Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-08 / 184. szám

Hazaérkezett a magyar VIT-deiegácié Elbúcsúztatták Walter Ulbrichtot r (Folytatás az 1. oldalról) sikerben az ország, az a nép, s az az ifjúság, amely küldte önöket. A széles antiimperialista egység, amely a fesztivál min­den eseményét' jellemezte, szá­mottevő abban a folyamatban, amely napjainkban a Szovjet­unió, a szocialista országok és a világ haladó erőinek harca, következetes békepolitikája folytán egyre kedvezőbb irány­ba tereli a nemzetközi fejlő­dést. A vietnami békeszerződés az európai biztonsági és együtt, működési konferencia első sza­kasza mind több embert győz meg arról, hogy csak az im­perializmus ellen vívott közös harc, csak a haladó erők győ­zelme számolhatja fel a még mindig fenyegető háborús vál­sággócokat, teremthet igazsá­gos, tartós békét Indokínában és a Közel-Keleten, adhat nemzeti függetlenséget és ön­rendelkezési jogot a még min­dig gyarmati sorban élő né­peknek. Önökön keresztül ■ egész magyar fiatalságnak, né­pünknek mondom: érdemes küzdeni, a harc, a kitartó mun. ka megtermi gyümölcsét. Mindnyájunkat meghatott, szinte jelképe volt a sikeres küzdelemnek, hogy a világ if­júságához szóló felhívást An­gela Davis ismertette, akinek életéért, szabadságáért szinte az egész világ megmozdult, akit a tömegek kiállása sza­badított ki a népelnyomók karmaiból. Jóleső érzéssel láttuk és hallottuk, hogy a magyar VIT-küldöttség — híven a Ma. gyár Népköztársasághoz, pár­tunk politikájához — méltó szerepet játszott a fesztiválon. Önök a VIT-en végzett mun­kájukkal is tanúsították, hogy a magyar ifjúság, a magyar nép cselekvő részvevője a nemzetközi helyzetet pozitívan alakító politikának, hogy b- ran lehet építeni ifjúságunk­ra, valamennyi ország haladó, demokratikus ifjúságára. Ez a nemzedék a béke, a szocializ­mus, az emberiség új holnap­jáért küzdők nemzedéke, amelynek szava van korunk kérdéseinek megválaszolásá­ban. a világ fejlődésének meg. határozásában. Önök azzal búcsúztak eluta­zásukkor, hogy hűek lesznek a néphez, hazájukhoz. Fogadal­mukat teljesítették. Élmények­kel, benyomásokkal, gondola­tokkal, a frissen szerzett isme. retek mindig nagyszerű érzé­sével tértek haza. Ne felejtsék, tapasztalataikat meg kell ősz­Indira Gandhi nyilatkozata Uj-Delhi (MTI). A szovjet— indiai béke-. barátsági és együttműködési szerződés alá­írásának második évfordulója alkalmából Indira Gandhi in­diai miniszterelnök az indiai kormány és nép nevében üd­vözölte a Szovjetunió vezetőit és népét. „Ez alatt a két év alatt fon­tos események történtek Ázsiá­ban és a világ más területein — mondotta Indira Gandhi a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában. — Szubkonti- nensünkön új. szabadságszere­tő állam jött létre: Banglades. Indiában jelentős lépéseket tettünk a szomszédainkkal va. taniuk társaikkal, azokkal, akik Berlinbe küldték önöket, akiket képviseltek. Mondják el, mit láttak, mit hallottak, szá­moljanak be az öt földrész ifjúságának széles antiimperia­lista egységfrontjáról, a fesz­tiválról. Bizonyos vagyok ben­ne, hogy mint minden eddigi VIT, a mostani is újabb fel­lendülést hoz a magyar ifjú­sági mozgalomban. A hétköznapokon is lelkesít­sen mindenkit az a tudat, — folytatta Biszku Béla —, amit Berlinben mélyen átéreztek, hogy harcunk a nemzetközi ha­ladásért vívott küzdelem része, hogy eredményeinket megsok­szorozza az összefogás, hogy hazánk szocialista fejlődése a legnagyobb hozzájárulás közös ügyünkhöz. Biszku Béla végül jó pihenést, jó munkát és ta­nulást kívánt a VIT-küldöt- teknek. (MTI) ló barátság és együttműködés megerősítése érdekében. A Szovjetunió szintén jelentős kezdeményezéseket tett a nem­zetközi béke megszilárdítása érdekében. A béke és a köl­csönös megértés légkörének kialakításában szerepet játszott