Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

Esztergom ezeréves

Fock Jenő a városi tanács ünnepi ülésén

A fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő Esztergom gazdag, mintegy száz rendezvényből álló programjának kiemelkedő eseménye zajlott le szombaton. Az alkotmány évfordulója. a millennium alkalmából kibővített ünnepi tanácsülést tartottak a Petőfi művelődési központ színháztermében. Elsőként az úttörők köszöntötték a várost, majd Hegedűs Raymund, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg az ülést. A városi tanács vb és az emlékbizottság nevében megkülönböztetett szeretettel köszöntötte Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, a Minisztertanács elnökét. Az elnökségben foglalt helyet többek között ,Mokri Pál. a Komárom megyei Párt- bizottság titkára, Kiss István, a megyei tanács elnöke, dr. Beresztóczy Miklós, az ország, gyűlés alelnöke. dr. Varga József, a Minisztertanács tanácsi hivatalának elnökhelyettese. Részt vettek a tanácsülésen a megye. Esztergom és a megye más városainak párt-, állami és társadalmi vezetői, a kiváló munkát végző esztergomi dolgozók, a veteránok. Ott voltak a szomszédos csehszlovákiai Sturovó vezetői.

A megemlékezést Brunszkó Antal, a városi tanács elnöke tartotta. Augusztus 20-a, az esztergomiak számára különösen jelentős és szép ünnep — mondotta. — Amikor országszerte az alkotmány évfordulójára emlékeznek, városunk fennállásának ezredik évfordulóját is ünnepeljük. Van va. lami szimbolikus abban, hogy alkotmányunk ünnepbe egybeesik millenniumi tanácsülésünkkel. Az alkotmány népünk alaptörvénye. Ezer esztendővel ezelőtt, pedig a Kárpátmedence e táján, és itt, az '„ezüstben csillogó Duna mentén” születtek meg azok a gondolatok, azok a tervek, amelyek megalapozták a magyarság létét és jövőjét Európában. Itt született és itt koronázták királlyá a magyar állam megalapítóját, I. Istvánt;

A régészeti és történeti kutatások megállapításai szerint Esztergom 973 körül vált fejedelmi központtá, amikor Géza Székesfehérvárról ide tette át székhelyét. A magyar királyok Géza után is, csaknem három évszázadon át, részben Esztergomból kormányozták az országot. A város a XI.—XIII. században kereskedelmi és politikai központ volt, az európai gazdasági élet és művelődés élvonalában haladt. A vár helyett építette fel III. Béla késő románkori palotáját, amely feltárt romjaiban is hazánk egyik legjelentősebb Árpád-kori műemléke.

A város története, amely szervesen összefonódott Magyarország ezeréves történetével, a továbbiakban is rendkívül gazdag volt. Ezért a tanácselnök csak azokra a legfőbb eseményekre utalhatott, amelyek alapvetően meghatározták Esztergom fejlődését.

A tatárjárás után, amikor IV. Béla a jobban védhető, központibb fekvésű Budára helyezte át székhelyét. Esztergom várát örökös birtokként az érsekségnek adományozta. Ettől kezdve Esztergom vallási központ lett. És ez jellemezte egész a felszabadulásig. Az érsekség, mint az egyik legnagyobb feudális hatalom, megakadályozta a társadalmi, gaz. dasági fejlődését. Ugyanakkor — a kor igényeihez alkalmazkodva — hatalmas jövedelmének egy részéből egyházi rendeltetésű kulturális intézményeket hozott létre, ezzel gazdagította a várost. Különösen a reneszánsz érsekek időszakában a XV. század második felétől volt Esztergom Magyarország kulturális fellegvára.

1543-ban török kézre került a város, és az egymást köye- fő véres ostromok során elpusztult

A továbbiakban többek között arról szólt a tanácselnök, hogy Esztergom jelentős szerepet játszott a reformkor ha_ ladó mozgalmaiban, a Tanács- köztársaság idején pedig a város munkássága és diáksága a dorogi bányászokkal együtt harcfiit a proletárdiktatúra győzelméért

A felszabadulást követő időszakról így emlékezett meg a szónok:

— 1945. március 21-én a történelem merőben új szakasza kezdődött Esztergomban. A bevezető sorokat a II. ukrán front hős szovjet katonái, Malinovszkij marsall harcosai írták a város történelem- könyvének lapjaira. E sorokat Esztergom dolgozó népe a kommunisták vezetésével, a szovjet hősökhöz és a haladó esztergomi polgárokhoz méltóan Irta tovább —■ egészen napjainkig.

