Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-10 / 186. szám

Divatossá vált. hogy az információk tömegét és az óceánt együtt emlegessék. Azt szokták mondani, ha szétteregetnénk a nyomdákban és írógépeken előállított kiadványok információkat tartalma- . zó lapjait, azok beborítanák a Föld egész felületét, a szárazföldeket és óceánokat egyaránt.

Az óceán meghódításához is hajóra van szükség. Ezt a szerepet pedig az elektronika tudja legjobban betölteni.

Az elektronika területén a felfedezések lehetősége végtelen. nem fenyeget az a veszély, hogy egy szép napon nem lesz mit felfedezni. Ezt maguk a szabadalmak bizonyítják. Földünkön évente mintegy 400 ezer találmányt szabadalmaztatnak. Az „elektronika-hajó” leereszti hálóit és csak a rá vonatkozó felfedezéseket „fogja ki”. Ez is hatalmas fogás, évente csaknem 20 ezer találmány.

Mindezt Vera Szemenova rádiómérnöktől hallottuk, akinek második szakmája az információ elmélete és gyakorlata lett.

— Semmi felesleges és maximális teljesség — ez az ' információk kiválasztásának elve. Sok erőfeszítésbe került, amíg sikerült megalkotni egy ilyen rendszert.

Az utóbbi négy évben számtalan szabadalom adatai gyűltek össze, és mégsem találunk itt iratokkal teletömött polcokat és szekrényeket. A vaskos — leírásokat tartalmazó — köteteket visz- szaküldik az Össz-szövetségi Információs Intézetnek. A szabadalmi leírásokat sem őrzik két napnál tovább itt az. elektronikában. Felvételeket készítenek róluk (ötven felvétel fér el egy iskolásfüzet lapjára). Az összes találmányt egyetlen tűzbiztos páncélszekrény őrzi.

Ez a miniatürizálok munkáját dicséri, ők keresik a legjobb megoldásokat az információk tárolására, a papír már nem elégíti ki őket. Szem- jon Lipkin fotólaboratóriumában a jövőben érzem magam. Itt kerül száz és száz nyomtatott oldal egyetlen lapra. A mikrofelvételeket kivetítéssel olvashatjuk el.

Egy lapot tartok pl. a kezemben, amelyen 3200 nyomtatott oldal található. Ez a jövő, mert egyelőre csak ötvenszeres kicsinyítéssel dolgoznak. De az első lépéseket a mikrovilág felé már megtették.

A kutatóintézetek és tervezőirodák beszámolói nem kevesebb információt tartalmaznak, mint a találmányok leírásai. Ezeket — még inkább, mint a találmányokat — az elfeledés veszélye fenyegette. Az elektronika segítségével viszont — szükség esetén — állandóan napirenden lehetnek. Minden egyes intézet vagy gyár, mielőtt egy új téma kidolgozásába kezd, tanulmányozza a kollégák e téren végzett munkáit, illetve tisztázza: foglalkozott-e már valaki a kérdéssel és meddig jutott.

Az intézethez érkező megkeresések igen pontosan leírják a problémát. így pl. „Hazai gőz-olaj karusszelszivaty- tyúk minden egyes munkafázisban”. Nemcsak a beszámolók megnevezését és számát, hanem az elkészítők megnevezését, címét és esetleg a gyártók telephelyét is kérik megjelölni.

Egyetlen ilyen kérdés megválaszolása is évek munkáját igényelhetné, mivel sok százezer oldal átlapozását tenné szükségessé. Az elektronikus adattároló azonban pillanatok alatt megkeresi a szükséges

Szovjet tudomány — 1973

Az információ-tenger fiajójst

beszámolókat, szabadalmakat.

A számítóközpontban éjjelnappal dolgoznak az adattároló elektronikus számítógépek, keresve a szükséges információt. Csak a számítógépek képesek percek alatt átszelni ezt a hatalmas információ-óceánt, kiválasztva azt. amire éppen szükség van.

A számítógépek villámgyors munkája mögött az emberek hosszan tartó, alapos munkája rejlik. Az automatizálási és információkeresési. osztályon úgy érzem magam, mint diákéveimben a filológiai tanszék laboratóriumában. Bár itt mérnökök dolgoznak, orosz nyelven — a tudományos- műszaki információkat jelentő szavak értelmezésével — foglalkoznak. A tudományos-műszaki nyelv is igen gazdag. Megszámolták, hogy tíz szakcikkben 89 797 szó volt. Ezek közül 3551 többször is megismétlődött, de 1402 csak egyetlen alkalommal. Ezt a tanulmányt nem az érdekesség kedvéért állították össze. Keresték a leggyakrabban előforduló szavakat a gép betanításához.

