Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-19 / 194. szám
gyakorlati Beszélgetés A. VírsogradoY akadémikussal, a Szovjet Tudományos Akadémia elnökhelyettesével C — Miért /orcIííanaU az utóbbi ? időben a világ: tudósai oly ■ ■ nagy figyelmet a világóce- ' ánokra? %f , — Az ember elég jól megismerte a Fí'Jdet. feltárta a világűr sok titkát, de az . óceánok mag rengeteg talányt rejtegetnek'. Pedig bolygónk , élőlényeinek négyötöde a vi- *j ezekben él. s a világóceánnal * rengeteg jelenség függ össze, i V Érthető, hogy a tudomány r rendkívüli érdeklődéssel fór- , ■ dúl az ismeretlen, a feltárat- » lan felé. Az óceánok életé- J nek és folyamatainak tanul- , mányozása azonban nemcsak tudományos, hanem nagyon is célokért folyik. Arról van ugyanis eró, hogv 2000-re a Földön mintegy' , 7 milliárd ember él, s meg oldani élelmezésüket. • ■ Ez igen bonyolult ; feladat, tudósok, már ma aggoda- % lommal beszélnek a- Földet ’ fenyegető „éhségről”. De hát a világóceán, ez a hatalmos' i? '„vadászterület” e maga is ká- & pes eltartani az emberiséget. ; Csak jól kell élnünk lehető- tőségeivel, & élelmiszer-termelő fj „mintaüzemmé” kell alakíts- » inunk. A legközelebbi évtize- h dekben kell megoldani az J óceán, biológiai produktivitá- í sának problémáját. Akkor mar £ rém is beszélhetünk biológiai 1 éhségről. - -1 — ön szerint tékát 2000-re ,| például, hogy úgy mondjam. víz alatti földművelést folyta- n mnk, és úgy tenyésztjük a ce- í leket, mint ma a vídranyestet? 1 § — Valahogy úgy. De nem- | , csak a halak adnak értékes £ í fehérjéket; — aktív, fizioló- g 5 giailag nélkülözhetetlen anya*:® | got tartalmaznak a plankto- X I fiók, a tengerben , élő, pára- :f> |nyi organizmusok ' is. A tu- t ,-domány most arra törekszik, % |hogy jobban megismerje eze- | j két az organizmusokat és : | megtanulja, hogyan lehet be- ylőlük ízletes, nagy tépértékű \ f. ételeket készíteni. A Szovjet ; Tudományos Akadémia 200IÓ- ■% giai kutatóintézetének expe- r díciója például a közelmúlt- fbaji fedezte fel, hogy az Északi- ' Jeges-tenger part menti öveze- . tei rendkívül gazdagok puha- l testűekben és vízinövényekben. Ezeknek a nem nagy mélységben tenyésző élőlényeknek a biomassza-állománya négyzetméterenként fél ’ kilogramm. S ez csupán egyet- { len felfedezés. Nyugodtan ál- : líthatjuk tehát,, hogy 2000-re a tengerek agronómusai megta- í nulják a növények termeszté- £ sét -■»«■ ’ ■ *-w ’ - «-«*. M . jm.. •! — Puszta kézzel azonban .. nem lehet megművelni a ten- gértalajt, termését betakarítani, és halat tenyészteni. Ehhez ki kell alakítani az új eszközöket és technikát. , i — A melytengerek‘birtokba ■> vételéhez a tudósok tmár egy sor eszközzel rendelkeznek. Ha még csak a rajzpapírokon kialakuló terveket megvalósulva elképzeljük, vízi alatt közlekedő trolikra gondolhatunk. amelyek a bázisoktól húzódó vezetékeken kapnak áramot. Ez a „közlekedési eszköz” építi majd a kikötök víz alatti berendezéseit, még pedig nagy teljesítményű, víz alatt dolgozó, ^ ügyeskezű robotok segítségével. Azután ott veri az elnyúi- tott csepp alakú, uszonyszerű kormányigpáto^kai ellátott merül óhajó.' ‘A* átlátszó test-, ben foglal . helyet a * tenger ^ kincseit felderítő % geológus,’ vagy archeológus .. . Nagy mélységekben a haló orrán elhelyezett nagy erejű fényszóró oszlatja el a sötétséget: kombájnhajók takarítják be a vadon növő és termesztett vízinövényeket. . :• r Az sóiéiból készült, szivar alakú hajóban, a kormányos egyben képzett halász is. ’> A halrajokat a híd rolóké'torok jelzik, s a gyors járatú hajók ennek alapján futnak a tengerre, A világóceán hatalmas térségeit kutatóhajók ” járják: biológusok,' hidrorneteorológu - sok,” geofizikusok, geológusok,; matematikusok, halbiológusok