Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-07 / 183. szám
Jól zárult az év első fele Tolna megyében 24 százalékos eredménynövekedés Ez a félév is jól zárult — így lehetne röviden összefoglalni Tolna megye vállalatainak és szövetkezeteinek idei első félévi gazdálkodását. Elöljáróban elég itt talán utalni az eredmény mintegy 24 százalékos növekedésére, vagy arra, hogy a több mint száz gazdálkodó egység közül csupán kettőnél mutatkozott veszteség. De ennek nagysága még e két vállalatnál sem volt jelentős. Ezután nézzük most már az árbevétel, továbbá a költségek, valamint az eredmény alakulásán keresztül részletesebben is, hogy mit mutatnak az I. félévi gazdálkodási eredmények. 1973 első félévében a Tolna megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek (az állami gazdaságok és a tsz-ek kivételével) mintegy 4 százalékkal nagyobb árbevételt értek el, mint az elmúlt év első felében. Az árbevétel elsősorban a tanácsi és a szövekezeti szektorban emelkedett dinamikusan, ahol közel 10 százalékos növekedés következett be. Ugyanakkor a minisztériumi szektor árbevétele némileg el. maradt a tavalyitól. Az egyes gazdálkodó szervek közül az idei évben a legkiegyensúlyozottabb fejlődéssel az ÁFÉSZ-ek büszkélkedhetnek. Míg az ipari, építőipari vállalatok és szövetkezetek közül néhánynál — többnyire külső okok miatt — csökkent az árbevétel, addig kivétel nélkül minden egyes ÁF’ÉC nagyobb bevételre tett szert, mint az elmúlt év első felében. E szövetkezetek egyenletes fejlődése annál is inkább örvendetes, mert tevékenységük nagy részét a falvakban és a kisebb településeken folytatják, ahol akad még tennivaló a lakosság ellátásának javítása terén. Az ÁFÉSZ-ek kiegyensúlyozott fejlődésén túlmenően ki. ugró eredményekre is találunk példát. A megyében ugyanis néhány olyan vállalat és szövetkezet is volt, amely az árbevétel közel másfélszeres növelésével vonta magára a figyelmet. Ugyanilyen mérvű árbevétel-csökkenés viszont egyik gazdálkodó egységnél sem fordult elő. Ha az árbevétel növekedésének okait kutatjuk, úgy többnyire arra az eredményre jutunk, hogy az emelkedő bevétel rendszerint nem egy, hanem általában több tényező hatására vezethető vissza. A nagyobb árbevételt a vállalatok elsősorban növekvő termelésüknek köszönhetik. Emellett az árukibocsátás ösz- Szetételének változása, valamint az értékesítési árak emel. kedése is hozzájárult a nagyobb árbevétel eléréséhez. A gazdálkodás eredményessége azonban nemcsak az árbevételtől függ, hanem többek között a költségek alakulásától is. A költségek jelentős részét kitevő elszámolt önköltségnél, valamint a fel nem osztott költségeknél a félév során nem születtek látványos eredmények. A növekvő importárak és más költségnövelő tényezők közepette számottevő költségcsökkenést eleve nem is várhatunk. Egy szerény mérvű javulásnak azonban tanúi lehettünk, mert pl. az ún. fel nem osztott költségek az elmúlt években tapasztalt jelentősebb emelkedés után az I. félév során csupán 3,9 százalékkal nőttek, ami némileg elmarad az árbevétel 4,2 százalékos növekedésétől is. Emellett az elszámolt önköltség is valamivel kedvezőbben alakult az árbevételnél. Az első félévi szerénynek mondható fejlődés ellenére a költséggazdálkodás terén kivé. tel nélkül szinte minden vállalatnak és szövetkezetnek van még tennivalója bőven. A nagyobb nyereség elérése reményében érdemes ennek nekivágni minél előbb, még akkor is, ha a költségek csak forintokkal, vagy fillérekkel csökkennek, vagyis ha ezen a téren elért eredmények kevésbé látványosak. A vállalatok és szövetkezetek gazdálkodását az eredmény fejezi ki a legátfogóbban. Ez az eredmény a gazdálkodástól függően nyereség vagy veszteség is lehet. Az utóbbival, vagyis veszteséggel a megyében csupán két gazdálkodó egységnél találkoztunk. Az itt kimutatott veszteség viszont még a kétmillió forintot sem érte el, ami a többi vállalat nyereségéhez képest — amelyek nagy része csak hírből ismeri a „deficitet” — elenyészően csekély összeg. 