Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-08 / 184. szám

Szántóföldek üveg alatt

Melegházi zöldségtermesztés Bulgáriában

Csaknem 250 ÖOÖ hektárnyi földet öntöztek eddig a gazdaságok

Kertország. Maguk a bolgárok is így nevezik a termékeny Trákia északi részét, a zöldségtermesztés egyik legnagyobb körzetét. „Fővárosaként” a vásárairól messze földön ismert Plovdivot emlegetik, de a kertország igazi kert-fővárosa mégis a 65 ezer lakosú Pa- zardzsik, az üveg alatti zöldségtermesztés központja.

1000 HEKTÁR

Jelenleg összesen 730 hektárnyi területen termesztenek zöldséget üveg alatt, de a hatodik ötéves terv végére ez a terület eléri az 1000 hektárt. Érthető a nagyarányú fejlesztés, hiszen Bulgária népélelmezésében óriási szerepe van a zöldségféléknek, de az élelmiszeripar, az idegenforgalom és az export zöldségigénye is évről évre növekszik. Jelenleg az ország melegházaiban termesztett zöldség mennyiségének mintegy 65—70 százalékát exportálják.

A 730 hektár összterületet mintegy hatvan gazdaság üveg alatti zöldségtermő területe adja. A meglévő területből 18 gazdaság 365 hektár üveg alatti területe tartozik a BUL- GARPLOD vállalathoz, ezek közül a legnagyobb a pazar- dzsiki kertgazdaság. A zöldséggyár évente 7 millió leva értékű terméket állít elő, az itt termett uborkát, paradicsomot — a hazai piac ellátása mellett — 13 országba exportálják.

A KERTORSZÁG

FŐVÁROSA v

Ez volt az első holland típusú telep, melynek építését 1965-ben kezdték, 66-ban már termelt a komplexum. Ennek mintájára épültek azután a bolgár üvegházak, melyek beruházási költsége átlagosan 350 ezer leva hektáronként Ez a viszonylag magas befektetés azonban a megfelelő fajták kiválasztásával, korszerű technológia alkalmazásával 5— 6 év alatt megtérül.

Paradicsom 19 hektáron terem, ennél a kultúránál már nem alkalmazzák a helybevetést. az augusztustól folyamatosan tápkockákba vetett magokból fejlődő palánták az érés szakaszosságának biztosítása érdekében tíznaponként kerülnek az üvegházakba. Bevált gyakorlat, hogy a beporzás idején Domatinnal permeteznek, s a megtermékenyítést vibrátorokkal segítik elő. A paradicsomnál igen jó eredményeket hozott a vad alanyra oltás, az erős gyökerű, ellen- állóbb vad alanyokra oltott hajtás bő termése mindenképpen megéri a többletmunkát.

TERMÉSÁTLAG —

TONNÁBAN

Minden dolgozónak megvan a maga területe, amelyiken „gazdálkodik”, az ültetéstől a betakarításig, az ápolási munkáktól a növényvédelemig mindent ugyanaz a dolgozó vé. géz. Munkájuk akkor fejeződik be, amikor az utolsó érett termés is ládákba került. Uborkából 0,1, paradicsomból 0,15. paprikából pedig 0,2 hektárt lát el egy-egy dolgozó. Háromhektáronként egy ag- ronómus. 12 hektár fölött pedig főagronómus irányítja a termelést.

Érdemes néhány szót szólni a kertgazdaság termésátlagairól is. Uborkából 250 tonnát, paradicsomból 90 tonnát, paprikából 60 tonnát ad az üveg alatti kultúra minden egyes hektárja. A terméseredmények mögött korszerű, gépesített technológia, növényvédelem, jól szervezett munka áll. A termeié.. hatékonyságát jellemzi, hogy 100 leva termelési értéket 68—70 leva ráfordítással állítanak elő.

Több mint ezer dolgozót foglalkoztat a pazardzsiki kertgazdaság, az alkalmazottak 80 százaléka nő. Autóbusz hozza-viszi őket, legtöbbjük Pazardzsikból jár ki. A gazdaság étkezési, fürdési, pihenési lehetőséget is biztosít a dolgozóknak, az évi szabadság idejére pedig a Balkán Idegenforgalmi Vállalattal kötött szerződés értelmében a tenger mellett és a hegyekben üdülők állnak a dolgozók rendelkezésére.

