Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

r Allende: Olyan forradalmi átalakulási folyamatot képyiselefe, amelyet nem tartóztathat fel sem a terror, sem a fasiszták fenyegetése A% új chilei kormány névsora Dr. Salvador Allende chilei elnök bejelentette a kormány új összetételét. Akárcsak az előzőt, az új kabinetet is a nemzetbiztonság kormányának nevezte és a chilei vívmányok megvédésében a közrend fenn­tartásában és a polgárháború megakadályozásában jelölte meg az új kormány feladatát. Az új kabinet tagjai között ismét megtalálhatók a három haderőnem és a rendőrség kép- vi selői. Hat minisztérium élén tör­tént változás. Uj miniszter­ként felesküdött: Dániel Arai. lano ellentengernagy, pénzügy- miniszter, Carlos Briones bel­ügyminiszter. Rolando Gonza­lez bányaügyi miniszter, va­lamint dr. Mario Lagos egész­ségügyi miniszter. Orlando Letelier eddigi belügyminisz­ter a hadügyminisztérium, Pedro Felippe Ramiréz eddigi bányaügyi miniszter pedig a lakásépítés, és városrendezés­ügyi minisztérium irányítását vette át. A kormány átalakításának bejelentésekor mondott szen­vedélyes hangú beszédében Allende elnök leszögezte, hogy Chilében nem lesz sem állam­csíny, sem pedig polgárháború. ..Mint elnök, olyan forradalmi átalakulási folyamatot képvi­selek, amelyet nem tartóztat­hat fel sem a terror, sem a fasiszták fenyegetése”, —mon­dotta az elnök,- majd kilátásba helyezte, hogy a kormány meg­hozza a reakcjó> terveinek ke- resztülhúzásához szükséges összes intézkedéseket. Megálla­pította. hogy a chilei változá­sok az alkotmány és a törvé­nyek keretében mennek végbe. Ezért áll a hadsereg a kor­mány oldalán. ‘ Az elnök felszólította a dol­gozókat, hogy öntudatosan és teljes felelősséggel továbbra is támogassák a Chilében végbe­menő nehéz forradalmi folya. ma tot. A miniszterek felesketésénél mondott beszédében Allende felszólította a sztrájkoló ma­gánfuvarozók szövetségét, fo­gadja el a kormány indítvá­nyait. Allende kilátásba he­lyezte, ha továbbra is vona­kodnak, a kormány végérvé­nyesen megszakítja a tárgya­lásokat. A fővárosban kedden este Santiago tartomány százezer dolgozója határozott „nem”-et mondott a reakció államcsíny­kísérletére. A tüntetésen el­ítélték a magánfuvarozók sztrájkját, a fasiszta terror- támadásokat és szabotázs­akciókat, a tüntető dolgozók kifejezésre juttatták: korlátlan bizalommal vannak Allende el­nök és a népi egység iránt és kifejezték azt a készségüket, hogy minden támadással szem­ben megvédik a népi egység társadalmi és politikai vívmá­nyait. Az AFP francia hírügynök­ség ismertette az új chilei kor­mány összetételét. Eszerint a miniszterek névsora a követ­kező: belügyminiszter: Carlos Brio­nes (szocialista párt): külügyminiszter: Clodomiro Almeyda (szocialista párt); hadügyminiszter: Orlando Letelier (szocialista párt); pénzügyminiszter: David Arellano ellentengernagy (ha­ditengerészet): - r» gazdaságügyi miniszter: Jósé Cademartori (kommunista párt); közoktatásügyi miniszter: Ed- gardo Enriques (radikális párt): közmunka- és szállításügyi miniszter: Humberto Mag­liochetti tábornok (légierők): bányaügyi miniszter: Rolan­do Gonzalez tábornok (száraz­földi csapatok); egészségügyi miniszter: dr. Mario Lagos (radikális párt); földművelésügyi miniszter: Jósé Toha (szocialista párt); igazságügy-miniszter: Sergio Inzunza (kommunista párt); munkaügyi és népjóléti mi­niszter: Jorge Godoy (kommu­nista párt); föld- és telepítésügyi mi­niszter: Jósé Sepulveda tábor­nok (a rendőri erők főparancs, noka); lakásépítés- és városfejlesz­tés-ügyi miniszter: Pedro Fe­lippe (keresztény baloldali mozgalom); a kormány főtitkára: Fer­nando Flores (egységes népi akció mozgalom). ♦ A világ haladó közvéle­ménye őszinte szolidaritás, sál és támogató kiállással kíséri azt a szívós küzdel­met, amelyet a chilei népi egység szövetséges pártjai és a dr. Salvador Allende el­nök vezette kormány vív a békéért, a chilei nép föl- emelkedéséért. Ennek a szolidaritásnak Magyarországon is megany- nyi megnyilvánulása van. Ezekben a napokban szerte az országban a dolgozók kollektívái munkásgyűlése­ken tesznek hitet arról, hogy támogatják a haladó chilei népet a szabadságáért, s or­szága függetlenségéért foly­tatott küzdelmében, mélysé­gesen elítélik az