Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-11 / 187. szám
Környezeti ártalom Októberre nyolcmillió sertésre számítanak A nagy járvány után normalizálódott a helyzet ' HÉTFŐRE VIRRADÓ ÉJSZAKA Tücsök ismét éji zenét adott. Pontosan 23 órakor — amikor a gazdája kitette a Tartsay lakótelep egyik bérház harmadik emeleti lakásának erkélyére —, ugatni kezdett. Jó hangosan, mint ahogy egy kutyától az ember elvárhatja. Kisebb megszakításokkal, pontosan éjfélig ugatott a Tücsök. Ez az egy órás éji háborgás elég volt arra, hogy a lakótelepen aki élt, örökre meggyűlölje a kutyát is, meg a bérházi, ugatós kutyát tartó lakót is. A lakótelep hétfőn idegesen, ingerülten ébredt. Más. Letelepedett a város egy pontján az ismert, évek óta ide visszatérő mutatványos. Reggeltől estig bömböl- tette a hangszórót, teljesen érthető okok miatt: minél több célba lőni, ringlisezni akaró fiatalt szeretne sátra körül látni. A hangszórózásnak, amely sok embert idegesített, az vetett véget hogy az egyik lakó a rendőröket mozgósította, A helyzet egészen bonyolulttá válik azonban, ha a ház előtt motort javító szomszédomat kellene rendre utasítani. A motort meg kell javítani. Persze harag, örökös mérgelő- dés származik majd abból, ha a kutya, vagy a motor ügyében szólni merek. A HAZAFIAS NÉPFRONT a közelmúltban Visegrádon tartotta tanácskozását a környezetvédelemről. Ma egész tudóscsoportok, intézetek munkálkodnak, hogy a környezeti ártalmat enyhítsék. A levegő és a víz tisztasága a legfontosabb terület. Vicclapban jelent meg, de a téma nagyon komoly, miért nincs virág a főváros legforgalmasabb, legszebb útján, a Népköztársaság útján. A Fővárosi Kertészeti Vállalat főmérnöke szakszerű választ adott: a rendkívül szennyezett levegőben semmilyen zöld növényt, virágot nem lehet termeszteni, sőt, néhány éven belül a platánfák is kipusztulnak. Bizonyíték erre, hogy minden évben néhány fa — a gyengébb — elpusztul. A vizek szennyezésével kapcsolatban elég csak kimenni a Sió—Sárvíz-torkolathoz. A Sió is szennyezett, de a Sárvíz valóságos szennvcsatoma. A közép-dunántúli iparvidék vize száz kilométeren át a szennycsatornává változott Sárvízen hömpölyög a Duna felé. Mi lesz itt akkor, ha a zsilip összegyűjti a szennyvizet? Hogyan, s mikor szivárog le a Szekszárdnak ivóvizet adó Duna-kavicsterasz rétegig? Ma még nem tudjuk. Persze ez is idegesít sok embert. LAPUNKBAN több alkalom mai próbálunk a Dombori üdülő vízével kapcsolatban valós helyzetképet adni. Minden évben nyilatkozik valaki, mindig az illetékes, hogy a víz | zöldülését friss víz betáplá- j lásával lehetne megakadályoz- | ni, az algák ez által nem tudnának szaporodni. Lassan nyúlóssá válik a dombori víz, t Tolna megyei Gabona- felvásáró és Feldolgozó Vállalat FELVESZ GYAKORLOTT (esetleg kezdő) gyors- és gépírót. Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjénél Szek- szárd, Mártírok tere, 5. C173) mint a rossz bor. Persze, idegesíti ez is a hétvégiház-tulaj- donosokat, Joggal kérhetnek majd kártérítést, ha nem találnak megfelelő ellenszert a víz zöldülésének. De! Mennyibe kerül egy ilyen szivattyúállomás, ki fizesse ennek felállítását, üzemeltetését? Az üdülőtelepen lévő víkendházak tulajdonosait terhelik majd ezzel a költséggel is? Tudomásom szerint még nem próbálták mérni, hogy a környezeti ártalmak milyen hatással vannak a munkát végző ember teljesítményére. Az OTP, a Biztosító, a Statisztikai Hivatal dolgozói a megmondhatói annak, milyen érzést ideges hangulatot szül pillanatok alatt, ha a szekszárdi városközpontban sikongó kerekekkel áll meg egy autó. Miért kell ennek a sikortga- tásnak bekövetkezni ? Azért, mert a vezető leggyakrabban elbámészkodik — nők, forgalom stb. — és az utolsó pillanatban már a blokkolós fékezéssel tud csak megállni. Ha szirénázó mentő