Szívesen ellátogatnak Pa- zardzsikba Bulgária különböző tájairól is a szakemberek, s az itteniek példáját mind több gazdaság követi. Sorra épülnek az ehhez hasonló melegházi kombinátok. A hatodik ötéves tervben Bulgária zöldségtermesztését 122 százalékkal növelik, de ez a fejlesztés nem csupán a melegházak alapterületének növelését. hanem a termelési technológia tökéletesítését, ú.i, magas hozamú, ellenálló fajták meghonosítását is jelenti. A külföldi szakemberek is gyakran járnak ide tapasztalatcserére. hiszen ma már a bolgár üveg alatti zöldségtermesztést világviszonylatban is az elsők között említik.

<

(Kép és szöveg: URBÁN PÉTER)

Ili/'' -------A

z Országos Vízügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint augusztus elejéig 247 600 hektárnyi területen öntözték meg a növényeket a nagyüzemi gazdaságokban.

így 8300 hektárral nagyobb területre juttattak mesterséges csapadékot, mint a múlt év azonos időszakában. Az öntözés kiterjesztésénél is jelentősebb, hogy a gazdaságok lényegesen több vizet használtak fel. többször öntöztek, mint az elmúlt éveWrn. Néhol, például a hartai esőztető öntözőfürt területén — már az 1800 köbmétert is megközelítette a vízpótlás hektáronként.

Az üdülőknek sok gondot okozó júliusi csapadék nem országos eső volt. hanem főként pásztásan hulló záporként jelentkezett. Ezért rendkívül szeszélyesen oszlott meg a csapadék. s az öntözésre berendezett területeknek csak kisebb részén érte el a sok évi átlagot, a gazdaságok túlnyomó részében az átlag alatt maradt, s jó néhány helyen még a szokásosnak az 50 százalékát sem érte el. A talaj

i

víztartalékát, a talajvíz szintjét sem növelte a júliusi csapadék, mert rendkívül erős volt a párolgás. Egyebek között Kapuváron 89 milliméter csapadékból 64, Szolnokon 58- ból 56 milliméter párolgott el, s nem egy helyen a talaj víztartalékának apasztásáva) 2—5 milliméterrel több volt a párolgás, mint a lehullott csapadék. A vízpótlás tehát továbbra is fontos teendő a Közép-Dunántúlon Szabad- battyán, Martonvásár, Dunaújváros, Siófok térségében, Dél-Magyarországon elsősorban Baja, Rácalmás környékén. s az Alföldön Kisköre alatt, Karcag körzetében, mert ezeken a helyeken általában a szokásos júliusi csapadéknak mindössze 40—60 százalékát kapták meg a földek.

Az OVH adatai szerint öntözővízből nincs hiány, sehol sincs vízkorlátozás. Az egyébként szegényes júliusi csapadék a Nyírségben bőkezűbb volt a szokásosnál, s megoldotta e vidék víztárolóinak utántöltését, amelynek elmaradás? esetén vízkorlátozásra került volna sor. (MTI)

Az üvegváros részletének látképe.

V, Jegorov dokumentumregénye:

A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek

Fordította: Havas Ervin

Méltán viselhetné a „kertország fővárosa” titulust a pazardzsiki kertgazdaság. Kilenc hatalmas üvegház 18 — egyen, ként háromhektáros — blokkja valóságos üvegváros. Az egybefüggő üvegfelületek egységét csak a kazánházak és az üzemanyagtartályok bontják meg, az egész kép olyan, mintha egy tudományos-fantasztikum film monumentális díszlete lenne. Az embermagasságúra nőtt uborka- és paradicsomtövek között fűtő- és öntözőcsövek, gombnyomásra öntöznek, automatika szabályozza a fűtést, szellőztetést hogy a hőmérséklet és a relatív páratartalom mindig optimális legyen.

Decemberben piros paradicsomot, haragoszöld uborkát, ropogós húsú paprikát szüretelnek az augusztusban ültetett tövekről, s a vitamingyár június végéig ontja a termést. Meghatározott technológia szerint folyik a termesztés, már az ültetést is program szerinti szakaszossággal végzik, hogy legyen mindig friss zöldség.

33 és fél hektáron terem uborka — szalmán. Az üvegház „padlójára” szalmabálák kerülnek szorosan egymás mellé, ezek a megfelelő kezelés. locsolás következtében rothadni kezdenek. A vastag szalmatakaróba fúrt lyukakba speciális föld-trágya keverék kerül, ebbe ültetik a magot. Alap- és fejtrágyázással biztosítják a növények számára szükséges tápanyagokat, természetes és műtrágyák formájában. a technológiai utasításnak megfelelően, ___

. 14.

— Mit tudtak meg Szerebr- jakovról?