indulnak rajtuk távoli expedíciókra. Kísérleteik* gyakran járnak váratlan' eredménnyel. Ezek közét! tartozik ■* például, hogy az Ausztrália mellett lévő nagy korallgát olyan me- dúzaféleségekkel „ajándékozta” meff a kutatókat, amelyeket eddig a -• queenslandi partvidék legnagyobb átkának tartottak, de amelyekből igen hatékony antibiotikumokat nyertek. A tenger ' bizonyára még számos f hasonló meglepetést rejteget.' A „ tengerből sokféle anyagot, élelmiszereket, a legveszélyesebb betegségeket is orvosló gyógyszereket, mosóporokat, krémeket nyerhetünk. De szeretnék emlékeztetni arra, hogy az óceán legnagyobb é* legértékesebb kincse — a víz, amely ásványi sókat, brómot. magnéziumot, uránt, aranyat, platinát és más ás- ványt tartalmaz. Két-három évtized múlva, a világ laboratóriumai ki tudják majd vonni ezeket az anyagokat a tengervízből — méghozzá gazdaságosan ! El tudom képzelni, hogv a következő évszázad elejére automatikusan úszó bánya- és dúsítókombinátok járják majd a világtengereket, s hatalmas teljesítményű szivattyúk hoz. zák felszínre a sarkvidéki jégpáncél alól a kőolajat. Ma már lehet és kell is beszélnünk a tengeri gediógiáról. hiszen a szárazföldek ásványi nyersanyagtartalékai is korlátozottak. fokozatosan kimerülnek, s a jövő nyersanyagbázisa feltétlenül áttevődik az óceánok talajára. — Közismert tény, miiyen súlyos, következményekkel jár, hogy az emberiség felelőtlenül bánik a tengerekkel: a felszínére kibocsátott sok ezer tonna kőolaj veszélyezteti az életet, a rendkívül aktív növényvédő szerek végső fokon szintén a tengerbe jutnak. Mi erről a véleménye? £ 0 — Megváltozott az a nézet, hogy az óceán következmények nélkül képes elnyelni minden káros anyagot. Az élet bebizonyította, hogy felül kell vizsgálni az óceánokba jutó veszélyes anyagok normáit. Az, ami valamikor veszélytelennek tűnt. ma károsnak bizonyul. Olyan vegyszerekről van szó, mint a DÓT. A kutatások azt mutatják, hogy azok ,a madarak, amelyek az óceánokban és tengerekben élő halakkal táplálkoznak, mind gyakrabban tojnak púba héjú tojásokat. így utódaik is gyengék lesznek. Sok káros anyag nem oldódik fel a vízben, hanem felhalmozódva még 1 pusztítódba válik, az élő szervezetre. Ezzel magyarázható, hogy a tudósok az utóbbi években oly gyakran rendeznek nemzetközi konferenciákat, találkozókat a tengerek és óceánok védelmének. megjavítására. A szovjetállam rendkívül nagy figyelmet szentel a tengerek tartalékainak tanulmányozására é<. ésszerű hasznosítására. Az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott irányelvek sok pontja foglalkozik. a tengereket kutató tudománnyal, a halászattal és a halászflottával. Az irányelvek azonban emellett a fő feladatokat a következőkben hatá- 1 rozzák meg: fokozni kell a természetvédelmet, nagyobb felelősségtudattal kell élni a föld, a vizek, a légkör természeti kincseivel, hasznosítani az ásványi kincseket, s gondoskodni kell a növény-, és állatvilág újratermelődéséről. Ez a törvény ránk, tudósokra is vonatkozik. ' (APN—KS) (gyermekparadicsom A New ‘ York-i autópálya mentén hatalmas reklámtáblát helyeztek el az alábbi felirattal: „Álljon meg a hüllő- farpmál. Nézze meg a hatalmas óriáskígyókat és ,a gyilkos marású csörgőkígyókat és ne hagyja ki a halálbarlangot sem. Valóságos gyermekparadicsom;” A Déli-sarkvidék rejtélye A vulkanikus tevékenység é, a fiatal gyűrt hegységek arról tanúskodnak, hogy a Déli- sarkvidék viszonylag fiatal kontinens. Ezért itt nem mehetnek ritkaságszámba a földrengések, mint a tektonikus folyamatok következményei sem. Ennek ellenére a Délisarkvidék az egyetlen kontinens, ahol mindmáig nem észleltek földrengést. A kuta-’f tóállomások áltál rögzített va- v