a szovjet—indiai szerződés is”. A miniszterelnök-asszony a továbbiakban hangsúlyozta: „A szerződés az országaink közötti jó kapcsolatok és együttműködés alapjainak to­vábbi megerősítéséhez vezetett. Még szélesebb körű gazdasági és Iculturális cserére törek­szünk. amely mindkét ország számára előnyös, és folytatjuk a világbéke érdekében tett erőfeszítéseinket” — fejezte be nyilatkozatát Indira Gandhi. (Folytatás az I. oldalról) nak tagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, a szovjet párt- és kor­mányküldöttség vezetője, to­vábbá a baráti országokból ér­kezett párt- és kormánykül­döttségek vezetői, köztük Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. , Az állami lobogóval bevont koporsónál az NDK nemzeti néphadseregének tábornokai, magas rangú tisztjei álltak díszőrséget. Az NDK nemzeti himnuszának, valamint a gyászindulónak az elhangzása után Erich Honecker, az NSZEP első titkára mondott gyászbeszédet. „Walter Ulbricht elvtárs ha­lálával pártunkat és népünket súlyos veszteség érte — mon­dotta —. Az NSZEP elvesztet­te azt a férfit, aki hosszú ideig a párt első titkára és haláláig a politikai bizottság tagja volt. Munkás-paraszt államunk ál­lamfőjének elvesztését gyászol­ja. Véget ért a német és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának élete, azé a harcosé, aki olyan fá­radhatatlanul küzdött az impe­rializmus ellen, a szocializmu­sért és a békéért”. Honecker ezután részletesen ismertette Walter Ulbricht életútját, hangsúlyozva, hogy már kora ifjúságában a Spar- tacus-csoport tagjaként felis­merte a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom világtörté­nelmi jelentőségét, s mindvé­gig hű maradt a nagy október eszméihez, a marxizmus-leni­nizmushoz. Ä felszabadulás után állhatatosan harcolt azok­nak az anyagi és szellemi ro­moknak az eltávolításáért, amelyeket a Hitler-fasizmus hagyott maga után. Kiemelke. dő szerepe volt abban, hogy a mai NDK területén új típu­sú Lenin-pártot sikerült ala­pítani. Rendíthetetlen kommu­nista kiállását nemcsak az NDK-ban. hanem a testvéror­szágokban. sőt azokon kívül is értékelték. '„Walter Ulbricht elvtársunk élete a proletárforradalmár élete volt. Minden képességét annak szentelte, nem kímélte egészségét, életét sem, hogy a forradalom ügye diadalmas­kodjék. Hálát mondunk neki mindazért, amit az NDK népé­ért tett. Az NSZEP és az NDK népe az ő szellemében, a VIIL kongresszus határozatai alap­ján továbbra is eredményesen folytatja majd munkáját” — fejezte be búcsúbeszédét Erich Honecker. Ä gyászünnepség az Intern nacionálé dallamainak intoná. lásávai ért véget. Ezután az NDK nemzeti néphadseregének nyolc tábornoka vállára emel­te a koporsót és az épület előtt lévő ágyútalpra helyezte. Ka­tonatisztek vitték elöl a ko­szorúkat és a nagy halott szá­mos kitüntetését. Ezt követően megkezdődött Walter Ulbricht utolsó útja Berlinen keresztül.1 az új városközponttól a baum- schulenwegi krematóriumig. Amerre a menet haladt kilo­métereken át a gyászolók száz­ezrei lehajtott fővel vettek bú­csút elhunyt államfőjüktől. (mti) ! Szeptember elsején népszavazás Egyiptomban és Líbiában Börtönökben 200000-en, koncentrációs táborokban egymillióan sínylődnek Dél-Vietnamban Böcz Sándor, az MTI tu­dósítója jelenti: Egyiptomban és Líbiában — az eredeti terveknek megfele­lően — szeptember elsején népszavazást tartanak a két ország teljes egyesítéséről. A Tripoliban tárgyaló egyipto­mi és líbiai kormányküldött- ság hétfőn teljes egyetértés­ire jutott a népszavazást meg­előző gyakorlati lépéseket il­letően. A megállapodás létre­jöttében döntő szerepe volt a líbiai parancsnoki tanács és a kormány együttes ülésének, amelyen megvitatták a kétol­dalú tárgyalásokon kialakult álláspontokat. Ezt követően Kadhafi elnök újból találko­zott az egyiptomi és a líbiai