Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

I

Sándor István házat épített

t t ? s Miniszteri utasítás a szakközépiskolai tanulók túlterhelésének csökkentéséről

i.

— Ezt az új házat mióta lakják?

— Három éve most mát las- • san.

.—: Kész, befejezték ezt a házat?

— Még nincs befejezve.

— Mi van még vissza?

— A fürdőszoba komplett hiányzik. Nincs betéve a bojler. a kád, merthogy pénzünk nem volt. A melléképület külső pucolása hátravan. Belülről a múlt héten pucoltuk be a fiammal. Ennek a mellék- épületnek kell még a padlózását, cementlapozását elvégezni. Villamos munka is van •még vissza. Az előszobában még nincs meg a betonozás, aztán ott is a lapozás. Vannak ilyen apró dolgok, amik még hiányoznak. Aztán hiányzik a kerítés, nincs járda. Ahogy jön a pénz, ú'gy kezdünk egy- egy munkához.

— Mikor kezdték az építkezést?

— Hatvankilencben.

— Maguknak volt egy lakóházuk. Miért építettek újat?

— Ügy határoztuk el az egészet. mert a régi házat állandóan javítani kellett. Hogy ne javítsunk állandóan öregségemre ...

— öregségére.? Hány éves maga?

— ötvenhárom vagyok. Minden évben kellett két-há- romezer forintot javításra költeni. Most úgy határoztunk, hogy ha kapunk az államtól támogatást, belekezdek az építésbe. Mert minden esztendőben jószágokat adunk. le. például most is adtunk le. és így azokból is jön a pénz. Bikákkal foglalkozunk. Hizlalunk, nevelünk. Augusztu« hatodikén adtunk le egy bikát. A jövő hónap vége felé megint egy lemegy. Minden évben foglalkozunk jószágokkal, meg a kölcsön is az államtól, aztán hozzáfogtunk.

— Mennyi pénzük volt az

induláskor?

— Mikor elindultunk, sajnos. nem sok volt. körülbelül húszezer forintom volt. de az istállóban állt négy bika.

— Ez volt az egyik fedezet.

— A másik meg a család munkája. A gyerekem az kőműves, hát arra is számítottam. Ketten csináltuk az egész ház belső pucolását. Nem adtunk ezért pénzt.

— Szóval a keresettel is számoltak. Hány kereső volt akkor a családban?

— A gyerek, a Pista fiam, meg én. A lányok már férjhez mentek ekkor, nem voltak a háznál. Az asszony meg idehaza keresett. A jószágokkal, mint mondtam már, akkor még a téeszben is dolgozott, mint besegítő tag. Én itt Zom- bán a téeszben traktoros vagyok, A fiam meg Bonyhádra jár a kátéeszbe. ott kőműves.

— Szóval csak azért építettek házat, mert a régi tatarozása, karbantartása, sokba került?

— Hát nemcsak azért. Ügy gondoltuk, hogy a kőt leány megkapja a régi házat. így lesz mindannyinak lakása. Ez a ház meg a gyereké lesz, merthogy a pénzt is ideadja, meg ő sokat dolgozik a házban. Rengeteget dolgozott.

— Arra gondoltak, hogy mindegyik gyereknek legyen megfelelő öröksége.

Népújság 3

1973 augusztus 26.

— „Igen. Ez is fölvetődött.

— A két lány mit szólt ehhez?

— Beleegyeztek. Bele kell nyugodni, mert ez a gyerek sokat dolgozott a házért. A melléképületet teljes egészében a gyerek csinálta.

— Azt a részt, amely majd a maguké lesz.

— Igen. Ez az új rész. a szoba, konyha, meg a spájz. Ez a melléképület, az lesz a miénk majd. ha a gyerek hoz a házhoz asszonyt. A gyerek csinálta az egész épületet. Ügy van ez. hogy jöttek a haver, jai is. ö meg ment azokhoz, ha hívták. Szóval így összesegítettek.

— Milyen az a régi ház?

— A régi ház földből van, vert falú. Két szoba, konyha és egy spájz. Meg hátul a gazdasági rész. Ott vannak a jószágaink.

— Most mind a két házat lakják.

— Mi ezt az újat. a jószágokkal meg a régi istállóját. A lányom lakik ott. A másik vett egy házat. Ez, aki itt lakik, azt kifizette.

