Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-01 / 204. szám
KHARTŰM A szudáni kormány határozatlan időre bezárta a khartú- mi egyetemet, miután a diákok két napon át tüntettek a kormány politikája ellen. SZÓFIADr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Iván Ne- dev bolgár külkereskedelmi miniszter meghívására pénteken Szófiába utazott. A két miniszter áttekinti a magyar —bolgár árucsere-forgalom helyzetét, és kijelöli az 1974. évi árucsere-forgalmi tárgyalások céljait. BUDAPEST A Központi Néni Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Berendik Iván. a KNEB munkabizottságának vezetőie, az Országos Tervhivatal osztályvezetője jelentést terjesztett elő a termék- forgalmazás egves területeinek gazdaságosságáról. PÁRIZS Párizsban pénteken hivatalosan bejelentették. hogy Pompidou elnök szeptember 11-e és 17-e között hivatalos látogatást tesz a Kínai Nép- köztársaságban. RÓMA Pénteken reggelre újabb két halálos áldozatot követelt a Nápoly környékén kitört kolerajárvány. Hétfőtől, a járvány jelentkezésének első jeleitől mostanáig összesen 9 a halálos áldozatok száma. KAIRíT Pénteken délután kétnapos látogatásra Kairóba érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. A világszervezet vezetőjét a repülőtéren Hasszán El-Zajjat egyiptomi külügyminiszter fogadta. Kurt Waldheim délelőtt még Tel Aviv- ban tárgyalt Abba Eban izraeli külügyminiszterrel. Péter János külügyminiszter hivatalában fogadta Kuroda Ryoichi, Japán Osaka tartománsának kormányzóját. Fejszál aggályai Fejszál király, Szaud-Arábia uralkodója csütörtökön este az NBC televíziónak adott interjúja keretében először jelent meg az amerikai nagyközönség előtt, hogy „súlyos aggályait”, fejezze ki az USA Iz- rael-barát és arabellenes poli- . tiké ja miatt. Az NBC az interjú bevezetőjeként aláhúzta: A növekvő energiahiánnyal küszködő USA egyre nagyobb mértékben szorul rá az arab olajra, és Izrael fő támogatójaként mindinkább megnehezül kőolajszükségletének kielégítése még az olyan „hagyományos, arab barátjá- nál” is, mint Szaud-Arábia. Az NBC rámutatott, hogy Fejszál az USA közel-keleti .„kulcsfigurája” , mivel Szaud- Arábia a Közel-Kelet legnagyobb olajtermelőiéként jelen, leg napi 9 millió barell kőolajat hoz felszínre, s lehetősége van ennek a mennyiségnek viszonylag gyors megkétszerezésére. Az USA pontosan ezt szorgalmazza, hogy fedezhesse a 70-es évek folyamán fokozódó mértékben fellépő energiaéhségét. „Súlyosan aggaszt bennünket — jelentette ki Fejszál király —, hogy az ÜSA nem változtat közel-keleti politikáján és továbbra is a cionizmus inellett száll síkra. Ha az USA kitart eddigi politikája mellett, akkor attól tartunk, hogy meg- romlanak kapcsolataink ame. rikai barátainkkal.” Egy kérdésre válaszolva Fej- szál így folytatta nyilatkozatát: „Nem kívánjuk ugyan korlátozni az USA-ba irányuló kőolajexportunkat, de a cionizmus fenntartás nélküli amerikai támogatása rendkívül ne. hézzé teszi számunkra, hogy folytassuk az amerikai olaj- szükségletek kielégítését és fenntartsuk barátságunkat az USA-val”. v Az NBC tudósítója szerint Fejszál mindazonáltal hajlandóságot mutatott a növekvő amerikai olajigények kielégítésére, amennyiben az USA Phantom-bombázók szállításával kész „lecsillapítani” az amerikai politikával kapcsola. tos aggályait. A szaud-arábiai uralkodó nyilatkozatának elhangzása után az NBC megszólaltatta washingtoni stúdiójában Di- nitz izraeli nagykövetet, aki azt a reményét fejezte ki, hogy „az USA. nem fogja beadni a derekát az olaj zsarolásnak”. Az emlékezés napja Szeptember 1-én emlékezik a világ. Harmincnégy évvel ezelőtt. 