Az elmúlt 28 év alatt a város sokszorosát végezte el annak. amit a megelőző korok tettek. Ezért vagyunk a történelmi múlt mellett különösen büszkék erre. a viszonylag rövid időszakra, annak eredményeire. A nagyobb arányú iparosodás é*. ezzel párhuzamosan a város fejlődésének lehetőségeit az 1957—59-es évek vidéki iparfejlesztési programja hozta meg. Ebben az időszakban vált városunk a gép. és műszeripar egyik vidéki bázisává. Olyan országosan jelentős, sőt az országhatárokon tú) is jól ismert ipari üzemek alakultak, mint a Labor Műszeripari Művek, a SZIM Marógépgyár, az EMVG Gyára, a Látszerészeti Eszközök Gyára. Még 1962-ben 421 millió forint, 1972-ben már több mint másfél milliárd forint volt a város minisztériumi iparának termelési értéke. A IV. ötéves terv végére pedig várhatóan eléri az 1.8— 1,9 milliárd forintot. A vállalatok termékeinek csaknem felét külföldi piacokon értékesítik.

Ezután a tanácselnök arról szólt, hogy az iparosodással együtt hogyan változott a város arculata, milyen új lakótelepek épültek. Tovább erősödött Esztergom iskolaváros és kulturális központ jellege. 17 tanintézetben több mint 9 ezer diák tanul. Nemcsak országos. hanem nemzetközi vonatkozásban is nagy jelentőségű a váró« idegenforgalma. A felszabadulás óta sokat tettek ennek fejlesztésére a műemlékek, a műkincsek megóvása érdekében.

Brunszkó Antal köszönetét mondott mindazoknak, akik az elmúlt időszakban a város építésén, szépítésén fáradoztak és külön megköszönte azt az áldozatot, amelyet az ezredik évforduló méltó megünneplését hozta. A millennium esztendejében jelentősen megnőtt a társadalníimunka- felajánlás.

Az ünnepi tanácsülésen felszólalt Fock Jenő is. A párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a város lakosságát, az ünnepi tanácsülést. Megemlékezett az évforduló jelentőségéről. majd méltatta a Moszkvában folytatott tárgyalásokat, amelyeket rendkívül pozitívan értékelt

Ezután Sütő András. a tatabányai Városi Tanács elnöke a megyeszékhely és a megye más városainak üdvözletét tolmácsolta. Átadta Brunszkó Antalnak annak a diszkóinak a makettjét, amelyet Tatabánya ajándékként épít fel a millenniumát ünneplő Esztergomban. A Hazafia, Népfront városi nőbizottsága kedves ajándékkal, a város címerét ábrázoló faliszőnyeggel köszöntötte az ünnepi' tanácsülést.

Dr. Sárosi József, a végrehajtó bizottság titkára ismer, tette a végrehajtó bizottság javaslatát az első ízben kiosztásra kerülő díszpolgári cím adományozásáról. Az előterjesztést a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. A kitüntető; címet néhai Szokob Jánosnak, az esztergomi direktórium volt elnökének a Tanácsköztársaság idején végzett kiemelkedő munkásmozgalmi és közéleti tevékenységéért, Fjodor Va- sziljevics Jevdokimovnak. a szovjet Vörös Hadsereg zászlósának. a város felszabadítása során tanúsított kiemelkedő tevékenységéért. Marisa Alajos nyugdíjas könyvtárigazgatónak kiemelkedő munkás- mozgalmi és kulturális munkásságáért, Kollányi Ágoston, esztergomi születésű Kossuth- díjas filmrendezőnek kiemelkedő filmrendezői tevékenységéért. végül Fülöp József marógépgyári lakatosnak. a társadalmi és a termelőmunkában kifejtett odaadó, lelkiismeretes munkájáért szavazták meg.

A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén millenniumi emlékérmet és okleveleket is adományozott az évforduló előkészítésében és lebonyolításában kiemelkedő munkát végzett, csaknem háromszáz esztergomi lakosnak, illetve szocialista brigádnak, kollektívának. Ezeket a kitüntetéseket vasárnap külön ünnepségen osztják majd kiA tanácsülésen határozatot fogadtak el arról, hogy jegyzőkönyvileg {« megörökítik a város ezeréves fennállását. Ebben összefoglalták röviden az évezred történetét. Hálával adóztak a szovjet Vörös Hadsereg hős katonáinak, köszönetét mondtak Esztergom minden lakójának, aki a 28 év alatt hozzájárult az eredményekhez.

