Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

I Sándor István házat épített t t ? s Miniszteri utasítás a szakközépiskolai tanulók túlterhelésének csökkentéséről i. — Ezt az új házat mióta lak­ják? — Három éve most mát las- • san. .—: Kész, befejezték ezt a házat? — Még nincs befejezve. — Mi van még vissza? — A fürdőszoba komplett hiányzik. Nincs betéve a boj­ler. a kád, merthogy pénzünk nem volt. A melléképület kül­ső pucolása hátravan. Belül­ről a múlt héten pucoltuk be a fiammal. Ennek a mellék- épületnek kell még a padló­zását, cementlapozását elvé­gezni. Villamos munka is van •még vissza. Az előszobában még nincs meg a betonozás, aztán ott is a lapozás. Vannak ilyen apró dolgok, amik még hiányoznak. Aztán hiányzik a kerítés, nincs járda. Ahogy jön a pénz, ú'gy kezdünk egy- egy munkához. — Mikor kezdték az épít­kezést? — Hatvankilencben. — Maguknak volt egy lakó­házuk. Miért építettek újat? — Ügy határoztuk el az egé­szet. mert a régi házat állan­dóan javítani kellett. Hogy ne javítsunk állandóan öregsé­gemre ... — öregségére.? Hány éves maga? — ötvenhárom vagyok. Minden évben kellett két-há- romezer forintot javításra köl­teni. Most úgy határoztunk, hogy ha kapunk az államtól támogatást, belekezdek az épí­tésbe. Mert minden esztendő­ben jószágokat adunk. le. pél­dául most is adtunk le. és így azokból is jön a pénz. Bikák­kal foglalkozunk. Hizlalunk, nevelünk. Augusztu« hatodi­kén adtunk le egy bikát. A jövő hónap vége felé megint egy lemegy. Minden évben foglalkozunk jószágokkal, meg a kölcsön is az államtól, az­tán hozzáfogtunk. — Mennyi pénzük volt az induláskor? — Mikor elindultunk, saj­nos. nem sok volt. körülbelül húszezer forintom volt. de az istállóban állt négy bika. — Ez volt az egyik fedezet. — A másik meg a család munkája. A gyerekem az kő­műves, hát arra is számítot­tam. Ketten csináltuk az egész ház belső pucolását. Nem ad­tunk ezért pénzt. — Szóval a keresettel is számoltak. Hány kereső volt akkor a családban? — A gyerek, a Pista fiam, meg én. A lányok már férjhez mentek ekkor, nem voltak a háznál. Az asszony meg ide­haza keresett. A jószágokkal, mint mondtam már, akkor még a téeszben is dolgozott, mint besegítő tag. Én itt Zom- bán a téeszben traktoros va­gyok, A fiam meg Bonyhádra jár a kátéeszbe. ott kőműves. — Szóval csak azért építet­tek házat, mert a régi tataro­zása, karbantartása, sokba ke­rült? — Hát nemcsak azért. Ügy gondoltuk, hogy a kőt leány megkapja a régi házat. így lesz mindannyinak lakása. Ez a ház meg a gyereké lesz, merthogy a pénzt is ideadja, meg ő sokat dolgozik a ház­ban. Rengeteget dolgozott. — Arra gondoltak, hogy mindegyik gyereknek legyen megfelelő öröksége. Népújság 3 1973 augusztus 26. — „Igen. Ez is fölvetődött. — A két lány mit szólt eh­hez? — Beleegyeztek. Bele kell nyugodni, mert ez a gyerek sokat dolgozott a házért. A melléképületet teljes egészé­ben a gyerek csinálta. — Azt a részt, amely majd a maguké lesz. — Igen. Ez az új rész. a szo­ba, konyha, meg a spájz. Ez a melléképület, az lesz a mi­énk majd. ha a gyerek hoz a házhoz asszonyt. A gyerek csi­nálta az egész épületet. Ügy van ez. hogy jöttek a haver, jai is. ö meg ment azokhoz, ha hívták. Szóval így összese­gítettek. — Milyen az a régi ház? — A régi ház földből van, vert falú. Két szoba, konyha és egy spájz. Meg hátul a gaz­dasági rész. Ott vannak a jó­szágaink. — Most mind a két házat lakják. — Mi ezt az újat. a jószá­gokkal meg a régi istállóját. A lányom lakik ott. A