várakozik a lámpa előtt, és a sarkon ott áll két rendőr is — nem avatkoznak be. nem veszik át a forgalom irányítását, amihez joguk van —a mentős éppen: úgy ideges, mint a boltokban az eladók, akik az ajtóhoz szaladnak, vagy az íróasztal mellől a könyvelők ugyancsak kilesnek: miért szirénázik az autó, miért nem engedik útjára— A környezetünket szennyezők is napjaink problématikus kérdésévé léptek elő. Röviden: nirfcs a városban olyan személy, hivatal, intézmény, amely meg tudná tiltani a kukákból a guberálást. Szinte hihetetlen, egy autóst azorínal megbüntetnek, ha rossz helyre parkol, a rendőrkocsiban ülők alig várják, hogy elhagyja a sofőr az autót. A kukákat kiborító személyekre senki nem szól, bírságra gondolni sem lehet! így aztán a gorf- dosan karbantartott parkokat ellepi a kukákból kikotort hulladék, papír, rongy, krumpli- és gyümölcshulladék. Hatásos képet készített a guberálókról egyik szekszárdi amatőr fotós, szerkesztőnk a képhez adott címet: Meddig tűrjük! Senki nem hívott fel bennünket — tanácstól, rendőrségtől, KÖJÁL-tól stb., hogy igazuk van elvtársak, már nem lehet tűrni. KÖRNYEZETI ÁRTALOM A SZEMETELÉS? De mennyire az! Éa vétünk-e a társadalom ellen, ha nem lépünk fel a szemetelők ellen? Természetesen vétünk. A Bogyiszlói úton és a Keselyűsi úton üzemek tucatjai működnek. A műhelyekből, udvarokból évek óta ömlik a szennyvíz egy olyan árokba, amelynek alig van lejtése, gyakorlatilag itt párolog el minden szennyvíz a szilárd anyag meg évek óta halmozódik. A körzet tanácstagja — Tokaji Ferenc — nem egy alkalommal szóvá tette már a tarthatatlan állapotot. Változás alig történik. Néha egy géppel kikotorják az összegyűlt anyagot, a partra vetik, és kezdődhet a folyamat élőről. Az árok partja egyre magasodik, a víz meg párolog, a szilárd anyag összegyűlik — mint amikor a kígyó bekapja a farkát. Szeretnénk tudni, az elmúlt évben hányszor küldött a városi tanács igazgatási osztálya, vagy a rendőrség bírságolásról értesítést valamelyik vállalatnak? A Hazafias Népfront visegrádi tanácskozásán felhívást bocsátott ki környezetünk védelme érdekében. Ilyen tételek olvashatók a felhívásban: „Hazánk városaiban és falvaiban is jelentkeznek a környezeti ártalmak, amelyek, ha nem őrködünk, gyorsan veszélyes méreteket ölthetnek.” „Lakosságunk tegyen minél többet a környezeti harmónia visszaállításáért, a környezeti ártalom megszüntetéséért.” Ha az éjfélkor ugató kutyára rákiáltok, hogy „hallgass, te dög”, már valamit tettem embertársaim érdekében. Ha beszélgetés során figyelmeztetem a Keselyűsi úton egyik-másik vállalat igazgatóját. hogy a szennyvizet nem lehet büntetlenül a nagyvilágba engedni, már segítem a Népfront támogatta ügyet. Ha rászólok a kukát bo- rogatókra, lakótársaim nevében teszem... így tovább. Egyszer el kell kezdeni. Környezetünket akkor már nem tudjuk védeni, amikor elborít bennünket a zaj, a piszok, a szennyes lé ... ÉS NEMCSAK JÖ SZÓVAL. figyelmeztetéssel kell a környezeti ártalom ellen küzdeni. Úgy tudom, a városi tanácsnak jó rendelete van környezetünk ártói ellen, ereje, s tekintélye is ahhoz, hogy érvényre juttassa. Á több, mint nyolc hónapig tartó állategészségügyi nehézségek, a száj- és körömfájás- járvány után — amely mint ismeretes, komoly veszteségeket okozott a sertésállományban — ennek az állattenyésztési ágazatnak a helyzete most már ismét megnyugtatóan alakult — erről tájékoztatták a MÉM illetékesei az MTI munkatársát. A júniusi állatszámlálás adatai szerint az állomány — az egy évvel előttihez képest — ugyan még 0,9 százalékkal kisebb volt, ugyanakkor azonban 13,9 százalékkal több anyaállatot, kocát tartottak a gazdaságok és az egyéni állattartók. Mindez azt jelenti, hogy a júniusi állomány száma meghaladta a 7 650 000-et, a kozák száma pedig elérte a 703 000-et A