Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-30 / 202. szám
r Allende: Olyan forradalmi átalakulási folyamatot képyiselefe, amelyet nem tartóztathat fel sem a terror, sem a fasiszták fenyegetése A% új chilei kormány névsora Dr. Salvador Allende chilei elnök bejelentette a kormány új összetételét. Akárcsak az előzőt, az új kabinetet is a nemzetbiztonság kormányának nevezte és a chilei vívmányok megvédésében a közrend fenntartásában és a polgárháború megakadályozásában jelölte meg az új kormány feladatát. Az új kabinet tagjai között ismét megtalálhatók a három haderőnem és a rendőrség kép- vi selői. Hat minisztérium élén történt változás. Uj miniszterként felesküdött: Dániel Arai. lano ellentengernagy, pénzügy- miniszter, Carlos Briones belügyminiszter. Rolando Gonzalez bányaügyi miniszter, valamint dr. Mario Lagos egészségügyi miniszter. Orlando Letelier eddigi belügyminiszter a hadügyminisztérium, Pedro Felippe Ramiréz eddigi bányaügyi miniszter pedig a lakásépítés, és városrendezésügyi minisztérium irányítását vette át. A kormány átalakításának bejelentésekor mondott szenvedélyes hangú beszédében Allende elnök leszögezte, hogy Chilében nem lesz sem államcsíny, sem pedig polgárháború. ..Mint elnök, olyan forradalmi átalakulási folyamatot képviselek, amelyet nem tartóztathat fel sem a terror, sem a fasiszták fenyegetése”, —mondotta az elnök,- majd kilátásba helyezte, hogy a kormány meghozza a reakcjó> terveinek ke- resztülhúzásához szükséges összes intézkedéseket. Megállapította. hogy a chilei változások az alkotmány és a törvények keretében mennek végbe. Ezért áll a hadsereg a kormány oldalán. ‘ Az elnök felszólította a dolgozókat, hogy öntudatosan és teljes felelősséggel továbbra is támogassák a Chilében végbemenő nehéz forradalmi folya. ma tot. A miniszterek felesketésénél mondott beszédében Allende felszólította a sztrájkoló magánfuvarozók szövetségét, fogadja el a kormány indítványait. Allende kilátásba helyezte, ha továbbra is vonakodnak, a kormány végérvényesen megszakítja a tárgyalásokat. A fővárosban kedden este Santiago tartomány százezer dolgozója határozott „nem”-et mondott a reakció államcsínykísérletére. A tüntetésen elítélték a magánfuvarozók sztrájkját, a fasiszta terror- támadásokat és szabotázsakciókat, a tüntető dolgozók kifejezésre juttatták: korlátlan bizalommal vannak Allende elnök és a népi egység iránt és kifejezték azt a készségüket, hogy minden támadással szemben megvédik a népi egység társadalmi és politikai vívmányait. Az AFP francia hírügynökség ismertette az új chilei kormány összetételét. Eszerint a miniszterek névsora a következő: belügyminiszter: Carlos Briones (szocialista párt): külügyminiszter: Clodomiro Almeyda (szocialista párt); hadügyminiszter: Orlando Letelier (szocialista párt); pénzügyminiszter: David Arellano ellentengernagy (haditengerészet): - r» gazdaságügyi miniszter: Jósé Cademartori (kommunista párt); közoktatásügyi miniszter: Ed- gardo Enriques (radikális párt): közmunka- és szállításügyi miniszter: Humberto Magliochetti tábornok (légierők): bányaügyi miniszter: Rolando Gonzalez tábornok (szárazföldi csapatok); egészségügyi miniszter: dr. Mario Lagos (radikális párt); földművelésügyi miniszter: Jósé Toha (szocialista párt); igazságügy-miniszter: Sergio Inzunza (kommunista párt); munkaügyi és népjóléti miniszter: Jorge Godoy (kommunista párt); föld- és telepítésügyi miniszter: Jósé Sepulveda tábornok (a rendőri erők főparancs, noka); lakásépítés- és városfejlesztés-ügyi miniszter: Pedro Felippe (keresztény baloldali mozgalom); a kormány főtitkára: Fernando Flores (egységes népi akció mozgalom). ♦ A világ haladó közvéleménye őszinte szolidaritás, sál és támogató kiállással kíséri azt a szívós küzdelmet, amelyet a chilei népi egység szövetséges pártjai és a dr. Salvador Allende elnök vezette kormány vív a békéért, a chilei nép föl- emelkedéséért. Ennek a szolidaritásnak Magyarországon is megany- nyi megnyilvánulása van. Ezekben a napokban szerte az országban a dolgozók kollektívái munkásgyűléseken tesznek hitet arról, hogy támogatják a haladó chilei népet a szabadságáért, s országa függetlenségéért folytatott küzdelmében, mélységesen elítélik