Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

KHARTŰM A szudáni kormány határo­zatlan időre bezárta a khartú- mi egyetemet, miután a diá­kok két napon át tüntettek a kormány politikája ellen. SZÓFIA­Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter Iván Ne- dev bolgár külkereskedelmi miniszter meghívására pénte­ken Szófiába utazott. A két miniszter áttekinti a magyar —bolgár árucsere-forgalom helyzetét, és kijelöli az 1974. évi árucsere-forgalmi tárgya­lások céljait. BUDAPEST A Központi Néni Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Berendik Iván. a KNEB munkabizottságának vezetőie, az Országos Terv­hivatal osztályvezetője jelen­tést terjesztett elő a termék- forgalmazás egves területei­nek gazdaságosságáról. PÁRIZS Párizsban pénteken hivata­losan bejelentették. hogy Pompidou elnök szeptember 11-e és 17-e között hivatalos látogatást tesz a Kínai Nép- köztársaságban. RÓMA Pénteken reggelre újabb két halálos áldozatot követelt a Nápoly környékén kitört kolerajárvány. Hétfőtől, a jár­vány jelentkezésének első je­leitől mostanáig összesen 9 a halálos áldozatok száma. KAIRíT Pénteken délután kétnapos látogatásra Kairóba érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára. A világszervezet veze­tőjét a repülőtéren Hasszán El-Zajjat egyiptomi külügymi­niszter fogadta. Kurt Wald­heim délelőtt még Tel Aviv- ban tárgyalt Abba Eban izra­eli külügyminiszterrel. Péter János külügyminiszter hivatalában fogadta Kuroda Ryoichi, Japán Osaka tartománsának kormányzóját. Fejszál aggályai Fejszál király, Szaud-Arábia uralkodója csütörtökön este az NBC televíziónak adott inter­júja keretében először jelent meg az amerikai nagyközön­ség előtt, hogy „súlyos aggá­lyait”, fejezze ki az USA Iz- rael-barát és arabellenes poli- . tiké ja miatt. Az NBC az interjú bevezető­jeként aláhúzta: A növekvő energiahiánnyal küszködő USA egyre nagyobb mértékben szo­rul rá az arab olajra, és Izrael fő támogatójaként mindinkább megnehezül kőolajszükségleté­nek kielégítése még az olyan „hagyományos, arab barátjá- nál” is, mint Szaud-Arábia. Az NBC rámutatott, hogy Fej­szál az USA közel-keleti .„kulcsfigurája” , mivel Szaud- Arábia a Közel-Kelet legna­gyobb olajtermelőiéként jelen, leg napi 9 millió barell kő­olajat hoz felszínre, s lehető­sége van ennek a mennyiség­nek viszonylag gyors megkét­szerezésére. Az USA pontosan ezt szorgalmazza, hogy fedez­hesse a 70-es évek folyamán fokozódó mértékben fellépő energiaéhségét. „Súlyosan aggaszt bennün­ket — jelentette ki Fejszál ki­rály —, hogy az ÜSA nem változtat közel-keleti politiká­ján és továbbra is a cionizmus inellett száll síkra. Ha az USA kitart eddigi politikája mellett, akkor attól tartunk, hogy meg- romlanak kapcsolataink ame. rikai barátainkkal.” Egy kérdésre válaszolva Fej- szál így folytatta nyilatkoza­tát: „Nem kívánjuk ugyan kor­látozni az USA-ba irányuló kőolajexportunkat, de a cio­nizmus fenntartás nélküli ame­rikai támogatása rendkívül ne. hézzé teszi számunkra, hogy folytassuk az amerikai olaj- szükségletek kielégítését és fenntartsuk barátságunkat az USA-val”. v Az NBC tudósítója szerint Fejszál mindazonáltal hajlan­dóságot mutatott a növekvő amerikai olajigények kielégíté­sére, amennyiben az USA Phantom-bombázók szállításá­val kész „lecsillapítani” az amerikai politikával kapcsola. tos aggályait. A szaud-arábiai uralkodó nyilatkozatának elhangzása után az NBC megszólaltatta washingtoni stúdiójában Di- nitz izraeli nagykövetet, aki azt a reményét fejezte ki, hogy „az USA. nem fogja beadni a derekát az olaj zsarolásnak”. Az emlékezés napja Szeptember 1-én emlékezik a világ. Harmincnégy évvel ezelőtt. 