— Maguk nagy utat tettek meg, a családban épített-e valaki már házat? Volt-e a családban olyan vállalkozó, mint maga?

— Volt. Én voltam. Ez nekünk a második új ház építése. Mikor kimentünk Bácskába, ott megnősültem, és építettem egy házat. Mire elkészültem, elvittek katonának, aztán idejöttem négy évi fogság után. Bácskában is állami támogatást kaptam, ötezer téglát az alapba. Ketten az asz- szonnyal felépítettük azt a házat. Aztán akkor engem elvittek katonának.

— Bukovinában, ahol maguk laktak, milyen házban éltek?

— Volt házunk. De az én apám hamar meghalt. Kétéves voltam, nem is ismertem. Akkor egy Kzoba-konyhás házban laktunk. Anyám újból férjhez ment, attól kezdve én hol itt, hol ott éltem. Az árvaság kenyerét ettem. Egyszer egyik testvérnél, máskor másik gazdánál. Szóval nehéz gyerekkorom volt nékem. Én tudom, hogy kell megbecsülni a munkát.

— ötvenéves korára érte meg. hogy új. szép, egészséges. világos háza van.

— Nem mondhatjuk, hogy rossz, vagy csúnya a ház. Szép ház. de sokba is került. Sok munkába. Nekünk mindenünk elveszett. Mikor Bácskából elmenekültünk, nekünk még ruhánk se volt. Négyévi hadifogság után negyvennyolc október nyolcadikán léptem be abba a házba, ott velünk szemben, amelyikben eddig laktunk, Srtnmink nem volt.

— Abban a házban éltek öten, a három gyerek, meg maguk, a szülők.

— Igen.

— Ebben az új házban mi van. Sorolja el!

— Két szoba. Van egy vendégszoba, egy hálószoba. így nevezik ezeket, konyha, meg van egy gyerekszoba. Egy fürdőszoba, egy spájz, és van megint, egy konyha, meg egy szoba. Ügyhogy két családnak jé ei a ház. Ha a gyerek meg.

nősül, akkor legyen konyhája, meg szobája. Az alagsorban van a mosókonyha, meg a raktárféle. Garázsnak Akartuk, de nem engedik.' Merthogy rövid. Aztán most ilyen limlomos, igaz nincs is autó. Meg nem is tudom, lesz-e valamikor. Most, hogy ne járkáljunk le, meg fel, merthogy a víz még nincs a lakásba vezetve, csak a csöveket építettük be. itt az alsó konyhában vagyunk. A konyhába, odalent is bevezettük a csapot, csövet, mindent, de nincs honnan vigyük a vizet. Még annyi pénzünk nem volt. hogy hidrofort vegyünk. Sajnos, ezt be kell vallani, ahogy jön a pénz, úgy tudjuk beletenni anyagba. Ügy tudunk haladni. A pénznek mind megvan előre a helye, hogy hova kell tenni.

— Vécé van-e itt a lakásban?

— Van. Angol vécé. csakhogy mondom, még nincs vizünk. nem használjuk^

— Maguk v bikákkal foglalkoznak. Itt milyen gazdasági részt építettek?

— Ser.tésólat, baromfiólat, górét. Ezt. Mást nem. Annak idején az volt a tervünk, hogy a jószágról lemondunk. Csak addig foglalkozunk vele. amíg a ház elkészül.

— Miért akarnak lemondani a jószágtartásról?

(Folytatjuk.)

P. V. Sz.

A művelődésügyi miniszter utasítást adott ki a szakközépiskolai tanulók túlterhelésének csökkentéséről.

A tanulók otthoni terhelésének csökkentésére magyar hyelv és irodalomból, matematikából kötelező írásbeli házifeladat hetenként legfeljebb egy alkalommal, idegen nyelvből óráról órára legfeljebb öttíz mondat terjedelemben adható: a szakmai, tantárgyakból (például fizikából) és a szakmai tantárgyakból a házi feladatok mennyiségét az iskolai tantárgyi szakmái munkaközösségek úgy határozzák meg, hogy valamennyi írásbeli, szóbeli és rajzi feladat elvégzése az átlagos képességű tanuló számára összesen 1 legfeljebb napi két-három órát vegyen igénybe.

