Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-13 / 214. szám
KORUNK Kutatás kőolaj és földgáz után A Minisztertanács nemrégiben megtárgyalta : szénhidrogén-kutatásunk helyzetét és fejlődését. Energiatermelésünkben az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a szénhidrogén szerei -pe. Energiamérlegünket korábban a kőszén döntő fölénye jellemezte, á kőolaj és a föld- .gáz mindössze néhány százalékos részesedése mellett. Napjainkban viszont rpár csaknem • '50 százalék a szénhidrogének részaránya, 1975-ben 55. 1985- ben pedig 70 százalékkal szerepelnek majd energiagazdálkodásunkban, Sok olyan ország van a világon, amely teljes egészében importból kénytelen fedezni kőolaj- és. földgázszükségletét. Hazánk szerencsére nem tartozik ezek sorába. Ha a nagy olajhatalmasságokéhoz képest szerény is a magyarországi kőolajtermelés, .azért hazai szükségletünknek mintegy 30 százalékát mégis fedezi. Földgáztermelésünkre még ennyi ' panasz sem lehet, mivel 1972- ben a hazai kutak hozama csaknem teljesen kielégítette a szükségleteket. Hogy ma itt tartunk, az nem utolsósorban a tervszerűen folyó kutató- és feltárómunkának köszönhető. ZALÄTÖL A DÉL-ALFÖLDIG A múlt század második felében a világméretű „olajláz” folyományaként Magyarországon is elkezdtek kőolaj után kutatni — jószerével eredmény nélkül. Csak századunkban, a 20-as évek ■ derekán ' hoztak némi eredményt a fúrások a Dél-Dunántúlon, Zalában (Lispe, Nagylengyel, Lovászi). Egészen 1950-ig csupán e területen folyt valamelyes kőolajtermelés. A kutatók elsősorban a hegyes vidékeken gyanítottak olajat és földgázt, egy váratlan esemény azonban a Dél- Alföldre irányította a figyelmüket: 1965-ben termálkutat fúratott egy tápéi termelőszövetkezet és víz helyett kőolajat talált. így fedezték fel az többszöröse sem ritka (világátlag alánján 2000 méter mélységben 60 C fokra számíthatnánk, Algyőn viszont 90 C fokos ólai tör fel a mélységből.) A 200 C fok feletti kritikusan magas hőmérsékletre világvi- szonvlatban csak 6 ezer méternél mélyebben számítanak, nálunk pedig már a 3—4 ezer méteres fúrásoknál is gondol okoz a magas hőmérséklet, Tekintettél a magyar medence speciális viszonyaira — a hazai mélykutatás előfeltételeként — nagyarányú ku- tatómünká folyik a fenti problémák és sok más kérdés megoldására. Nem véletlen, hogy a KGST keretében éppen Magyarországon jlétesül a nemzetközi iázaplabora tórium. De az sem. hogy élen járunk a 200 C fok feletti hőmérsékleten alkalmazható cementféle- ségek és a hasonló hőfokon is biztonságosan működő geofizikai műszerek kutatása terén is. eddigi • legnagyobb magyar olajmezőt, mely ma kőolajtermelésünknek több mint a felét a<j.ia. A földgáznak, is csaknem 20 százalékát a Dél-Alföld, Szeged környéke adja a népgazdaságnak. A földgázkutatás „nagy meglepetése’’- azonban nem ez a terület,' hanem a hatalmas haidúszo'xjszlóá földgázkincs felfedezése volt. mely nagyban hozzájárult' energiagondjaink enyhítéséhez HOL ÉRDEMES KUTATNI? A kőolaj- és a földgáz az üledékes kőzetekhez kötődik, mert ezek likacsai, repedései alkalmasak a szénhidrogének tárolására. De a kőolaj keletkezéséhez szükséges szerves anyag is rendszerint az üledékekhez kapcsolódott a régmúlt időkben. Ez azt .ielenti, hogy a szénhidrogén-kutatásra elsősorban az üledékes kőzetekből felépülő területek alkalmasak. Hazánk 93 ezer négyzetkilométernyi területének legnagyobb részét — kb. 91 ezer