1939. szeptember 1-én indította be a német fasizmus azt a gépezetet, amely azután több mint öt éven át ölt, pusztított, felégetett, megsemmisített, kiirtott. Ezen a napon robbantotta ki Hitler a második világháborút. A Lengyelország elleni támadás napját jelölte ki a vi­lág közvéleménye, nemcsak az emlékezés, hanem a fasizmus elleni harc és összefogás nemzetközi napjának. Több mint huszonnyolc éve, hogy a szovjet hadsereg csapatai az egykori német birodalom fővárosában kitűzték a győzelem vörös zászlaját. Az öreg kontinens, Európa viha­ros története nemigen ismer olyan korszakot, amelyben hu­szonnyolc évig hallgattak a fegyverek! Az első világháború­nak utolsó puskalövése után alig több mint két évtizeddel dördültek el Lengyelország határán a német ágyúk. S bár nem mondhatjuk, hogy a világon teljes volt a béke 1945. óta, hiszen alig volt pillanat, amikor valahol helyi háború, fegy- veres összeütközés ne rombolta volna az emberi otthonokat, de az egész glóbusra kiterjedő konfliktust sikerült meoaka- dályozni. Sikerült megakadályozni, mert abból a nemzetközi anti­fasiszta összefogásból, amelyet szeptember 1-én tisztelünk meg az emlékezéssel és elismeréssel, végül is olyan világ születettr amelyben merőben mások az erőviszonyok, mint bármikor ezelőtt voltak. A Szovjetunió és a szocialista kö­zösség a világ és az emberiség sorsát, ha nem ix egyedül eldöntő, de alapvetően befolyásoló tényezővé, erővé vált. Ezért aztán nem kevés harc és bizony olykor éles küzdelem határát súroló összetűzések árán végül is sikerült a másik táborral elfogadtatni a békés egymás mellett élés politikáját — lényegében azt az irányvonalat, amelyben a fasizmus el­leni közös harc idején megegyeztek, de amelyről a hideg­háború korszakában eltávolodtak. Ma Európában, de nagyrészt az egész világon is olyan viszonylag enyhült nemzetközi légkör uralkodik, amelyre csak közvetlenül 1945, a győzelem után és akkor is csak rö­vid időre volt példa. De nagy könnyelműség volna — külö­nösen a fasizmus elleni nemzetközi harc napján — nem em­lékezni arra, hogy a múlt maradványai és erői még léteznek és működnek. A világ sok táján megtalálhatók a fajüldözés, az elnyomás, az embertelenség, a vérgőzös gyilkosság — vagyis a fasizmus — követői, hívei. S még inkább akadnak olyanok, akik talán nem kívánnak a fasizmus végletes mód­szeréig elmenni, csak (!) éppen a békés egymás mellett élés politikáját váltanák fel a hidegháborús kalandok régebbi módszereivel. A fasizmus elleni nemzetközi harc napja ezért nemcsak az antifasiszta harcosokra — élőkre és hősi halált haltakra — emlékezés ideje. Az erők összefogásának napja is, hogy soha többé ne virradjon ránk olyan nap, mint 1939. szep­tember L! N. J. Rendelet az oktatási rendszer továbbfejlesztéséről Szőke Sándor, az MTI hír- magyarázója írja: Az Elnöki Tanács pénteki ülésén — összhangban a Köz. ponti Bizottság elmúlt évi. az állami oktatás továbbfejleszté­séről szóló határozatával — megtárgyalta és jóváhagyta az oktatási rendszerünk tovább­fejlesztéséről szóló törvény- erejű rendeletet. Ismeretes, hogy az 1961. évi III. törvény foglalta és foglal­ja keretbe oktatási rendsze­rünk szerkezeti felépítését, az alsó-, középfokú és felsőoktatás alapintézményeit, valamint ezek feladatait az egységes ok­tatási rendszeren belül. A mű­velődésügyi miniszter és az igazságügy-miniszter előter­jesztése alapján az Elnöki Ta­nács megállapította, hogy a gyakorlat bebizonyította, a tör­vényben rögzített irányelvek általában helyesek, oktatási in­tézményeink — beleértve ok­tató-nevelő munkát is — a ki­tűzött cél irányába fejlődött. A törvény megszületése óta eltelt 12 esztendő tapasztalatai azonban már kellő alapot ad­nak ahhoz, hogy oktatási in­tézményeink képzési rendsze­rét továbbfejlesszük, és még alkalmasabbá tegyük az előt­tünk álló feladatok hatéko­nyabb megvalósítására. Ezt a célt szolgálja az El­nöki Tanács most elfogadott törvényerejű rendelete az okta­tási rendszer továbbfejleszté­séről, amely az 1961. évi tör­vény egyes rendelkezéseit újonnan fogalmazza, s ezzel — a törvény keretjellegének meg­felelően — megteremti a jog­alapot a továbbfejlesztéshez. Ez az egyes oktatási intézmé­nyekre vonatkozó részletes jog­szabályok szükség szerinti mó­dosítása révén valósul majd meg a gyakorlatban. A módosítások elsősorban az egyes oktatási intézmények képzési célját pontosítják: né­hány túlhaladott rendelkezést a mai állapotokhoz igazítanak. Az 1961. évi harmadik törvény például kimondja, hogy a diá­koknak a VIII. osztály sikeres elvégzéséig, legkésőbb azonban annak a tanévnek a végéig kell járniok iskolába, amely­ben 16. életévüket betöltik. Mostantól kezdve viszont arra is lehetőség nyílik, hogy a 14. életévét betöltött gyermek — a változatlanul 16. életévig terjedő tankötelezettségnek — a dolgozók általános iskolájá­ban tegyen eleget. Ez lénye­gében feloldja azt a megkö­töttséget, hogy a gyermeket 16. életévének betöltéséig min. dennapi iskolalátogatásra kö­telezte. A tanácstörvénnyel össz­hangban a törvényerejű rende­let a gimnáziumok és a szak- középiskolák, valamint a kö­zépiskolai kollégiumok és diákotthonok létesítését, vala­mint mindezek fenntartását a tanácsok kizárólagos hatáskö­rébe utalja. Kivételt csupán a felsőoktatási intézmények gya­korlóiskolái és az egyházi gimnáziumok jelentenek. A rendelkezés tehát azt jelenti, hogy jövőben a minisztériu­mok, az országos hatáskörű szervek nem tartanak fenn szakközépiskolát. A középfokú oktatásügy tanácsi szintű, egy­séges irányítása ugyanis csak ilyen módon biztosítható ered­ményesen. Az Elnöki Tanács törvény, erejű rendelete a gimnáziumok képzési céljainak megjelölésé­ben figyelembe veszi a kettős feladatot: a felsőfokú tanul­mányokra, illetve közvetlenül a gyakorlati életre való felké­szítést. A gimnazisták a négy év sikeres elvégzése után érettségi vizsgát tehetnek, s ez jogosítja őket a jelentkezésre felsőoktatási intézményekbe. Ugyanakkor a gimnáziumok négy évfolyamának sikeres elvégzése — az érettségi vizs­ga letétele nélkül is — képesít általános irányú középfokú is­kolai végzettséghez kötött mun. kakörök betöltésére. (Eddig a gimnáziumi végzettséget egy­ségesen az érettségi vizsga nyújtotta. Ennek a merev sza­bályozásnak a feloldását az tét. te szükségessé, hogy a gimná­zium után az elhelyezkedni kí­vánó fiatalokat, továbbá azo­kat, akik a rövidebb idejű szakmunkásképzés felé orien­tálódtak. feleslegesen terhelték az érettségi vizsgával.) Az érettségi tehát mindinkább a felsőfokú tanulmányok folyta­tásának — a külön felvételi vizsgát kiszorító — előfeltétele lesz. A szakközépiskolák elvégzé­se után is lehetőségük nyílik a tanulóknak az érettségi vizsga letételére, ha felsőfokú intéz­ményekbe kívánnak jelentkez­ni. A szakközépiskolának fel­sőfokú tanulmányokra felké­szítő szerepe annyiban módo­sul, hogy nagyobb súlyt kap a szakirányú felsőfokú tanulás­ra való előkészítés. Érettségi Vizsga nélkül — a gimnáziu­mokhoz hasonlóan — a négy évfolyam elvégzése képesítést nyújt a középfokú iskolai vég­zettséghez kötött állások be­töltésére. A szakemberek vé­leménye szerint az* ilyen diá­kok részére azt is biztosítani kell, hogy a szakmunkás- képzés célját szolgáló szak­középiskolában a szakmunkás- vizsgát érettségi vizsga nélkül is letehessék. Az 1961. évi III. törvénynek az a rendelkezése, hogy felső­fokú intézetet a Miniszterta­nács, egyetemet és főiskolát pedig az Elnöki Tanács léte­síthet, illetve szüntethet meg, nem változik. A most elfoga­dott törvényerejű rendelet azonban rámutát. hogy a fel­sőoktatási intézmények fontos feladata a szakemberek to­vábbképzése, valamint a fel­sőoktatás és a gyakorlati ter­melőmunka szorosabb kapcso­latának biztosítása is. Kimond­ja, hogy a hallgatók a tanul­mányi idő alatt — a képzés jellegétől függően — szakmai gyakorlatot folytatnak. Lehető­séget biztosít arra, hogy a szakmunkás-képesítéssel ren­delkezők középiskolai végzett, ség nélkül is felvehetők felső- oktatási intézményekbe, ha a később, külön meghatározott feltételeknek megfelelnek. Ren­delkezik arról is, hogy az egye­temeken és a főiskolákon az egyetemi, illetve a főiskolai végzettségnél alacsonyabb szin­tű szakképesítés is szerezhető. A törvényerejű rendelet pon. tosabban megfogalmazza a fel­nőttoktatás kereteit. Lényeges új rendelkezés, hogy — külön jogszabályokban meghatáro­zandó keretek között — az ál­talános iskolák és a gimnáziu­mok mellett a jövőben egyes szakközépiskolákban és a fel­sőoktatás területén is lehető­ség nyílik a tananyag egyéni tanulással történő elsajátításá­ra. A felnőttoktatás tovább­fejlesztése érdekében tehát le­hetőséget nyújt arra, hogy a tanköteles koron túl lévők ta­nulása igazodjék a felnőttek oktatásának sajátos követel­ményeihez. Módot ad így ar­ra is, hogy egyes iskolatípu­sokban, illetve szakokon egyé­ni tanulással, az előírt vizsgák eredményes letételével is meg­szerezhető legyen a végzettség,

Next

/
Thumbnails
Contents