Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-11 / 187. szám

Környezeti ártalom Októberre nyolcmillió sertésre számítanak A nagy járvány után normalizálódott a helyzet ' HÉTFŐRE VIRRADÓ ÉJ­SZAKA Tücsök ismét éji ze­nét adott. Pontosan 23 óra­kor — amikor a gazdája ki­tette a Tartsay lakótelep egyik bérház harmadik emeleti laká­sának erkélyére —, ugatni kezdett. Jó hangosan, mint ahogy egy kutyától az ember elvárhatja. Kisebb megszakí­tásokkal, pontosan éjfélig uga­tott a Tücsök. Ez az egy órás éji háborgás elég volt arra, hogy a lakótelepen aki élt, örökre meggyűlölje a kutyát is, meg a bérházi, ugatós ku­tyát tartó lakót is. A lakóte­lep hétfőn idegesen, ingerül­ten ébredt. Más. Letelepedett a város egy pontján az ismert, évek óta ide visszatérő mutatvá­nyos. Reggeltől estig bömböl- tette a hangszórót, teljesen érthető okok miatt: minél több célba lőni, ringlisezni akaró fiatalt szeretne sátra körül lát­ni. A hangszórózásnak, amely sok embert idegesített, az vetett véget hogy az egyik la­kó a rendőröket mozgósította, A helyzet egészen bonyolult­tá válik azonban, ha a ház előtt motort javító szomszédo­mat kellene rendre utasítani. A motort meg kell javítani. Persze harag, örökös mérgelő- dés származik majd abból, ha a kutya, vagy a motor ügyében szólni merek. A HAZAFIAS NÉPFRONT a közelmúltban Visegrádon tartotta tanácskozását a kör­nyezetvédelemről. Ma egész tudóscsoportok, intézetek mun­kálkodnak, hogy a környezeti ártalmat enyhítsék. A levegő és a víz tisztasága a legfonto­sabb terület. Vicclapban je­lent meg, de a téma nagyon komoly, miért nincs virág a főváros legforgalmasabb, leg­szebb útján, a Népköztársaság útján. A Fővárosi Kertészeti Vállalat főmérnöke szaksze­rű választ adott: a rendkívül szennyezett levegőben semmi­lyen zöld növényt, virágot nem lehet termeszteni, sőt, néhány éven belül a platánfák is ki­pusztulnak. Bizonyíték erre, hogy minden évben néhány fa — a gyengébb — elpusztul. A vizek szennyezésével kap­csolatban elég csak kimenni a Sió—Sárvíz-torkolathoz. A Sió is szennyezett, de a Sár­víz valóságos szennvcsatoma. A közép-dunántúli iparvidék vize száz kilométeren át a szennycsatornává változott Sárvízen hömpölyög a Duna felé. Mi lesz itt akkor, ha a zsilip összegyűjti a szenny­vizet? Hogyan, s mikor szivá­rog le a Szekszárdnak ivó­vizet adó Duna-kavicsterasz rétegig? Ma még nem tudjuk. Persze ez is idegesít sok em­bert. LAPUNKBAN több alkalom mai próbálunk a Dombori üdü­lő vízével kapcsolatban valós helyzetképet adni. Minden év­ben nyilatkozik valaki, min­dig az illetékes, hogy a víz | zöldülését friss víz betáplá- j lásával lehetne megakadályoz- | ni, az algák ez által nem tud­nának szaporodni. Lassan nyúlóssá válik a dombori víz, t Tolna megyei Gabona- felvásáró és Feldolgozó Vállalat FELVESZ GYAKORLOTT (esetleg kezdő) gyors- és gépírót. Jelentkezés a vállalat sze­mélyzeti vezetőjénél Szek- szárd, Mártírok tere, 5. C173) mint a rossz bor. Persze, ide­gesíti ez is a hétvégiház-tulaj- donosokat, Joggal kérhetnek majd kár­térítést, ha nem találnak meg­felelő ellenszert a víz zöldü­lésének. De! Mennyibe kerül egy ilyen szivattyúállomás, ki fizesse ennek felállítását, üze­meltetését? Az üdülőtelepen lévő víkendházak tulajdono­sait terhelik majd ezzel a költséggel is? Tudomásom szerint még nem próbálták mérni, hogy a kör­nyezeti ártalmak milyen ha­tással vannak a munkát vég­ző ember teljesítményére. Az OTP, a Biztosító, a Statisz­tikai Hivatal dolgozói a meg­mondhatói annak, milyen ér­zést ideges hangulatot szül pillanatok alatt, ha a szekszár­di városközpontban sikongó kerekekkel áll meg egy autó. Miért kell ennek a sikortga- tásnak bekövetkezni ? Azért, mert a vezető leggyakrabban elbámészkodik — nők, forga­lom stb. — és az utolsó pil­lanatban már a blokkolós fé­kezéssel tud csak megállni. Ha szirénázó mentő várakozik a lámpa