Minden információt tartalmazó anyagot rövid képlettel — az úgynevezett gondolati blokkal — írnak le. A szavakat az általuk megalkotott számnyelvtan segítségével fordítják le. Ez meglehetősen egyszerű nyelvtan. Az érintkezés szót pl. a 30-as . szám jelöli, ha alkatrészre vonatkozik, üzem közbei» viszont a 10-es szám felel meg ennek a fogalomnak. Ezek az azonos hangzású, de különböző fogalmakat takaró szavak igen nagy számban fordulnak elő- A számítógép más rendszer alkalmazása esetén eltévedhetne közöttük.

A gép nyelve nem tűri a különböző hangzású, de azonos fogalmakat jelentő szavakat. A „vákuum fokozása” és a „nyomás csökkentése” egy és ugyanazon tevékenység jelölése. Félvezető trióda és tranzisztor alatt mindenki ugyanazt érti. Ezért a laboratórium elkészíti a szinonima-szótárt és egy kifejezést előnyben részesít.

. Minél kevesebb a több fogalmat kifejező szó, és minél több — azonos fogalmat jelentő — szót kiküszöbölünk, annál pontosabb feleletet kapunk a géptől, annál kevesebb hibával kell számolnunk. A hibás feleletek részaránya egyre csökken. Egyre több, ez ideig homályban maradó kérdésre kapunk választ.

— Vajon hogy nevezik a mérnök-filológusok szakmáját?

— A szakmámat az információáramlás gépesítésének és automatizálásának nevezik — válaszolta a laboratórium vezetője. Georgij Sztoparíyk

L. Kolodnij '

(APN)

Őszibarackexport Balatonboglárról

A Balatonboglári Állami Gazdaság 224 holdas őszibarackosába^ 20 fajtát termesztenek, így & nyár közepétől

oszi'r folyamatoson száliíthaín k exportra.

Képünkön: öszibarackszedés. •!

(MTI Foto — Bajkor József felv. — KS)

V. Jegorov dokumentumregenye:

A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek

Fordította: Havas Ervin

16.

Szergejev megjegyzése,

amelyből lehetetlen volt ki nem hallani a gyávasága iránti szemrehányást, kellemetlen benyomást tett rá, de nem akart összeveszni a házigazdával.

— Az első ilyen utam — mentegetőzött az orra alatt.

— Holnap megnézzük a lakást, amit kiszemeltem magának, azután bevezetem a munkába — mondta Szergejev nyugtatóan.

VÁRATLAN HÍR

Rumjancev végre talált egy kis időt rá. hogy elmenjen Kulijevhfez, megtekintse a miniatűröket. Aligha gondolta volna valaki is, hogy ez a magas, szürke szemű, gesztenyebarna férfi már ötven esztendős. Hajába még egyetlen ősz hajszál se vegyült, arcának üde pirossága pedig különösen megfiatalította. Érdekes ez, mert Rumjancev szinte sosem alhatta ki magát, ma is tíz órán át megszakítás nélkül dolgozott a népbiztosságon.

Egy órája írta alá azt a javaslatot Kulijev előléptetésére a következő katonai rendfokozatra, s még mindig az átolvasott személyi jellemzés hatása alatt állt. A személyi dokumentumokból kibontakozott Kulijev apjának nagyszerű alakja.

Dzsafer Kulijev segédmunkásként dolgozott a bakui olajiparban. 1902-ben csatlakozott a munkásmozgalomhoz, 6 rövid idő alatt, hallatlan szorgalmával az Írástudatlan mukásbói Marxot. Lenint olvasó, aktív küzdőtárs vált, akit energiájáért, elvhűségéért nagy tisztelettel illettek

a bakui munkások. Nem érhette meg a győzelmet: a

rendőrség bérgyilkosai orvul megölték.

A három kiskorú gyermeket Mehtyi anyjának kellett felnevelnie, de elvtársai nem feledkeztek meg a családról, rendszeresen támogatták anyagilag. Nemsokára Bakuban is megalakult a szovjethatalom, Mehtyi elvégezte a középiskolát. majd az egyetemet. Néhány esztendeig mérnökként dolgozott, azután az ifjúsági szervezet mozgósítására az OGPU szervezetébe került.

Rumjancev arra gondolt: mily sokat örökölhet egy gyermek az apjától. Mehtyi Dzsafarovics mindig vállalta és végrehajtotta a legnehezebbnek látszó, feladatokat is- Észre sem vette, hogy megérkezett Kulijev házához. Mehtyi Dzsefarovics nyitott ajtót.

