Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

Sándor István házat épít : j |l Sándor István zombai i! traktoros egy azok 'közül, !!' akik házat építenek, építet- i tek, vagy építeni jognak. Gondja, kínja, öröme és ke- \ sérvé azonos a mostani és j későbbi otthontteremtőkkel. A statisztika számadatai sze. \ rint Sándor István nevét is Ott jegyzik, ahol mindazo- két, akik „a tervezettől elté- j, rően 1971-ben és 1972-ben 20 ezerrel több állami segít­séggel épülő családi házat (l építettek” számadatba bele­férnek. Vele beszélgetünk, eggyel ,| g'húszezer közül. 4. ' — A tégla ára megdrágult, jám a maga keresete se annyi, mint néhány évvel ezelőtt. >, — Három-négy éve, nálunk 'csökkent a kereset, a munka- .'egység értéke nemhogy emel­kedett, csökkent. — Nem értjük, azt mondja csökkent a keresete és itt ali ez a ház. Az ember szíve örül, i ha ránéz. Itt van a televízió, talán mosógép is... í '— AZ még nincs, jelenleg : nincs. • — Van más. Úgy látni, hogy nem csökken a jövedelem, ha- vnem egyre emelkedik. — Azért csökkent a jövede- r lem, mert annak idején épí­tettük azt a nagy hizlaldát, a sertéstelepet. Abba kellett a pénz, aztán az még nem fizet úgy, mint kellene. Megmon­dom őszintén; a munkahelyen csökkent a pénz, ötvenhárom forint volt a munkaegység ér­'téké, most csak negyvenkilenc, ugyanazon munkáért. Viszont, ha jószágot adunk el az más. Azelőtt tizennyolc-tizenkilenc forint volt kilója. De máma harminchárom-harmincnégy forint. Egyik helyen csökkent, I másik helyen meg nőtt. így |v4tn -.ez. >• n ... ■ Házat építeni a maga i feladata, az ilyen korú embe-. rek „sorsa”. Nem gondolt ar­ra, hogy. építsen majd magá­nak házat a gyerek? ‘ — Nem lehetett ilyenre gon­dolni. Ha őrá várunk, akkor 'soká tartott volna. — Szóval úgy érzi, hogy ezt a -házat magának kell felépí­ti teni. — Ez az én feladatom. Ezt nekem kell felépíteni, de a fiamé lesz. Majd visszaszolgáf- ja nekem, amit neki adunk. ' Ha öregek leszünk, megtaka­rít bennünket. —• Mi lesz a fia feladata? — Azt még pontosan nem tudom. Azt kell tennie, hogy , elgondoz bennünket. :. — Ez természetes. De mi lesz a fia, a gyerekek felada­■ ta, életcélja, ha kész a ház. !■ Készen kapnak mindent. i — Nem lesz sok dolga. Ez a baj az öregeknél, mind­nyájunknál, akik itt építenek, ebben az utcában, a fiatalok­ra nem hárítják át á munkát, a szerzést. A fiatalok fogják élvezni, de hogy milyen kö- . szönet lesz érte, azt az ember még nem tudja. Vannak olyan példák, hogy a fiatalok az öregekkel szemben nem úgy viselkednek, mint azt az em­ber elvárná. De csak azt mond­ják az „Öregek”, hogy én meg­csinálom, élvezze majd a fiain. Ezen a soron én vagyok a leg­idősebb. A többi harminc- harmincöt év körüli, azoknak még messze van az öregség, de á gyerekeire gondol mind­egyik. — Mi jön ezután? A ház után mi következik? — A mi részünkről semmi. A mi részünkről ez az utolsó. — Mások hogyan véleked­nek? Népújság 1973. augusztus 30. A városi gyermekintézmények helyzete és a szekszárdi szüreti napok előkészületei a városi vb napirendjén Tegnap délelőtt hosszan tar­tó és sok fontos napirendi pontot tárgyaló' ülést tartott Szekszárd város Tanácsa Vég­rehajtó Bizottsága. A végre­hajtó bizottság tagjai elem­ző értékelést tanulmányozhat­tak a megyeszékhely termelő, szövetkezeteinek múlt évi gaz­dálkodásáról, ami természete­sen okszerű összefüggésben van az ideivel is. A beszámoló egyebek közt megállapította, hogy „Az 1972-es év forduló­pontot jelentett