ellenforra­dalmi erők terrorakcióit, népellenes és törvénytelén cselekményeit. Közéleti ve­zető személyiségek, párt- funkcionáriusok vettek részt és mondtak beszédet az utóbbi naDokban Budapes­ten és vidéken tartott mun­kásgyűléseken. SZHT-cInökscgi ülés Szekszárdim (Folytatás az í. oldalról) Iájára nőtt a községekben a színielőadások száma, s eze­ket több mint hétezer szerve­zett dolgozó nézte meg. A jelentés kiemeli, hogy a szakszervezetek kulturális ne­velőmunkája legeredménye­sebb a szocialista brigádok körében. Itt arra a hibára vi­lágít rá. hogy a vállalások kö­zött szép számmal akad még olyan, ami csupán formális­nak tekinthető. . A jelentés feletti vitában a hozzászólók részletesen beszá­moltak egyéni tapasztalataik­ról. Elmondták, hogy még se­hol sem hoztak intézkedést ar­ra vonatkozóan, hogy segítsék a gyermekgondozási segély után újra munkába álló dol­gozó beilleszkedését. Szintén megoldatlan problémaként említették a bejáró dolgozók politikai és kulturális képzé­sét. Kifejtették, hogy a peda­gógusok körében körültekin­tőbben kell megszervezni az oktatást. Mert káros és a cél­lal ellenkező hatást vált ki, ha szabad idejük rovására so­kadszor ' kell végighallgatniuk ugyanarról, vagy hasonló té­máról szóló előadást. Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára a közgondolkodás és tudatformálás fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy ma az üzemekben, vállalatoknál tíz­szer beszélnek a termelésről, míg egyszer ez a téma szóba • kerül. Az eredményekről szól­va beszélt arról, hogy a dol­gozók között jobb a közösségi szellem, mint korábban. A szo­cialista tudatformálás hatását bizonyítja, hdgy javult a tár­sadalmi tulajdon védelme. Ki­fejtette, hogy az információ- közlés. a tudatformálás 6? a közösségi szellem alakítása terén nagyobb mértékben fel kell használni a korábban jól bevált, ma már alig igénybe­vett eszközöket. A porosodó faliújságok helyén friss, szí­nes híradók naevban segíte­nék ezt a munkát. A vita után Király Ernő az SZMT vezető titkára válaszolt a kérdésekre, összegezte az el­hangzott javaslatokat. A szak- szervezet a jövőben tüzetesen megvizsgálja, hogy az elmúlt két év alatt hogyan változott a dolgozók gondolkodása. Mi- , lyen feszültségek oldódtak fel és hol. milyen kérdésekben keletkeztek újak. A jövőben nagyobb gondot fordítanak a bejáró dolgozók, s a gyakorta munkahelyet változtató segéd­munkások oktatására, tovább­képzésére. Az agitációs, politi­kai nevelőmunka hagyományos eszközeinek jobb felhasználá­sát indokolta azzal, hogy míg korábban az anyagi elismerés szükségességét szorgalmazták, ma már az erkölcsi elismerés fokozására van szükség, s er­re kiválóan alkalmasak lenné­nek a vállalati híradók. Megyebizottsági Az SZMT elnökségi ülésével esv időben Domboriban. n TO- TÉV üdülőjében ülést tartott az Építő-, Fa- és Építőanyag- inari Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága. Az értekezleten a Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalatnál megvalósított bérpolitikai in­ülés Domboriban téz.kedések tapasztalatairól számoltak be. Ezután a kol­lektív szerSődásek végrehajtá­sának taoasztalatairól volt szó. majd tájékoztató jelentést hallgattak meg a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat és a TOTÉV túlóragazdálkodásá­ról. Helsinki után Genfben 1973 augusztusi napjait az egyetemes európai bizton­ság és együttműködés problémáival kapcsolatos latolgatások, teszik emlékezetessé. „Augusztusi napok” — mondjuk és em­lékezetünkben önkéntelenül felmerül a múlt. 1914 augusztu­sában kezdődött meg az első világháború, 1939 augusztusá­ban pedig új, még pusztítóbb vihar felhői gyülekeztek Euró­pa fölött és é vihar következményeit a népek még ma is érzik. Ám nem azért emlékezünk a múltra, hogy a figyelmet ráirányítsuk, hanem azért, mert — mint Leonyid Brezsnyev mondotta — nem akarjuk, hogy ez a múlt visszatérjen. Hogy ez a kívánság valósággá váljék, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország javasolja, hogy minden mesterséges halogatás és huzavona nélkül oldják meg az egyetemes európai bizton, sággal és az együttműködés fejlesztésével kapcsolatos kér­déseket. Erre kötelez az a megállapodás is, amelyre Helsinkiben 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminisztere jutott, az európai biztonsági értekezlet munkájának folytatását illetően. Genfben a konzultatív bi­zottság tegnap kezdődött tanácskozása után szeptember 18- án a különféle egyéb bizottságok ülnek össze, hogy elkezdjék a finn fővárosban beterjesztett javaslatok konkrét megvita­tását. Megkezdődik tehát az európai biztonsági értekezlet második szakasza, a közös álláspontok további kidolgozásá­nak szakasza. Az európai béke ellenségei persze nem hagyják abba a próbálkozásokat, hogy minden lehetséges „érvvel” elriasz- szanak a békés együttélés elveinek megvalósításától. A leginkább elterjedt ilyen „érvek” közé tartozik az az állítás, hogy a szovjet—amerikai (kapcsolatok javulása foly­tán a Szovjetunió kisebb érdeklődést tanúsít majd az euró­pai államokkal való együttműködés iránt. Semmi sem áll távolabb az igazságtól, mint ez. Ellenkezőleg: e viszony ja­vulása, a két ország kötelezettségvállalása a nukleáris háború megakadályozására új bázist teremt valamennyi olyan ország közötti konstruktív együttműködés számára, amely őszintén érdekelt a nemzetközi kapcsolatok gyökeres átalakításában. Az európai biztonság ellenségei más „indokokat” is fel­hoznak. Kiagyalták például azt a tételt, hogy a kis és nagy országok érdekei nem egyeztethetők össze és Európa kis or- fizágai — úgymond — semmi lényeges előnyhöz nem jutnak az európai problémák általános rendezése révén. Ez az érv éppoly „átgondolt”, mint az előbbi. Vajon az európai álla­mok közti kapcsolatok általános alapelveinek elfogadása, ne­vezetesen: lemondás az erőszak alkalmazásáról, a határok sérthetetlensége, az államok egyenjogúsága stb. — nem felel meg valamennyi ország érdekének, legyen az nagy vagy ki­csiny, katonai szövetség tagja, vagy ilyenen kívül álló, ka­pitalista vagy szocialista ország? Az európai enyhülés ellenségei nemcsak az értekezlet eszméjét akarják lejáratni, de az egyes résztvevőket is egy­másnak akarják ugratni. Az utóbbi időben különösen meg. élénkült a francia—szovjet együttműködés ellenfeleinek tevé­kenysége. A Nouvelle Atlantique, a NATO hetilapja odáig ment, hogy kritikusinak nevezte a jelenlegi francia—szovjet viszonyt. Sajnos, Franciaországban magában, ugyancsak elő­fordulnak hasonló megnyilatkozások. A tények azonban cáfolnak. A Szovjetunióban nemrég fogadták Jobert francia külügyminisztert, aki eredményes tárgyalásokat folytatott a szovjet vezetőkkel. Ugyancsak Moszkvában nemrég ért véget a francia—szovjet nagybizott­ság ülésszaka, amely kidolgozta a két ország gazdasági együttműködésének tízéves programját. A francia nemzet- gyűlés elnöke, Edgar Faure a Szovjetunióban tett utazása után hangsúlyozta: Meggyőződése, hogy a szovjet—nyugat­német és szovjet—amerikai viszony javulása nem csökken­ti a francia—szovjet együttműködés jelentőségét. A francia— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok tovább bővülnek, újabb és újabb területekre terjednek ki és mind tökéletesebb formáik alakulnak ki. Az államok egy csoportja közötti együttműködés fejlődése egyáltalán nem vezet a más országokhoz fűződő kapcsolatok csökkentéséhez. Az enyhülés általában kedvezően hat ki a nyugat- és kelet-európai or­szágok viszonyára. Példaképpen az NSZK-t és Lengyelországo<t szeretnénk említeni. Néhány éve még bajos volt elképzelni, hogyha két ország kapcsolataiban a második világháború kezdetétől fel­halmozódott problémákat gyorsan és hatékonyan meg lehet oldani. Most mégis minden a helyére kerül. Az NSZK olyan­nak ismerte el a szocialista Lengyelországot, amilyen az ma. A lengyel—nyugatnémet kapcsolatok normalizálódnak és fejlődnek. Más példákat is említhetünk. Folynak a tárgyalások az NSZK és Csehszlovákia, illetve az NSZK és Magyarország valamint Bulgária között a diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről. Mindez bizonyítja: már az egyeteme« európai problémák megoldásának előkészületei hozzájárulnak az államok kö­zötti kétoldalú . kapcsolatok rendezéséhez. Ez az összefüggés fordított irányban is fennáll: a kétoldalú kapcsolatok javu­lásának mértékében erősödik az európai együttműködés, melegszik föl az általános nemzetközi légkör kontinensün­kön. A múlthoz nincs visszatérés — ez Európa népeinek egyöntetű akarata. Ny. B.

Next

/
Thumbnails
Contents