1939. szeptember 1-én indította be a német fasizmus azt a gépezetet, amely azután több mint öt éven át ölt, pusztított, felégetett, megsemmisített, kiirtott. Ezen a napon robbantotta ki Hitler a második világháborút. A Lengyelország elleni támadás napját jelölte ki a világ közvéleménye, nemcsak az emlékezés, hanem a fasizmus elleni harc és összefogás nemzetközi napjának. Több mint huszonnyolc éve, hogy a szovjet hadsereg csapatai az egykori német birodalom fővárosában kitűzték a győzelem vörös zászlaját. Az öreg kontinens, Európa viharos története nemigen ismer olyan korszakot, amelyben huszonnyolc évig hallgattak a fegyverek! Az első világháborúnak utolsó puskalövése után alig több mint két évtizeddel dördültek el Lengyelország határán a német ágyúk. S bár nem mondhatjuk, hogy a világon teljes volt a béke 1945. óta, hiszen alig volt pillanat, amikor valahol helyi háború, fegy- veres összeütközés ne rombolta volna az emberi otthonokat, de az egész glóbusra kiterjedő konfliktust sikerült meoaka- dályozni. Sikerült megakadályozni, mert abból a nemzetközi antifasiszta összefogásból, amelyet szeptember 1-én tisztelünk meg az emlékezéssel és elismeréssel, végül is olyan világ születettr amelyben merőben mások az erőviszonyok, mint bármikor ezelőtt voltak. A Szovjetunió és a szocialista közösség a világ és az emberiség sorsát, ha nem ix egyedül eldöntő, de alapvetően befolyásoló tényezővé, erővé vált. Ezért aztán nem kevés harc és bizony olykor éles küzdelem határát súroló összetűzések árán végül is sikerült a másik táborral elfogadtatni a békés egymás mellett élés politikáját — lényegében azt az irányvonalat, amelyben a fasizmus elleni közös harc idején megegyeztek, de amelyről a hidegháború korszakában eltávolodtak. Ma Európában, de nagyrészt az egész világon is olyan viszonylag enyhült nemzetközi légkör uralkodik, amelyre csak közvetlenül 1945, a győzelem után és akkor is csak rövid időre volt példa. De nagy könnyelműség volna — különösen a fasizmus elleni nemzetközi harc napján — nem emlékezni arra, hogy a múlt maradványai és erői még léteznek és működnek. A világ sok táján megtalálhatók a fajüldözés, az elnyomás, az embertelenség, a vérgőzös gyilkosság — vagyis a fasizmus — követői, hívei. S még inkább akadnak olyanok, akik talán nem kívánnak a fasizmus végletes módszeréig elmenni, csak (!) éppen a békés egymás mellett élés politikáját váltanák fel a hidegháborús kalandok régebbi módszereivel. A fasizmus elleni nemzetközi harc napja ezért nemcsak az antifasiszta harcosokra — élőkre és hősi halált haltakra — emlékezés ideje. Az erők összefogásának napja is, hogy soha többé ne virradjon ránk olyan nap, mint 1939. szeptember L! N. J. Rendelet az oktatási rendszer továbbfejlesztéséről Szőke Sándor, az MTI hír- magyarázója írja: Az Elnöki Tanács pénteki ülésén — összhangban a Köz. ponti Bizottság elmúlt évi. az állami oktatás továbbfejlesztéséről szóló határozatával — megtárgyalta és jóváhagyta az oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséről szóló törvény- erejű rendeletet. Ismeretes, hogy az 1961. évi III. törvény foglalta és foglalja keretbe oktatási rendszerünk szerkezeti felépítését, az alsó-, középfokú és felsőoktatás alapintézményeit, valamint ezek feladatait az egységes oktatási rendszeren belül. A művelődésügyi miniszter és az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján az Elnöki Tanács megállapította, hogy a gyakorlat bebizonyította, a törvényben rögzített irányelvek általában helyesek, oktatási intézményeink — beleértve oktató-nevelő munkát is — a kitűzött cél irányába fejlődött. A törvény megszületése óta eltelt 12 esztendő tapasztalatai azonban már kellő alapot adnak ahhoz, hogy oktatási intézményeink képzési rendszerét továbbfejlesszük, és még alkalmasabbá tegyük az előttünk álló feladatok hatékonyabb megvalósítására. Ezt a célt szolgálja az Elnöki Tanács most elfogadott törvényerejű rendelete az oktatási rendszer továbbfejlesztéséről, amely az 1961. évi törvény egyes rendelkezéseit újonnan fogalmazza, s ezzel — a törvény keretjellegének megfelelően — megteremti a jogalapot a továbbfejlesztéshez. Ez az egyes oktatási intézményekre vonatkozó részletes jogszabályok szükség szerinti módosítása révén valósul majd meg a gyakorlatban. A módosítások elsősorban az egyes oktatási intézmények képzési célját pontosítják: néhány túlhaladott rendelkezést a mai állapotokhoz igazítanak. Az 1961. évi harmadik törvény például kimondja, hogy a diákoknak a VIII. osztály sikeres elvégzéséig, legkésőbb azonban annak a tanévnek a végéig kell járniok iskolába, amelyben 16. életévüket betöltik. Mostantól kezdve viszont arra is lehetőség nyílik, hogy