Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-11 / 187. szám

Gazdálkodás a folyékony üzemanyaggal Nyilatkozott dr. Tóth Bálint, a megyei NEB elnöke A Tolna megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság — a járási-vá­rosi és a városi népi ellenőr­zési bizottságokkal — megyénk huszonöt termelőszövetkezeté­ben és két állami gazdaságá­ban végzett vizsgálatot arról, hogy milyen a folyékony üzemanyaggal való gazdálko­dás a mezőgazdasági nagyüze­mekben. A vizsgálat tájékozó­dás formájában kiterjedt az ÁFOR kaposvári tájegységére, valamint több Tolna megyei ÁFOR-telepre. — Mi késztette a népi ellen, őrzést arra, hogy elvégezze ezt a nagyszabású vizsgálatot? — érdeklődtünk dr. Tóth Bá­lintnál. a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöké­nél. — Megyénk területén 1968- ban 412 110 métermázsa gáz- és tüzelőolaj fogyott; 1972- ben csaknem egymillió méter- mázsá. Bár a lakosság fo­gyasztása is szembeszökően emelkedett; véleményünk sze­rint méginkább nőtt, s a jö­vőben tovább növekszik a me­zőgazdaság üzemanyagigénye. — válaszolta dr. Tóth Bálint. — Gázolaj, például, nem csu­pán erőgépek hajtására, de szárítók üzemeltetéséhez is szükséges... Napjainkban a me­zőgazdasági nagyüzemek ter­melési költségeiből minden ne. gyedik-ötödik forint üzem­anyagra jut. Számos, a mező- gazdaság területén végzett vizsgálatunk alkalmával mint­egy megsejtettük, hogy az üzemanyag-felhasználás az, ami nem eléggé tervezett, szer­vezett. A vizsgálat megindítá­sa előtt leszögeztük: a fő kér­dés, hogyan gazdálkodnak az üzemanyaggal az állami gaz­daságok, a tsz-ek. Az ellátás problémáját csak a gazdálko­dás egyik lényeges feltétele­ként elemeztük. Az ellátás globális lehetősége a népgaz­dasági üzemanyag-kontingen­sen belül adott. Ebből az adott mennyiségből kell gazdálkod­ni; még pontosabban: tervsze­rűen gazdálkodni. A megyei NEB legutóbbi ülésén úgy ér­tékelte, hogy ez az, ami — egyelőre — még hiányzik. — Mi módon hiányozhatnak valamely gazdaság terveiből az üzemanyag-előirányzatok? — Nem hiányoznak teljesen; másról van szó... A vizsgált gazdaságok még „csak” fel­használják, fogyasztják az üzemanyagot, de nem gazdál­kodnak vele. .A szükségletek felmérése gyakran elmarad; az üzemanyagköltség csupán töb- bé-kevésbé helytálló becslés alapján kerül a tervekbe. A későbbiekben hiányzik a fel- használás megtervezése és megszervezése, majd utóellen­őrzése. Szükséges volna az el­lenőrzés, az elszámoltatás, a közgazdasági elemzés. A leg­több helyen csak szúrópróba szerű ellenőrzés folyik; így roppant nehéz megállapítani, hogy mennyire volt indokolt a tárolóból valamely gépegy­séghez kiadni az üzemanyagot, s hogy valóban a kiadott mennyiséget használták-e el. A helyzet bizonytalanságát jól jellemzi, hogy gazdaságonként változóan mennyire más és más személy hatáskörébe tar­tozik az üzemanyag-gazdálko­dás. Itt a főagronómus, ott a műszaki vezető foglalkozik ve­le; emitt a raktáros, amott az üzemgazdász. Ezzel függ ösz- sze, hogy a tényleges felhasz­nálás rögzítése is úgyszólván gazdaságonként más-más for­mában történik. — Mennyiben tükrözi ezeket, az állapotokat a bizonylati fe­gyelem? — Az üzemanyag raktárba vétele és kiadása, minimális kivételtől eltekintve, előíráso­san történik. A tényleges fel- használás bizonylatolásáról ezt már nem mondhatom. Az üzemanyagot közvetlenül fel­használó gépkezelőknek is pon­tosan el kellene számolniok a végzett munka alapján, ör­vendetes. hogy e lazaságot ma­guk a gazdaságok is felismer, ték már; de nem az. hogy megszüntetéséért csak itt-ott cselekedtek. — Az üzemanyag-felhaszná­lás tervezéséről kérnénk váz­latot. — A vizsgált üzemekből hét rendelkezett éves energiamér­leggel. Különös, hogy sokhe­lyütt csak a villamosságot