Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-07 / 183. szám
isszhang A személyi földtulajdon szerzésének lehetőségei ff Egy hónappal ezelőtt Jár- J">* juk körül a kiskertet címmel írást közöltünk a kert- szövetkezetekről. Azóta több levelet kaptunk: olvasóinka növényvédelemmel kapcsolatos kérdésekre kértek választ, és a föld tulajdonjogi rendezéséről. Múlt héten a növényvédelmi kérdésekre válaszoltunk, most a személyi földtulajdon szerzésének módjaira adunk választ, többek között Horváth Sándor olvasónknak. Az alábbiakig bán a megyei földhivatal I vezetőjének válaszát közöl- /{ jük, „A személyi földtulajdonszerzéssel kapcsolatban a következő tájékoztatást adom: A Minisztertanács 11/1973. ,!<IV. 18.) sz. rendeletével szabályozta a személyi földtulaj- . ;don egyes kérdéseit, a végre- 'hajtásról a mezőgazdasági és 7 élelmezésügyi miniszter 6/1973. ((IV. 18.) MÉM. sz. rendeletével intézkedett. t E jogszabályok értelméberf termelőszövetkezet a tulajdo- ■ inában lévő — nagyüzemi mű- > ívelésre nem alkalmas — föl- 1 ! det. az illetékes járási földhit J í vatal kijelölése szerint, a he- J, lyi tanács vb. engedélyével állampolgárok részére értéke- i sítheti. A helyi tanács azon- ! bán a fővárosban, a városok■ bán. továbbá a középfokú és a részleges középfokú központnak kijelölt nagyközségek- < > ben. valamint az országos je- j lentőséqű üdülőterülettel ren- 7 delkező nagyközségekben és • községekben az értékesítésre ■ nem adhat engedélyt. A községi szakigazgatási szervnek, illetőleg a városi tanács vb. élelmiszer- és fagazdasági feladatokat ellátó szak- < igazgatási szervének a kezelésében lévő állami tulajdonú * földeket 800—1500 négyzetmé- , terenként lehet eladni. | Ezt községben lévő földek 1 tekintetében a megyei tanács vb. illetékes járási hivatala elnöke, városi földek tekintetében a városi tanács vb. engedélyezi. Az előző bekezdésben megjelölt helyeken az eladásra engedély nem adható, a földek hasznosításáról haszonbérbe adás útján kell gondoskodni. V I I »«•*.»#•• >4 Tolna megye területén az alábbi helyeken nem lehet tsz- tulajdonú, illetőleg állami földeket értékesíteni: Szekszárd és Dombóvár városok, Bonyhád, Dunaföldvár, Falca és Tamási nagyközségek. A rendelet 1973, április 18 óta hatályban van, tehát a levélben említett Horváth Sándor az általa munkált, tsz-tu- lajdonban lévő ingatlant most már nem vásárolhatja meg. Az új jogszabály nem a korábban érvényben lévő rendeleteket függeszti fel meghatározott időre, hanem módosítja azokat a fentiek szerint. A hivatkozott rertdeletek szabályozzák a belterületben megszerezhető — magánerőből be nem építhető — mezőgazdasági ingatlanok mértékét. Eszerint a családot alkotó személyek (férj, feleség, kiskorú gyermek és nagykorú nőtlen,' vagv hajadon gyermek) által együttesen megszerezhető belterületi ingatlan, ha belterületük egyáltalán nincs. 1500 négyzetméter. Azok, akik belterületen már rendelkeznek — ennél kisebb — ingatlannal, meglévő tulajdonukat legfeljebb 1500 négyzetméterre égé • szíthetik ki. Ha tehát a házastársaknak pl. 1000 négyzetmé- - tér területű belterületi ingat-" lanulc van, velük együtt lakó — nőtlen, illetve hajadon — nagykorú gyermekük már csak 500 négyzetméter területű ingatlan tulajdonjogát heti meg. Annak eldöntése1 során, hogy a családnak (egyedülálló személynek) mennyi belterületi ingatlana van, s így szerezhet-e továbbbi tulajdont, a család (személy) belterületen lévő minden ingatlanát figyelembe kell