Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-13 / 214. szám

\ Kongresszus előtt a nemzetiségi szövetségek Fejlődő kulturális élat, magasabb színvonalú anyanyelvi oktatás Ez év őszén tartják kong­resszusukat a magyarországi nemzetiségi szövetségek. Első­nek október 26—27-én a Ma. gvarországi Románok Demok­ratikus Szövetsége tartja ta­nácskozását, ezt november 8—9-én a hazai német ajkúak konferenciája követi. A Szlo. vákok Demokratikus Szövetsé­ge november 21—22-én ülése­zik. A kongresszusok sorát november 26—27-én a hazai délszlávok országos megbeszé­lése zárja. Az őszi eseménysorozat elő­készületei során készült fel­mérések — mint az illetékesek tájékoztatták az MTI munka­társát — mind a szövetségek tevékenységét, mind a szocia­lista internacionalizmus elvein alapuló nemzetiségi politika érvényesülését illetően számot­tevő fejlődésről tanúskodnak. Nemzetiségeink kulturális kap­csolatai tovább erősödtek Szlo­vákiával, Jugoszláviával, az NDK-val és Romániával. Az érintett országok működése és segítsége a magyarországi dél­szláv, szlovák, német és román lakosság oktatásának és kul­turális tevékenysége színvona­lának emelésében olyan igény, amelynek — a kölcsönös meg­értés szellemében történő — kielégítése számottevően segí­ti nemzetiségi művelődéspoliti­kánkat. A nemzetiségi iskolák tan­könyvellátásában a cseh­szlovák, a jugoszláv és az NDK-beli könyvkiadókkal szo­ros együttműködés alakult ki, amely kiterjed a tankönyv­írásra, a fordításra és a lekto­rálásra, sőt egyes tankönyvek teljes kidolgozására. A Szovjetunió és az említett országok értékes segítséget nyújtanak az oktatómunka színvonalasabbá' tételéhez az­zal, hogy közvetlen részt vál­lalnak nemzetiségi pedagógu­saink továbbképzéséből. A ma­gyarországi horvát, szerb és szlovén pedagógusok egy cso­portja nyaranta Jugoszláviá­ban, a szlovákok Szlovákiában, a németek pedig az NDK-ban vesznek részt kifejezetten a nemzetiségi oktatást elősegítő szakmai tanfolyamokon. A szlovákiai, a jugoszláviai és a kárpát-ukrajnai magyar peda­gógusok száméra ugyanakkor az Országos Pedagógiai Intézet rendez évenként hasonló kur­zusokat. A statisztikai adatok tanúsá­ga szerint egyébként az 1972— 73-as tanévben 436 magyar- országi oktatási intézményben több mint 27 ezer diák része­sült nemzetiségi nyelvi okta­tásban. A nemzetiségi általá­nos iskolai tanulók közül mint­egy 20 ezren az anycnyelven és az irodalmon kívül a tan­tárgyakat magyarul, a magyar gyerekekkel együtt tanulják. Megközelítőleg kétezer diák olyan nemzetiségi iskolába jár, ahol a tantárgyak felét német, romén, szlovák, vagy valame­lyik délszláv nyelven oktatják. Jelenleg az úgynevezett nyelv­oktató iskolákban kísérletek folynak az anyanyelvi oktatás bővítésére. Hazánkban jelenleg 416 nemzetiségi közművelődési csoport, illetve klub működik. (Ebből 163 német, 112 horvát. szerb, 119 szlovák. 11 román és 8 szlovén.) Az utóbbi évek­ben erősen fellendült a nem­zetiségi énekkultúra- és anya­nyel vápolás is; a művelődési otthonokban nagyszámban ala­kultak különböző nyelvművelő klubok, színjátszó csoportok, énekkarok és más együttesek. A délszláv, német, román és szlovák nemzetiségi szövetség, élénk politikai, társadalmi és kulturális tevékenységet fejt ki — élve alkotmányunkban biztosított jogaival. Az állami, tanácsi és társadalmi szerve­zeteknél javaslattevő és kon­zultációs joggal rendelkeznek a nemzetiségeket érintő kérdé­sekben. A Hazafias Népfront- mbzgaiom tág keletet ad poii. tikai tevékenységüknek. Népszerűek a nemzetiségek nyelvén megjelenő újságok is. Ezek közül három hetilap: a horvát-szerb nyelvű Narodne Novine. a német Neues Zeitung és a szlovák nyelvű Ludove Növiny, míg a román nyelvű Foaia Noastra kéthetenkéntiét napvilágot. Mindezen túl igen nagy azoknak a kiadványoknak a száma, amelyek a magyar- országi nemzetiségi lakosság népi hagyományait, szokásait, népdalait, táncait dolgozzák fel. Ugyanakkor örvendetesen szaporodnak a