a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásában, mivel a kalászosok vegyszere­zését teljes mértékben és a kukorica vegyszerezését pedig mintegy 70 százalékban elvé­gezték.” A termésátlagok év­ről évre figyelemmel kísért mutatói kedvezőek, más jelző­számok azonban már kevésbé. A termelőszövetkezetek tag­létszáma csökken, fokozódik az elöregedés. Azt. hogy a termelési eredmények meny- nyiségben és forint értékben egyaránt emelkedő tendenciát mutatnak, a termelőszövetke­zete); a fokozott gépesítésnek és műtrágya-felhasználásnak, vegyszerezésnek köszönhetik. Hanyatlott azonban a számos­állat-létszám, ezen belül külö­nösen a tehenek aránya. 270 férőhelyen mindössze 157 te­henet tartanak. Egymáshoz csatlakozó két té. makört tárgyalt a következők­ben a végrehajtó bizottság, ez a bölcsődei és más gyermek- intézmények helyzete. Az előbbivel kapcsolatban nincs ok semmi optimizmusra. A fé. rőhelyek száma kevés és mint n Városi főorvosnő beszámoló­ja, leszögezte: „Egyre irreáli­sabb az az igyekezetünk, hogy akár társadalmi bizottság út­ján is eldönthessük, kiket in­dokolt elhelyezni.” Az anyagi­technikai ellátottság a jelen­legi szinten belül már lénye­gesen jobb és a következő években nem jelent problémát a szakképzett gondozónői állá­sok betöltése, mert az egész­ségügyi szakiskola elegendő végzett hallgatót biztosít. Fel­tétlenül meg kell találni azon­ban annak a módját, hogy — idézzük a beszámolót — „a fé­rőhelyekben jelentkező évtize­des feszültség is enyhüljön végre.” A jövő hónap 14—16-i szü­reti napok megfelelő előkészí­tése már hosszú ideje folyik és kielégítőnek mondható. A kiállítások. tanácskozások, rendezvények feltételéi leg­nagyobbrészt biztosítottak. A program bővül a Korzó Áru­ház előtt szeptember 16-ra tervezett szabadtéri divatbe­mutatóval. Egyelőre azonban még kevés a jelentkezettek száma a fogatversenyekre és a szüreti felvonulás népmű­vészeti szépségversenyére. A rendezvénysorozat propagan­dáját két és fél millió meg­felelő címkéjű gyufásdoboz, 3 millió már forgalomban lévő Szekszárdi Szüret elnevezésű cigaretta, jelvények, emlékla­pok. plakátok, tízezer tárca­naptár és számos más propa­gandaanyag is szolgálja majd. Ülése további részében a végrehajtó bizottság beruházá­si problémákat. fejlesztési előirányzat-módosításokat, az első félévi költségvetés vég­rehajtását tárgyalta. — Egyiknek ilyen, másik­nak olyan terve van. Van, aki már autót akar venni a ház után, azért gürcöl, van aki központi fűtést, azért. Szóval, mindenkinek van célja. Ne­künk autó nem kell, öreg va­gyok. hogy én kezdjek ilyen­nel. Majd talán a központi fűtés. — Ezzel a házzal a Sándor- család a szocializmust, a csa­ládi szocializmust befejezte. — így van. — Mi ezt nem hisszük el — Hát... A bútor például. Az még sokba kerül. A szocializ­mus ezzel még nem lesz be­fejezve nálunk se. A szobát egy hónap múlva parket.táz- zuk, oda bútort kell venni. — Maguk biztos azt mond­ták, amikor elkezdték, addig legyen erőnk, míg ezzel a ház­zal kész nem leszünk. Mit mondanak a fiatalok? Miért küzdenek ők? — Nagyon nehéz ezt meg­gondolni. A mai fiatalokban nincs meg ez az ambíció, hogy gyerünk, hajtani, gyerünk esi. nálni. Ritkaság akiben meg­van. — Inkább azt mondanánk: nincs kedvük megszakadni. — Náluk inkább az van, hogy autót venni, ide kirándul­ni, oda kirándulni. Ledolgoz­za a nyolc-tíz órát, azfán vé­ge. idehaza nem akarnak sem­mit dolgozni, pedig azok a fia. talok, akik jószág körül nem dolgoznak, férfikorban elvesz­nek... Nézze, jöhet