— Arról a Szerebrjakovról van szó, akit ismerek. Szerény életmódot folytat, semmi gyanúsat nem észleltünk körülötte. Kazartcev vallomása szeriift Szerebrjakov hosszú évek óta nincs kapcsolatban a németekkel. Azt hiszem, akkor dönthetjük el. milyen szerepet szánunk Szerebrjakovnak, ha találkozott Kazancevvel.

— Egyetértek. Apropó, elégedett Kazancev vallomásával?

— Sok fontosat megtudtunk tőle. lényegesen kiegészíthettem a vázlatomat. Azok a karikák, amelyek a német kémiskolákat jelölik, nem üresek többé. Kazancev rendkívüli megfigyelőnek bizonyult.

1941. márciusában valósággal tombolt a tavasz Bakuban. Szergejev, aki egy héttel azelőtt tért vissza Iránból, mintha különösen élvezné a kellemes estét, lassan bandukolt az örmény utcában. Még a négyszögletes tér előtt, amit a bakuiak valamiért Pa- rapet-nek neveznek, megállt egy háromemeletes ház előtt. Meggyőződve, hogy ez a 24- es számú ház, belépett az udvarra, majd fölsietett az első emeletre. Kopogtatására egy pirospozsgás, szürke szemöldökű, borzas, ősz hajú férfi nyitott ajtót, aki már túl lehetett a hatvanadik évén.

— önt keresem. Egyedül van? — kérdezte Szergejev.

— Igen.

— Azért a holmiért jöttem, amit Svantesz lelkész hagyott önnél megőrzésre — mondta Szergejev a szobába lépve.

— Elismervénye van?

— Parancsoljon. — Szergejev átnyújtott egy első kiadású tízrubeles bankjegyet.

Az öreg sokáig tartogatta a markában, úgy látszott, hogy figyelme összpontosítása közben el is feledkezett a vendégről. Láthatóan váratlanul érte a látogatás, s most igyekezett összeszedni a gondolatait.

Esztendők óta annak a bakui lutheránus templomnak volt az őre, amelyben Svantesz lelkészkedett, amíg ki nem utasították a Szovjetunióból államellenes tevékenységéért. Gyakran kellett teljesítenie lutheránus egyházi személyiségek titkos megbízatásait, hozzászokott az óvatossághoz. A lámpa fényében sokáig vizsgálgatta a tízrubelest, majd egy könyvből

egész sorozat hasonló bankjegyet elővéve összehasonlította a számozást Csak ezután szólalt meg:

— Foglaljon helyet, azonnal hozom, amiért jött.

Néhány percre eltűnt a szomszédos szobában, majd egy kisebb bőrönddel tért vissza, s letörölve róla a port, letette Szergejev széke mellé.

— Tessék, én bele se kukkantottam, kulcsot nem hagytak hozzá. Fel kell törnie a zárat.

— Majd megbirkózom vele. — Szergejev kezet nyújtott az öregnek, és gyors léptekkel távozott.

Otthon felnyitotta a bőröndöt. egy gondosait becsomagolt rádióadót talált benne. Mosolyogva nézte a régi ismerőst. Pontosan ilyen készülék használatára képezték ki Teheránban. Kezelése egyszerű; városi hálózatról, és teleppel egyaránt működtethető.

A bőröndöt a készülékkel együtt betolta az ágya alá, s leemelt egy Csehov-kötetet a polcról.

EMBER A VÍZBEN

Széles, tavaszi áradással

hömpölygött az Ar^Jcsz. a határfolyó. Tompa zúgása megtörte a holdas éjszaka csendjét.

Az iráni oldalon egy ember komótosan a vízbe ereszkedett. és úszni kezdett a szovjet part felé. Nem kevés erőfeszítésre és ügyességre volt szüksége, hogy legyőzze a víz gyors sodrását, de erőteljesen úszott, határozott karcsapásokkal kettévágva az emelkedő hullámokat.

Az úszó alak néhány perc múlva elérte a partot, és kimászott a szárazra. Még mielőtt kiegyenesedett volna, figyelmesen körülnézett, a nyugtató csöndben csúszva igyekezett a közelben sötétlő bokros sáv felé. Csak ott vette le hátáról a gumizsákot, majd egy tarisznyát húzott elő és száraz ruhadarabokat emelt ki belőle,. Fekve átöltözött, a nedves ruhát becsúsztatta a gumizsákba, s az egészet a tarisznyába helyezte. Fölemelkedett a földről, kis zsákját átvetette a vállán, s megdőlve, hogy ne emelkedjék ki a bokrok közül, az erdőnek vette útját.

(Folytatjuk.)

1973. augusztus 8.