helytörténeti, honismereti tevékenység kere tében a nemzetiségi községek történetét feldolgozó tanulmá­nyok, monográfiák is. (MTI) Az iskolamozi szerepe a nevelésben és oktatásban A korszerű szemléltetés nél­kül az eredményes iskolai munka már nehezen elképzel­hető. A filmek nézése nagy­ban segíti azt a készséget, mely az Információk tudatos, belső feldolgozásához szüksé­ges. A szekszárdi moziüzemi vál. lalat normál-, rövid, és játék­filmekkel akarja segíteni a pe­dagógusom és a tanulók mun­káját. Szocialista szerződéssel kiválasztják az iskolák az ok­tatás célját szolgáló, valamint a szórakoztató filmek számát és időpontját. A moziüzemi vállalat erre az időre helyi­séget, továbbá a kedvezmé­nyek. lehetőségét is biztosítja. A szekszárdi általános isko­lákkal a szerződéseket már megkötötték. Említést érdemel, hogy az igazgatók a filmfele­lősök mellett a szaktanárok rok bevonásával választották ki az oktatást szolgáló és a játékfilmeket. A lehetőséghez mérten ezt a szolgáltatást a megye többi iskolája is igény­be yehéti. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya ezt a kezdemé­nyezést javasolja és támogat­ja. HALMOS FERENC Indul a „Szüret“ fotóstábor A vártnál is nagyobb volt az érdeklődés a megyei művelő­dési központ által meghirde­tett fotós-alkiotótábor iránt. Kiss István főelőadó szerint alighanem azért, mert a fotó­sokat vonzza az őszi időpont­ban megrendezett táborozás, az ősz kínálta témák. A ma induló táborozásra főbb mint harminc résztvevőt várnak. A fotósok számára előadá­sokat tartanak: várostörténeti, kömyékismertető témával, a fotóamatőr-mozgalom népmű­velési feladatairól, a korszerű negatív- is pozitívtechnikáról. Megtekintik a bajai Duna fo­tóklub anyagát diáról, részt- vesznek a szüreti napok fotó­kiállításának megnyitóján, majd a szüreti napok esemé­nyein is. Természetesen a legfonto­sabb program mindennap a fényképezés lesz, a városban, a környéken, kiránduláson. A tábor résztvevői igazol­ványt kapnak, amellyel a szü­reti napok minden rendezvé­nyét látogathatják fényképe­zés céljával. A fótóstábor 21-én fejeződik be. Foglalkozás a dombóvári gyermekkönyvtá rban f­A dombóvári gyermekkönyv­tár jól sikerült, hangulatos délutánt rendezett a város kis­dobosainak és úttörőinek. A könyvtár szép kiállításon mutatta be az állatinlág bi­rodalmában eligazodni segítő könyveket, lexikonokat, atla­szokat. A kiállított anyagot ki­tömött vadkacsa tette színes­sé. A kiállítás látogatóit megle­petés várta; ugyanis élő tek­nősbéka, két tengerimalac is látható volt, és a* délután sztárja, egy igazi őzike sétált a gyermekkönyvtár udvará - bán. A könyvtárosok megbeszél­ték a gyerekekkel, hogy, mit tudnak ezekről az állatokról, megkeresték a kézikönyvekben a gyerekek a válaszokat, nagy örömmel fedezték fel az őzi­kéről szóló ismertetést, izgal­mas választ jelentett a teknős­békáról szóló közlés is. Sokan azonnal kölcsönvet­ték az állattörténeteket tartal­mazó könyveket. Nagy élmény volt az odalátogató 160 gye­reknek ez a délután, melynek sikeréhez nagyban hozzájárult a honvédség KlSZ-szervezeté- nek segítsége, hisz az őzikét ők mutatták be a gyerekek­nek. FEHÉRVÁRI LAJOSNÉ könyvtárigazgató Lelkes asszonybrigád A németkéri termelőszövet­kezet elnöke kérdésünkre pil­lanatnyi gondolkodás után vá­laszolt: — A növénytermesztő asz- szonybrigádról érdemes írni. Univerzálisak, bármilyen mun­kát rájuk lehet bízni, becsüle­tesen elvégzik, övék a dohány, a kertészeti növények, a szőlő és cukorrépa, de ha a szükség úgy hozza, másutt is besegíte­nek. Most két helyen dolgoz­nak, egy részük dohányt tör, a többiek paradicsomot szed­nek. Az utóbbi csapatot kerestük fel Fülöp István brigádvezető kalauzolásával, aki fiatal em­ber és még helybeli is. — Hogyan érzi magát ennyi asszony között? — Nagyon jól megvagyunk. Igaz, ha valami bántja őket, nem tesznek lakatot a szá­jukra, de kitűnően lehet velük dolgozni és jó a közösségi szel­lem. A tábla utolsó oldalán alig