egy beteg­ség. Akkor a kereset csökken. Mi 'parasztok tudjuk ezt. — Talán a fiatalok több időt fordíthatnak elméjük csiszolá­sára, tanulásra, olvasásra. A szellemi gazdagodást tűzik majd célul? — Biztosan így lesz. — Alig merjük megkérdez­ni. ráér maga olvasni? — Nem. Nemigen. — Szeret, olvasni? — Nem. Viszont nem is érek rá. Sokan megkapják a fize­tést, a keresetet és fölélik, Ha nincs mellette mellékfoglalko­zás, akkor nem sokra megy. Nagvon vékony akkor a taka. ró. Elsejétől elsejéig nagyon be kell osztani a fizetést, hogy elég legven. Aki idehaza ol­vasással foglalkozik és este el­megy a kocsmába, akkor néz­het. A kocsmába sok pénz kell: szórakozni. kocsmába, moziba pénz kell. — Az ember gyakran ta­pasztalja. hogy a maga korú parasztember, akinek nincs ideje olvasni, magát palléroz­ni. elmegy egy hivatalba, és áll, topog, nem tud mihez kez­deni... — Értem mire gondolnak. Hát igen. Csak tooog a hivatalban, ki van szolgáltatva, megszólal­ni sem tud. Nincs beszélő­tehetsége, szóval tudatlan. Nem tudja magát kibeszélni. — Otthon ura a munkájá­nak. szép portája, ház#, jószá­ga. berendezése van, a hiva­talban meg csak áll. — Ez sajnos így van. — Jó volna, ha a munkás­ember ilyen hivatali helyeken is föltalálná magát. így volna helyes. — Majd a fiatalok. Ezek a fiatalok jobban érdeklődnek a könyv, a művelődés iránt. Ezt észre lehet venni. Az én fiam­nál is ez a helyzet... — Mennyi könyv van a házban ? — Nagyon kevés. — Újság jár-e magukhoz? — Jár. — Milyen? — Én nem tudom megmon­dani, de jár. Papírnak. Ez az igazság. Reggel elmegy az em­ber, este jön meg, mikor ol­vasson. — Unokái vannak? — Igen. Mindegyik lányom­nál egy. — Amikor beköltöztek, tar­tottak lakásszentelőt? — Hol? — Hát itt maguknál. — Avatás az volt. Nem volt más jelen, csak a család. Szi­gorúan csak a család. Idegen nem volt. — Nem? — Nem, a pénz beszél, az meg kevés. — A segítőket se hívták? — Nem. Volt lakodalom, az­tán ott volt mindenki. Ivét la­kodalom volt közben. Ehettek, ihattak. Az is sokba került, sok pénzbe. — Féltik a házat? — Hát féltjük. Bejönnének ide a szobákba, sáros lábbal, ittas fejjel... A parkettákat kár volna összetöretni. — Akkor ide, ahol most va­gyunk, vendég nemigen jöhet. — Jöhetni éppen jöhet, de elöntözni a borokat, meg min­dent, azt nem. Az asszony el­zavarná az egész népet. Nem azért van az építve, hogy az egvik elöntse a bort, a másik eldobja a cigarettát. Amikor vendégek jönnek, a gyerek szobájában vagyunk, az a fo­gadószoba. — Vannak visszatérő álmai? — Amikor a lakást csinál­tuk, nem voltak nekem ál­maim. Amikor legelőször itt aludtunk, akkor sem. Csak furcsa volt. — Megszámlálták-e a geren­dát? — Nem. Minek? — Maga traktoros. Szeretik egymást a brigádtagok? — Igen. Szeretjük egymást. — Segítettek a házát épí­teni? — Igen. Sokat itt voltak. Téglahordásnál, homokhordás­nál, ilyesmiben segítettek. — Úgy isten nevében jöttek? — Igen. De visszasegítjük. Ez a rendhez, az illemhez tar­tozik. Ott volt a Márton Feri, az is segített, ott volt a Bíró Balázs, az is segített. Vadnak többen, az ember nem tudja észben tartani, de amikor ne­kik köll a segítség, akker me­gyünk. Aztán együtt csináljuk. Nem szoktuk felírni, ki meny­nyit volt. Mindenki tudja. Jó viszonyban vagyunk a munka­társakkal. — Ki a brigádvezetője? — Szulimán Ferenc. — ö járt-e az új házban? — Egyszer, munkára hívott. Az udvarban volt, itt fent a házban nem volt. A megyei pártbizottság pro­paganda- és művelődésügyi osztálya