Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

i / Vegetáriánusokká Tálnak a rovarért) sirályok ? A Szeged határában lévő fehér-tár »természetvédelmi te-, rület Koz.ép-Európa legnépe­sebb dankasirálytelepe. A re­zervátum * szigetén mintegy 3 000 sirfilypár neveli nyár elején fiókáit. A cserebogár­ral, répabarkóval, gabonaszi­pollyal és egyéb rovarokkal táplálkozó madarak az utóbbi esztendőkben élelmezési gon­dokkal küzdenek. A mezőgaz­dasági üzemek ugyanis a kor­szerű, nagy hatású növényvé­dő szerekkel tervszerűen és eredményesen irtják, pusztít­ják a rovarkártevőket. így az­után az éhes sirályfiókák jó része hiába várja fészkében a jóízű falatokat. Az ornitológusok megfigye­lése szerint az öreg sirályok jobb híján kénytelenek vál­toztatni megszokott étrendjü­kön és áttérnek a kevésbé tápláló „vegetariánus-koszt” beszerzésére. A földekért el­hullott, . mérgezett rovarokat nem szedik fel, érzik rajtuk Napjainkban divattá vált a sziámi macska tartása, s így ez a fajta messze szülőhazá­ja, Thaiföld határán túl is elterjedt. Sok macskatulajdo­nos azonban észrevette, hogy kedvence kancsal. sok sziámi macskánál pedig a pupilla gyors, akaratlan mozgása fi­gyelhető meg. A szakemberek, akik tisz­tázni akarták ezt a . jelensé­Fél esztendő hűtőszekrény nélkül A világ számos laboratóriu­ma jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megtalálja a tej pasztörizálá­sának ideális módját. Ezen a téren a dánok érték el a legnagyobb eredményt. Egyszerű, ugyanakkor rendkí­vül eredeti technológiát dol­goztak ki. Egy rozsdamentes acélból készült fülkében a friss terméket mikroszkopikus nagyságú cseppekre bontják. Ugyanezen idő alatt a fülke belsejében néhány másodperc alatt körülbelül 300 fakos hő­mérsékletet hoznak létre. Ez a hirtelen hőség minden bak­tériumot megöl. Ezután vízhatlan kartondo­bozokba lehet szétönteni, a tejet, apiely a fe.ntebb ismer­tetett kezelés eredményekén' nem veszíti el eredeti ízét és hűtés nélkül több hónapon át tárolható. Műfogak — oroszlá imák' A milánói cirkuszban a kö­zönség kedvence, a Jumbó névre hallgató oroszlán össze­verekedett egyik társával, és< eközben elveszítette két alsó szemfogát. A cirkusz igazga­tója sokáig töprengett. Nem akart megválni az oroszlán­tól, ezért elfogadta dr. Gnal- duci ajánlatát, hogy megpró­bál mű ‘Szemfogakat készíteni az orosziánhak- A ragadozót elaltatták;-' és az orvos sike­resen elVégézte a Kényes be­avatkozást. a vegyszert. Helyette a kör­nyékbeli gyümölcsösökbe lá­togatnak, ahonnét cseresznyét hordanak a fiókáknak, ezen­kívül az országutak mentén lévő eperfák termését dézs- málgatják. Állítólag nagyobb kárt ezzel nem okoznak, ugyanis a fák tetejéről, he­gyéből kapkodják le a gyü­mölcsöket. amelyek egyébként ott maradnának a magas ága­kon. A gyümölcstolvaj ma­daraknak tulajdonképpen az ember nem is tehet szemre­hányást, hiszen rákényszerí- tette a hasznos rovarevőket, hogy vegyes táplálkozásúakká váljanak. Az állatvédő egyesületek erélyesen tiltakoznak a hül­lők szállításában eddig alkal­mazott módszerek miatt. Azt I állítják, hogy az állatok nehe­get. megállapították, hogy a sziámi macskáknál a többi állatnál gyakrabban mutatha­tó ki egy olyan gén, amely az albinizmusért „felelős”, és ez az egyezés távolról sem vélet­len. Amint kiderült., az al­binizmus génje idézi elő a szemet az aggyal összekötő idegszövetnek a normálistól eltérő tevékenységét Ezt a jelenséget az utóbbi időben hat különböző fajta emlősállatnál fedezték fel, s a jrendellensség forrása nyil­vánvalóan mindegyiküknél az albinizmus génje. A tudósok