— Ó, ön az? — Mehtyi örömteli mosollyal szorította meg a kezét.

A szobába vezető nyitott ajtón át Rumjancev belátott az egyszerű, európai módon berendezett lakásba, amelyről ennek ellenére érződött, hogy kaukázusi ' emberek lakják. Meggyőzően bizonyította ezt az egyik sarokban álló mangal (szénserpenyő) és a nagy méretű agyagkorsó, amelyben — az azerbajdzsán otthonokban az ivóvizet tartják. A konyhában faggyúban készített keleti pecsenye illata szállongott.

Rumjancev és Kulijev a vendégszobában, egy mintás terítővei letakart, kerek asztal körül helyezkedett el. Rumjancev figyelmét az asztalon álló, kristály petróleumlámoa vonta magára. Nagyorr szép, régi világítóeszköz volt. s bár

most elektromos izzó égett benne, az eredeti sugárzás hatását keltette.

Mehtyi a szekrényből elővette a miniatűröket, s örömmel az asztalra tette.

— A feleségem nagyapja hagyta ránk. Képzett, művészetszerető ember volt.

Váratlanul kicsapódott az ajtó és egy ötéves kislány szaladt be a szobába, kerek szemei, fényes, fekete, göndör haja teljesen az apjára emlékeztetett.

— Papa, a mama azt mondja, hogy szófogadatlan vagyok. Ugye nem igaz? — Felkapaszkodott az apja térdére, érdeklődve nézegette a vendéget. Látszott, hogy nem annyira a vigasztalás vágya hajtotta be. mint inkább a kíváncsiság: ki az a vendég, akinek oly nagy gonddal készül .a tea, s az ő kedvenc bárány pecsenyéje.

— Azt hiszem, a mamának igaza van. ide is engedély nélkül rontottál be. Menj csak ki, segíts a mamának. — Kulijev játékosan megpaskolta a kislányt. Az ajtóból visszafordult, hogy még egyszer megnézze magának a papa vendégét.

A két férfi a rajzok fölé hajolt.

A kis festmények tájakat ábrázoltak. Erdővel, hegyekkel övezett völgyek. A szemnek ismerős puszpáng, akác, ibolya, kamillafű, fántázia szülte fákkal; virágokkal, élőlényekkel keveredett, s mindez valami csodálatos könnyed vonalvezetéssel. sajátos színhatással.

— Micsoda mesterségbeli tudás! Fantázia! Alkotó egyéniség! — lelkesedett Rumjancev.

— Ezek a képek sok örömet okoznak nekem, Szergej

Vlagyimirovies. Jövök haza 3 munkából fáradtan, kimerülve. leülök közéjük és felfrissülök. Mindig találok valami új és új vonalakat, színeket, a kompozíció váratlan csodáit.

— Akkor siessünk gyönyörködni bennük, Mehtyi Dzsafarovics. Nem sokáig lesz időnk rá — mondta Rumjancev és nagy óvatosan félretolta a miniatűröket.

— Szergej Vlagyimirovies. a közelgő háborúra gondol?

— Von Schönhausen aktivitása — rossz előjel. Szemtől' szemben állunk az Abwehrral. A jelek szerint nagyon sürgős nekik.

— Elsőként mindig mi érzé-. keljük a háború közeledtét.

— Ezért nem adhatjuk alább ml sem. az ellenségnél. Mi újság Kazancevvel?

Kulijev az órájára nézett.

— Egy órával ezelőtt kellett találkoznia Szerebrjakowal, hogy kapcsolatot teremtsen vele. Mindenesetre váratlan találkozás lesz. A németek az első világháború óta nem használták fel őt semmire.

Csengett a telefon. Mehtyi Dzsafarovics felemelte a kagylót, az első szavak után nyug- , tálán pillantást vetett Rum- jancevre. Az megértette, hogy valami kellemetlen dolog történt.

— Szerebrjakov a Kazancev- val való találkozás után agyonlőtte magát.

— Nem akarta elárulni a hazáját — Rumjancev fölkelt és járkálni kezdett a szobában. — Mikor kell találkoznia Kazancevval?

— Holnap, kilend órakor.

— Még ma találkozniok kell. Meg kell tudnunk, hogyan viselkedett Szerebrjakov. Ka- zancev pedig értesítse rádión a történtekről von Schönhausent. Gondoskodjék róla. hogy az újságok közöljék le a színház hivatalos értesítését Szerebrjakov haláláról. Nem szabad, hogy a németek kételkedjenek Kaznncev közleményében.

(Folytatjuk.)