küldöttség tagjaival. Hatem miniszterelnök-helyettes. az egyiptomi kormányküldöttség vezetője Kairóba visszatérve nyomban részletes jelentést tesz Szadat elnöknek. Kairóban valószínűnek tart­ja k^iogyezzjl^befejeződott a Agnew ellen Washington (MTI) Spiro Agnew amerikai alelnök hét­főn bejelentette, hogy vizsgá­lat indult ellene annak! tisz­tázására. megsértette-e a tör­vényeket. Agnew hozzáfűzte, hogy a vizsgálat lezártáig semmiféle részletet bem haj­landó közölni az ügyről, majd leszögezte, hogy minden te­kintetben ártatlannak tekinti magát. A Wall Street Journal hét­fői jelentése szerint a balti- more-i szövetségi ügyészség hivatalosan tájékoztatta Ag- new-t, hogy vesztegetés, zsa­rolás és adócsalás ügyében hi­vatalos vizsgálatot indítottak ellene, ______,.... : ....... i i k ormányszintű tárgyalások je­lenlegi szakasza. A találkozó kimenetele arra utal,, 1 hogy sikerült áthidalni azokat a nézeteltéréseket és ellentéte­ket, amelyek olykor drámai for­mában, így az ötvenezres lí­biai egységmenet elindításá­ban, vagy Kadhafi lemondási kísérletében jutottak kifeje­zésre. Egyelőre azonban még nem ismeretes, hogy milyen engedmények, kompromisszu­mok árán alakult ki a tripoli tudósításokban jelzett „teljes egyetértés”. Erre a kérdésre azok a részletesebb közlemé­nyek adnak majd választ, amelyek körvonalazzák az egyiptomi—líbiai unió formá­ját és megvalósításának mód­szereit. A chilei népi egységkormány ellen folytatott törvénytelen ellenforradalmi roham és az ennek nyomán kialakult harc új eseményei egyértelműen a chilei hadsereg szerepét állítják elő­térbe. Erre mutat, hogy Allende a had­seregre bízta a szállítás és a személy- forgalom helyreállításához szükséges akciók végrehajtását. Ugyancsak kapcsolatosak közvetve a hadsereggel a kormány lemondási szándéka, illetve annak visszautasítá­sa. Ez utóbbi azonban már némi ma­gyarázatot érdemel: visszatekintést a chilei népi egységkormány harcainak legutóbbi szakaszára. Emlékezetes, hogy 1972 őszén egy hasonló sztrájkmozgalom és jobboldali terrorkísérletek után a törvényes kor­mány iránt hűséges hadsereget be­vonták a kormányba, s ezzel néhány hónapra biztosították a nyugalmat. El­sősorban azért, mert a népi egység - kormáhnyal szemben álló ellenzék erőit a hadsereg bevonása megosztotta. A kereszténydemokrata párt ugyanis több frakcióra bomlik és mérsékelt centruma, valamint balszárnya már nem vájlalkozott egy olyan népi egy­ségkormány elleni frontális támadásra, amelyben néhány fontos minisztérium élén a hadsereg tábornokai állnak l 1973 nyarán — miután a katonák márciusban kiléptek a kormányból — a kereszténydemokratáktól a szélső­jobbig terjedő kormányellenes front Kegyetlen körülmények kö­zött 200 000-nél több foglyot tartanak fogva a dél-vietnami börtönökben é«. szülőföldjéről elűzötten körülbelül egymillió ember sínylődik a koncentrá­ciós táborokban. A saigoni re­zsim a párizsi egyezmények betűjét és szellemét megsértve szörnyű kínzásokkal megtizi- deli a politikai foglyokat. Csu­pán januártól március közepé­ig nyomtalanul eltüntettek Dél-Vietnamban összesen 20 ezer foglyot. A DIFK szigorú­an betartja a januári béke- szerződés cikkelyeit és a négy újra összekovácsol ódott és az emléke­zetes, elvetélt katonai puccskísérlet­ben csúcsosodott ki. Ennek a puccs­kísérletnek a leverésében a hadsereg döntő szerepet játszott. Ismét megmu­tatkozott, hogy a chilei hadsereg alap­jában véve továbbra is támogatja az unidad populär kormányát. Az általános várakozás ellenére a puccskísérlet leverése után újjáalakí­tott népi egységkormányban mégsem jelentek meg a hadsereg képviselői. Ennek okát megbííhatóan mindmáig nem lehet felderíteni. Csak kombinációk kerültek forgalom ba a hadsereg távolmaradásával kap­csolatban. Ezek között a legtöbbet hangoztatott feltevés az