feltételezése szerint az albínó embereknél, akiknél az effaj­ta szemműködési rendellenes­ségek nem mennek ritkaság- számba, ugyanitt rejlik a de­fektus oka. Alaszkában az utóbbi évti­zedben bőséges kőolajkincsre bukkantak a kutatók. A lelő­helyek feltárását a modem technika eszközeivel a kivé­telesen zord klímájú környe­zetben is meg tudják oldani, ám annál több gondot okoz a kőolaj elszállítása. Tengelyen; való. szállításról nem lehet ' szó. a hóborította vidékeken, több száz vagy ezer kilométer hosszú távvezetékeket pedig esak mélyen a föld alá lehet­Miröl tájékoztatnak ’ a koraitok ? David Wells angol biológus a közelmúltban felfedezte, hogy egyes korallfajták sajá­tos évgyűrűket alakítanak ki, amelyeken belül speciális •mikroszkóppal meg lehet álla­pítani azt a réteget. amelyet ezek az organizmusok egy-egy nap alatt alakítottak ki. Wells módszerét gondosan ellenőriz­ték, és kifogástalannak is­merték éL A Devon-korszak végének egyes koralljai alapján sike­rült meghatározni, hogy ak­kor egy év 290 napból állt. Zen viselik el a hosszú éhséget és szomjúságot, egyáltalán ne­hezen bírják a fogságot. Van­nak azonban kivételesen jó körülmények között élő hül­lők is. Alain Bougrain-Dou- bourg, a hüllők nagy védel­mezője, befogadott a házába egy 30 centiméteres krokodill- fiókát. A, hüllő hossza ma már 160 centiméter és gazdá­jával együtt alszik az ágy­ban. mert ott melegebb van. A Laumier nevű vasutas konyhájában teljesen szaba­don él egy négy méter hosszú óriáskígyó, amely hűséges ba­rátja a vasutas gyermekei­nek és kutyájának. Régine, az énekesnő egy alkalommal fellépéséhez óriáskígyót köl­csönzött. majd úgy megsze- - rétté az állatot, hogy meg­vette a kölcsönzp vállalattól. Francois Laniel, a csúszó­mászók életének ismerője ki­jelentette: „Az óriáskígyó, ha nem éhes. rá sem, hederít az elébe tett tyúkra. A tyúk vi­szont csőrének erőteljes csa­pásaival halálra sebzi a mér­geskígyót. Ez is azt bizonyítja, hogy a csúszómászók nem ismerik a rosszindulatot, csak akkor ölnek, ha éhessek.” ne építeni a nagy hidegek bi­rodalmában. A gondokat még az is szaporítja, hogy a táv­vezetékek „végállomásai”, a tankhajók fogadására alkal­mas kikötők az év legnagyobb részében be vannak fagyva. Pedig az Egyesült Államok­nak nagy szüksége lenne a területétől viszonylag népi túl messze feltörő alaszkai olajra. Valószínűleg nem marad más hátra, mint repülőgépekkel, olajszállító légihidat kiépíteni Kutyákkal a New York Cityben prob­lémává lett a személyes biz­tonság. A riadóautók éjjel­nappal az utcákon száguldoz­nak Manhattanban, hogy se­gítségére siessenek a megtá­madott lakosságnak, és letar­tóztassák a bűnösöket. Néha az sikerül is. gyakoribb azon­ban, hogy a támadók a nagy forgalomban megszöknek. A kábítószerek rabjainak nincsenek gátlásaik, ha az a ■céljuk, hogy pénzt szerezze­nek az „anyagra”. Ezek. több­nyire egyedül támadnak. Nem kevésbé veszélyesek azonban a Harlemből és Dél-Brorfxból. a manhattani West Sídéről és más New York-i városrészek­ből származó foglalkozás nél­küli fiatalkorúak csoportjai. Többnyire közösen végrehaj­tott rablótámadásaik nem rit­kán gyilkossággal végződnek. Kedveltek a liftben, és nem forgalmas időkben a földalat­tin végrehajtott támadások. Ilyenkor a támadók hamar előrántják a kést, ha a meg­támadott nem akarja odaadni a pénzét. A keserű tapasztalatok lec­kéjéből okulva a New York­iak igyekeznek önmagukon se­gíteni. Saját pénzükből riadó­osztagokat szerződtetnek, ame­lyek mindig egy-egy háztöm­böt őriznek, cselgáncsot és ön­védelmi fogásokat tanulnak. A törvény