Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-13 / 214. szám

„Közmegbecsülésre méltóan...”

Az ágytól az erkélyig csak néhány lépés a távolság. Máj. nay József nyugdíjas tanító mégis nehezen, a felesége kar. jára támaszkodva teszi meg a pár méteres utat Leül a régi karosszékbe és nézi az utca forgalmát, a jövő-menő embereket Sajnos egyre gyengébben lát. Ahogy múlnák az évek, úgy romlik a látása is. Augusztusban múlt 79 esztendős. Nem most volt már, amikor tizenkilenc éves fejjel, a csurgói állami tanítóképzőben átvette az oklevelet, a dátumra mégis pontosan emlékszik: 1913. július 2-a.

— Ugyanabban az évben, szeptember elsején kezdtem tanítani Tevelen. Kaptam egy egyszobás lakást — tudomásom szerint, ma is tanító lakik benne. Voltunk vagy nyolcán. kilencen pályázók. Hogy miért éppen engem választottak meg tanítónak? Hát semmiképpen nem azért, mintha valaki korteskedett volna mellettem. A vizsgáimat viszont mind kitűnőre tettem le. talán ezért esett rám a választás. Ezeregyszáz korona állami fizetéssel kezdtem, amihez jött még száz korona helyi pótlék. Persze mindez nem havi, hanem egy esztendőre szóló járandóságom volt. Sok magánórát is adtam, ebben specialista voltam. A patikus négy lánya vizsgázott a szombathelyi líceumban, németre, franciára tanítottam őket, az orvos fiait meg a gimnáziumi vizsgákra készítettem föl. Szerettem Tevelen az embereket is, meg á környezetet is.

A kezdeti szép napok viszont hamar elmúltak. Soksok társához hasonlóan Majnay József is megkapta a behívót. Megint egy pontos dátum a lassan halványodó emlékezetben: 1914. október 26- án vonult be a 44. gyalogezredhez Kaposvárra. 1914—15 telén részt vett a lengyelországi harcokban, a tavasz már a katonai kórházban találja, majd ismét a harctér következik. 1916 nyarán fejlövéssel kerül román fogságba, ahonnan Oroszországon keresztül 6zökik vissza az ezredéhez. Leszerelés. Tanácsköztársaság, a hőgyészi pedagógusszakszer, vezet vezetője lesz, amiért az. tán 1923-ig zaklatják, végül Baranyába kerül.

— 1929-ben Szekszárdra pályáztam' és 1945. április 15-ig voltam a város népművelési gondnoka. Sok szúrdiki barlanglakásba vittük be a betűt Gerse József kollégámmal, akire máig szívesen gondolok. Rengeteget segített nekem az analfabéta-tanfolyamok szer. vezésében. Az államosítás után a volt tanfelügyelőségen ' dolgoztam. 1962-ben lettfem nyug. díjas.

Majnay József közben még egy jelentős munkát is 'elvállalt: az első perctől kezdve

részt vett a szekszárdi 3. számú általános iskola létrehozásában. Mint igazgató, annak idején ő nyitotta meg az első tanévet.

— Sok tanítványa volt, melyikre emlékszik legszívesebben? ■— tettük fel az ilyenkor szokásom kérdést. Sokáig gondolkodott, aztán mikor már a felesége is sürgetni kezdte, kissé méltatlankodva adta meg a választ:

— Nem olyan egyszerű kérdés ez! Tulajdonképpen valamennyit egyformán szerettem, egy tanító soha nem tehet különbséget a tanítványai között.

Szeptember harmadikén Majnay József hivatalos volt a 3. számú iskola tanévnyitó ünnepségére. Scherer Sándor, a jelenlegi igazgató adta át neki a díszes okmányt, melynek szövegem következő: „Majnay József oleveles tanítónak, aki a csurgói Állami Elemi Népiskola Tanítóképző Intézetben 1913. június 28. napján, hatvan óve szerzett oklevele alap. jón, közmegbecsülésre méltóan teljesítette hivatását, elismerésül ezen gyémántoklevelet adjuk ki."

Majnay József okleveles tanító, ha az időjárás engedi, néha még ki-kiül az erkélyre, de már alig látja a kisdiákokat. akik délutánonként hazafelé igyekeznek az iskolából. Azt szeretné, ha. hosszú,, napsütéses ősz lenne áz idén.

, — ÓV —

. Átadás (jlött Szekszárd legmagasabb épülete, a Mészáros Lázár utcában épült 73 lakásos lakóház.