rendezésében, István József osztályvezető elnökleté­vel tanácskoztak tegnap Szek- szárdon a megyében működő MSZBT-tagcsoportok ügyveze­tő elnökei és a működési terü­letükön illetékes pártszerveze­tek titkárai, A tanácskozás keretében Schvenk Miklósné, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság or­szágos központjának munka­társa ismertette az MSZBT legújabb, szeptember 17-től december 20 ig tartó prog­ramját. Az országos elnökség legfon­tosabb célkitűzése, hogy segít­sen. a tagcsoportok munkáján keresztül, megismertetni a Szovjetuniót, annak lakossá­gát, gazdaságát, tudományos eredményeit és kultúráját. Ennek érdekében minden év­ben a Szovjetunió egy köztár­saságát, vagy nagyobb terüle­tét mutatják be. így a tavalyi rendezvények középpontjában Szibéria és a Szovjet Távol- Kelet megismertetése állt, kü­lönös tekintettel a gazdasági és tudományos életre. Idén az Orosz Szovjet Szocialista Szö­vetségi Köztársaság, a Szov­— És mit szólt? — Körülnézett. Nem azért jött, hogy a lakást megnézze. Másnap mondta, hogy: „Szép, nagy házat csinálsz". — Boldog ember maga? . — Jelenleg boldog vagyok. Meg vagyok elégedve a csa­jetunió legnagyobb szövetségi köztársasága alapos megismer­tetésére törekszik az MSZBT. A program szeptember 17-én kezdődik és december 20-ig tart. Az eddig bevált jó gya­korlatnak megfelelően. az idén is hat bázismegyét je­löltek ki. Ezek: Tolna. Békés, Vas, Zala, Fejér és Komárom. Itt kerül sor a legrangosabb rendezvényekre. A megyében is ez az elv érvényesül, még­pedig úgy. hogy öt bázis tag­csoport programja a leglátvá­nyosabb, ezek törekednek ma­guk köré vonni a környékü­kön működő tagcsoportokat is. A kiemelt Tolna megyei MSZBT-tagcsoportok: szek­szárdi művelődési ház. Fadd, dombóvári MÁV. Simontor- nyái Bőrgyár és Bonyhádi Ci­pőgyár. Szeptember 17-én érkezik Budapestre és tart előadást a 45 tagú doni kozák ének- és táncegyüttes. 18-án és 19-én megyénkbe látogat az együt­tes, előbb Simon tornyán, majd Faddon lesz előadás. „Az ősi orosz építészet” címmel 66 képből álló kiállítást bocsáta­nak az öt tagcsoport rendel­kezésére azzal, hogy a szék­helyükön rendezett bemutató ládommal, mindennel. Nin­csen bánatom, ennyire vagyok a házzal, most már örülök, boldog vagyok. Ennyire sike­rült a tervünk. Az ember, ha valamit tervez, és sikerül min. den. akkor tényleg boldog! (Folytatjuk) P. V. Sz. után a képanyagot vándorol- tassák. A megismertetés alap­ján elmondhatjuk, hogy rit­kán látott szépségű és magas színvonalú képanyag repre­zentálja az ősi orosz építészet legszebb alkotásait. A Szovjet­unióról és különösen az orosz köztársaságról szóló előadáso­kat biztosít az országos köz­pont a kiemelt tagcsoportok­nak. Rövidfilmek, különböző rendezvények kiegészítésére, előadások szemléltetésére, to­vábbra is a tagcsoportok ren­delkezésére állnak. Október elején nyolctagú szovjet delegáció érkezik ha­zánkba, tagjai egy-egy szak­terület kiváló ismerői, felké­résre szívesen tartanak elő­adásokat tagcsoportok rende­zésében. Majakovszkij születése 80. évfordulójának megünneplése szintén szervesen kapcsolódik „A Balti-tengertől a Csendes­óceánig” rendezvénysorozatba. A májusban Budapesten be­mutatott irodalmi műsor a tagcsoportok rendelkezésére áll. A bonyhádi cipőgyári mű­velődési otthonban és a dom­bóvári vasutas művelődési otthonban rendeznek Maja­kovszkij-estet „A Balti-tengertől a Csendes-óceánig99 Magas színvonalú, látványos rendezvények az MSZBT őszi programjában

Next

/
Thumbnails
Contents