Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-13 / 214. szám

ÜIGlfPGSARlOK Párbeszéd Pajor Józseffel — Nem unod meg ezt a szó. bát? — Nem. Pedig ami azt ille­ti, jó néhány éve ebben dol­gozom. Az igazsághoz persze hozzátartozik. hogy hetente általában két-három napot nem is vagyok itt. vidékre megyek, mivel a vállalatnak nyolc malma, ugyanannyi ke­verőüzeme van. — Mi a dolgod? — A vállalatnál főtechnoló­gus vagyok, a műszaki osztá­lyon dolgozom. A malmokban, keverőüzemekben történő gyártási folyamatokat ellenőr­zőm, irányítom. — Mióta vagy a Tolna me­gyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalatnál? — Már a malomipari tech­nikumban is a vállalat ösz­töndíjasa voltam. Érettségi után. 1965-ben Bonyhádra ke­rültem, a körzeti üzemhez, ahoi azután módomban állt széles körű szakmai tapaszta­latokra szert tenni, hiszen vé­gigjártam a zsákolástól kezd­ve 'a műszaki vezetésig min­den iskolát. — Hogyan tovább? — 1967-ben két év katona­ság. majd utána a vállalat központja. Azóta itt vagyok. — Mire emlékszel az elmúlt évekből? — Nyilván a legnagyobb örömökre elsősorban. 1970-ben kiváló dolgozó, 1972-ben pe­dig az élelmiszeripar kiváló dolgozója lettem. Az idén má­jus elsejére KlSZ-érdemérem- mel tüntettek ki: — Mióta veszel részt a KlSZ-mozgalomban ? — A technikumban kezd­tem. Utolsó évben az iskola csúcstitkára voltam. — Hogyan látod a vállalati KISZ-alapszervezet jelenlegi helyzetét? — Kezdünk helyrerázódni. Ami különös problémát jelent, hogy nincs egy olyan helyisé­günk, ami a miénk lenne, te­hát ahol rendezvényeket, ösz- szejöveteleket. taggyűléseket tarthatnánk. Sok esetben az objektív feltételek is nagyban hozzájárulhatnak a KISZ-élet' fellendítéséhez. — Szekszárdi vagy ? — Nem. Hőgyészen szület­tem, onnan kerültem be. Két éve nősültem, 1972. január 15- én költöztünk a Hermann Ot­tó lakótelepre, új lakásunkba. — Pontosan tudod a dátu­mát .., Őszre tervezték — Egy ilyen jeles napét az ember örökre megjegyzi. — Az egyik vállalati veze­tő szerencsés embernek tart. — Nem tudom magamról, hogy különösebben szerencsés lennék. — Arról van szó, hogy te­kintélyes embernek' tart vál­lalaton belül, olyannak, aki­nek a szavára fiatat kora el­lenére is figyelnek. — Jó hallani. Hazudnék, ha nem ezt mondanám. — Műszaki ember vagy. Jut-e időd szépirodalommal is foglalkozni, elolvasni egy-egy jó regényt? — Legutóbbi olvasmányom a századeleji malmok techni­kai felszereltségéről szólt — mondja, és elneveti magát. — Bevallom őszintén, nagyon ke-' vés időm van irodalomra. Legutóbb, három hete egy életrajzi regényt, a Boszor­’ kányfáncot olvastam Paganini­ről. — Mi a legközelebbi mun­kád? — Készülünk 'a 15-én kez­dődő KlSZ-vezetőségválasztá- sokra. Beszámoló jelentést írok most az elmúlt időszak mun­kájáról. — vj — Új formájú, új tartalmú „A Világ Ifjúsága" •A napokban új lapnak ör­vendeztek az újságolvasók: a külsejében és tartalmában is megújhodott. „A Világ _ Ifjúsá- gá”-nak. Megnövekedett a lap oldal­száma. megváltozott — kisebb lett — az alakja, az ára vi­szont változatlanul négy fo­rint. Az olvasó a megmondhatója, hogy a régi lap már megérett a változásra. Unalmas volt, ér­dektelen. Az első új formájú lap meg­ígéri a változást: és be is tart­ja, hiszen érdekesnél érdeke­sebb írásokat közöl. A kétke­dő közmondás szerint „új sep­rő jól seper”, hát mi is meg­várjuk a dicsérettel a követ­kező — hasonló színvonalú — számokat. A képeken olyan ruhákat láthatsz, amelyeket a legújabb divat jegyében terveztek, de „hordhatók”, A divatlapok ja­vaslataival szemben az szokott kifogás lenni, hogy a hétköz­napi alakú és életvitelű lány nem viselheti őket. Ezek a ruhák olyanok, ame­lyeket hétköznapon is fel lehet venni, munkahelyen is hord­hatók. 1. Az első képen mintás ingruha van, egyszínű díszí­téssel. A rajzon övét ix ter­veztek hozzá, de öv nélkül vi­selve moletteknek ideális, kar­csúsító viselet. Ha színes kas­mír anyagból készül, fehér piké díszítéssel, olcsón, ha ugyanígy, de jerseyből készül, drágábban tudjuk megcsinál­tatni, Az utóbbi a praktiku­sabb: a jerseyt, nem kell va­salni, könnyen mosható és tartós. 2. A kiskosztüm érdekessé­ge a most igen divatos szok­nya, három-három hóllal. Ké­szülhet tengerészkék, piros, sárga színű szövetből, a szok­nyát külön is jól ki lehet hasz­nálni. A galléron, a zsebpat- nikon és a mandzsettán tűzés_ díszítés van, ugyanolyan szí­nű fonalból, mint amilyen az anyag. A tervező elképzelése szerint arany- vagy ezüstszí­nű fémgombokkal és csattal készül a ruha, i'áltozatos vi­selését segíti a fehér csíkos öv és turbán. Utóbbi — a kis sap­kákkal együtt — nagy divat lesz, bár egyelőre nehéz el­képzelni, hogy turbánban fo­gunk járni ... 