven előadáson 3579, júniusban negyvenhét előadáson 2529. júliusban negyvenöt előadáson 3416 fő nézett meg különféle stílusú, témájú, de a maga nemében színvonalas filmalkotást. A művészmozi 68 százalékos kihasználtságával a megye leglátogatottabb filmszínháza, és az ország művészmozi-hálóza- tában is igen előkelő helyet foglal el.- A szeptemberi szezontól újra különféle rendezvények kiülnek majd sorra a művészmoziban. Szeptember első hetében „Fábri-portré”, lesz látható. Fábri Zoltán új filmje, a Plusz mínusz egy nap bemutatója mellett vetítik a Körhintát, a Húsz órát és a Dúvadat is. Csütörtökön, a fél hatos előadás után a közönség találkozni fog Bernáth László kritikussal, elsősorban Fábri új filmjének megvitatására. A sorozat érdekessége, hogy az előadások nemcsak bérlettel látogathatók, hanem az egyes filmekre külön is lehet jegyet váltani. Régi vágyuk teljesül a mozilátogatóknak a rövidfilmsorozatokkal. Az elsőre szeptember 13-án kerül sor, az In vivo című film Sellye Jánost mutatja be. Szeptember 20-án egzotikus tájakat bemutató négy rövid- filmet tekinthetnek meg az érdeklődők: Ceylon, a legendák szigete. Ezüst vizek országa, Utcák Bombayben, Elsüly- lyedt város kincsei cimmel. Augusztus 27-én a Balázs Béla Stúdió 1972-es évi ter(6.) A leszámolás onnan is ki-kitüzaltek egy-egy sorozat erejéig. A harc keménységét mi sem jellemzi jobban, mint hogy nem kevesebb, mint nyolc órán- át tartott a tűzharc a náci SS- legények és a védekezésbe szorult cseh hazafiak között. Ekkor jutottak az SS kirendelt parancsnokai arra az ördögi gondolatra, hogy vízzel árasztják el a templom kriptáját, hogy mint az ürgéket öntsék ki a hazafiakat. Hamarosan tűsoltófecsken- dőket vezényeltek a helyszínre, s vastág sugárban nyomták a vizet a szivattyúk a kripta üregébe. A menekülők számára nem maradt más megoldás, mint hogy a biztonsági tartalékként megőrzött néhány tölténnyel önkezükkel vessenek véget, hős életüknek. Minderre azonban csak akkor került már sor — akkor dördültek el a kripta üregében utoljára a fegyverek —, amikor a vízszint már egészen az ajkukig ért. . . Jan Kubis és Jozef Gabcik tette bebizonyította a német fasiszták számára azt, hogy a megszállott népek legjobbjai életük feláldozása árán is máséból mutatnak be három filmet. Fellebbezés. Botütés. Szónokképző tanfolyam címmel. A vetítés után Mihályfi László filmrendezővel találkoznak a nézők a mozi klubjában. Október negyedikén csillagászattal, űrkutatással foglalkozó filmeket tekinthetünk meg fél helyárral. (Ami egyébként a többi rövidfilm-műsorra is vonatkozik.) Szeptember 12-én lesz a filmbaráti kör első összejövetele. Ez a kör eddig a megyei művelődési központban működött. éttől a hónaptól kezdve települ át a művészmoziba. Profilja is némileg átalakul: programját a művészmoziban játszott filmekhez igazítják majd. Októberben alakulnak újra a filmklubok is. Az egyik filmklubos sorodat a francia új hullám hat filmjét mutatja be. a másik olyan filmeket, amelyek a fiatalok problémáival foglalkoznak. További filmklubos programok kialakítására is sor kerül majd. Komoly és a jövőt célzó vállalkozás a filmesztétikái szabadegyetem. Az a célja vele a moziüzemi vállalatnak, hogy a megye filmklub-hálózatának előadókat. tájékozott klubvezetőket képezzenek. A szabadegyetemre népnevelők. pedagógusok, moziüzemi vezetők jelentkezését várják. A havonta egy alkalommal tartott szabadegyetemi napon — amire egyébként felmentést kapnak a munka alól a résztvevők. útiköltségüket is térítik — filmezéssel, elméleti ismeretekkel foglalkoznak a hallgatók. Az előadó Marx József dramaturg lesz. A hét előadás témái között szerepel elméleti és gyakorlati. filmelemzés, a modern nyugati és szocialista ország- béli filmek, a magyar .filmek, a vitavezetés módszertana. (—6) 1 mindenkor készek a hatalmas, íühreri Harmadik Birodalommal való kíméletlenül elszánt szembeszállásra. FURCSA EPILÓGUS Joggal merülhet fel a kedves olvasóban a kérdés: vajon mi lett Karéi Curda sorsa? A nácik az árulót nem fizették meg, mert az ígért 20 millió cseh koronából „csak" 5 millió ütötte a markát. De ezzel mit sem törődve, a Prágában működő Gestapo szolgálatába szegődött. Csehszlovákia felszabadulása után azonban kézre került a cseh nép hitvány árulója és 1945- ben a prágai népbíróság halálra -ítélte, és méltó büntetésként ki is végezte Karéi Curdát. Egyébként hasonló lett a sorsa Reinhard Heydrich szárnysegédjének — a likvidálás] akció teljhatalmú vezetőjének —. Karl Hermann Franknak is. S az eseménynek, de a történelemnek is egy furcsa fintoraként, a véres kezű prágai hóhér. Reinhard Heydrich SS-ObergTuppénführer özvegye ma tisztes nyugdíjat élvez ... (VÉGE) A Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyára mintegy 4.3 milliárd forintos beruházással bővül. A tervek szerint az új gyárban évente 100 ezer tonna hullámalappapírt 50 ezer tonna félcellulózt és 51 ezer tonna hullámpapír-terméket állítanak majd elő. A kivitelező 26-os Állami Építőipari Válla- jrat dolgozói jelenleg a csarnoképület vasszerkezetét szerelik. CMTI foto — Jászai Csaba fel». — KS)