az ellenforradalmi erők terrorakcióit, népellenes és törvénytelén cselekményeit. Közéleti vezető személyiségek, párt- funkcionáriusok vettek részt és mondtak beszédet az utóbbi naDokban Budapesten és vidéken tartott munkásgyűléseken. SZHT-cInökscgi ülés Szekszárdim (Folytatás az í. oldalról) Iájára nőtt a községekben a színielőadások száma, s ezeket több mint hétezer szervezett dolgozó nézte meg. A jelentés kiemeli, hogy a szakszervezetek kulturális nevelőmunkája legeredményesebb a szocialista brigádok körében. Itt arra a hibára világít rá. hogy a vállalások között szép számmal akad még olyan, ami csupán formálisnak tekinthető. . A jelentés feletti vitában a hozzászólók részletesen beszámoltak egyéni tapasztalataikról. Elmondták, hogy még sehol sem hoztak intézkedést arra vonatkozóan, hogy segítsék a gyermekgondozási segély után újra munkába álló dolgozó beilleszkedését. Szintén megoldatlan problémaként említették a bejáró dolgozók politikai és kulturális képzését. Kifejtették, hogy a pedagógusok körében körültekintőbben kell megszervezni az oktatást. Mert káros és a céllal ellenkező hatást vált ki, ha szabad idejük rovására sokadszor ' kell végighallgatniuk ugyanarról, vagy hasonló témáról szóló előadást. Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára a közgondolkodás és tudatformálás fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy ma az üzemekben, vállalatoknál tízszer beszélnek a termelésről, míg egyszer ez a téma szóba • kerül. Az eredményekről szólva beszélt arról, hogy a dolgozók között jobb a közösségi szellem, mint korábban. A szocialista tudatformálás hatását bizonyítja, hdgy javult a társadalmi tulajdon védelme. Kifejtette, hogy az információ- közlés. a tudatformálás 6? a közösségi szellem alakítása terén nagyobb mértékben fel kell használni a korábban jól bevált, ma már alig igénybevett eszközöket. A porosodó faliújságok helyén friss, színes híradók naevban segítenék ezt a munkát. A vita után Király Ernő az SZMT vezető titkára válaszolt a kérdésekre, összegezte az elhangzott javaslatokat. A szak- szervezet a jövőben tüzetesen megvizsgálja, hogy az elmúlt két év alatt hogyan változott a dolgozók gondolkodása. Mi- , lyen feszültségek oldódtak fel és hol. milyen kérdésekben keletkeztek újak. A jövőben nagyobb gondot fordítanak a bejáró dolgozók, s a gyakorta munkahelyet változtató segédmunkások oktatására, továbbképzésére. Az agitációs, politikai nevelőmunka hagyományos eszközeinek jobb felhasználását indokolta azzal, hogy míg korábban az anyagi elismerés szükségességét szorgalmazták, ma már az erkölcsi elismerés fokozására van szükség, s erre kiválóan alkalmasak lennének a vállalati híradók. Megyebizottsági Az SZMT elnökségi ülésével esv időben Domboriban. n TO- TÉV üdülőjében ülést tartott az Építő-, Fa- és Építőanyag- inari Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága. Az értekezleten a Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalatnál megvalósított bérpolitikai inülés Domboriban téz.kedések tapasztalatairól számoltak be. Ezután a kollektív szerSődásek végrehajtásának taoasztalatairól volt szó. majd tájékoztató jelentést hallgattak meg a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat és a TOTÉV túlóragazdálkodásáról. Helsinki után Genfben 1973 augusztusi napjait az egyetemes európai biztonság és együttműködés problémáival kapcsolatos latolgatások, teszik emlékezetessé. „Augusztusi napok” — mondjuk és emlékezetünkben önkéntelenül felmerül a múlt. 1914 augusztusában kezdődött meg az első világháború, 1939 augusztusában pedig új, még pusztítóbb vihar felhői gyülekeztek Európa fölött és é vihar következményeit a népek még ma is érzik. Ám nem azért emlékezünk a múltra, hogy a figyelmet ráirányítsuk, hanem azért, mert — mint Leonyid Brezsnyev mondotta — nem akarjuk, hogy ez a múlt visszatérjen. Hogy ez a kívánság valósággá váljék, a Szovjetunió és a többi szocialista ország javasolja, hogy minden mesterséges halogatás és huzavona nélkül oldják meg az egyetemes európai bizton, sággal és az együttműködés fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. Erre kötelez az a megállapodás is, amelyre Helsinkiben 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminisztere jutott, az európai biztonsági értekezlet munkájának folytatását illetően. Genfben a konzultatív bizottság tegnap kezdődött tanácskozása után szeptember 18- án a különféle egyéb bizottságok ülnek össze, hogy elkezdjék a finn fővárosban beterjesztett javaslatok konkrét megvitatását. Megkezdődik tehát az európai biztonsági értekezlet második szakasza, a közös álláspontok további kidolgozásának szakasza. Az európai béke ellenségei persze nem hagyják abba a próbálkozásokat, hogy minden lehetséges „érvvel” elriasz- szanak a békés együttélés elveinek megvalósításától. A leginkább elterjedt ilyen „érvek” közé tartozik az az állítás, hogy a szovjet—amerikai (kapcsolatok javulása folytán a Szovjetunió kisebb érdeklődést tanúsít majd az európai államokkal való együttműködés iránt. Semmi sem áll távolabb az igazságtól, mint ez. Ellenkezőleg: e viszony javulása, a két ország kötelezettségvállalása a nukleáris háború megakadályozására új bázist teremt valamennyi olyan ország közötti konstruktív együttműködés számára, amely őszintén érdekelt a nemzetközi kapcsolatok gyökeres átalakításában. Az európai biztonság ellenségei más „indokokat” is felhoznak. Kiagyalták például azt a tételt, hogy a kis és nagy országok érdekei nem egyeztethetők össze és Európa kis or- fizágai — úgymond — semmi lényeges előnyhöz nem jutnak az európai problémák általános rendezése révén. Ez az érv éppoly „átgondolt”, mint az előbbi. Vajon az európai államok közti kapcsolatok általános alapelveinek elfogadása, nevezetesen: lemondás az erőszak alkalmazásáról, a határok sérthetetlensége, az államok egyenjogúsága stb. — nem felel meg valamennyi ország érdekének, legyen az nagy vagy kicsiny, katonai szövetség tagja, vagy ilyenen kívül álló, kapitalista vagy szocialista ország? Az európai enyhülés ellenségei nemcsak az értekezlet eszméjét akarják lejáratni, de az egyes résztvevőket is egymásnak akarják ugratni. Az utóbbi időben különösen meg. élénkült a francia—szovjet együttműködés ellenfeleinek tevékenysége. A Nouvelle Atlantique, a NATO hetilapja odáig ment, hogy kritikusinak nevezte a jelenlegi francia—szovjet viszonyt. Sajnos, Franciaországban magában, ugyancsak előfordulnak hasonló megnyilatkozások. A tények azonban cáfolnak. A Szovjetunióban nemrég fogadták Jobert francia külügyminisztert, aki eredményes tárgyalásokat folytatott a szovjet vezetőkkel. Ugyancsak Moszkvában nemrég ért véget a francia—szovjet nagybizottság ülésszaka, amely kidolgozta a két ország gazdasági együttműködésének tízéves programját. A francia nemzet- gyűlés elnöke, Edgar Faure a Szovjetunióban tett utazása után hangsúlyozta: Meggyőződése, hogy a szovjet—nyugatnémet és szovjet—amerikai viszony javulása nem csökkenti a francia—szovjet együttműködés jelentőségét. A francia— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok tovább bővülnek, újabb és újabb területekre terjednek ki és mind tökéletesebb formáik alakulnak ki. Az államok egy csoportja közötti együttműködés fejlődése egyáltalán nem vezet a más országokhoz fűződő kapcsolatok csökkentéséhez. Az enyhülés általában kedvezően hat ki a nyugat- és kelet-európai országok viszonyára. Példaképpen az NSZK-t és Lengyelországo<t szeretnénk említeni. Néhány éve még bajos volt elképzelni, hogyha két ország kapcsolataiban a második világháború kezdetétől felhalmozódott problémákat gyorsan és hatékonyan meg lehet oldani. Most mégis minden a helyére kerül. Az NSZK olyannak ismerte el a szocialista Lengyelországot, amilyen az ma. A lengyel—nyugatnémet kapcsolatok normalizálódnak és fejlődnek. Más példákat is említhetünk. Folynak a tárgyalások az NSZK és Csehszlovákia, illetve az NSZK és Magyarország valamint Bulgária között a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Mindez bizonyítja: már az egyeteme« európai problémák megoldásának előkészületei hozzájárulnak az államok közötti kétoldalú . kapcsolatok rendezéséhez. Ez az összefüggés fordított irányban is fennáll: a kétoldalú kapcsolatok javulásának mértékében erősödik az európai együttműködés, melegszik föl az általános nemzetközi légkör kontinensünkön. A múlthoz nincs visszatérés — ez Európa népeinek egyöntetű akarata. Ny. B.