volt, hogy az Allende elnökkel folytatott tárgyalá­sokon a hadsereg vezetői olyan mesi- szemenő jogkört követeltek maguknak a kormányzaton belül, amelyet Allen- de elnök a népi egység társadalom­átalakító programjának veszélyeztetése nélkül már nem fogadhatott el. Volt azonban olyan kombináció is, amely szerint a népi egység kormányában vezető szerepet játszó szocialista párt ,,ultrából'' rokonszenvű csoportjainak ellenállása is hozzájárult a katonák távolmaradásához. Időrendben a válság következő sza­kaszát az jelentette, hogy hosszú szü­net után Allende, illetve a népi egy­ség kormánya párbeszédet kezdett az ellenzék derékhadát alkotó keresztény* fél által június 13-án közzé­tett közös nyilatkozatban fog­laltak maradéktalan megvaló­sítására törekszik. Az ameri­kaiak által felbujtott és pén­zelt Thieu-klikk azonban az ellenőrzése alatt álló terüle­teken megfosztja a népet az elemi szabadságjogoktól, nem teljesíti a párizsi megállapo­dásnak a foglyok szabadon bocsátására vonatkozó előírá­sait. Tárgyilagosan — a té­nyek. adatok tükrében — ez a helyzet jelenleg Dél-Viet- namban. demokrata párttal. Ez utóbbiak a je­lek szerint azért bocsátkoztak ebbe a dialógusba, mert (ellentétben a szélső- jobboldallal) nem terrorral és puccsal, hanem parlamentáris módszerekkel akarják térdre kényszeríteni a népi egység kormányát! Úgy vélték: amíg ehhez elérkezik a megfelelő időpont, számukra kedvező kompromisszumot tudnak rákényszeríteni Allende elnök­re. Az elterjedt hírek szerint követe­léseik lényege az volt, hogy a had­sereg képviselői ,.vonuljanak be" a kormányba, sőt, foglalják el az admi­nisztráció és a végrehajtó hatalom bi­zonyos kulcspontjait is. A kereszténydemokrata tárgyaló fél említett követelései miatt a párbeszéd megszakadt. Az a tény azonban, hogy a törvénytelen sztrájkkal szemben Allende a hadsereghez fordult és a kormány felajánlott lemondását nem fogadta el, valószínűvé teszi a keresz­ténydemokratákkal folytatott párbeszéd újrakezdését. A nagy — és mindmáig nyílt — kér­dés természetszerűen az: sikerül-e az ellenzék megosztása és a hadsereg együttműködésének megszervezése a népi kormány társadalmi programjá­nak sérelme nélkül. Az, hogy e kér­dés egyáltalán felvetődik, mutatja a válság veszélyességét és annak a harc­nak a keménységét, amelyet Chile néni erői a reakcióval szemben folytatnak. Luu Phuong Thanh, a dél­vietnami politikai foglyok ki­szabadításáért küzdő bizottság titkára, a dél-vietnami béke­védelmi bizottság központi ve­zetőségének tagja tájékoztatott minderről, néhány napos ma­gyarországi tartózkodása során. Vendégünk — aki delegáció élén járt nálunk, s magyaror­szági látogatását megelőzően több más európai országban — kedden elutazott Budapestről. LUu Phuong Thanh elutazása előtt interjút adott az MTI tudósítójának, s egyebek kö­zött elmondta: — A ténylegesen börtönben levő több mint 200 000 politi­kai fogoly helyett „hivatalo­san” csak 5081 személy fogva tartását ismeri el a saigoni rendszer. Májusig csak 607, azután júliusban — az akkor megígért 900 szabaduló fogoly helyett annál jóval keveseb­bet — 557 személyt adtak át. Ezek tehát a politikai foglyok­ra vonatkozó adatok. A 42 000 hadifogoly közül 26 000-et sza­badon bocsátottak, ^e úgy, hogy közéjük kevertek mint­egy ötezer közönséges bűnözőt. A többi hadifoglyot még nem adták át a DIFK-nek. Röviden abban összegezhetjük tehát fő követeléseinket. , hogy teljes számban bocsássák szabadon a politikai foglyokat és bizto­sítsák a dél-vietnami nép ré­szére a demokratikus szabad­ságjogokat. Erőfeszítéseinknek most ez a legfőbb'célja, a vi­lág haladó népeinek, a nem­zetközi közvéleménynek is küzdenie kell ezért, bennünket, támogatva — zárta nyilatko­zatát Luu Phuong Thanh. Chile válság közben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents