Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-26 / 199. szám
Ezt hozta a hét a külpolitikában Megkezdődtek az országos békekongresszustelőkészítő megyei békekonferenciák így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Az amerikai külügyminisztérium, a State Department élén bekövetkezett személycsere, ha nem is volt váratlan, de meglepett mindenkit: Rogers, a lemondott miniszter hétfőn még sajtóértekezletet tartott és úgy beszélt Amerika külpolitikai törekvéseiről, mintha ő maga örök időkig munkálkodni akarna és tudna ezek megfogalmazásában és végrehajtásában ... Aztán szerdán Nixon elnök állt az újságírók elé a San Clemente-i „nyugati Fehér Házban”, nyári lakhelyén és jelentette be, hogy Rogers leköszönt, utóda pedig Henry Kissinger. Eogersszal a „régi gárda’* utolsó embere is távozott a kormányból, már senki sincs helyén azok közül, akik 1969- ben Nixon elnökségének kezdetén tárcákhoz jutottak. Rendkívüli arányú ez a lemorzsolódás. Ha új külügyminiszterre, új hadügyminiszterre van szükség,. akkor ez a bel- és külpolitikai bizonytalanság jele ... mindezen túl persze személyi okok szintén közrejátszottak. Rogers számára nem volt hízelgő, hogy Kissinger, mint az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, gyakorlatilag már régen a kezébe kaparintotta a külügyek irányítását. Rogers szerepe egyre inkább csak reprezentatív tevékenységre korlátozódott. Ha most, a Watergate-vihar kellős közepén került sor a személycserére, akkor a politikai megfigyelők arra a következtetésre jutnak: Nixon, egyrészt úgy akarja elterelni a figyelmet az ügyről, hogy. Kissinger révén a külpolitikai akciók látványos sorát indítja el, másrészt Rogersnak, a magánéletben tekintélyes ügyvédnek is nyilván sürgős lehetett a távozás, mielőtt még az p jogászi jövőjét kockáztatná a jogtalan lehallgatásoké büntetendő betörések, a megengedhetetlen megvesztegetések megannyi 'árnya. ' Nixon és Kissinger mindenesetre most megindítja a Nyu- gat-Európával és Japánnal való tárgyalássorozatot, aminek a végén egy „új atlanti charta” meghirdetése esedékes. Az atlanti — és ezek szerint még a csendes-óceáni —1 országok jövőbeni viszonyúk új „alapokmányát” szövegez- nék meg és fogadnák el ünnepélyesen, talán éppen a NATO fennállásának 25. évfordulója előtt. (A jövő tavasz- szal. 1974. április 4-én lesz negyedszázada arfnak, hogy Washingtonban 12 ország külügyminiszterei aláírták az észak-atlanti szerződést.) A héten’ egyre több hír és találgatás középpontja volt Nixon elnök őszre esedékes nyugateurópai körútja, illetve ezt megelőzően egy esetleges angol—nyugatnémet—francia csúcstalálkozó, no meg a kilenc közös piaci ország külügyminisztereinek koppenhágai találkozója. Az USA vezetőinek ma „sikerekre1! van szükségük, s egy ilyen „siker” lenne az is., ha a chilei népi egységkormányra döntő csapást tudnának mérni, szövetkezve a helyi reakcióval. Az nyilvánvaló, hogy a chilei jobboldal megmegújuló rohamai mögött ott van az amerikai támogatás, bátorítás. Nem véletlenül követelte a chilei szocialista párt a santiagói amerikai nagykövet kiutasítását az országból... A chilei erőpróba egyre drámaibb. Az ország életét sorozatos sztrájkok bénítják meg. Hetek óta tart a fuvarozók sztrájkja, s elég egy pillantást vetni a térképre, hogy rájöjjön az ember, milyen fontos a 4000 kilométer hosszúságban elterülő országban a közúti szállítás. Ha nem járnak az autóbuszok, jórészt leáll a személyközlekedés, ha nem szállítanak árut a fuvarozók teherautói, kamionjai, akkor nem jut el áru, nyersanyag, élelmiszer az ország városaiba, falvaiba. A magánfuvarozók — akik közt egyébként egy-két gépkocsival rendelkező kisemberek is vannak — nagyon jól tudják, milyert létfontosságú a szerepük az ország életében. sztrájkjuk ezért csak kisebb részt gazdasági, nagyobb részt politikai jellegű. Igaz, hogy a kormány esetleges államosítási szándéka ellen, a profiljukat korlátozó intézkedések ellen is tiltakoztak azáltal, hogy leállították teherautóikat. de a lényeg: gazdasági káoszt teremteni, amelyben az Allende-kormány végül visszakozni vagy éppen lemondani kényszerül... E sorok írója is járt Chilében és személyes élményei alapjárt mondhatja: a távoli, dél-amerikai ország politikai arculata, társadalmi összetétele. gazdasági élete számos hasonlóságot mutat egy-egy nyugat-európai tőkésországéval. Santiagóban is sok a kispolgár, akit a reakció könnyen meg tud téveszteni. „A magántulajdon szenti” jelszóval mozgósítani tudnak a chilei tőkések sok-sok kisembert, aki — mondjuk egyetlen rozoga taxiját, ócska teherautóját, parányi boltját, kis műhelyét félti. Az Allende-kormány aztárt két tűz közé kerül: a balos, álforradalmár elemek a reak. cióval való azonnali és erőszakos leszámolást sürgetik, viszont egyetlen rendőri intézkedés ptán a jobboldal az alkotmány, az egyéni szabadság- jogok, a demokrácia megsértését kiáltozza. A népi egységkormány igyekszik a törvényesség keretein belül eljárni, tudja ugyanis, hogy nemcsak Chile sorsáról van szó. Az egész Latin-Amerika — és egy kevéssé a tőkés Nyugat-Euró- pa — figyeli a „chilei példát!” A héten egyre több hírmagyarázó foglalkozott a világsajtóban — s a szovjet sajtóban is — a kínai helyzettel, a pekingi politikával. A találgatások megindultak azzal kapcsolatban is. hogy a kínai fővárosban belpolitikai mozgolódás tapasztalható; úgy tűnik. hogy párt- és más politikai szervek sorozatosan üléseznek, persze szigorúan zárt ajtók mögött. Egyes vélemények szerint a párt X. kongresszusát készítik elő, mások tudni vélik, hogy küszöbön áll a parlament, a nagy népi gyűlés összehívása. (1964 óta nem ülésezett!) Amint erre a szovjet sajtó szinte nap mint nap rámutat, a kínai külpolitika irányvonala változatlan és — sajnos — annak döntő eleme éppen a szovjetellertesség. Európában a kínai diplomácia igyekszik meggátolni az enyhülés folyamatát. Peking- ben úgy tartják: Kínának az lenne az érdeke, ha Európában ismét feszültség alakulna ki, a kínaiak pedig „távolból figyelhetnék a tigrisek marakodását...” Földrészünkön azonban a békés egymás mellett élés és az együttműködés gortdolata feltartóztathatatlanul tért nyer, Ez meg akkor is igaz. ha egy- egy pillanatig, taktikából egyesek új akadályokat próbálnak emelni a készülő további megállapodások útjába. Ennek vagyunk mindig tanúi most éppen Bonnban: a csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások még mindig nem hozták meg a kívánt, végleges eredményt, pedig közeleg az a szeptemberi ‘ dátum, amely Brandt kancellár prágai utazására volt kiszemelve. Diplomáciai „öreg rókák” persze figyelmeztetnek: a fontos államközi tárgyalások végén, a megegyezés előtt, mindig történnek kísérletek még valamilyen előny kicsikarására. A tárgyalások színjátéka sajátos dramaturgia szerint folyik. Feladatainak sikeres teljesítése után visszatért az űrlabo. ratóriumba Jack Lousma és Owen Garriott űrhajós, aki négy és fél órán át tartózkodott az űrben. A két asztronauta néhány perc alatt kicserélte a tönkrement giroszkópokat, ezáltal is. mét lehetővé vált, hogy a Skylab egyensúlyát önműködő berendezéssel biztosítsák. Az elmúlt öt esztendőben Japán jelentősen megnövelte gazdasági befolyását Nyugat-Európában. Míg a Japánba irányuló nyugat-európai kivitel csak mérsékelten emelkedett, a távol-keleti ország árul szinte elöntötték a kontinensünk nyugati részét. 1968-ban 652 millió dollár volt a ..Hatok” Európájával folytatott japán kereskedelmi forgalom, ez a szám 1972-re 2 milliárd dollárra emelkedett, igaz most már a „Kilencek” szövetségének viszonylatában. Ez a tendencia 1973-ban is megmaradt. Ez év első négy hónapjában a japán cégek nyugat-európai exportja az előző év azonos Időszakához képest 40 százalékkal Augusztus utolsó hetére és szeptember első napjaira időzítették a 8. magyar békekongresszus előkészületi programjában az országos eseményt megelőző megyei béke. konferenciákat. Most kezdődtek meg több országrészben ezek a helyi béketalálkozók, amelyeken az elkövetkező napokban — valamennyi megyében és Budapesten — megválasztják a szeptember 20—21- én tanácskozó kongresszus küldötteit. * A vidéki békekonferenciák szervezésében részt vesznek a Hazafias Népfront helyi bi-" zottságainak vezetésével a társadalmi és tömegszervezetek; természetesen az Országos Béketanács hangolja össze az eseményeket és biztosítja a Alán Beán parancsnok a Skylab fedélzetéről kísérte figyelemmel két társának tevékenységét, ő is elégedetten nyilatkozott munkájukról a houstoni központnak. A két asztronauta űrsétája után közép-európai idő szerint 22 óra elptt néhány perccel tért visz- sza a Skylabra. nőtt. áruik ma már 4 százalékkal részesednek a Közös Piac kereskedelmi forgalmából. Figyelmet érdemel, hogy a szigetország főleg a gépjármű-, az irodagép-, az optikai és az. elektronikai ipar területén igyekszik befolyását növelni. A japánok 1972- ben 368 025 gépkocsit adtak el Európában, ugyanakkor megszerezték az olasz motórkérékpár- piáé 28,'a magnetofonpiae 48 és a nyugatnémet fényképezőgép-piac 50 százalékát. A Közös Piac országaiban az elmúlt- évben a klssz'á- mítógép-kereskedelem 74 százaléka is japán ellenőrzés alátt állt: Nem hagyható figyelmen kívül az politikai „muníciót” e békefórumokhoz. Mindenütt összegezik az 1969 októberében tartott 7. magyar békekongresz- szus óta végzett munkát, a helyi eredményeket, békemoz- galmunk országos tapasztala-, tait. A magyar békemozgalomnak az utóbbi években kifejtett tevékenységét elsőrendűen azzal lehet jellemezni! az MSZMP Központi Bizottságának azok az állásfoglalásai, amelyeket nemzetközi kérdésekben alakított ki, lehetővé tették, hogy az Országos Béketanács hazánkban sokoldalú politikai tömegmunkát végezzen, határainkon túl pedig cselekvőén részt vállaljon nemzetközi akciókból, szolidaritási megmozdulásokból. Ezekben a napokban a helyi békekonferenciákon az országos kongresszusra olyan közéleti személyeket választanak meg küldöttekké, akik megfelelően képviselni tudják azokat a rétegeket, politikai és társadalmi szervezeteket, amelyek a bizalmat előlegezik. Az Országház kongresszusi termében összeülő szeptemberi tanácskozáson — mondhatnia békemozgalmunk parlamentjében — fizikai dolgozók, munkások, parasztok, alkalmazottak. értelmiségiek, egyházi személyek, fiatalok és idősebbek egyaránt ott lesznek a több száz küldött között. sem, hogy az utóbbi időben a ja- pánok a kereskedelmi tevékenységről átállnak a beruházásokra és az építőipari tevékenységre is. Olaszországban például acélgyár- bővítéshez. hajógyárépítéshez nyújtanak segítséget. Északon pedig részt vesznek a Svédországot Dániával összekötő híd építésében. A jelek arra mutatnak, hogy Japán az elkövetkezendő években még fokozottabban kívánja felhasználni Nyugat-Európában a rendelkezésére álló hatalmas tőketartalékait. — TERRA — Négy és fél óra az űrben Japán gazdasági jelenléte Nyugat-Európában jfijiío!» : ■ *■•••• «. . >• •-