szakemberek különösen azt tartják figyelemre méltónak, hogy az állattartó gazdaságok és az egyéniek 1973. márciusa és júniusa között 94 000-rel növejték a kocák számát, azért, mert a járvány miatt bekövetkezett állomány- csökkenést csak az anyaállatok számának növelésével lehetett kiegyenlíteni. A szakemberek biztosra veszik, hogy októberre több, mint nyolcmillió sertést tartanak majd — Ha a nyérc akkora lenne, mint egy tacskó kutya, nem akadna ennél veszélyesebb ragadozó az állatvilágban! — ezt Lizák József mondja, aki a mözsi Uj Élet Termelőszövetkezet e pillanatban száznégy darabból álló nyérctelepének gondozója. — Talán még az oroszlánnak is nekimenne! Könnyen meglehet. A karcsú, villanásszerű gyorsasággal mozgó, selymes bundájú apró állatok őrjöngően vadak. Képünk is mutatja, hogy „Frici”, az egyik szépen fejlett ezüstszínű példány milyen ambícióval támadja tű- h'egyes fogaival gondozója kettős bőrkesztyűjét, amíg „modellt áll” nekünk. Szibériai őshazájukban állítólag nincs hal és madár, ami menekülni <• -1^^r, \ kikéeredménynek számít. Ezek szerint a sertéstenyésztés rö-t vid idő alatt kiheverte a hazai állattenyésztés történetének egyik legmakacsabb jár* ványát Az állatorvosok és ar. állattenyésztők összefogásával sikerült normalizálni a helyzetet, ami a lakossági húsellátást is kedvezően érintette. A járvány okozta kiesés ellensúlyozására a MÉM égés? sor intézkedést hozott; ezek között különösen eredményes volt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt kocaakciója, amelynek keretében kedvezményes feltételek mellett egészséges vemhes kocasüldőt vásárolhattak a háztáji gazdák. Az akció előreláthatóan augusztus 18-ig befejeződik, s összesen 41 000 vemhes állatot vesznek át a háztáji állattartók. i A kedvező helyzetre jellemző, hogy a sertéspiacokon igen keresettek a malacok. A szabadpiaci árak még mindig jóval az állami felvásárlási árak fölött alakultak, és átlagosan elérik a kilogrammonkénti 40 forintot. Mindez a sertéstenyésztés iránt mutatkozó nagy érdeklődést bizonyítja, s azt, hogy a takarmányhelyzet szintén kedvezően alakult, és az őszi-téli kilátások is kedvezőek. (MTI) szített gereznája roppant értékes, egyetlen darab 4600 forintba kerül. Azzal férfi olvasóinknak aligha kell számolniuk, hogy feleségük nyércbundát kér születésnapra, mert egy szép bunda ára 2500—3000 dollár. Ebből következik, hogy a nyércgerezna értékes exportcikk. — Magyarországon csak a Biharugrai Állami Gazdaság foglalkozik nagyarányú nyérctenyésztéssel — meséli Arany István tsz-elnök. — Nekik kétezer darabos állományuk van. A miénk igazság szerint még nem telep, hanem csak kísérlet. Fokozatosan eredményessé váló kísérlet. A törzsállományt két esztendeje szerezték Belg- rád mellől, darabonként tizenöt dollárért. Az első év gyalázatosán sikerült, hatalmas volt az elhullási veszteség. — Aztán fokozatosan beletanultunk — folytatja az elnök. — Ebben nem csekély segítséget jelentett egy kéthetes szovjetunióbeli tanulmányút. Irkutszk mellett voltunk qgy nyércfarmon, ahol valamivel több állat van, mint Biharugrán... — Mennyi? — Nyolcvanezer. Az időközben eredményessé vált mözsi kísérlet majd akkor ölt üzemi arányokat, ha a hűtőház mellett felépül a vágóhíd, melynek belsőséghulladékát hasznosítani lehet a félelmes étvágyú kis állatok .táplálásánál. — Naponta és darabonként húsz deka darált húst felfalnak — kapjuk felvilágosításul. Az amúgyis gazdag mözsi termelőszövetkezet természetesen nem a nyércekből akar még jobban felvirágozni. De az elnök, Pákolitz János főállattenyésztő és a kitűnő állattenyésztő Lizák József egyaránt tudják, hogy hasznos melléküzemágként jól gyümölcsözővé változik- majd. Ordas Iván foto: Goltvald Károly PÁLKOVÁCS JENŐ az országban, ami igen jó priir gerezna 4600 forint Jj vP I bunda 2500 dollár