te­kintik energiabázisnak, a ben. zint. gázolajat nem... Az előző évi tapasztalatok alapján ösz- szeállított üzemanyag-felhasz­nálási terveket nem tekinthet­jük eléggé megbízhatónak. Sokkal előnyösebb — például — a bátaszéki Búzakalász, a sióagárdi Sióvölgye Tsz. a Ger- jeni Állami Gazdaság gyakor­lata. Ezekben az üzemekben a normálhold, tonnakilométer alapján terveznek. Az üzemek többsége túl nagyvonalúan, éves átlagban állapította meg üzemanyag-szükségletét. A várdombi, a kisvejkei, a gyu- laji, a szaltcsi, a nagymányo- ki, a regölyi, a varsádi tsz. a szekszárdi Béri Balogh Adám Tsz. a Gerjeni Állami Gaz­daság negyedéves bontásban méri? fel szükségletét. Ez már helyesebb gyakorlat, mert reá­lisabb képet ad a felhasználás várható alakulásáról. Az éves felmérési rendben igen nagy eltérések mutatkozhatnak a tervezett és a felhasznált mennyiségek között. A tamási járás egyik tsz-e. például ta­valy 1948 q-t tervezett, de en­nél 743 q-val kevesebbet fo­gyasztott. Egy másik, ugyan­csak tamási járási tsz 742 q- val fogyasztott többet a ter­vezett 1880 q-nál... Célsze­rűbb volna olyan tervezési gyakorlat kialakítása, amely megközelítően azonos elveken épülne fel: számolna az elő­ző évi elvégzett feladatokkal és üzemanyag-mennyiséggel, valamint a tervév feladatai­val, beleértve a géppark na- gyobbítását. a gépegységekben bekövetkezhető változásokat is. — Kaposvártól Százhalom­battáig kerestek fel tavaly ősszel egyes gazdaságok ÁFOR-egységeket üzemanya­gért, kenőanyagért. Ez sok pénzbe került, és senkinek sem volt jó. Mi lehetett ek­kora szervezetlenség oka? — Ami akkor történt, saj­nálatos, de nem jellemző. Tény viszont, hogy a beszer­zési gyakorlat még nem elég­gé kiforrott. Bizonytalanságot okoz, hogy az üzemek teljesen kötetlenül szokták jelezni vá­sárlási igényüket valamelyik ÁFOR-egységnél. Akkora kész­letük nincs, és belátható időn belül nem is lesz az ÁFOR- egységeknek, hogy a löket­szerűen. nagy mennyiség iránt jelentkező igényeket azonnal ki tudják elégíteni. Vevő és eladó — partnerek... Jogaik és a közérdek szem előtt tar­tásával fogalmazott úgy a megyei NEB. hogy célszerű­nek látszik valamilyen infor­mációs rendet kialakítani. Egyfelől az üzemek jelent­kezhetnének megfelelő „elő- retartással”, másfelől az ÁFOR is törekedhetne információ- gyűjtésre. Az ÁFOR korrekt partnere a korrekt üzemek­nek; elháríthatatlan akadá­lyok előfordulását leszámítva lelkiismeretesen. pontosan szállít. Vizsgálatunk idején hibáját is elismerte. A mő- csényi Völgység Népe Tsz vi­zes gázolajat kapott; az ÁFOR ellenvetés nélkül kicserélte a szállítmányt, — Van-e olyan pont, ahol mindezek ellenére erőteljesen ellenkezik a gazdaságok és az ÁFOR állásfoglalása? — Szélsőséges nézetek min­denütt előfordulnak, ezen a területen is ... Az érdekeltek nagy többsége reálisan érté­kel eev, sokak által kényesnek mondott kérdést, azt. hogy az ÁFOR építsen-e tárolókat, vagy a gazdaságok. Nos. tá­rolónak kell lennie a keres­kedelemben is. a fogyasztók­nál is. Megyei szinten a je­lenlegi fogyasztáshoz képest, elégséges a tárolókapacitás; csupán hellyel-közzel szűk. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a gazdaság a megrendelt szállítmány megérkezéséig ele. gendő tartalékkal rendelkez­zék. hanem arról is. hogy a gázolaj ülepítéséhez — köz­vetlen felhasználás előtt — legalább nyolc-tíz nap álljon rendelkezésre. Bonyolult kér­déskomplexum ez... Az ellá­tás éves viszonylatban meg­lehetősen folytonos; a fel- használás viszont — az üze­mek idényjellege miatt — in­gadozó, a munkacsúcsok ide­jén kulminál. lökésszerűen jelentkezik. Ha már most az üzem keveset tartalékol, saját munkáját, munkájának ered­ményét veszélyezteti; ha túl sokat, úgy fölöslegesen von el üzemanyagot a népgazdasági