négyzetkilométert — üledékek alkotják. A hazai föld tehát kutatás szempontjából reményteljesen ideálisnak mondható. A jobbára ősi tengerekből lerakodott üledékek a fundamentum felett változó vastagságban találhatók. A hazai föld egvharmadán az üledék- vastagság nem haladja meg az ezer métert, s csupán 3 százalékot. tesznek ki azok a mély-»» üledékes medencék, ahol 4,5 kilométernél nagyobb a rétegvastagság. A terűlet közel kétharmadán tehát 1000—4500 méter közötti az üledékvastagság, ami abból a szempontból érdekes, hogy sehol sem kell túl mélyre lefúrni az olajért és a földgázért. Alföldjeink föld alatti szer- ' kezeiéről az első felvilágosításokat Eötvös Loránd torziós- inga-mérései adták. Ezek — csakúgy, mint a később használatos graviméterek — a nehézségi előtér rendellenességei alapján mutatják ki a mélyben lévő nagyobb1 sűrűségű kőzettömegeket. Napjainkba a mesterséges robbantásokkal keltett hullámok visszaverőd sét is felhasználják a laza üledékek alatti sűrűbb, kémé nvebb közel tömegek kimutatá ’ sára. Mindezt azért ke'l tudniuk a kutatóknak, mert a kőolaj és a földgáz nem egye'detesen oszlik el az üledékes kőzetek ben. hanem — kisebb sörösé généi fogva — legtöbbször boltozatszerű kőzetrétjgek tetpién tölti ki a likacsokat, repedéseket. EGYRE MÉLYEBBRE Hazánk medenceterül ete.it geofizikusaink már részletesen felmérték a kőzetsűrűség-el oszlás szempontiából. Termé szetespn az e'ső fújások a vi szonylag magaR helyzetű boltozatok megközelítését tűzték ki célul. A kevésbé mélyen fekvő boltozatokat, szerkezete két nagyrészt már megkutat ták. A további kutatófúrások nak tehát egyre mélyebbre kell irányulniuk. A kutatásokat — és a ké sőbbi kitermelést is — meg nehezíti az a különleges helv zet. hogy a hazai föld mélyén mind a nyomás, mind a hőmérséklet lényegesen na- -gvobb. mint általában a Föld többi táján. Amíg vilásvi szonvlatban ’ a nyomás lefelé haladva 10 méterenként 1 atmoszférával nő. addig a nyomásnövekedés nálunk ezt 30 százalékkal is túllépi. A fúrólyukban cirkuláltatott iszao egvik feladata az. hogy e'len súlyozna a nyomást. Nálunk sok nehéz adalékot tartalmazó nagy fajsúlyú iszapot kell alkalmazni, ami számtalan nehézséget okoz. a mélyfúrásoknál. Amíg a földkéregben lefelé haladva 100 méterenként ál tálában 3 C . fokkal nő a hőmérséklet. nálunk ennek Látható hang hangszerkészítőknek A legfontosabb , tulajdonság, amivel a hangszerkészítőnek rendelkeznie kell. az abszolút hallás. Az ilyen képeségű ember azonban rendkívül kevés. Az armaviri h armonikagyárbíjn most olyan ötletes elektronikus műszert szerkesztettek, amelynek képernyőjén a hang láthatóvá válik. Ez a vizuális módszer megkönnyíti a hangszerkészítők munkáját és Uj típusú fúrómotor javítja a hangszerek minőségét. Távkapcsolat a számítógéppel A számítógépek sokáig csupán a közvetlen gépközeiben lévő felhasználók számára voltak elérhetőek, akik ott a helyszínen táplálhatták be a feldolgozandó adatokat, s az eredményeket is csak ott vehették át. Később kidolgozták, azokat a rendszereket, amelyek nagy távolságból, adatátviteli hálózat révén is hozzáférhetővé tették a komputereket. Adatátviteli hálózat céljára a pr'stai telefonhálózatok is megfelelnek, de akár önálló vezetékrendszer ;s kiépíthető (ez, utóbbi különösen egy nagyobb gyártelepen belül gyakori.) A képen látható készülék- együttes olyan' „végállomás" (idegen kifejezéssel: on-line terminál), amely