másik vett egy házat. Ez, aki itt lakik, azt kifizette. — Maguk nagy utat tettek meg, a családban épített-e valaki már házat? Volt-e a családban olyan vállalkozó, mint maga? — Volt. Én voltam. Ez ne­künk a második új ház épí­tése. Mikor kimentünk Bács­kába, ott megnősültem, és épí­tettem egy házat. Mire elké­szültem, elvittek katonának, aztán idejöttem négy évi fog­ság után. Bácskában is állami támogatást kaptam, ötezer tég­lát az alapba. Ketten az asz- szonnyal felépítettük azt a há­zat. Aztán akkor engem elvit­tek katonának. — Bukovinában, ahol maguk laktak, milyen házban éltek? — Volt házunk. De az én apám hamar meghalt. Két­éves voltam, nem is ismertem. Akkor egy Kzoba-konyhás ház­ban laktunk. Anyám újból férjhez ment, attól kezdve én hol itt, hol ott éltem. Az árva­ság kenyerét ettem. Egyszer egyik testvérnél, máskor má­sik gazdánál. Szóval nehéz gyerekkorom volt nékem. Én tudom, hogy kell megbecsülni a munkát. — ötvenéves korára érte meg. hogy új. szép, egészsé­ges. világos háza van. — Nem mondhatjuk, hogy rossz, vagy csúnya a ház. Szép ház. de sokba is került. Sok munkába. Nekünk mindenünk elveszett. Mikor Bácskából el­menekültünk, nekünk még ru­hánk se volt. Négyévi hadi­fogság után negyvennyolc ok­tóber nyolcadikán léptem be abba a házba, ott velünk szem­ben, amelyikben eddig laktunk, Srtnmink nem volt. — Abban a házban éltek öten, a három gyerek, meg maguk, a szülők. — Igen. — Ebben az új házban mi van. Sorolja el! — Két szoba. Van egy ven­dégszoba, egy hálószoba. így nevezik ezeket, konyha, meg van egy gyerekszoba. Egy für­dőszoba, egy spájz, és van megint, egy konyha, meg egy szoba. Ügyhogy két családnak jé ei a ház. Ha a gyerek meg. nősül, akkor legyen konyhája, meg szobája. Az alagsorban van a mosókonyha, meg a raktár­féle. Garázsnak Akartuk, de nem engedik.' Merthogy rövid. Aztán most ilyen limlomos, igaz nincs is autó. Meg nem is tudom, lesz-e valamikor. Most, hogy ne járkáljunk le, meg fel, merthogy a víz még nincs a lakásba vezetve, csak a csöveket építettük be. itt az alsó konyhában vagyunk. A konyhába, odalent is bevezet­tük a csapot, csövet, mindent, de nincs honnan vigyük a vi­zet. Még annyi pénzünk nem volt. hogy hidrofort vegyünk. Sajnos, ezt be kell vallani, ahogy jön a pénz, úgy tudjuk beletenni anyagba. Ügy tu­dunk haladni. A pénznek mind megvan előre a helye, hogy hova kell tenni. — Vécé van-e itt a lakás­ban? — Van. Angol vécé. csak­hogy mondom, még nincs vi­zünk. nem használjuk^ — Maguk v bikákkal foglal­koznak. Itt milyen gazdasági részt építettek? — Ser.tésólat, baromfiólat, górét. Ezt. Mást nem. Annak idején az volt a tervünk, hogy a jószágról lemondunk. Csak addig foglalkozunk vele. amíg a ház elkészül. — Miért akarnak lemonda­ni a jószágtartásról? (Folytatjuk.) P. V. Sz. A művelődésügyi miniszter utasítást adott ki a szakközép­iskolai tanulók túlterhelésének csökkentéséről. A tanulók otthoni terhelé­sének csökkentésére magyar hyelv és irodalomból, matema­tikából kötelező írásbeli házi­feladat hetenként legfeljebb egy alkalommal, idegen nyelv­ből óráról órára legfeljebb öt­tíz mondat terjedelemben ad­ható: a szakmai, tantárgyakból (például fizikából) és a szak­mai tantárgyakból a házi fel­adatok mennyiségét az iskolai tantárgyi szakmái munkakö­zösségek úgy határozzák meg, hogy valamennyi írásbeli, szó­beli és rajzi feladat elvégzé­se az átlagos képességű tanuló számára összesen 1 legfeljebb napi két-három órát vegyen igénybe. Á testnevelés óraszámát a