Foto: Gottvald

Napirenden t

_ „ 111 1'“

A munkásfiatalok helyzete,

a tanulmányi versenyek tapasztalatai

Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága

Tegnap délelőtt Szekszárdon ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Reichardt Jenőné, az SZMT titkára és Váczi István, a KISZ kb. ifjúmunkásosztályának helyettes vezetője.

Varjas János, a KISZ mb. titkára javasolta, hogy első napirendi pontként vitassák meg azt a jelentést, melyet Sebestyén Dezső, a KISZ mb. munkatársa terjesztett elő a megye munkásfiataljainak helyzetéről, osztál”*“*■ ■•-’-'m-ói és műveltségi színvonaléról. Az előterjesztést vita követte, majd a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a hozzászólások, megjegyzések alapján kiegészített anyagot a szeptember 28- ra összehívandó kibővített me_ gyei bizottsági ülés elé terjeszti.

Ezt követően az üjés résztvevői megvitatták Dobos Gyű. Iának, a megyei bizottság munkatársának jelentését,: “mely a középfokú tanintézetek szakmai és tanulmányi versenyeinek tapasztalataival, a továbbfejlesztés lehetőségéi Vél foglal, kozott.

° Négy m egy e népművészeti találkozója

Idén negyedszer kerül sorra négy megye — Baranya, Somogy, Zala. Tolna — népművészeti találkozója.

A találkozókat minden évben máshol rendezik meg, és minden alkalommal más a négynapos rendezvény profilja.

Az első alkalommal Kaposváron a népzene volt a központi téma, Szekszárdon a néptánc, Pécsett a gölöncsér- ség, Zalaegerszegen szeptember 22. és 24. között a népi építészet lesz a találkozó napirendi pontján.

Népújság

1973. szeptember 13.

A négy nap folyamán tudományos tanácskozásokra,' kiállításokra kerül majd sor, és valamennyi ■ megye egy-egy óráx folklórműsort ad. ,

Tolna megye vasárnap, — 23-án — este szerepel, a somogyiakkal közös műsorban. Bemutatónk magiját az idén a székely népművészét adja majd. Különösen felelősségtel- í jessé teszi a készülődést, hogy tavalyi. Pécsett bemutatott folklórműsorunk rendkívül színvonalas volt, azóta is többször bemutatásra került.

Megyénk delegációja mintegy száz szereplőből. a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjéből, a népművelési csoport munkatársaiból, a múzeum néprajzosaiból és a járási művelődési házak vezetőiből, művészeti előadóiból, a népművelési felügyelőkből áll majd.

Jól vagy szépen élni

Egyre többen mondják, (papjakor a. családi költségvetés készül: „egyenesbe jutottunk'’. ----------------- ""

A Petőfi-vetélhedő győztesei Szekszárdon

Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából a szomszédos baráti államok rádiós és televíziós szakemberei már az év eleje óta vetélkedőket rendeztek a nagy költő életének és munkásságának megismertetésére. A különböző területi és országos döntők után három csapat érkezett Budapestre, ahol a Magyar Rádió és Televízió zsűrije előtt versenyzett. A romániai együt. tes bizonyult a . legjobbnak. Ennek négy tagja: Alexescu Paula (román tv), dr. Voicu- lescu Constantin (bukaresti orvos), Wanda Szawatzky (resi- cai tanárnő) és Farkas György (a szatmári ruhagyár technikusa) . e hó 10—14 között a Magyar Rádió és Televízió meghívására Szekszárdon tar. tózkodik és ismerkedik a várossal, annak környezetével. Jutalomüdülésüket szeptember

18-ig Balatonfüreden, a Marina Szállóban folytatják.

Új OTP-fióhot adtak át Dombóváron

Kedden délután ünnepélyes keretek között új OTP-fiókot adtak át Dombóváron. Az avatóünnepségen megjelent Gyu- ricza István, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Vidóczy László, a városi tanács elnöke, Ormai Olivér, az Országos Takarékpénztár vezérigazgató-helyettese és Czéh Lajos, az OTP Tolna megyei Igazgatóságának vezetője.

A város központjában, a Hunyadi téren lévő járási OTP-fiókot két évvel ezelőtt kezdték építeni. Az épület földszintjén kap helyet az OTP-fiók, á felhő három szin. ten pedig tizenkét lakást alakítottak ki. Az új létesítményt Ormai Olivér vezérigazgatóhelyettes adta át a fiók vezetőjének. Sótonyi Györgynek.