Az ünnepség záróakkordjaként G. Orr. a FIJET (az idegenforgalmi újságírók és írók nemzetközi szövetsége) elnöke átadta a szövetség által 1971- ben alapított ..Arany Alma - díjat. Ezt évenként 2—3 olyan személy, vagy város, terület, illetve szervezet nyeri el, amelyik sokat tett a turizmus fejlesztéséért.

A kora délutáni órákban Steiner Tibor, a Komárom megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg a Balassa Bálint Múzeumban az Esztergom története című jubileumi kiállítást. Ez az őskortól kezdve napjainkig bemutatja a korábbi települések, illetve a város és környéke gazdasági, tár_ sadalmi és kulturális fejlődését. Különösen érdekes a középkori, főleg az Árpád kori anyag. A sok írásos emlék közül az egyik legrégibb Imre király 1198-ban kelt oklevele, amely a városról és Eszter, gom piaci vámjáról szól. Nagy érdeklődést keltett az a gaz- , dag ezüstpénz-gyűjteménv, amelyet a török ostromok során rejtettek el a város hatarában és nemrég egy építkezés során bukkantak rá.

A kiállítást megtekintették a millennium tiszteletére indított kétnapos hazai újságíró- autótúra résztvevői is. ök rövid írásban örökítették meg Esztergom nevezetes évfordulóját. A sajtópályázat legjobb írásainak díjazásával a Komárom megyei és az Esztergom városi Tanács, valamint a Magyar Autó Klub és a FIJET díjainak átadásával ért véget Esztergomban a millenniumi ünnepségek szombati eseménysorozata. éMTl)

Ezt hozta a hét a külpolitikában

így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József:

Augusztus 15-e Nyugat-Eu- rópában a nyár közepének számít. Ilyenkor a dolgozók többsége szabadságon van, éppen akkor kezdi, vagy a végén jár. A világ az idei augusztus 15-ét azért várta feszülten, hogy valóban megszüntetik-e az amerikaiak Kambodzsa bombázását. Úgy, ahogyan a washingtoni törvényhozás előírta. Közben ki figyelt oda olyan jelentéktelennek látszó eseményre, mint hogy a svájci határ közelében fekvő francia kisváros, Besan- con óragyára előtt, amelyet munkások tartottak elfoglalva, rohamrendőrök gyülekeztek.

A LIP-óragyár bevonult a francia munkásmozgalom történetébe: a tőkések által csőd_ be vezetett gyárat a munkások hónapokkal ezelőtt megszállták és saját hasznukra, saját kockázatukra folytatták a termelést! A kormány augusztus közepéig várt a kemény ellenlépéssel. Párizsban arra számítottak, a szabadságolások idején a munkásság nem tud és nem akar visszavágni. (Párizsi tudósítói éveimből sok személyes élményt őrzök: a frank leértékelése, adóemelés és megannyi népszerűtlen intézkedés augusztus 15-e körül történt, abban a reményben, hogy a munkás- osztály a vakáció idején képtelen a cselekvésre...)

Most mintha elszámították volna magukat azok, akik augusztus 15-ére időzítették a LIP-gyár „visszafoglalását”, a munkások erőszakos kiűzését. Az akció felháborította a dolgozókat^ akik már addig is

rokonszenvükről biztosították a LIP-gyáriakat. A szolidaritási sztrájkok olyan arányúak, amilyenekre nem volt példa két évtizede ilyen augusztusi csöndben, s melegben.

Ugyanakkor más szociális feszültség is forróvá teszi a francia nyarat: a gépipar

egyes szektoraiban érződik a valutaválságok kedvezőtlen hatása (A cipőiparban gyárakat zárnak be. a repülőgép-gyártásban munkáséi bocsátásokat

terveznek, a mezőgazdaságot pedig a Közös Piacon jelentkező új ellentétek ingatják meg.

Az igazság az, hogy az úgynevezett mezőgazdasági Közös Piac eddig a francia földbirtokosoknak kedvezett. Az angolok belépése után a nyugatnémetek, akik eddig a közös mezőgazdasági áralakulásnak inkább csak a terheit viselték, s mostanáig érvényes mező- gazdasági politika felülvizsgálatát kezdték követelni. (Az angolok támogatásával...) Párizs ingerülten válaszolt, Chirac földrnűvelésügyi miniszter leszedte a keresztvizet a bonni kormányról.