kontingensből. A tárolókapaci­tás mértéke gazdaságonként változó. A dombóvári járás­ban — például — 6—20 nap. Egyik állami gazdasági üzem­egységnél. ahol nagy teljesít­ményű szárító van. csak öt nap. — ügy tudjuk, a Szekszárdi Állami Gazdaság, amely éven­te hozzávetőleg nyolcmillió fo­rintot költ üzemanyagra, a né­pi ellenőrzés megállapításai­nak ismeretében határozta el főállású energetikus munkába állítását. Mennyiben követés­re méltó a Szekszárdi Álla­mi Gazdaság példája? — A megyei NEB egyértel­műen annak találta. A fel- használás nagyságrendjétől függően látszik szükségesnek 17. — Azonnal értesítem Ka- zancevet. — Helyes. Lásson munkához Mehtyi Dzsafarovics, várni fo­gom a népbiztosságon. EGY KASSZAFŰRÓ ÚTNAK INDUL Teheránban nyáron elvisel- hetelen a hőség. Nappal az utcák kihaltan ásítoznak, zár­va tartanak a hivatalok és az üzletek, a lakosság a lakásnál hűvösebb pincékbe rejtőzik, a tehetősebbek pedig elutaznak a nyaralójukba. A város csak alkonyaikor élénkül meg, ak­kor folyik az élet a szokásos mederben. Úgy tetszett, hogy 1941 nya­ra sem hoz különösebb válto­zást, ez azonban látszat volt csupán. A városban izzásig fe­szült a politikai légkör. A fa­siszták — akik a Szovjetunió megtámadására készültek — Irán jobboldali köreire tá­maszkodva, minden lehetősé­get megragadtak annak ki­kényszerítésére, hogy a kor­mány katonai szövetségre lépjen a náci Németországgal. A medzslisz küldöttei, a mi­niszteri kabinet tagjai és a szenátorok közül azonban so­kan ellenálltak a németek nyomásának. Ez ármánykodás­sal párhuzamosan az ország belsejében lázas tevékenységet fejtettek ki. az ügynökségek szovjet területre dobása érde­kében. Különösért von Schön- hausennak szaporodott meg a dolga, aki közvetlenül felelős volt e tevékenységért. a megfelelő szakképzettségű energetikus foglalkoztatása. Előnyös lenne, ha mindenütt felhagynának az általános anyaggazdálkodás keretében történő üzemanyag-gazdálko­dással, és azt a szigorú szám­adás feltételeinek megteremté­sével, külön költséghellyel folytatnák. Máris jó üzem­anyag-gazdálkodási szabály­zattal rendelkezik például, a kisvejkei Szabadság, a mözsi Uj Élet Tsz, a Gerjeni Ál­lami Gazdaság. Úgy ígérkezik, rövidesen hasonlóan jó sza­bályzata lesz a bátaszéki Bú­zakalász, a felsőnánai Uj Élet. a kakasdi Egyetértés Tsz-nek is. — A megállapítások soka­ságához feltehetően számos javaslat tartozik. Ezek közül kérnénk néhány fontosabbat. — Beszélgetés közben itt- ott közvetve a megyei NEB által javasoltakat is ismertet­tem. másutt a javaslat szinte önként kínálkozik a megálla­pításból. Ezeken túl: bizottsá­gunk véleménye szerint cél­szerű lenne az ÁFOR távlati elképzeléseit a tervezett konst­rukciós és szervezeti intézke­désekkel párhuzamosan szem- ügyre venni, s így rugalma­sabbá tenni e hatalmas trösz­töt- feladatainak ellátására. Közhasznú volna olyan irány- normatíva-útmutató — eset­leg kötelező erejű normatíva- rendszer —, amelynek alap­ján az egyes géptípusok üzem­anyag-felhasználását elemezni lehetne. Az 1962-ben kiadott iránynormatívák ma már el­avultak ; egy sereg új géptí­pus nem szerepel bennük. A termelőszövetkezetek területi szövetségei, mint tekintélyes, a tsz-ek érdekeit szolgáló Ezen a fülledt estén Schön- hausen éppen Heckertet várta a következő diverzánssal, aki­nek a határt illegálisan átlép­ve, Bakuba kellett mennie. A tábornok alaposan megválto­zott a Szergejevvel történt beszélgetés óta. Lefogyott, arc­bőre ráncosán csüngött, akár egy öreg bulldogé. Fel-alá jár_ kálva az irodájában, gonosz pillantást vetett a mennyeze­ten ehelyezett ventillátorra, amelynek zaja ugyancsak ki­kezdte az idegeit, ugyanakkor nyújtott némi enyhületet. úgy hogy nem kapcsolta ki. Ami­kor a fullasztó hőségtől