szerint Amerika polgárai csak saját lakásuk­ban tarthatnak fegyvert. A felhőkarcolók városának lako­sai ezért kénytelenek más vé­delmi eszköz után nézni: ilyen a boxer, a gázpisztoly, és a szóródoboz — utóbbit a gyen­gébb nem részesíti előnyben —, de mindezek nem hozták meg a várt eredményt. Egyre több New York-i jár tehát őrzőkutyával. A rendőrség számára ezek a négylábúak már régóta nélkülözhetetlenné váltak. a lelőhelyek és a felhasználók között. E célra a Boeing re­pülőgépgyárban már építik a világ legnagyobb teherszállító repülőgépének a prototípusát, amelynek méreteit a modell­ről készített felvétel is elég jól érzékelteti. A gépóriást 12 sugárhajtóművel látják el. 1000 tonna (!) teherrel 1800 kilométer távolságra tud majd repülni 750 km/óra sebesség­gel. Hogyan látja a világot a sziámi macska? Terjed a küllőimádat Franciaországban Olajszállító repülőgép biztonságért A New York-iák ismerted állatszeretetükről, és az ame­rikaiak a kölyökkutyákat min­den módon dédelgetik. A sza­laggal díszített ölebek még mindig igen divatosak. A szupermarketekben vannak kutyaeledel- és kutyaruházatí részlegek. S míg eddig főként pekingi kutyák, pincsik és pudlik népesítették be az ut­cát. ma már egyre több né­metjuhász, dog, szetter, boxeff és afgán agár, valamint sok­félé korcs látható. A kutyaüzletekben, ame­lyekből tucatnyi van a bel­városban. most már többnyi­re a nagyobb íajokat keresik. Ezekkel fokozott biztonságban éráik magukat. Itt a kutyát ki is lehet képeztetni őrzővé. Az éles fogak még mindig el­riasztják mind a betörőket^ mind az utcai támadókat. Azt, hogy a kutyák adta biztonságot a városban igen komolyan veszik, azok a gyer­mekeknek és felnőtteknek rendezett tanfolyamok bizo­nyítják, akik betegesen félnek a kutyáktól. Ettől a félelem­től akarják megszabadítani őket a tanfolyamon. Meg kell tanulniuk az ember ősrégi társát védelmezőnek tekinte­ni. A terápiái kezelés egy ré­sze abban áll, hogy óriási szí­nes fényképeken magyarázzák az állatok magatartását. Egy amerikai pszichológus­nő vizsgálata során megálla­pította, hogy a legtöbb részt­vevő nem tudja megmagya­rázni. mi az alapja a kutyák­tól való félelmének, ök is beismerik azonban, hogy el­háríthatatlan ellenszenvvel vi­seltetnek a vadállatok iránt, s ez álmaikban is kísért. Egy­szeregyszer az a félelem oka; hogy az illetőt gyermekkorá­ban megtámadta egy kutya. Legtöbbször azonban összetett ökok rejlenek a fóbia mélyén. Ha a New York-i sétálni viszi a kutyáját, akkor egy percre sem tévesztheti szem elől. Nem kötheti meg az üz­let előtt, ha vásárolni akar. A kutyatolvajok elől ugyanis senki sincs biztonságban. Egyesek jelentős jövedelemre tesznek szert ebből. New York minden városrészében dívik a a kutyatolvajlás. mert az újra meglelt kedvencekért óriási összegeket fizetnek. Levegőszennyező baktériumok Salt Lake City amerikai városban az 1972 júliusában lezajlott sztrájk idején átme­netileg leállt a rézolvasztó üzem, amely erősen szennyez­te kénnel a város levegőjét. Annak ellenére azonban, hogy a gyár nem működött, a le­vegő továbbra is sok ként tartalmazott. A szakemberek felfigyeltek a jelenségre és el­határozták : kiderítik, van-e más forrása a levegő kénnel való szennyeződésének. Hosz- szas kutatás után legnagyobb csodálatukra megállapították, hogy ennek bizonyos baktériu­mok az okai. A tudósok szerint nincs ki­zárva, hogy bizonyos idősza­kokban ezek a baktériumok legalább annyi kénvegyületet tudnak létrehozni a levegő­ben, mint a. város üzemei együttvéve. Népújság 10 1973. augusztus 19>

Next

/
Thumbnails
Contents