lehet rátalálni a hajladozó asszonycsapatra. Paradicsom­mal telt ládahegy hűvösében kezdjük a beszélgetést. BRAVURFILM Nagy közönségsike­re volt a Betörés című új Belmondo- filmnek, amelyben a népszerű francia filmszínész b rarrúrt bravúrra, bűnt bűn­re halmoz. Elhatá­roztam, hogy viszek neki egy film novel­lát. Párizsi lakásán ke­restem fel őt és át­nyújtottam neki a kéziratot. Átlapozta, aztán elismerően mondta: — Jó ötlet, de nincs törelmem vé­gigolvasni — mond­ta Belmondo, — mi­közben két gyönyörű nőt ölelgetett. — Olvassa talán fel. — Miután ellopta a világ legnagyobb gyémántját — kezd­tem az olvasásba, —• repülőgépen mene­kül. Észreveszi, hogy gyanút keltett a gé­pen. ezért leugrik tízezer méter magas­ságból és... — Várjon, vár­jon. Mi van azon ér­dekes, ha valaki le­ugrik a repülőgép­ről? — Akkor talán ki­javítom. Egy ház te­tejéről felugrik a gépre. — így már jó lesz. De ne felejtse el, hogy egy-két kalan­dos jelenet után min­dig kell valami sze­relmi ügy is, Cica­baba nélkül nincs jó film. — Erre is gondol­tam. A repülőgépen eszébe jut, hogy ran­devúja van egy ürre- pülőnővel. Most úgy­is divatos az űrran­devú. Találkoznak 250 kilométer magas­ságban, de a Scot­land Yard is űrhajó­val üldözi. Erre Ép- som felett a földre ereszkedik pont, ak­kor, amikor a der- byt futják. A Scot­land Yard a nyomá­ban van. de sehol sem találják. A der- bygyőztes ló közben befut. akkor látni, hogy maga lovagolta, — Remek! És az­tán? — Sikerül elme­nekülnie New York­ba, ahol találkozik szerelmével, akit banditák ledobnak a 102. emeletről. Sze­rencsére maga a OS. emelet ablakában elkapja és megmen­ti. Ekkor kisül, hogy a nő nem más, mint a Scotland Yard fő­nöke, aki letartóztat­ja magát. Ebben a pillanatban megjele­nik az angol belügy­miniszter és elárul­ja, hogy maga nem is lopta el a világ legnagyobb gyémánt­ját. hanem csak visz- szalopta az igazi gyémánttolva jóktól, azoktól, akik szerel­mét ledobták a 162. emeletről. Végül ki­tüntetik a Bath-ér- demrenddel. . — Kitűnő! De nem kaphatnám meg az érdemrendet akkor, amikor egy elsüly- lyedt tengeralattjáró legénységét, mint bf- kaember kimentem? Ügy sokkal érdeke­sebb lenne. — mond­ta elgondolkozva, és közben megnyomott egy gombot, műkö­désbe hozva egy el­més szerkezetet, amelynek segítségé­vel az ablakon át Belmondo autójába repültünk, ő a vo­lán mögé, én mel­léje. Meg se lepődtem.., PALÁSTI LÁSZLÓ Nyúl Ferencné csapatvezető mosolyogva mondja: Mi min­dennel elégedettek vagyunk. A keresetre sen\ panaszkodha­tunk, megvan a 2300 forintos átlagunk havonta. Az egyik csapattag, Horváth Ferencné azért megjegyzi: Csak a 20 százalék is meg­legyen év végén. Közbeszólása osztatlan egyetértésre talál. — Meg is érdemeljük ezt a pénzt, megdolgozunk érte. A tisztításnál sokszor férfimun- kót végeztünk, nyolcvankilós zsákokat emelgettünk — mond­ja Tóth Lajosné. A brigád legidősebb tagja Ródenbücher Mihályné, jövőre \megy nyugdíjba. — Nem sajnálja itthagyni a brigádot? > — Sajnálom, meg örülök is. Nehéz nekefn már a fiatalok­kal versenyezni. A beszélgetés fonala a bri­gád közösségi életére terelő­dik. Szauter Jánosné elmond­ja, hogy névnapot, születés­napot közösen szoktak ünne­pelni, munka végeztével fél órát szentelnek erre. Janko- vics Andrásné arról beszélt, hogy egy fiatalasszony, Németh Istvánná terhesen is az utolsó pillanatig dolgozott, szinte a földről vitték a kórházba. Ve­le örült és izgult az egész brigád. Ha hazajön, közösen meglátogatják. A csapatvezető-félrehív, sut­togva újságolja, mint egy nagv titkot: A brigádvezetőnk is ifjú apa. Talán jobban vártuk a gyereket, mint a szülők. Kó­rusban gratuláltunk a kislány­hoz. fldi tagadás, szeretjük, mert rendes, közvetlen velünk. A jó keresetet neki is köszön­hetjük. Arról viszont, hogy jó mun­kájáért a brigád elsőként me­hetett egynapos igali autóbusz- kirándulásra, a brigádvezetőtói értesültem. S azt hiszem, így van ez jól. — Tóth — \ I

Next

/
Thumbnails
Contents