Á testnevelés óraszámát a szakközépiskolák I—IV. osztályaiban heti két óráról három órára kell emelni. A szakmai előkészítő tantárgyak, valamint a közgazdasági szakközépiskolai íir—IV. osztályok szakmai tantárgyainak taifter- véiben és tankönyveiben végrehajtott tananyagcsökkentés részletes ismertetésére a minisztérium. a többi szakközépiskola szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyainak tananyagcsökkentésére pedig a szakirány szerint illetékes miniszter, ad ki tantárgyi útmutatókat.

Óraterven Irivüli elfoglaltság (szakkör, énekkar, rendkívüli tantárgy, stb.) semmiféle címen nem lehet kötelező. Ha azonban a tanuló a tanév elején ilyen elfoglaltságot önként vállal, annak folytatása alól évközben csak az igazgató mentheti fel. A szakmai gyakorlaton különös figyelmet kell fordítani a munkáltató foglalkozások jó megszervezésére, s a gyakorlati idő gazdaságos kihasználására.

A tanulóterhelés csökkentésére kiadott útmutatókat értelemszerűen alkalmazni keli a dolgozók szakközépiskoláinak esti és levelező tagozatain is. A közismereti tantárgyként oktatott biológia tantárgy' megszűnik, óraszámával a heti tanítási órák száma csökken — kivéve a közgazdasági szakot, ahol új óraterv lép életbe. A dolgozók kereskedelmi szakközépiskoláiban a szövetkezeti ismeretek önálló tantárgyként való oktatása megszűnik. A IV. osztályban a kereskedelmi gazdaságtan tantárgy óraszáma —■ a beépülő szövetkezeti ismeretek miatt — az esti taeo-"iton háromról 3,5-re, a levelező tagozaton , 1-ről 1,25-re módosul. A dolgozók szakközépiskolájának esti és levelező tagozatain az egyéb tantárgyak óraszáma a tananyag módosulása esetén nem változik.

I

A miniszteri utasítás szeptember 1-én lép hatályba.

mondja Boros elvtárs: —.Rajtuk keresztül igyekszünk ösz- szetartmí „szórvány tagságun, kát”. Talán furcsa a meghatározás, meg hivatalosan ilye nincs is, a valóságban azon- ‘ban igen, mert ezt a pártszervezetet össze sem lehet hasonlítani egy telepített üzem kommunista kollektívájával.

— Rendszeresen meglátogat, juk idős tagjainkat, akik már nem tudnak eljárni rendezvényeinkre. Segítünk nekik, ha kell. Üjabban már nekem szólnak a vállalatok, ha valami munkaalkalom adódik nyugdíjasoknak. Legutóbb az AGRO- KER-hez helyeztük el egyik tagunkat portásnak. Aztán megint csak hozzánk jöttek a kornyék lakói a környéken lévő zöldségboltok ügyében. Sikerült intézkednünk. Most egy újabb panasszal fordultak hozzánk a körzetünkben lévő borozó rettenetes ricsaja ügyében. Hát ez is van, ilyenben is a pártszervezetnek kell valamit tennie.

Igaz, hogy a párt nem na- nasziroda. de az újvárosi a - o_ szervezet tagjai joggal le' t- nek büszkék arra, hogy az emberek gondjaikkal a kommunistákhoz fordulnak.

— Működik egy politikai vi_ takörünk. Pollák Andor elvtárs a vezetője. Tizenöt-tizenhatan vesznek részt a havonta rendszeres beszélgetéseken. C: :n hallgatni azt az eleven vitát, ami ezeket az összejöveteleket jellemzi.

A beszélgetés ezzel korántsem zárulj: le, szóba ke t még, hogy a vezetőség kollektív munkát végez, a ’vezetősé. gi tagok önállóan vezetnek le taggyűléseket és főleg és leginkább az, hogy a pártszervezet tagjai nyitott szemmel járnak a városban, lakóhelyüke t, eleven és szoros a kapcsolatuk á párton kívüli lakossággal, se. gítenek, ahol tudnak, és aka"- nak tudni mindenütt. Ez F t tudják az emberek, hogy van az újvárosban pártszervezet és a D/3-,as panelban lakik Feri bácsi, a titkár...