S ki tudja, lehet, hogy igazuk van azoknak a találgatásoknak, hogy párizsi politikai körökből szolgáltattak muníciót Carstens CDU-vezérnek a Brandt-kormány elleni támadásaihoz. (Emlékezetes, hogy Carstens azzal vádolta a szociáldemokrata és szabaddemokrata vezetőket, hogy Nyu- gat-Németország semlegességét készítik elő, ami — szerinte — például a francia szövetségesek bizalmatlanságát is kihívta...)

Pedig Pompidou elnök a

bréganconi erődben, a Föld- kpzi-tenger partján üdülve ép_ pen azon elmélkedett — így mondják mizalmasai —, hogy szeptemberben a szokásos sajtókonferenciáján egy nagyszabású „európai és atlanti tervet” terjeszt elő. Meg- teszi-e most, hogy országában belső nyugtalanság jelentkezik, nemzetközi téren pedig bizonyos elszigeteltséggel kellszá_ molnia.) Amit a csendesóceáni kísérleti atomrobbantások folytatása éppenséggel nem enyhít...)

Nixon a héten ' televízióbeszédben próbálta elterelni az amerikai polgárok figyelmét a Watergate-ügyről, és az ország problémáiról beszélt. A Fehér Ház ura láthatóan arra számít, hogy a közvélemény előbb-utóbb megunja az örökös „leleplezéseket”, bele- fásul az egészbe, amikor már nem tudja követni a tengeri kígyóhoz hasonló, botrányos ügy tekervényeit.

Az amerikaiam augusztus 15-én ugyan valóbaS abbahagyták a kambodzsai terület bombázását, de Washington most a saigoni rezsimet buzdítja arra, hogy nyújtson segítséget a Lón Nol-bábkor- mány fenntartásához. A „Nixon-doktrina” szerint „ez az indokínaiak háborúja”.

A Közel-Keleten az egymást követő légi kalózkodások szolgáltatják a látványosságot, de nyilvánvaló. . hogy az ilyen szenzációk csak a tényleges problémák megoldatlanságát hivatottak elkendőzni. A Biztonsági Tanács elmarasztalta Izraelt az utolsó előtti gépeltérítésért, amelyet Libanon

szuverenitását megsértve hajlottak végre izraeli vadászgépek. Az ENSZ-fórum vitájában Izrael nem találhatott védelemre, hiszen védhetetlen volt az álláspontja, még az USA is megszavazta a Tel- Aviv-i kormányt elítélő határozatot. Persze a döntés nem tartalmazott megtorló intézkedéseket. szankciókat. — a washingtoni küldöttség értésre adta, hogy izraeli pártfo- goltja érdekében újra vétójoghoz folyamodna, ha megtorlást szabna ki a Biztonsági Tanács.

Azóta a héten még egy rejtélyes gépeltérítés történt, amelynek végén a géprabló (részeg volt? Elmebeteg? Izraeli ügynök? Líbiai arab? — a kérdésekre még nincs válasz.) Izraelbe irányította a közel-keleti arab légitársaság egy Bpeing-ját. Izrael légiterébe érve izraeli vadászgépek Tel Aviv Lód nevű repülőterén kényszerítették föld- re az arab utasszállítót. Az ügynek nyilván lesz még folytatása.

Áttérve a magyar diplomácia e heti krónikájára, két fontos eseményről számolhatunk be. Fock Jenő miniszter- elnök Moszkvában járt és tárgyalt Alekszej Kosziginnal. A két kormányfő részletesen megvitatta a következő ötéves terv összehangolásával kapcsolatos feladatokat. (A hét elején a szovjet fővárosban Jaroszewicz lengyel kormányfő tárgyalt ugyanerről. Látható tehát, hogy a legutób-' bi krími találkozó egyik határozatának végrehajtásáról van szó: biztosítják a KGST-tag- országai szocialista gazdasági integrációjánál:: további elmélyítését, fejlesztik gazdasági együttműködésüket.)

Nagy János külügyminiszter-helyettes a hét első felében a nyugatnémet fővárosban tárgyalt a Magyar Nép- köztársaság és az NSZK diplomáciai kapcsolatának előkészítéséről. A tárgyalásokat később Budapesten folytatják.