szakközépiskolák I—IV. osz­tályaiban heti két óráról há­rom órára kell emelni. A szak­mai előkészítő tantárgyak, va­lamint a közgazdasági szak­középiskolai íir—IV. osztályok szakmai tantárgyainak taifter- véiben és tankönyveiben vég­rehajtott tananyagcsökkentés részletes ismertetésére a minisz­térium. a többi szakközépisko­la szakmai elméleti és gya­korlati tantárgyainak tan­anyagcsökkentésére pedig a szakirány szerint illetékes mi­niszter, ad ki tantárgyi útmu­tatókat. Óraterven Irivüli elfoglalt­ság (szakkör, énekkar, rendkí­vüli tantárgy, stb.) semmiféle címen nem lehet kötelező. Ha azonban a tanuló a tanév ele­jén ilyen elfoglaltságot ön­ként vállal, annak folytatása alól évközben csak az igazgató mentheti fel. A szakmai gya­korlaton különös figyelmet kell fordítani a munkáltató foglal­kozások jó megszervezésére, s a gyakorlati idő gazdaságos kihasználására. A tanulóterhelés csökkenté­sére kiadott útmutatókat érte­lemszerűen alkalmazni keli a dolgozók szakközépiskoláinak esti és levelező tagozatain is. A közismereti tantárgyként ok­tatott biológia tantárgy' meg­szűnik, óraszámával a heti ta­nítási órák száma csökken — kivéve a közgazdasági szakot, ahol új óraterv lép életbe. A dolgozók kereskedelmi szak­középiskoláiban a szövetkezeti ismeretek önálló tantárgyként való oktatása megszűnik. A IV. osztályban a kereskedelmi gaz­daságtan tantárgy óraszáma —■ a beépülő szövetkezeti ismere­tek miatt — az esti taeo-"iton háromról 3,5-re, a levelező ta­gozaton , 1-ről 1,25-re módosul. A dolgozók szakközépiskolájá­nak esti és levelező tagozatain az egyéb tantárgyak óraszá­ma a tananyag módosulása esetén nem változik. I A miniszteri utasítás szep­tember 1-én lép hatályba. mondja Boros elvtárs: —.Raj­tuk keresztül igyekszünk ösz- szetartmí „szórvány tagságun, kát”. Talán furcsa a megha­tározás, meg hivatalosan ilye nincs is, a valóságban azon- ‘ban igen, mert ezt a pártszer­vezetet össze sem lehet ha­sonlítani egy telepített üzem kommunista kollektívájával. — Rendszeresen meglátogat, juk idős tagjainkat, akik már nem tudnak eljárni rendezvé­nyeinkre. Segítünk nekik, ha kell. Üjabban már nekem szól­nak a vállalatok, ha valami munkaalkalom adódik nyugdí­jasoknak. Legutóbb az AGRO- KER-hez helyeztük el egyik tagunkat portásnak. Aztán megint csak hozzánk jöttek a kornyék lakói a környéken lé­vő zöldségboltok ügyében. Si­került intézkednünk. Most egy újabb panasszal fordultak hoz­zánk a körzetünkben lévő bo­rozó rettenetes ricsaja ügyé­ben. Hát ez is van, ilyenben is a pártszervezetnek kell vala­mit tennie. Igaz, hogy a párt nem na- nasziroda. de az újvárosi a - o_ szervezet tagjai joggal le' t- nek büszkék arra, hogy az em­berek gondjaikkal a kommu­nistákhoz fordulnak. — Működik egy politikai vi_ takörünk. Pollák Andor elvtárs a vezetője. Tizenöt-tizenhatan vesznek részt a havonta rend­szeres beszélgetéseken. C: :n hallgatni azt az eleven vitát, ami ezeket az összejöveteleket jellemzi. A beszélgetés ezzel koránt­sem zárulj: le, szóba ke t még, hogy a vezetőség kollek­tív munkát végez, a ’vezetősé. gi tagok önállóan vezetnek le taggyűléseket és főleg és leg­inkább az, hogy a pártszerve­zet tagjai nyitott szemmel jár­nak a városban, lakóhelyüke t, eleven és szoros a kapcsolatuk á párton kívüli lakossággal, se. gítenek, ahol tudnak, és aka"- nak tudni mindenütt. Ez F t tudják az emberek, hogy van az újvárosban pártszervezet és a D/3-,as panelban lakik Feri bácsi, a titkár... LETENYEI GYÖRGY Pártszervezet