1973 első félévében a Tolna megyei vállalatok és szövetkezetek mintegy 24 százalékkal nagyobb eredményt értek el, mint az elmúlt év első hat hónapjában. E jelentősnek mondható eredményjavulás mögött azonban az egyes szék. torok egyenlőtlen fejlődése húzódik meg. Talán elég itt utalni arra, hogy míg a tanácsi szektor eredménye 36 százalékkal. addig a minisztériumi vállalatoké „csak” 17 százalékkal nőtt. E két szektor egymás mellé állításából is látszik, hogy a kisebb tanácsi vállalatok jóval dinamikusabban fejlődtek, mint a náluk lényegesen nagyobb termelési volumennel rendelkező minisztériumi vállalatok. A tanácsi vállalatoknál a nagymérvű eredményjavulás főleg az építőipari, ipari és a kereskedelmi vállalatoknál kö. vetkezett be. A nagyrészt lakossági igényeket kielégítő élelmiszeripari és szolgáltató tevékenységet folytató vállalatok eredménye ugyanakkor valamelyest csökkent a tavalyihoz képest. Az első félévben a Tolna megyei vállalatok és szövetkezetek összességében jó eredményeket értek el. De nem férhet kétség ahhoz, hogy nincs olyan eredmény, melynél ne lenne jobb. És egy jobb eredmény eléréséhez ebből az évből öt szűk hónap még hátravan, vagyis lehet még jócskán lefaragni a költségekből, lehet még javítani a belső szervezésen, de van még tennivaló más vállalati tartalékok kiaknázása, valamint a gazdaságtalan termelés visszaszorítása terén is. Hogy az év hátralévő részében mindebből mi valósul meg. az elsősorban a megye vállalatain és szövetkezetein múlik. Dr. Gál József, PM Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatósága, Pécs Népi cserépkiállítás Szekszárdon Sorra érkeznek a konténerek, cserepeket szállító teherautók Szekszárdon, a népművészeti bolthoz. Hozzák a dísz-, kerámiákat, művészi tálakat, korsókat, népi motívumokkal díszített cserépedényeket. A Népművészeti és Háziipari Vállalat itt rendezi meg a népi cserépkúltúra fejlődését, s a cserép, mint lakásdíszítő eszközt bemutató - kiállítását. A pénteken délután megnyíló tárlat egy sorozat része. Áprilisban Győrben a népi hímzéseket, májusban Szombathelyen a népi faragásokat, június elején Pesten a Váci utcában a népi szőtteseket mutatták be. A. befejező kiállítást tartják most augusztusban Szekszárdon. A héten megnyíló népi cserépművészeti bemutatóra már megérkezett a kaposvári, hódmezővásárhelyi, sárospataki népművészek kollekciója. Itt vannak a csatári kerámiaüzem termékei is. A híres szekszárdi fazekas-dinasztia, a Steig család még lakásán őrzi a bemutatandó darabokat. Ma érkeznek a vállalat szakemberei, hogy az üzlethelyiségből a kis bemutatóterem-részt is felhasználva, kiállítási termet varázsoljanak. Az augusztus 23- ig nyitva tartó bemutatót pénteken délután 4 órakor nyitják meg a Széchenyi utcai népművészeti és háziipari boltban. Hétfői kérdésünk: Milyen Szekszárd vízellátása? Ilyenkor, kánikula idején nem ritkák azok a hírek, melyek arról tudósítanak, hogy néhány városban gondok vannak a vízellátással, és átmeneti megoldásként a víz- fogyasztás korlátozásával kapcsolatos intézkedéseket léptetnek életbe. Ezeket az intézkedéseket a szekszárdiak — szerencsére — csak hallomásból ismerik. — Sor kerülhet-e Szekszár- don is a vízfogyasztás korlátozására? — kérdeztük Kerekes Miklóst, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóját. — Véleményem szerint nem, noha a nyári hónapokban közel a duplájára növekszik a város lakóinak ivóvíz fogy aszta sa. mint mondjuk az év más időszakaiban. Az, hogy Szek- szárdon nincsenek jelentős vízellátási gondok, két tényezőnek köszönhető. Az egyik a kedvező földrajzi helyzet. Tudniillik á város ivóvizét a közeli, úgynevezett Duna-ka- vicsteraszból kapjuk. Tudnunk kell azt. hogy a Duna medre valamikor nem messze a várostól volt. A lerakodott hatalmas kavicsréteg kitűnő víztároló, s olyan vízmennyiséget nyerhetünk belőle, mely mindenkor fedezni tudja a város igényeit. Különben ebből a Duna-kavicsteraszból látunk el még a megye területén jó néhány községet is. Természetesen ’a jó földrajzi helyzet' önmagában még nem biztoKis VIT Tolna megyeiek a Szelidi-tónál A haladó ifjúsági mozgalmak nagy demonstrációja, a VIT vasárnap fejeződött be. Ugyanez a nap — augusztus 5-e — mozgalmasan telt az itthoni KISZ-tagoknak is. Domboriból elköltöztek a víziúttörök. elfoglalták helyüket a KISZ-táborban a közép- iskolás titkárok. Népes küldöttség képviselte megyénket a kalocsai járásban megrendezett kis VIT-en. A Szelidi-tó szépen kiépített partján egész napos programon vett részt a fiatal utazók klubja. és a szekszárdi városi KISZ-bizottság 45 fős küldöttsége. A programon — amely a háromnapos eseménysorozat záróakkordja volt — szerepeltek a hazánkban élő görög fiatalok énekkarukkal, táncegyüttesükkel, a . Los Pachungos együttes, egy lengyel tánccsoport és az Amfora klub pol- beat énekesei. A találkozón fiataljaink kitűnően érezték magukat. Hamarosan befejeződik a Tolnai Textil rekonstrukciója, melynek keretében új, minden igényt kielégítő éttermet adtak át. A konyhát a Mecsekvidéki Vendéglátóipari Vállalat üzemelteti. Fotó: Gottvald. sítja a megfelelő vízellátást. A másik tényező a technikai felszereltség. Alapvetően fontosak a kutak, a város vízvezeték-hálózata, amely jó néhány kilométer hosszúságú. A kutakkal kapcsolatban mindjárt egy jó hírt is mondhatok. Éppen a közelmúltban kezdte meg működését két nagy teljesítményű kút, melyek naponta ötezer köbméter ivóvizet biztosítanak. Jelenleg csúcsfogyasztás van. A naook óta tartó kánikulában a város lakói, üzemei, gyárai 12 ezer köbméter ivóvizet fogyasztanak huszonnégy óra alatt. Összehasonlításul mondom el. hogy például egy téli nap csúcsfogyasztása is legfeljebb a kilencezer köbmétert éri el. Rútjainkkal a mostaninál jóval nagyobb igényeket is ki tudnánk elégíteni. — Eddigi megállapításai a víz mennyiségére vonatkoztak. Vajon érvényesek ezek a minőségre is? — Nem egészen. Sok esetben jogos panaszok érkeznek hozzánk. A legtöbb panaszos a víz elszíneződését, elsárgu- lását kifogásolja. Nos, ennek az az oka, hogy a felszínre kerülő vízben elég magas százalékban fordul elő a vas és a mangán. Pillanatnyilag pedig az a helyzet, hogy vas- talanító berendezésünk kaoa- citása kisebb, mint az elfogyasztott víz mennyisége. Az elszíneződött víz azonban nem jár hátrányos következményekkel az emberi szervezetre, bár érthető a panasz, hogy azzal mosni, főzni nem lehet. Viszont az elszíneződött víz — bárki meafieyélheti — csak nagyon rövid ideig folyik a csapokból. — Hogyan lehetne ezt teljesen kiküszöbölni? — A városi tanács vezetői napirenden tartják ezt a kérdést, és véleményem szerint rövidesen megoldást találnak rá. A másik pedig, amivel a víz minőségét kívánjuk javítani, a régi vezetékhálózat tisztítása. Ezt a speciális munkát egy prágai cég a múlt évben kezdte el és folyamatosan végzi. Ami pedig a régi vezetékeket illeti, a közeljövőben a városi tanáccsal kososén nagyszabású rekonstrukciós munkákba kezdünk. A város egyik fő ■ hálózatát, a Rákóczi utcában lévő vízvezetékrendszert fogjuk a réginél jóval nagyobb teljesítményűre kicserélni. Ezeken túl a városi tanács gondoskodik az Ellátatlan területekről is. Éppen a közelmúltban fejeződött be a Felsöváros és Csatár vízvezeték-hálózatának kiépítése —» mondotta befejezésül Kerekes Miklós, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója. — vj —