LETENYEI GYÖRGY

Pártszervezet az újvárosban

A Kadarka utca D/2 épület lépcsőházában feltűnő helyen felirat igazít el: „Párthelyiség az alagsorban. Fogadóóra csütörtökön 17—19 órakor.” Szerda lévén, keresem inkább a Szekszárd újvárosi területi alapszervezet titkárát.

Többen beszélgetnek a ház előtt, köröttük egy sereg gyerek játszik.

— Boros Ferencet keresem...

— A Feri bácsi a következő épületben lakik. — Egy tízéves forma fiúcska mellém ugrik: — D/3 panel, első emelet, kettes lépcsóház. Egyébként, tessék jönni, elkísérem. — Fontosságát hangsúlyozapdó, kihúzza magát: — Majd én megmutatom, hol lakik a Féri bácsi.

•

A beszélgetés könnyen indul, hisz mindig könnyű választ kapni olyan embertől, aki nemcsak azt tudja, mit kell tenni, hanem tisztában van a hogyan-nal is. Meg akit a munkában nemcsak az észérvek diktálta kötelességtudat sarkall, hanem érzelmi indítékok is lehetetlenné teszik számára meg nem tenni, amit cselekedni társadalmi, de egyszersmind belső kényszer.

A beszélgetés végén hangzott el, csak a riporter önkényessége tette előre, s nem véletlenül: — A titkár is már hatvankilenc éves. — Nem akarok én utólag udvarias lenni, de az, hogy Boros Ferenc elvtárs, az újvárosi területi alapszervezet titkára, az Állami Biztosító egykori igazgatója, mindenki köztisztelt „Feri bácsi”-ja lett, nem a majdnem hét évtizednek köszönhető, sokkal inkább a köz érdekében végzett sok évtizedes eredmé. nyes munkának, a közösségért való tiszta életnek és a ma is fiatalos lelkesedésnek, amit a kommunista csoport élén tanúsít.

Ennyit a titkárról — nem mintha nem lenne több, sokkal több mondandó, ellenben félek a felfokozott, patetiküs hangtól — ennyit, de azzal, hogy egy kissé az egész pártszervezetet is reprezentálja titkára.

a- ötven hét tagunk van. közülük huszonnyolcán nyugdíja, sok. Azt hiszem, ezzel máris sokat mondtam.

Valóban, hiszen a továbbiakban kiderül, hogy ezért „nyugdíjasközpontú” áz alapszervezet munkája.

— Többi párttagunk különböző vállalatoknál dolgozik, olyan helyen, ahol önálló alapszervezet nincs. A kéménysep. ró vállalatnál, a GELKÁ-nál, a Kisállattenyésztő szövetkezetnél, meg van néhány magán- kisiparosunk is.

Nem lehet kihagyni a kérdést: •

— Hogyan tevékenykednek a magánkisiparosok a párt- szervezetben?

Azonnal jön a válasz, a probléma ismert a vezetőség és a titkár, előtt, tehát nem ne. héz felelni:

— Az utóbbi időben már sokkal rendszeresebben látogatják á taggyűléseket, a tag- díjfizetéssel sincs, baj, és nő az aktivitásuk. — Pillanatnyi szünet után hozzátészi: —- Látják — talán igen —, hogy azt a gazdasági fellendülést, amelynek részesei, éppen a párt politikái áhak köszönhetik. Igen..., azt hiszem, látják.

Nem látványos az alapszervezet munkája, valóban nem az, de azt hiszem, igaza van Boros Feri bácsinak, amikor hangsúlyozza: emberközpontú- És ezt tekintik legfontosabb feladatúknak, ezt megőrizni, ezt fejleszteni.

A taggyűléseket munkaterv szerint, rendszeresen megtartják, ugyanúgy a-vezetősági üléseket is. A vezetőségnek öt tagja van, hárman nyugdíjasok, egy háztartásbeli, egy elv. társnő pedig a . Vöröskereszt funkcionáriusa. Tíz idős nyugdíjas fej van mentve a taggyűlések látogatási kötelezettségé alól, hárman mégis rendszeresen részt vesznek minden összejövetelen és korukat meg. hazudtolóarí tevékenyek. Az öt pártcsoportbizalmira, hárul a kontaktus tartása a nyugdíja-, sokkal, meg a nem nyugdíjasokkal is sok esetben. Azt

\