a 14. életévét betöltött gyermek — a változatlanul 16. életévig terjedő tankötelezettségnek — a dolgozók általános iskolájában tegyen eleget. Ez lényegében feloldja azt a megkötöttséget, hogy a gyermeket 16. életévének betöltéséig min. dennapi iskolalátogatásra kötelezte. A tanácstörvénnyel összhangban a törvényerejű rendelet a gimnáziumok és a szak- középiskolák, valamint a középiskolai kollégiumok és diákotthonok létesítését, valamint mindezek fenntartását a tanácsok kizárólagos hatáskörébe utalja. Kivételt csupán a felsőoktatási intézmények gyakorlóiskolái és az egyházi gimnáziumok jelentenek. A rendelkezés tehát azt jelenti, hogy jövőben a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek nem tartanak fenn szakközépiskolát. A középfokú oktatásügy tanácsi szintű, egységes irányítása ugyanis csak ilyen módon biztosítható eredményesen. Az Elnöki Tanács törvény, erejű rendelete a gimnáziumok képzési céljainak megjelölésében figyelembe veszi a kettős feladatot: a felsőfokú tanulmányokra, illetve közvetlenül a gyakorlati életre való felkészítést. A gimnazisták a négy év sikeres elvégzése után érettségi vizsgát tehetnek, s ez jogosítja őket a jelentkezésre felsőoktatási intézményekbe. Ugyanakkor a gimnáziumok négy évfolyamának sikeres elvégzése — az érettségi vizsga letétele nélkül is — képesít általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött mun. kakörök betöltésére. (Eddig a gimnáziumi végzettséget egységesen az érettségi vizsga nyújtotta. Ennek a merev szabályozásnak a feloldását az tét. te szükségessé, hogy a gimnázium után az elhelyezkedni kívánó fiatalokat, továbbá azokat, akik a rövidebb idejű szakmunkásképzés felé orientálódtak. feleslegesen terhelték az érettségi vizsgával.) Az érettségi tehát mindinkább a felsőfokú tanulmányok folytatásának — a külön felvételi vizsgát kiszorító — előfeltétele lesz. A szakközépiskolák elvégzése után is lehetőségük nyílik a tanulóknak az érettségi vizsga letételére, ha felsőfokú intézményekbe kívánnak jelentkezni. A szakközépiskolának felsőfokú tanulmányokra felkészítő szerepe annyiban módosul, hogy nagyobb súlyt kap a szakirányú felsőfokú tanulásra való előkészítés. Érettségi Vizsga nélkül — a gimnáziumokhoz hasonlóan — a négy évfolyam elvégzése képesítést nyújt a középfokú iskolai végzettséghez kötött állások betöltésére. A szakemberek véleménye szerint az* ilyen diákok részére azt is biztosítani kell, hogy a szakmunkás- képzés célját szolgáló szakközépiskolában a szakmunkás- vizsgát érettségi vizsga nélkül is letehessék. Az 1961. évi III. törvénynek az a rendelkezése, hogy felsőfokú intézetet a Minisztertanács, egyetemet és főiskolát pedig az Elnöki Tanács létesíthet, illetve szüntethet meg, nem változik. A most elfogadott törvényerejű rendelet azonban rámutát. hogy a felsőoktatási intézmények fontos feladata a szakemberek továbbképzése, valamint a felsőoktatás és a gyakorlati termelőmunka szorosabb kapcsolatának biztosítása is. Kimondja, hogy a hallgatók a tanulmányi idő alatt — a képzés jellegétől függően — szakmai gyakorlatot folytatnak. Lehetőséget biztosít arra, hogy a szakmunkás-képesítéssel rendelkezők középiskolai végzett, ség nélkül is felvehetők felső- oktatási intézményekbe, ha a később, külön meghatározott feltételeknek megfelelnek. Rendelkezik arról is, hogy az egyetemeken és a főiskolákon az egyetemi, illetve a főiskolai végzettségnél alacsonyabb szintű szakképesítés is szerezhető. A törvényerejű rendelet pon. tosabban megfogalmazza a felnőttoktatás kereteit. Lényeges új rendelkezés, hogy — külön jogszabályokban meghatározandó keretek között — az általános iskolák és a gimnáziumok mellett a jövőben egyes szakközépiskolákban és a felsőoktatás területén is lehetőség nyílik a tananyag egyéni tanulással történő elsajátítására. A felnőttoktatás továbbfejlesztése érdekében tehát lehetőséget nyújt arra, hogy a tanköteles koron túl lévők tanulása igazodjék a felnőttek oktatásának sajátos követelményeihez. Módot ad így arra is, hogy egyes iskolatípusokban, illetve szakokon egyéni tanulással, az előírt vizsgák eredményes letételével is megszerezhető legyen a végzettség,