venni, a meghatározott művelési ágú (pl. szántó), vagy a művelés alól ki- vontként nyilvántartott területet és a beépített, valamint a beépítetlen lakó- és üdülőtelkeket is. Az olyan család (személy) tehát, amelynek pl. 1000 négyzetméter területű lakótelke és 500 négyzetméter területű üdülőtelke van, mezőgazdasági művelés alatt álló, vagy bármely egyéb ingatlant a belterületen már nem szerezhet. (| 15 A lakó- és üdülőtelkek tulajdonjogának megszerzésére a telektulajdonra vonatkozó jogszbályok érvényesek: lakó- és üdülőtelket minden olyan család (egyedülálló személy) szerezhet, akinek telektulajdo- • na nincs, akkor is, ha belterületi mezőgazdasági ingatlan-. I nal rendelkezik. t A tulajdonszerzésnek vannak s további korlátái is. Ezek a : korlátok abban állnak, hogy a tulajdonszerzés — a jogszabályban meghatározott esetekben — kizárhatja a zártkerti és egyéb külterületi ingatla- > nokon fennálló tulajdon is. A meglévő zártkerti tulajdon lakkor zárja ki a belterületi ingatlan megszerzését, ha a szerzést követően a belterületi és zártkerti ingatlanok területe — együttesen — meg- ‘ haladja a 6000 négyzetmétert. (Személyi földtulajdon felső ■ határa.) Ha pl. valakinek a jt zártkertben 5000 négyzetméter, a belterületen pedig 1000 négy- í zetméter területű — bármi- ; lyen gazdasági és jogi minp- *' sítésű — ingatlana van, az a belterületen már nem szerezhet meg egy újabb 500 négyzetméter területű ingatlant, mert meglévő területeinek szerez- mértéke elérte a felső határt. (Ebben az esetben a meglévő belterületi tulajdon egymagában még nem zárná ki a tulajdonszerzést, mert az csak 1000 négyzetméter területre terjed, s csak a belterületed maradva, a felső határ a korábban említett 1500 négyzet- méter lenne.) A belterületi szerzésnél a zártkerthez nem tartozó külterületi ingatlannak is lehet szerepe. Ennek akkor van jelentősége, ha a szerzést követően a belterületi és zártkerti földek területe az egyéb külterületi ingatlanokkal együtt haladná meg a 6000 négyzet- métert és az ingatlarfszerző élethivatásszerűen nem foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Ilyen esetben a belterületi ingatlan tulajdonjoga ugyancsak nem szerezhető meg. Pl. a szerzőnek belterületen már 500 négyzetméter, a zártkertben 2000 négyzetméter, a külterület más részén pedig 3500 négyzetméter területű ingatlana varr. további területet sehol nem szerezhet ' ' A magánerőből be nem építhető belterületi ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséhez az illetékes járási földhivatal engedélye szükséges. Az engedély megadására irányuló kérelemhez a szerző félnek nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy a belterületen, a zártkertben és külterületen milyen idgatlana van. Zártkerti tulajdonszerzéshez ugyancsak ezt a nyilatkozatot kell csatolni, de belterület szerzése esetén a nyilatkozatnak ki kell terjednie a tulajdont szerzővel egy családot alkotó személyek meglévő belterületi in gatlantulajdonára is. A nyilatkozat-nyomtatványt az illetékes járási földhivatalnál lehet beszerezni. , | s. SZŰCS LAJOS a Tolna megyei Földhivatal vezetője Az elmúlt hét krónikája Áz újságíró nagyon régóta tudja, hogy múló napok krónikása. Ki emlékszik mondjuk a június 5-i Népújságban megjelent cikkekre? Se az olvasó, se a szerző. Ez a világ rendje, eseménytelenséggel már jó ideje nem vádolható életünk mindennap új híreket, ideig- óráig megjegyezni valót hoz, szinte az ember természetes védekezése, hogy igyekszik kiszűrni