Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

Sándor István házat épít

: j

|l Sándor István zombai i! traktoros egy azok 'közül,

!!' akik házat építenek, építet- i tek, vagy építeni jognak.

Gondja, kínja, öröme és ke- \ sérvé azonos a mostani és j későbbi otthontteremtőkkel.

A statisztika számadatai sze.

\ rint Sándor István nevét is Ott jegyzik, ahol mindazo- két, akik „a tervezettől elté- j, rően 1971-ben és 1972-ben 20 ezerrel több állami segítséggel épülő családi házat (l építettek” számadatba beleférnek.

Vele beszélgetünk, eggyel ,| g'húszezer közül.

4.

' — A tégla ára megdrágult, jám a maga keresete se annyi, mint néhány évvel ezelőtt.

>, — Három-négy éve, nálunk 'csökkent a kereset, a munka- .'egység értéke nemhogy emelkedett, csökkent.

— Nem értjük, azt mondja csökkent a keresete és itt ali ez a ház. Az ember szíve örül,

i ha ránéz. Itt van a televízió, talán mosógép is... í '— AZ még nincs, jelenleg : nincs.

• — Van más. Úgy látni, hogy

nem csökken a jövedelem, ha- vnem egyre emelkedik.

— Azért csökkent a jövede- r lem, mert annak idején építettük azt a nagy hizlaldát, a sertéstelepet. Abba kellett a pénz, aztán az még nem fizet úgy, mint kellene. Megmondom őszintén; a munkahelyen csökkent a pénz, ötvenhárom forint volt a munkaegység ér'téké, most csak negyvenkilenc, ugyanazon munkáért. Viszont, ha jószágot adunk el az más.

Azelőtt tizennyolc-tizenkilenc forint volt kilója. De máma harminchárom-harmincnégy forint. Egyik helyen csökkent,

I másik helyen meg nőtt. így |v4tn -.ez. >• n ...

■ Házat építeni a maga

i feladata, az ilyen korú embe-. rek „sorsa”. Nem gondolt arra, hogy. építsen majd magának házat a gyerek?

‘ — Nem lehetett ilyenre gondolni. Ha őrá várunk, akkor 'soká tartott volna.

— Szóval úgy érzi, hogy ezt a -házat magának kell felépíti teni.

— Ez az én feladatom. Ezt nekem kell felépíteni, de a fiamé lesz. Majd visszaszolgáf- ja nekem, amit neki adunk.

' Ha öregek leszünk, megtakarít bennünket.

—• Mi lesz a fia feladata?

— Azt még pontosan nem tudom. Azt kell tennie, hogy

, elgondoz bennünket.

:. — Ez természetes. De mi

lesz a fia, a gyerekek felada■ ta, életcélja, ha kész a ház.

!■ Készen kapnak mindent.

i

— Nem lesz sok dolga. Ez a baj az öregeknél, mindnyájunknál, akik itt építenek, ebben az utcában, a fiatalokra nem hárítják át á munkát, a szerzést. A fiatalok fogják élvezni, de hogy milyen kö- . szönet lesz érte, azt az ember

még nem tudja. Vannak olyan példák, hogy a fiatalok az öregekkel szemben nem úgy viselkednek, mint azt az ember elvárná. De csak azt mondják az „Öregek”, hogy én megcsinálom, élvezze majd a fiain.

Ezen a soron én vagyok a legidősebb. A többi harminc- harmincöt év körüli, azoknak még messze van az öregség, de á gyerekeire gondol mindegyik.

— Mi jön ezután? A ház után mi következik?

— A mi részünkről semmi.

A mi részünkről ez az utolsó.

— Mások hogyan vélekednek?

Népújság

1973. augusztus 30.

A városi gyermekintézmények helyzete

és a szekszárdi szüreti napok előkészületei a városi vb napirendjén

Tegnap délelőtt hosszan tartó és sok fontos napirendi pontot tárgyaló' ülést tartott Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság tagjai elemző értékelést tanulmányozhattak a megyeszékhely termelő, szövetkezeteinek múlt évi gazdálkodásáról, ami természetesen okszerű összefüggésben van az ideivel is. A beszámoló egyebek közt megállapította, hogy „Az 1972-es év fordulópontot jelentett a termelőszövetkezetek gazdálkodásában, mivel a kalászosok vegyszerezését teljes mértékben és a kukorica vegyszerezését pedig mintegy 70 százalékban elvégezték.” A termésátlagok évről évre figyelemmel kísért mutatói kedvezőek, más jelzőszámok azonban már kevésbé. A termelőszövetkezetek taglétszáma csökken, fokozódik az elöregedés. Azt. hogy a termelési eredmények meny- nyiségben és forint értékben egyaránt emelkedő tendenciát mutatnak, a termelőszövetkezete); a fokozott gépesítésnek és műtrágya-felhasználásnak, vegyszerezésnek köszönhetik. Hanyatlott azonban a számosállat-létszám, ezen belül különösen a tehenek aránya. 270 férőhelyen mindössze 157 tehenet tartanak.

Egymáshoz csatlakozó két té. makört tárgyalt a következőkben a végrehajtó bizottság, ez a bölcsődei és más gyermek- intézmények helyzete. Az előbbivel kapcsolatban nincs ok semmi optimizmusra. A fé. rőhelyek száma kevés és mint n Városi főorvosnő beszámolója, leszögezte: „Egyre irreálisabb az az igyekezetünk, hogy akár társadalmi bizottság útján is eldönthessük, kiket indokolt elhelyezni.” Az anyagitechnikai ellátottság a jelenlegi szinten belül már lényegesen jobb és a következő években nem jelent problémát a szakképzett gondozónői állások betöltése, mert az egészségügyi szakiskola elegendő végzett hallgatót biztosít. Feltétlenül meg kell találni azonban annak a módját, hogy — idézzük a beszámolót — „a férőhelyekben jelentkező évtizedes feszültség is enyhüljön végre.”

A jövő hónap 14—16-i szüreti napok megfelelő előkészítése már hosszú ideje folyik és kielégítőnek mondható. A kiállítások. tanácskozások, rendezvények feltételéi legnagyobbrészt biztosítottak. A program bővül a Korzó Áruház előtt szeptember 16-ra tervezett szabadtéri divatbemutatóval. Egyelőre azonban még kevés a jelentkezettek száma a fogatversenyekre és a szüreti felvonulás népművészeti szépségversenyére. A rendezvénysorozat propagandáját két és fél millió megfelelő címkéjű gyufásdoboz, 3 millió már forgalomban lévő Szekszárdi Szüret elnevezésű cigaretta, jelvények, emléklapok. plakátok, tízezer tárcanaptár és számos más propagandaanyag is szolgálja majd.

Ülése további részében a végrehajtó bizottság beruházási problémákat. fejlesztési előirányzat-módosításokat, az első félévi költségvetés végrehajtását tárgyalta.

— Egyiknek ilyen, másiknak olyan terve van. Van, aki már autót akar venni a ház után, azért gürcöl, van aki központi fűtést, azért. Szóval, mindenkinek van célja. Nekünk autó nem kell, öreg vagyok. hogy én kezdjek ilyennel. Majd talán a központi fűtés.

— Ezzel a házzal a Sándor- család a szocializmust, a családi szocializmust befejezte.

— így van.

— Mi ezt nem hisszük el

— Hát... A bútor például. Az még sokba kerül. A szocializmus ezzel még nem lesz befejezve nálunk se. A szobát egy hónap múlva parket.táz- zuk, oda bútort kell venni.

— Maguk biztos azt mondták, amikor elkezdték, addig legyen erőnk, míg ezzel a házzal kész nem leszünk. Mit mondanak a fiatalok? Miért küzdenek ők?

— Nagyon nehéz ezt meggondolni. A mai fiatalokban nincs meg ez az ambíció, hogy gyerünk, hajtani, gyerünk esi. nálni. Ritkaság akiben megvan.

— Inkább azt mondanánk: nincs kedvük megszakadni.

— Náluk inkább az van, hogy autót venni, ide kirándulni, oda kirándulni. Ledolgozza a nyolc-tíz órát, azfán vége. idehaza nem akarnak semmit dolgozni, pedig azok a fia. talok, akik jószág körül nem dolgoznak, férfikorban elvesznek... Nézze, jöhet egy betegség. Akkor a kereset csökken. Mi 'parasztok tudjuk ezt.

— Talán a fiatalok több időt fordíthatnak elméjük csiszolására, tanulásra, olvasásra. A szellemi gazdagodást tűzik majd célul?

— Biztosan így lesz.

— Alig merjük megkérdezni. ráér maga olvasni?

— Nem. Nemigen.

— Szeret, olvasni?

— Nem. Viszont nem is érek

rá. Sokan megkapják a fizetést, a keresetet és fölélik, Ha nincs mellette mellékfoglalkozás, akkor nem sokra megy. Nagvon vékony akkor a taka. ró. Elsejétől elsejéig nagyon be kell osztani a fizetést, hogy elég legven. Aki idehaza olvasással foglalkozik és este elmegy a kocsmába, akkor nézhet. A kocsmába sok pénz kell: szórakozni. kocsmába,

moziba pénz kell.

— Az ember gyakran tapasztalja. hogy a maga korú parasztember, akinek nincs ideje olvasni, magát pallérozni. elmegy egy hivatalba, és áll, topog, nem tud mihez kezdeni...

— Értem mire gondolnak. Hát igen. Csak tooog a hivatalban, ki van szolgáltatva, megszólalni sem tud. Nincs beszélőtehetsége, szóval tudatlan. Nem tudja magát kibeszélni.

— Otthon ura a munkájának. szép portája, ház#, jószága. berendezése van, a hivatalban meg csak áll.

— Ez sajnos így van.

— Jó volna, ha a munkásember ilyen hivatali helyeken is föltalálná magát. így volna helyes.

— Majd a fiatalok. Ezek a fiatalok jobban érdeklődnek a könyv, a művelődés iránt. Ezt észre lehet venni. Az én fiamnál is ez a helyzet...

— Mennyi könyv van a házban ?

— Nagyon kevés.

— Újság jár-e magukhoz?

— Jár.

— Milyen?

— Én nem tudom megmondani, de jár. Papírnak. Ez az igazság. Reggel elmegy az ember, este jön meg, mikor olvasson.

— Unokái vannak?

— Igen. Mindegyik lányomnál egy.

— Amikor beköltöztek, tartottak lakásszentelőt?

— Hol?

— Hát itt maguknál.

— Avatás az volt. Nem volt más jelen, csak a család. Szigorúan csak a család. Idegen nem volt.

— Nem?

— Nem, a pénz beszél, az meg kevés.

— A segítőket se hívták?

— Nem. Volt lakodalom, aztán ott volt mindenki. Ivét lakodalom volt közben. Ehettek, ihattak. Az is sokba került, sok pénzbe.

— Féltik a házat?

— Hát féltjük. Bejönnének ide a szobákba, sáros lábbal, ittas fejjel... A parkettákat kár volna összetöretni.

— Akkor ide, ahol most vagyunk, vendég nemigen jöhet.

— Jöhetni éppen jöhet, de elöntözni a borokat, meg mindent, azt nem. Az asszony elzavarná az egész népet. Nem azért van az építve, hogy az egvik elöntse a bort, a másik eldobja a cigarettát. Amikor vendégek jönnek, a gyerek szobájában vagyunk, az a fogadószoba.

— Vannak visszatérő álmai?

— Amikor a lakást csináltuk, nem voltak nekem álmaim. Amikor legelőször itt aludtunk, akkor sem. Csak furcsa volt.

— Megszámlálták-e a gerendát?

— Nem. Minek?

— Maga traktoros. Szeretik egymást a brigádtagok?

— Igen. Szeretjük egymást.

— Segítettek a házát építeni?

— Igen. Sokat itt voltak. Téglahordásnál, homokhordásnál, ilyesmiben segítettek.

— Úgy isten nevében jöttek?

— Igen. De visszasegítjük. Ez a rendhez, az illemhez tartozik. Ott volt a Márton Feri, az is segített, ott volt a Bíró Balázs, az is segített. Vadnak többen, az ember nem tudja észben tartani, de amikor nekik köll a segítség, akker megyünk. Aztán együtt csináljuk. Nem szoktuk felírni, ki menynyit volt. Mindenki tudja. Jó viszonyban vagyunk a munkatársakkal.

— Ki a brigádvezetője?

— Szulimán Ferenc.

— ö járt-e az új házban?

— Egyszer, munkára hívott. Az udvarban volt, itt fent a házban nem volt.

A megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya rendezésében, István József osztályvezető elnökletével tanácskoztak tegnap Szek- szárdon a megyében működő MSZBT-tagcsoportok ügyvezető elnökei és a működési területükön illetékes pártszervezetek titkárai,

A tanácskozás keretében Schvenk Miklósné, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság országos központjának munkatársa ismertette az MSZBT legújabb, szeptember 17-től december 20 ig tartó programját.

Az országos elnökség legfontosabb célkitűzése, hogy segítsen. a tagcsoportok munkáján keresztül, megismertetni a Szovjetuniót, annak lakosságát, gazdaságát, tudományos eredményeit és kultúráját. Ennek érdekében minden évben a Szovjetunió egy köztársaságát, vagy nagyobb területét mutatják be. így a tavalyi rendezvények középpontjában Szibéria és a Szovjet Távol- Kelet megismertetése állt, különös tekintettel a gazdasági és tudományos életre. Idén az Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Szov— És mit szólt?

— Körülnézett. Nem azért jött, hogy a lakást megnézze. Másnap mondta, hogy: „Szép, nagy házat csinálsz".

— Boldog ember maga? .

— Jelenleg boldog vagyok. Meg vagyok elégedve a csajetunió legnagyobb szövetségi köztársasága alapos megismertetésére törekszik az MSZBT. A program szeptember 17-én kezdődik és december 20-ig tart. Az eddig bevált jó gyakorlatnak megfelelően. az idén is hat bázismegyét jelöltek ki. Ezek: Tolna. Békés, Vas, Zala, Fejér és Komárom. Itt kerül sor a legrangosabb rendezvényekre. A megyében is ez az elv érvényesül, mégpedig úgy. hogy öt bázis tagcsoport programja a leglátványosabb, ezek törekednek maguk köré vonni a környékükön működő tagcsoportokat is. A kiemelt Tolna megyei MSZBT-tagcsoportok: szekszárdi művelődési ház. Fadd, dombóvári MÁV. Simontor- nyái Bőrgyár és Bonyhádi Cipőgyár.

Szeptember 17-én érkezik Budapestre és tart előadást a 45 tagú doni kozák ének- és táncegyüttes. 18-án és 19-én megyénkbe látogat az együttes, előbb Simon tornyán, majd Faddon lesz előadás. „Az ősi orosz építészet” címmel 66 képből álló kiállítást bocsátanak az öt tagcsoport rendelkezésére azzal, hogy a székhelyükön rendezett bemutató

ládommal, mindennel. Nincsen bánatom, ennyire vagyok a házzal, most már örülök, boldog vagyok. Ennyire sikerült a tervünk. Az ember, ha valamit tervez, és sikerül min. den. akkor tényleg boldog!

(Folytatjuk)

P. V. Sz.

után a képanyagot vándorol- tassák. A megismertetés alapján elmondhatjuk, hogy ritkán látott szépségű és magas színvonalú képanyag reprezentálja az ősi orosz építészet legszebb alkotásait. A Szovjetunióról és különösen az orosz köztársaságról szóló előadásokat biztosít az országos központ a kiemelt tagcsoportoknak. Rövidfilmek, különböző rendezvények kiegészítésére, előadások szemléltetésére, továbbra is a tagcsoportok rendelkezésére állnak.

Október elején nyolctagú szovjet delegáció érkezik hazánkba, tagjai egy-egy szakterület kiváló ismerői, felkérésre szívesen tartanak előadásokat tagcsoportok rendezésében.

Majakovszkij születése 80. évfordulójának megünneplése szintén szervesen kapcsolódik „A Balti-tengertől a Csendesóceánig” rendezvénysorozatba. A májusban Budapesten bemutatott irodalmi műsor a tagcsoportok rendelkezésére áll. A bonyhádi cipőgyári művelődési otthonban és a dombóvári vasutas művelődési otthonban rendeznek Majakovszkij-estet

„A Balti-tengertől a Csendes-óceánig99

Magas színvonalú, látványos rendezvények az MSZBT őszi programjában