Ki-ki, persze másként értékeli ä* mágá korábbi útjáhak, fel. emelkedésének „görbe”, vagyis .nehezebb szakaszait. A puszta mégélhetés*kátyús; ‘gÖdfösíTé- szein a túlnyomó többség már alaposan túljutott. A kezdet- nehézségei után sokan nagyobb „sebességre kapcsoltak”. S egyre sűrűbben „repesztenek” • a nemcsak képletes, de nagyon is valóságos gépkocsik.

A kérdés most már: az élethez és a továbbhaladáshoz szükséges cselekvések után tűdjuk-e, hogyan lehet nem. csak jól, de szépen, vagyis tartalmasán élni? Attól szerencsére már kevesen tartanak, hogy az anyagilag. biztonságosabb, gazdaságosabb élet feltétlen velejárója az eltespedés. a kispolgári életszemlélet, az önzés. Arra viszont még mindig túl sokan gondolnak, hogy bizonyos javak megszerzésével nemcsak állítólagos tekintélyhez jutnak, hanem automatikusan megvásárolhatják, birtokba vehetik az élet szépség- tartálmát is.

Van, aki ez utóbbit divatosan. szólva az „élet minőségének” nevezi. Valójában az anyagiak jórészt a mennyiségi gyarapodást hozzák: a hűtő- '

szekrényt, tévét, lakást, telket, gépkocsit. A minőségi változást mégsem csupán ezek a kétségtelenül környezetmódosító (kellemes, hasznos, nélkülözhetetlen, stb.) tárgyúk eredmé_ nyezik. Közismertek az - ellenpéldák: mindannyian hallottunk már tökéletesen felszerelt lakásokban, is ketrecbe zárt, boldogtalan emberekről.

A tartalmas élet természetesen csak részben anyagi kérdés.

Van-e recept a „szépen él- ni”-re? Elképzelhető-e mondjuk egy telefondoktor, aki minden ilyen bajra alkalmas gyógyírt tud ajánlani? A vírusoknál is változékonyabb, ravaszabb kórok, szomorúságok érhetik az anyagi eszközeivel tapasztalatlanul, ügyetlenül, ostobán, rosszhiszeműen gazdái, kodét. Nincs tehát egységesen alkalmazható tanács-medicina, sem az élettorzulások ellen biztosan ható szérum. Aki bölcs, érdekes, színes életre

vágyik, javarészt önállóan kell, hogy megkeresse a maga számára tartalmas cselekvésekét.

A napi múnkakeret például többnyire adott. Mindannyian dolgozunk. S legtöbben azt is tudjuk, hogy mi a feladatunk. De vajon elegendő örömet találunk-e tevékenységünkben? Megkeressük-e elfoglaltságaink szépségtartalmát is? S ha harmonikus viszonyban vagyunk azzal, amit naponta tennünk kell, megtaláljuk-e a megfelelő munkahelyi hangot, kapcsolatokat? Tu&iuk-e eléggé, hogy jól és tartglmasan csak úgy élhetünk, ha nem fogyasztjuk egymás energiáját feleslegesen? Aki szépen akar élni, aligha feledkezhet meg arról, hogy idejének igen jelentős részét közösségben és közös célok érdekében kell eltöltenie. Aki egyszer az egymásrautaltság elemi törvényeiről megfeledkezik, nem élhet ki. egyensúlyozottan és jó közérzettel.

De a szaporodó szabad időben sem elégedhetünk meg a puszta pihenéssel, szemlélődő kikapcsolódással. Aki csupán passzív befogadóként várja, hogy a figyelmes társadalom, a szórakoztatás, a sajtó, a rádió, a tévé. a könyv, stb. majd felkeresi, s nem lesz más dolga, mint hagyni, hogy kellemes esőként zuhogjon rá az információ, a kultúra, az alighanem csalódni fog. Ha nem tudjuk kiválasztani azt, ami éppen ne. künk kell, ami bennünket pihentet, szórakoztat, gyarapít, tehát nem cselekvő emberként döntjük el. mi legven mindennapi életünk „töltete”, kevés az esélyünk a tartalmas életre.

Mert jól és szépen élni csak akkor lehet, ha az anyagi gva- rapodással párhuzamosan életünk tartalmát is szüntelenül felfrissítjük. Ha „nyitott”, vagyis kíváncsi és érdeklődő emberek maradunk. Ha arra törekszünk, hogy mindig vafal mivel többet értsünk, élvezzünk a rendelkezésünkre álló és ugyancsak szüntelenül változó szellemi kínálatból.

N. T.

/