emlékezetéből, amit csak lehet. Az alábbiakban egyetlen hét vázlatos összegezésével tettünk kísérletet, annak alapján, amiről lapunkban hírt adunk. Mi történt a világban, szűkebb hazánkban és legszűkebb pátriánkban, Tolna megyében? Mgn'rnfyi, ' KÜLPOLITIKA : Az elmúlt hét kétségtelenül legfontosabb eseménye a testvérpártok vezetőinek tanácskozása volt a Krímben. Ások szempontból még mindig nyugtalanító világhelyzet időről időre megköveteli az elemző értékelést, ami ezen a tanácskozáson megtörtént. Adalékok a világhelyzethez: elrabolták és máig se került elő a ciprusi igazságügyminiszter* bombázások Kambodzsában, terrorcselekmények Chilében, telefonlehallgatási botrány > az NSZK-ban, Kadhafi végtaglevágásra is ítélő bírósága elé állítják’ a géprablókat. A hét gyászeseménye: Walter Ulbricht augusztus 2-i számunkban közzétett halájhíre. Hazánk nemzetközi helyzetének erősödése: csatlakozásunk a GATT-egyezményhez. A VIT eseményei egész héten helyet kaptak lapunkban, köztük kiküldött munkatársunk telefonjelentése ÍS. " •' BELPOLITIKA * Kurt Waldheim ENSZ-főtit- árt fogadta Fock Jenő, majd a magas rangú diplomata másnap, augusztus 1-én elutazott Magyarországról. A KSH közzétett szokásos jelentését az I. félévről. Ülést tartott a Minisztertanács, másnap az Elnöki Tanács és letette az esküt Nagy Miklós, az új művelődésügyi miniszter. Kedvezményes nyári ruházati v/isár kezdődik. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL T ’ Rekordot ígérő eredményekkel befejeződött a kenyérgabona aratása. A megyei párt- bizottság és tanács elismerését tolmácsolta a résztvevőknek. Tudósítottunk a szekszárdi fűtőmű nyári munkáiról, a Pál- fai juhászatról. a megye ipari szövetkezeteinek félévi tevékenységéről, a Sió-árvízkapu építésének közeledő befejezéséről, a kertbarátok gond jajról. a Bőrdíszmű technikusbrigádjáról. Bőven foglalkoztunk az öntözés lehetőségével és az ekörül mutatkozó problémákkal, a repülőgépes növényvédelemmel és a diákok nyári munkájával. A hét elején 189 törzsgárdista kitüntetést adtak át a kórházban. Elemző cikk tárgyalta a vízi szállítás helyzetét és jövőjét. Sajnos más jellegű megyebeli eseményről is hírt kellett adnunk. így tizenhárom balesetről, ugyanennyi bűnügyről. négy más jogi esetről. Cikk összegezte a baleseti • helyzetet, riport a baleseti sebészet és a portyázó rendőrök munkáját. Úgyszintén riportban számoltunk be az országos víziúttörő őrsvezetőképző táborról. -t- ... ■ A megye '„külpolitikai” eseményei közé tartozott jugoszláv és francia vendégek érkezése. Olvasóink természetesen megszokott helyén találhatták nap mint nap a sportrovatot, csütörtökön a fiataloknak szentelt oldalt, vasárnap pedig az irodalmi és magazinmellékletet. A Pártéletet Koszorús Fe- : renc A döntés és feltételei című cikke és több publicisztika képviselte. Tanácstalanságban, érzésünk szerint, csak egy esetben hagytuk az olvasót. amikor a Szekszárdon nyílt „Fiatalok boltja” című tudósításunkból nem derült ki. hogy a kérdéses bolt a város melyik pontján van. A hét hat napján megjelent számainkban negyvennyolc fényképfelvétellel igyekeztünk élénkebbé tenni újságunkat. ) —s. —n. V. Jegorov dokumentumregénye: '»uw**»' A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította: Havas Ervin 13. — Lidocska, már régért szeretnék beszélni veled Jakov- ról. Lehet, hogy nem rám tartozik, de nekem többet szá- mítsz egyszerű barátnőnél. Igyekezz jobban megismerni ezt az embert. — Éppen eléggé