3. Érdekes modell az esőka­bát. Impregnált szövetből vagy színes ballonanyagból készül­het, azonos színű gombokkal. Horgolt sapkát terveztek hoz­zá. Kisdobosok, úttörők ! Hamarosan ismét megjele­nik oldalatok. Úgy gondoljuk, sok pajtás van közietek, aki szít esen közreműködne a megírásában, csak a vakáció, majd az első iskolai napok el­foglalták az idejét. Most még nem késő: elő a tollat, írjátok meg nyári él­ményeiteket, írjatok a táboro­zásról! Várjuk a riporterőrsök tudósításait is! Határidő: szep­tember 21. A borítékra írjátok rá: Fiatalok-rovat. Népújság 1973. szeptember 13. Többször írtunk már a Szinkron együttesről, amely Szekszárd jó hirét öregbítette már más megyékben i3. Mosi. bemutatjuk az együttest képen: Asztalos György, Ábrahám Zsolt, Kollár Éva, Kovács László és’ Takács József. ' (K—i) Tíz történet Á negyedik, amelyben az ajándékozásról elmélkedünk Ajándékot kapni is. adni is jó — tartja a közhit. A gya­korlat azt mutatja, hogy aján­dékot kapni akkor jó. ha az ajándékozó eltalálta kedvün­ket és ízlésünket, adni pedig akkor, ha örömmel tesszük. Mert ki örül akkor, amikor név-napja alkalmából öt pár csíkos zoknit kap különféle nagynéniktől, ha karácsony­kor három flanell hálóinget talál a fa alatt? És fognak örülni annak a zsebkendőnek, amit azzal a felkiáltással vá­sároltál:, hú, a mindenit, Y néni névnapja van, a múltkor kaptam tőle ajándékot, kéne valamit venni neki! Sokszor fordul elő. hogy fé­lünk az ajándékozásoktól: mert nem tudjuk, mivel szerezhe­tünk örömet, .mert megint va­lami fölösleges dologgal lep­nek meg, mert elfeledkezünk valakiről, valamiről. Utóbbi gondra legjobb or­vosság egy naptár, ahova min­den hónapban bejelöljük az esedékes ünnepeket: melyik ismerősünk névnapja, születés­napja, milyen egyéb ajándé­kozási, megemlékezni alka­lom lesz. Sokkal nehezebb ázt meg­tanulni. hogyan lehet jól aján­dékozni. Elsősorban körülte­kintés kell hozzá. Ki az, akit megajándéko­zunk, milyen kapcsolatiban vagyunk vele, milyen alka­lomra ajándékozunk? Ha nő. akit fel kell köszön­teni’. ne feledkezz meg a vi­rágról. Néhány szál szép vi­rág még kamasz barátnődnek is jólesik, ha „gaznak” titu­lálja, és apróra tördeli a szó­ra végét, az csgk a rosszul lep­lezett meghatottság jele! A virágot úgy kell átadni, hogv látható legven, vagy legalább­is könnyen kibontható a se- Ivempapírból. Aki kapja a vi­rágot, annak nem kell leplez­nie sem örömét, sem kíváncsi­ságát, nyugodtan megcsodál­hatja a csokrot, s ha nyom­ban vízbe, vázába, teszi, meg­tiszteli az ajándékozót is. Az édesség. ital is olvp.n ajándék, amelyet nyugodtan átadhatsz akárkinek. Termé­szetesen itt is figyelni kell az „arányokra”. Zacskó saványú cukrot óvodás barátnőnk szí­vesen fogad, de anyák napjá­ra inkább valami dobozos édességet vegyél. Nagyatyád névnapjára egy üveg sör nem, egy üveg konyak már meg­felelő ajándék. Használati tárgyakat csalá_ dón belül szoktak ajándékoz­ni, vagy nagyon jó ismerősök között szokásos. Ha kollektív ajándékról van szó, akkor a különféle dísztárgyak közül kell választani, mert ha kardi­gánt kap ajándékba az édes­anyjától az ember, akkor örül. de ha ugyanezt a munkatársak adják, vissza is utasítja, sértő­nek találja. A kollektív ajándékozás ré­gi hivatali divat, mostanában mindenféle munkahelyen szo­kásos. Mint minden mecha­nikussá vált dologban, ebben sincs már belső tartalom. A körbeajándékozás a legtöbb­ször már nem indokolt: mert lehet,, hogy két kollégádnak szívesen szerzel meglepetést., de meg kall ajándékoznod másik nyolcat is, ha benne vagy a „rundban”. Okosabb tartózkodni. Végül az ajándék átadás- átvevés formájáról. Ajándékot becsomagolva adunk át, mi­nél szebben, gondosabban van csomagolva, annál jobban lát­tatja figyelmességünket. Új­ságpapírba. csomagolópapírba ne rakjunk ajándékot! Az ajándékot’ mindig meg kell nézni! Nem az az il­lendő. ha eldugjuk, zavartan úgy teszünk, mintha nem is vettük volna észre! Az aján­dékot azonnal ki kell bonta­ni, és az illendőség úgy dik­tálja. hogy meg is kell kö­szönni. Lelkendezni nem kö­telező, de tilos fanyalogni is. Az édességre is vonatkozik ez a szabály: ha bonbont kapsz, kínáld meg belőle áz ajándékozót. Ha sürgősen el­süllyeszted, úgy tűnik, mint a falánk, aki gyűjti a tartalékot, a rosszabb napolcra . ..

Next

/
Thumbnails
Contents