az újvárosban A Kadarka utca D/2 épület lépcsőházában feltűnő helyen felirat igazít el: „Párthelyiség az alagsorban. Fogadóóra csü­törtökön 17—19 órakor.” Szer­da lévén, keresem inkább a Szekszárd újvárosi területi alapszervezet titkárát. Többen beszélgetnek a ház előtt, köröttük egy sereg gye­rek játszik. — Boros Ferencet keresem... — A Feri bácsi a következő épületben lakik. — Egy tíz­éves forma fiúcska mellém ug­rik: — D/3 panel, első emelet, kettes lépcsóház. Egyébként, tessék jönni, elkísérem. — Fon­tosságát hangsúlyozapdó, ki­húzza magát: — Majd én meg­mutatom, hol lakik a Féri bá­csi. • A beszélgetés könnyen in­dul, hisz mindig könnyű vá­laszt kapni olyan embertől, aki nemcsak azt tudja, mit kell tenni, hanem tisztában van a hogyan-nal is. Meg akit a munkában nemcsak az észér­vek diktálta kötelességtudat sarkall, hanem érzelmi indíté­kok is lehetetlenné teszik szá­mára meg nem tenni, amit cselekedni társadalmi, de egy­szersmind belső kényszer. A beszélgetés végén hang­zott el, csak a riporter önké­nyessége tette előre, s nem vé­letlenül: — A titkár is már hatvankilenc éves. — Nem akarok én utólag udvarias len­ni, de az, hogy Boros Ferenc elvtárs, az újvárosi területi alapszervezet titkára, az Álla­mi Biztosító egykori igazgató­ja, mindenki köztisztelt „Feri bácsi”-ja lett, nem a majdnem hét évtizednek köszönhető, sokkal inkább a köz érdekében végzett sok évtizedes eredmé. nyes munkának, a közösségért való tiszta életnek és a ma is fiatalos lelkesedésnek, amit a kommunista csoport élén ta­núsít. Ennyit a titkárról — nem mintha nem lenne több, sok­kal több mondandó, ellenben félek a felfokozott, patetiküs hangtól — ennyit, de azzal, hogy egy kissé az egész párt­szervezetet is reprezentálja tit­kára. a- ötven hét tagunk van. kö­zülük huszonnyolcán nyugdíja, sok. Azt hiszem, ezzel máris sokat mondtam. Valóban, hiszen a továbbiak­ban kiderül, hogy ezért „nyug­díjasközpontú” áz alapszerve­zet munkája. — Többi párttagunk külön­böző vállalatoknál dolgozik, olyan helyen, ahol önálló alap­szervezet nincs. A kéménysep. ró vállalatnál, a GELKÁ-nál, a Kisállattenyésztő szövetkezet­nél, meg van néhány magán- kisiparosunk is. Nem lehet kihagyni a kér­dést: • — Hogyan tevékenykednek a magánkisiparosok a párt- szervezetben? Azonnal jön a válasz, a probléma ismert a vezetőség és a titkár, előtt, tehát nem ne. héz felelni: — Az utóbbi időben már sokkal rendszeresebben láto­gatják á taggyűléseket, a tag- díjfizetéssel sincs, baj, és nő az aktivitásuk. — Pillanatnyi szünet után hozzátészi: —- Lát­ják — talán igen —, hogy azt a gazdasági fellendülést, amelynek részesei, éppen a párt politikái áhak köszönhetik. Igen..., azt hiszem, látják. Nem látványos az alapszer­vezet munkája, valóban nem az, de azt hiszem, igaza van Boros Feri bácsinak, amikor hangsúlyozza: emberköz­pontú- És ezt tekintik leg­fontosabb feladatúknak, ezt megőrizni, ezt fejleszteni. A taggyűléseket munkaterv szerint, rendszeresen megtart­ják, ugyanúgy a-vezetősági ülé­seket is. A vezetőségnek öt tagja van, hárman nyugdíja­sok, egy háztartásbeli, egy elv. társnő pedig a . Vöröskereszt funkcionáriusa. Tíz idős nyug­díjas fej van mentve a tag­gyűlések látogatási kötelezett­ségé alól, hárman mégis rend­szeresen részt vesznek minden összejövetelen és korukat meg. hazudtolóarí tevékenyek. Az öt pártcsoportbizalmira, hárul a kontaktus tartása a nyugdíja-, sokkal, meg a nem nyugdíja­sokkal is sok esetben. Azt \

Next

/
Thumbnails
Contents