előtt, és a sarkon ott áll két rendőr is — nem avat­koznak be. nem veszik át a forgalom irányítását, amihez joguk van —a mentős éppen: úgy ideges, mint a boltokban az eladók, akik az ajtóhoz szaladnak, vagy az íróasztal mellől a könyvelők ugyancsak kilesnek: miért szirénázik az autó, miért nem engedik út­jára— A környezetünket szennye­zők is napjaink problématikus kérdésévé léptek elő. Rövi­den: nirfcs a városban olyan személy, hivatal, intézmény, amely meg tudná tiltani a ku­kákból a guberálást. Szinte hihetetlen, egy autóst azorínal megbüntetnek, ha rossz hely­re parkol, a rendőrkocsiban ülők alig várják, hogy elhagy­ja a sofőr az autót. A kuká­kat kiborító személyekre sen­ki nem szól, bírságra gondol­ni sem lehet! így aztán a gorf- dosan karbantartott parkokat ellepi a kukákból kikotort hulladék, papír, rongy, krump­li- és gyümölcshulladék. Hatá­sos képet készített a guberá­lókról egyik szekszárdi ama­tőr fotós, szerkesztőnk a kép­hez adott címet: Meddig tűr­jük! Senki nem hívott fel bennünket — tanácstól, rend­őrségtől, KÖJÁL-tól stb., hogy igazuk van elvtársak, már nem lehet tűrni. KÖRNYEZETI ÁRTALOM A SZEMETELÉS? De mennyire az! Éa vétünk-e a társadalom ellen, ha nem lépünk fel a szemetelők ellen? Természete­sen vétünk. A Bogyiszlói úton és a Keselyűsi úton üzemek tucatjai működnek. A műhe­lyekből, udvarokból évek óta ömlik a szennyvíz egy olyan árokba, amelynek alig van lej­tése, gyakorlatilag itt párolog el minden szennyvíz a szilárd anyag meg évek óta halmo­zódik. A körzet tanácstagja — Tokaji Ferenc — nem egy al­kalommal szóvá tette már a tarthatatlan állapotot. Válto­zás alig történik. Néha egy géppel kikotorják az össze­gyűlt anyagot, a partra vetik, és kezdődhet a folyamat élő­ről. Az árok partja egyre ma­gasodik, a víz meg párolog, a szilárd anyag összegyűlik — mint amikor a kígyó bekapja a farkát. Szeretnénk tudni, az elmúlt évben hányszor küldött a városi tanács igazgatási osz­tálya, vagy a rendőrség bír­ságolásról értesítést valamelyik vállalatnak? A Hazafias Népfront viseg­rádi tanácskozásán felhívást bocsátott ki környezetünk vé­delme érdekében. Ilyen téte­lek olvashatók a felhívásban: „Hazánk városaiban és fal­vaiban is jelentkeznek a kör­nyezeti ártalmak, amelyek, ha nem őrködünk, gyorsan veszé­lyes méreteket ölthetnek.” „Lakosságunk tegyen minél többet a környezeti harmónia visszaállításáért, a környezeti ártalom megszüntetéséért.” Ha az éjfélkor ugató kutyá­ra rákiáltok, hogy „hallgass, te dög”, már valamit tettem em­bertársaim érdekében. Ha beszélgetés során figyel­meztetem a Keselyűsi úton egyik-másik vállalat igazgató­ját. hogy a szennyvizet nem lehet büntetlenül a nagyvilág­ba engedni, már segítem a Népfront támogatta ügyet. Ha rászólok a kukát bo- rogatókra, lakótársaim nevé­ben teszem... így tovább. Egyszer el kell kezdeni. Környezetünket akkor már nem tudjuk védeni, ami­kor elborít bennünket a zaj, a piszok, a szennyes lé ... ÉS NEMCSAK JÖ SZÓVAL. figyelmeztetéssel kell a kör­nyezeti ártalom ellen küzdeni. Úgy tudom, a városi tanács­nak jó rendelete van környe­zetünk ártói ellen, ereje, s te­kintélye is ahhoz, hogy ér­vényre juttassa. Á több, mint nyolc hónapig tartó állategészségügyi nehéz­ségek, a száj- és körömfájás- járvány után — amely mint ismeretes, komoly vesztesége­ket okozott a sertésállomány­ban — ennek az állattenyész­tési ágazatnak a helyzete most már ismét megnyugtató­an alakult — erről tájékoztat­ták a MÉM illetékesei az MTI munkatársát. A júniusi állatszámlálás adatai szerint az állomány — az egy évvel előttihez képest — ugyan még 0,9 százalékkal kisebb volt, ugyanakkor azonban 13,9 százalékkal több anyaállatot, kocát tartottak a gazdaságok és az egyéni állattartók. Mindez azt jelenti, hogy a júniusi állomány száma meg­haladta a 7 650 000-et, a ko­zák száma pedig elérte a 703 000-et A szakemberek különösen azt tartják