telefonvonal révjín áll összeköttetésben egy központi számítógéppel. Az adatok és utasítások közlésére alkalmas billentyűzet, a kijelző képernyős a'datmegjelenítő (amelyen az adatok fényceruzával akár módosíthatók is), a vezérlőegység és a frekvencia- modulátor tartoznak a terminál felszereléséhez. De más egységek is csatlakoztathatók hozzá, például lyukszalagolvasó, írógép stb. Á napenergia 600 tudóst várnak Párizsba az UNESCO égisze alatt tartandó konferenciára, amelyMindössze egy vagon üzemanyag A Leningrad mellett épülő atomerőmű áz első olvan szovjet' nukleáris energetikai létesítmény. amely gazdaságosságát tekintve felveszi a ver- venyt a hőerőművekkel. Az. általa előállított villamos energia önköltsége már a kezdetben sem haladja meg a hőerőművekét, és később még csökken. A 2 millió kilowattos atomerőmű kis területet igényel. Nincs szükség külön vasútvonalak, üzemanyagraktárak létesítésére. Egyévi üzemeltetéshez egy vagon urán elegendő. 1975-ig 6—8 millió kilowatt összteljesítményű atomerőművet szándékoznak üzembe állítani. felhasználósa' nek témája; „A Nap az emberiség szolgálatában". Mivel az ásványi eredetű energiaforrásokban máris hiány mutatkozik, s ezek különben is környezetszennyező hatásúak, különös., jelentősége lenne a Nap kimerfthétetlen energiaforrásának. A kongresszust több nemzetközi és országos szervezet, így a Nemzetközi Napenergia Társaság, a JJapener- gia Kutatására Alakult Földközi-tengeri Társulás, a francia Napenergia Kutató Társaság rendezi az amerikai, a francia és a nyugatnémet kormány támogatásával. A kongresszusra eddig 400 tudományos .munkát küldtek be. Ezek egy része a napsugárzás hatásának kérdését vizsgálja az emberi és az állati idegrendszerre. más rás.ze a napenergia felhasználásával foglalkozó kutatások eddigi eredményeit ismerteti, főleg az elektromos árammá alakítás merész elképzeléséről, de a fűtéáre való felhasználós szerényebb módszereiről is. A világítótornyok Az ukrajnai Zsitomír közelében jelentős pirofilit-lelőhe- lyet fedeztek fel. Ez a rózsaszínű, réteges kőzet a ritka ásványok közé tartozik. Már a kijevi Orosz Fejedelemség korában mozaikpadlók, szobrok készítéséhez használták fel. A pirofilit rendkívül tűzálló, a szél, a víz és a kémiai anyagok kevéssé ártanak neki. Kitűnően alkalmazható' a világítótornyok fényszóróiban izzószálként. örökégő lámpája A kutatók véleménye szerint acélöntőüst-bélések készítésére is -igen alkalmas. a kísérletek legutóbb is minden várakozást felülmúló eredménnyel végződtek, A közelmúltban a szverdlovszki 'kohászok néhány vagon pirofilitet rendeltek Ukrajnából: Korábban a szovjet felhaszriálók importálták ezt az anyagot, most saját termelésből látják el magukat. Az aranykulaió alom A norilszki Ércbányászatikohászati Kombinátban üzembe helyeztek egy atomreaktort, amelynek segítségével gyors elemzést készíthetnek az ércekben található ritkafémek felderítésére. A berendezés jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja — egyetlen próba elemzése közel egy hónapig tartott és .csak négy elerpre vonatkozott — a 1 ••r>rat-'-’ rí munkáját. ' A norilszki érc azonban sokkal több ritka- és hasznos fémet tartalmaz, amelyek most kimutathatók. Az atomreaktorban történő besugárzás után a próba az analizátorba kerül, amelyet elektronikus számítógép vezérel. A berendezés pontosan meghatározza az ércben található hét elem — közöttük az arany-— részarányát.