ismerem. — Nem igaz, alig tudsz róla valamit. Titokzatos férfi. Szerintem felesége is van, hiszen már negyvenéves. Száraz ember, egy mosolya sincs. Túl sokat beszél a betegségéről, de azért elcsavarja egy lány fejét. — Tévedsz Olenka. — Li- da elhúzta a kezét barátnőjétől. — Jakov rgndes ember, kiegyensúlyozott. Nincs abban semmi furcsaság, hogy még nem nősült meg. Katona volt, sokat utazott, egyszerűen nem talált olyan lányt, akit megszeretett volna. Aztán a front, a sebesülés... Azóta sem épült fel teljesen. És különben sem száraz ember, ahogy mondod — gazdag lelkű, kellemes. — Lehet, hogy becsületes ember, mégis azt mondom, hogy nem ismered eléggé, ö csak magára gondol. j" — Ólja, ne akarj össze- - veszni velem. Ólja legyintett a kezével, és felemelte a vasalót. KAZANCEV VALLOMÁSA Kulijev átfutotta az Asha- badból átkísért határsértő vallomását. Barna hajú. harminc év körüli, zömök férfit vezettek be. — Üljön le, Kazancev — mondta Kulijev. — Minden igaz, amit leírt a vallomásában? — kérdezte rátéve kezét a vizsgálati anyagokat tartalmazó dossziéra. — Természetesen. Elfogtak a határon egy rádióadóval, nem volt más választásom, mint az igazat elmondani. — válaszolta Kazancev mosolyogva. — Látom, vidám hangulatban van. örülök neki. — Tudom, hogy vallomásomat ellenőrzik, a legkisebb hazúgság is kiderülne. Különben is, elhatároztam, hogy amint átlépem a határt, önként jelentkezem a hatóságnál. Semmi okom rá. hogy ellenségesen viselkedjem a szovjethatalommal. v — Mi késztette rá, hogy a nstm- ■■ ' '■ >• németek szolgálatába szegődjék? — Igyekszem elmondani, hátha hisz nekem. Bakuban születtem és nevelkedtem. Apám, Fjodor Kazancev munkásember volt. 1927-ben meghalt. Esztendő múlva, anyám férjhez ment egy iráni állampolgárhoz, és átköltöztünk Iránba. Ez a férfi hamarosan elhagyott minket. Anyám ismét férjhez ment egy Suva- lov nevű orosz emigránshoz, aki örökbe fogadott-, úgy hogy iratokat kaptam és munkába állhattam. Édesanyám nemsokára meghalt tüdőgyulladásban. Egyedül maradtam Suva- lovval. aki akkor már nagyon öreg volt. Több mint öt esztendeig kellett ápolnom, mint egy gyermeket, hallgatnom lázálmait, a bolsevikokai való leszámolásról, meg az , ösz- szesereg’.ett emigránsok vég nélküli vitáit arról, meddig tarthatja magát még a szovjethatalom. Örömmel fogadtam egy ismerősünk javaslatát, hogy lépjek be a német felderítő iskolába. Csak így szabadulhattam meg az öregtől, olyan munkát találni ugyanis, amiből önállóan megélhettem volna. nem lehetett. Termeszetesen kínosan érintett, hogy a németek szolgálatába kell lépnem, de számomra akkor az volt a legfontosabb, hogy kiszabaduljak az öreg házából. — Rendben van, erről még beszélgetünk. Most mondjon el mindent a német kiképzőkről; hol és hogyan készítik fel az ügynököket. Kazancev belekezdett az is- mertetésbe, igyekezett, hogy pontosan kitérjen a legkisebb részletekre is, Kulijev megérezte Kazancev őszinteségét. Este Kulijev jelentette Rum- jancevnek a kihallgatás eredményét. — Mi a benyomása Kazancevről ? — Az a benyomásom, hogy valóban önként jelentkezett volna, ha nem fogják el a határon. A határőrök szerint nem tanúsított különösebb elővigyázatosságot az átlépésnél, letartóztatásakor nyíltan bevallott mindent. — Mi a javaslata? — Kazancevet felhasználhatjuk a németek éllen. A jövő hónapban kell találkoznia Szerebrjakovval. Engedjük őt szabadon, próbáljuk meg félrevezetni Schönhau- sent. . .... (Folytatjuk.) Wl ajsag 4 1973. augusztus 7.