figyelemre méltó­nak, hogy az állattartó gazda­ságok és az egyéniek 1973. márciusa és júniusa között 94 000-rel növejték a kocák számát, azért, mert a járvány miatt bekövetkezett állomány- csökkenést csak az anyaálla­tok számának növelésével le­hetett kiegyenlíteni. A szak­emberek biztosra veszik, hogy októberre több, mint nyolc­millió sertést tartanak majd — Ha a nyérc akkora len­ne, mint egy tacskó kutya, nem akadna ennél veszélye­sebb ragadozó az állatvilág­ban! — ezt Lizák József mondja, aki a mözsi Uj Élet Termelőszövetkezet e pillanat­ban száznégy darabból álló nyérctelepének gondozója. — Talán még az oroszlánnak is nekimenne! Könnyen meglehet. A kar­csú, villanásszerű gyorsaság­gal mozgó, selymes bundájú apró állatok őrjöngően vadak. Képünk is mutatja, hogy „Frici”, az egyik szépen fej­lett ezüstszínű példány mi­lyen ambícióval támadja tű- h'egyes fogaival gondozója ket­tős bőrkesztyűjét, amíg „mo­dellt áll” nekünk. Szibériai őshazájukban állítólag nincs hal és madár, ami menekülni <• -1^^r, \ kiké­eredménynek számít. Ezek szerint a sertéstenyésztés rö-t vid idő alatt kiheverte a ha­zai állattenyésztés történeté­nek egyik legmakacsabb jár* ványát Az állatorvosok és ar. állattenyésztők összefogásával sikerült normalizálni a hely­zetet, ami a lakossági húsel­látást is kedvezően érintette. A járvány okozta kiesés el­lensúlyozására a MÉM égés? sor intézkedést hozott; ezek között különösen eredményes volt az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt kocaakciója, amelynek keretében kedvez­ményes feltételek mellett egészséges vemhes kocasüldőt vásárolhattak a háztáji gaz­dák. Az akció előreláthatóan augusztus 18-ig befejeződik, s összesen 41 000 vemhes állatot vesznek át a háztáji állattar­tók. i A kedvező helyzetre jellem­ző, hogy a sertéspiacokon igen keresettek a malacok. A sza­badpiaci árak még mindig jó­val az állami felvásárlási árak fölött alakultak, és átlagosan elérik a kilogrammonkénti 40 forintot. Mindez a sertéste­nyésztés iránt mutatkozó nagy érdeklődést bizonyítja, s azt, hogy a takarmányhelyzet szintén kedvezően alakult, és az őszi-téli kilátások is kedve­zőek. (MTI) szített gereznája roppant ér­tékes, egyetlen darab 4600 fo­rintba kerül. Azzal férfi ol­vasóinknak aligha kell szá­molniuk, hogy feleségük nyérc­bundát kér születésnapra, mert egy szép bunda ára 2500—3000 dollár. Ebből kö­vetkezik, hogy a nyércgerez­na értékes exportcikk. — Magyarországon csak a Biharugrai Állami Gazdaság foglalkozik nagyarányú nyérc­tenyésztéssel — meséli Arany István tsz-elnök. — Nekik kétezer darabos állományuk van. A miénk igazság szerint még nem telep, hanem csak kísérlet. Fokozatosan eredményessé váló kísérlet. A törzsállományt két esztendeje szerezték Belg- rád mellől, darabonként ti­zenöt dollárért. Az első év gyalázatosán sikerült, hatal­mas volt az elhullási veszte­ség. — Aztán fokozatosan bele­tanultunk — folytatja az el­nök. — Ebben nem csekély segítséget jelentett egy két­hetes szovjetunióbeli tanul­mányút. Irkutszk mellett vol­tunk qgy nyércfarmon, ahol valamivel több állat van, mint Biharugrán... — Mennyi? — Nyolcvanezer. Az időközben eredményessé vált mözsi kísérlet majd ak­kor ölt üzemi arányokat, ha a hűtőház mellett felépül a vágóhíd, melynek belsőség­hulladékát hasznosítani lehet a félelmes étvágyú kis állatok .táplálásánál. — Naponta és darabonként húsz deka darált húst felfal­nak — kapjuk felvilágosításul. Az amúgyis gazdag mözsi termelőszövetkezet természe­tesen nem a nyércekből akar még jobban felvirágozni. De az elnök, Pákolitz János fő­állattenyésztő és a kitűnő ál­lattenyésztő Lizák József egy­aránt tudják, hogy hasznos melléküzemágként jól gyü­mölcsözővé változik- majd. Ordas Iván foto: Goltvald Károly PÁLKOVÁCS JENŐ az országban, ami igen jó priir gerezna 4600 forint Jj vP I bunda 2500 dollár

Next

/
Thumbnails
Contents