gon­dolkodni sem tudott, a járká- lásban keresett menedéket. Kopogtattak az ajtón, amely óvatósan megnyílt, a keskeny résen Heckert dugta be a fe­jét: , , — Szabad, tábornok úr? — Az ördögbe is. -kerek .ti­zenöt percet késett! — mondta durván Schönhausen. Odalé­pett egy székhez, hogy leüljön, de megérezte a bútor forrósá­gát. inkább állva mara<lt._ Heckert mögött egy alacsony termetű, rossz arcúj középko­rú férfi lépett a szobába, aki­nek feltűnően vastag szemöl­döke összenőtt az ormyereg fölött. Katonásan kihúzta ma­gát Schönhaüsen előtt. — Beszél németül? — kér­dezne tőle Schönhausen. A másik nem értette, kér­dően nézett Heckertre. — Herr Dodzsajev nem tud németül — válaszolta helyette Heckert. — Ennek az úrnak "a kon­centrációs táborban lenne a helye, valóságos bandita-fióka szervezetek, támogathatnák a termelőszövetkezeteket az üzemanyag-gazdálkodás meg­szervezésében, az ügyrendi szabályzatok elkészítésében, továbbá a társadalmi tulajdon fokozott védelmét szolgáló egyéb intézkedésekben. Jelen­tős pozitívumként köszönthe­tem azt a tényt, hogy a vizs­gált üzemek igen nagy több­sége alaposan, lelkiismerete­sen teljesítette a megelőző tűzrendészet követelményeit. Hasznos volna, ha a tsz-szö- vetségek elnökségei önálló napirendben tárgyalnák meg a szövetkezeti gazdaságok üzemanyag-ellátással és -gaz-' dálkodással összefüggő teen- , dóit. Kerüljön az üzemanyag­gazdálkodás az évi továbbkép­zés programjába is. A megyei NEB legutóbbi ülésén felkér­te a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságát: hívja fel az ágazati felügyeletet el­látó szakigazgatási szerveit a vizsgálat tapasztalatainak munkájuk során történő hasz­nosítására; sőt jó kezdemé­nyezésekre. . Sf — A vizsgálat nagy mun­kája közben, remélhetőleg, kö­tetlen eszmecserére is jutott idő a népi ellenőrök és a, vizsgált gazdaságok képviselői,' vezetői között. Amint monda­ni szokás, „menet közben” ho­gyan reagáltak az érdekeltek? — Állásfoglalásuk azonos volt. Úgy nyilatkoztak, hogy a jövőben sokkal alaposabban óhajtanak foglalkozni az üzemanyag-gazdálkodással, mint eddig tették. Úgy vélem, két ok miatt történt ez így. Részben maguk iq felismerték,’ hogy a gazdálkodásban mek­kora az üzemanyag-fogyasztás költsége; részben — amint mondották —. ebben a téma­körben még nem volt felügye­leti ellenőrzésben részük. — Köszönjük a részletes Tá­jékoztatást! BORVÁRÓ ZOLTÁN — dörmögte Schönhausen, aki sehogysem tudott úrrá lenni ingerültségén. — Valóban bűnöző volt a múltban, de az adott esetben ez nem hátrány — mondta Heckert németül és Godzsa- jevhez fordulva tolmácsolta Schönhausent: — Azt kérdezi a tábornok úr. hogy kész-e teljesíteni kül­detését? Godzsajev elnevette magát, hatalmas szája a füléig sza­ladt, fejével bólintott Schön- hausennak: „Jawohl, jawohl!” — Mégiscsak beszél németül — nyugtalankodott Schönhau- sen. — Ezt az egyetlen német szót tanulta meg. — Hogyan ajánlhatott ne­kem egy ilyen kretént? — Sok nyelven nem beszél, anríyi szent, de nem ostoba. Ellenkezőleg. Húsz esztendeig páncélszekrényt nyitogatott. több embert küldött a másvi­lágra, mint ahány ujja van a kezén. Mióta az eszét tudja, illegálisan él. de egyszer sem bukott le. Pokolian ügyes és ravasz fickó. Ha valaki, ő biztosan megbirkózik a fel­adattal. — Mondjon neki valami kedveset, azután vigye innert a pokolba és jöjjön vissza. Nem vagyok olyan állapotban, hogy beszélgessek vele. — A főnök nagyon örül az ismeretségnek és számít rá. hogy minden erejét latba veti a megbízatás teljesítéséért — mondta Heckert Godzsajevnek. Az ismét elhúzta a száját és meghajolt Schönhausen előtt (Folytatjuk) V. Jegorov dokumentum regénye: A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította : Havas Ervin \

Next

/
Thumbnails
Contents