lamennyi rengésről később ki- 1. derült ugyanis, hogy egyálta- . Ián nem földrengések, hanem inkább ..jégrengések.” A 'ff A hatodik kontinens szeizmikus nyugalmának rejtélyére a szakemberek egyelőre csak keresik a magyarázatot. Külföldön rendkívül kedveltek ■* kalocsai bím/éssel készült népművészeti remekeink, térítők és egyéb lakás- díszítő kézimunkák, de a kalocsai motívumokkal dúsa* kías- zett estélyi öltözékek is. i (MTI fotó Bara István félv.) Világosabb lesz az éjszaka? Francia világűrkutatók lehetségesnek tartják, hogy a Föld kiterjedt részein egy további „holdfényt” ragy oktassanak Azt javasolják, hogy a gyenge éjszakai holdfényt a Föld körüli pályára bocsátott ö kilométer átmérőjű óriási tükörren dózerekkel fokozzák. Ezek ugyanolyan sebességgel köröznének, mint a Föld a Nap körül, s ezért folyamatosan az ég ugyanazon pontján maradnának. A tükrök a napfényt a világűrből a Föld irányába vernék vissza. A francia tudósok kiszámították. hogy ilyen módon ISO' kilométer sugarú területet le. hét megvilágítani. Az így keletkező fény másfélszer erősebb lenne, mint a holdfény. A tudósok a világosabb éjszakák egész sor előnyét sorolták fel. Köztük az utak megvilágítási költségeinek és az energiának a megtakarítását, a közlekedési balesetek száménak csökkenését és azt a le4 Seotlamd Yard, a vér és az informatika A világhírű' Scotland Yard szakértői azt javasolják, hogy létesítsenek nemzetközi adatbankot, amely valamennyi ismert bűnöző vércsoportját tartalmazza. Vannak olyan módszerek, amelyek segítségével nemcsak az eddig ismert négy, hanem/több tucat vércsoportot lehet megkülönböztetni egymástól. Ennek révén egy vérfolt/alapján majdnem ugyanolyan bizonyossággal megállapítható a bűnöző kiléte, mint egy ujjlenyomat alapján. > Alcsoportok elkülönítésének módszere az elektroforézie, amelynek során elektromos tél- segítségévei elkülönítik a vérmintában a proteineket és az enzimeket. így a 0. A, B, és AB vércsoportok mellett mintegy 10 újabb vércsoportot különböztethetünk meg. Bryan Culliford, a Scotland Yard kutatója úgy véli, hogy a már ismert vércsoportok mellett több alcsoportot sikerült felfedezni és ezzel automatikusan csökken a téve® azonosítások aránya. A Scotland Yard szakemberei már kidolgozták a vércsoport-rendszerezés számítógépi programját. Elméletben ezt a rendszert; fél év alatt be lehetne indítani, a parlament az.onban még nem foglalkozott komolyan a kérdéssel. hetőséget, hogy északi szélességi fokokon évente kétszer lehetne aratni. Tanul a kaesaembrió Anas piatirchinehos fajtájú újszülött kacsákon végzett számos kísérlet bizonyítja; amint kibújnak a tojásból, mindjárt felismerik anyjuk hangját, és reagálnak rá. Másfajta anyakacsák hívó kiáltására viszont ügyet sem vetnek. Vajon, mikor tanulják meg a kiskacsák, hogy felismerjék anyjuk hangját? Dr. Gilbert Gottlieb és Marietta B. Heaton bebizonyította, hogy a kacsákban mér embrionális állapotúkban kialakul az a képesség, hogy felismerjék a hangokat. A?, embrió öt nappal világra Jövetele előtt már érzékeli az anyja által kiadott hangok alacsony skáláját, Néhány nap múlva, amikor az embrió lélegzenj kezd, már maga is tud hangokat kiadni. Érzékelése kiterjed: ekkor már reagálni tud az anyai hívás magas fekvésű hangjaira is. Ezenkívül kiderült, hogy ay embriónak é? testvéretek hanggal történő „válasza” fontos Ösztönzőt jelent a kiskacsa „oktatásánál” is. Ha a tojásban lévő kacsát megfosztják a lehetőségtől, hogy meghallja a maga vagy a testvérei által kiadott hangokat, akkor később, világra jövetel után nem tudja megkülönböztetni anyja hangját a más fajtájú kacsák hangjától. A kiskacsák tehát már világra jövetelük előtt „tanulni” kezdenek. Minlaik@m lesz az ecean
